[Veriakilis]

Idézet: didyman - Dátum: 2008. okt. 28., kedd - 16:20

Jól néz ki . Hõmérsékletügyileg mi a helyzet, mennyire meleg az éccaki híd például? Én is gondolkoztam egy idõben ilyesmi megfejtésen, hogy kb. ilyen úton kivezetni oldalra a hõt, bordázatra. Aztán hagytam . A mostani netezõs vasban van egy venti, 12 centis, ami kb. 3-4V-ról megy, a 160G-s notivinyó hangosabb ennél, de nekem ez is elég halk most. Egy laptop alaplapja, Celeron M-mel. Ami kihallatszik, idle állapotban valami zenélõ tekercs .

Egész napi használat után ilyen hõmérsékleteket ír ki a SpeedFan:

SpeedFan 4.32:

System:  42 ºC
CPU:    25 ºC
HD0:    40ºC
Core0:    40ºC
Core1:    42ºC


Ha windows telepítésre hoznak hozzám gépeket, akkor szörnyülködök csak igazán, hogy milyen rettenetesen hangos az átlag számítógép...

A System a déli hid.
Az északit sajnos nem méri a SpeedFan (lehet, hogy újabbat kéne letöltenem :confused: ).
Mindenesetre az északi hid kézzel még megfogható, tehát 50 ºC alatt van.

Veriakilis

[Gyulavitéz]

Idézet: Veriakilis - Dátum: 2008. nov. 12., szerda - 16:32

System:  42 ºC
CPU:       25 ºC

Nem fordítva?
Amúgy gratula... én megálltam a projekttel már nagyon régen...

[Veriakilis]

Idézet: Gyulavitéz - Dátum: 2008. nov. 14., péntek - 11:54

Nem fordítva?
Amúgy gratula... én megálltam a projekttel már nagyon régen...

Köszönöm!

Nem, ezeket mutatja a SpeedFan

System:  42 ºC
CPU:    25 ºC

Persze fura, hogy a CPU 25C fokos.
Bár amikor 25C fokosnak mutatja a processzort, akkor a Core0-1 40-42 C fokos.
Ha kézzel megfogom a processzoron levõ heatpipe blokkot, akkor lanygyos,- tehát reális a 25 C fok.
A CPU szerintem a processzor kupakjának hõmérsékletét mutatja.

Verriakilis

[aurum]

Idézet: kontras - Dátum: 2008. jún. 8., vasárnap - 15:27

Kösz szépen, én is kiszedtem az értesítendõ témák közül, és azóta nem jön.
Szépek a munkáid a fényképeken.
A hóolvasztáshoz sokkal mélyebbre kellene szerintem lemenni, min. 6m-es hp-csövek kellenének, vagy inkább 12 m-esek, és persze a fölsõ 2-3 m-t hõszigetelni kell. És akkor még mindig ott a kérdés, hogyan lehet "kikapcsolni" a hõcsövet, hogy olyankor, ha még vagy már nincs hó (mert pl. õ elolvasztotta), ne fogyassza a föld mélyébõl az ott található hõmennyiséget a felszín melegítése.
A rácsos ötletet jónak tartom a hõ felszínnel való közlésésre és elosztására.
Kérdeznék valamit: amikor már kivákuumoztam a csövet, valahogyan be kellene tölteni a munkaközeget, pl. vizet, acetont, vagy pl. ezek keverékét, vagy etilént vagy akármit. Ehhez gondolom, spéci szelep kellene, amelyik (láttam ilyent a neten, oldalsó kis csap,) amelyiken be lehet engedni a közeget, úgy, hogy közben megmarad a vákuum a csõben.
Itt akadtam el, és emiatt belekezdtem egy napkövetõ tükör készítésébe, amellyel már majdnem kész vagyok, a végsõ összefésülés van hátra, bár efféle tipikus "gyártmányfejlesztés"-nél sosem tudni, mit kell még tenni, hogy a végén mûködjön a prototípus...
Szóval ilyen oldalcsappal rendelkezõ szelepet vajon hol lehet kapni? vagy Ti hogyan teszitek bele a közeget?
Elõre is köszönöm a segítséget!

az eredeti otlet tolem szarmazik. vagy 8..10 eve irtam meg egy levelezo listara. akkor mukodik jol, ha jo hovezeto a talaj, pl koves homokos, es magas a talajviz szintje.

de van egyszerubb modszer is. sima padlofutes csovek kellenek a jarda ala amik lejtenek egy iranyba. amikor kell, kutbol felnyomod a vizet, az felfuti fagypont fele es leolvad a ho/jeg. ha kikapcsolod a szivattyut akkor lefolyik a csovekbol a viz nem fagy szet.

a forralasos otletemet is tovabbfejlesztettem. nem kell forralni. feltoltod a kivant mennyisegu vizzel a csovet es gozt fujsz be. az kinyomja a levegot, ekkor lezarod. ha gyors vagy nem valtozik a viz mennyisege (jelentosen) es levego sem lesz a csoben.

[Veriakilis]

Idézet: aurum - Dátum: 2009. jan. 13., kedd - 13:47

az eredeti otlet tolem szarmazik. vagy 8..10 eve irtam meg egy levelezo listara. akkor mukodik jol, ha jo hovezeto a talaj, pl koves homokos, es magas a talajviz szintje.

de van egyszerubb modszer is. sima padlofutes csovek kellenek a jarda ala amik lejtenek egy iranyba. amikor kell, kutbol felnyomod a vizet, az felfuti fagypont fele es leolvad a ho/jeg. ha kikapcsolod a szivattyut akkor lefolyik a csovekbol a viz nem fagy szet.

a forralasos otletemet is tovabbfejlesztettem. nem kell forralni. feltoltod a kivant mennyisegu vizzel a csovet es gozt fujsz be. az kinyomja a levegot, ekkor lezarod. ha gyors vagy nem valtozik a viz mennyisege (jelentosen) es levego sem lesz a csoben.

Azt még a Prohardver heatpipe fórumába írtad, ha jól emlékszem.

A második ötlet jól hangzik, és egyszerû is,- gondolom a kút vizének a hõmérsékletét meg a föld hõje stabilizálja.
Ezt kipóbáltad a gyakorlatban is?

A heatpipe gõzzel feltöltésén én is gondolkoztam régebben,- mûködne ez szerinted úgy is, hogy forró gõz helyett az ultrahangos hidegpárásító hideg-páráját engedem a heatpipe-ba?

Milyen hosszú heatpipe-okkal mûködött (mûködik?) a kocsibejáró fûtés?
Milyen sûrûn raktad a talajba a heatpipe-okat?

Nincs fényképed róla?

Veriakilis

[kontras]

Arra az esetre, ha valaki mégis idetéved, szeretnék kérdezni valamit azoktól, akik nálam jobban értenek a hõcsövekhez és már készítettek ilyesmit:

egy nagy, többszáz literes térfogatú hõcsövet (t.képpen hõládát... )) )akarok készíteni, melybe az egyszerûség kedvéért diklór-metánt tennék, mert annak a forráspontja 4o°C, és azt gondoltam, ha semmiféle vákuumot nem létesítek, akkor kb. 4o°C-tól fölfelé fog hõcsõként mûködni ez a csodaláda. És hallatlanul egyszerû, teszek bele néhány gramm közeget, és lezárom.

Igenám, de ha nem lesz vákuum, akkor benne marad az összes levegõ is, meg persze a diklórmetán, amit beletettem.

Nem okoz ez majd gondot?

Igaz, ha valamilyen hõcsõbõl csak pl. a légköri nyomás felét, kb. 5oo mbar-t szívok ki, és marad benne kb. 5oo mbar nyomás, vagyis 5oo mbar vákuum, akkor a beletett munkaközegen kívül még mindig elég sok levegõ is marad odabent, nem? És az nem okoz zavart? Vagyis ha bármilyen vákuumot létesítek, azért mindig marad benn valami levegõ. Ez hogy-hogy nem okoz zavart? Talán a levegõ fõbb alkotórészei, a nitrogén, az oxigén, az argon mind jóval eltérõbb forrponttal rendelkeznek, és emiatt nem okoznak bajt?

Más.

Most bukkantam rá egy keresésnél az ún. HSCP-re (Heat Supraconductive Pipe), a hõ-szupravezetõ-csõre.

Errõl azt írják, hogy 1.6 match-csal, 1.6-szeres hangsebességgel áramlik benne a munkaközeg, és 2o kW-ot képes elvezetni / cm2!

Ki tud errõl többet?
Nekem az a sejtésem, hogy valami szupernagy vákuumot hoznak létre, és talán emiatt nõ meg a munkaközeg sebessége, mert még kevésbé akadályozza a mozgását a levegõ , mert gyakorlatilag már alig van néhány molekula. Vagy ez naív laikus megközelítés?

Esetleges válaszaitokat köszönöm!

Üdv.

kontras

[Veriakilis]

Idézet: kontras - Dátum: 2009. máj. 14., csütörtök - 18:27

egy nagy, többszáz literes térfogatú hõcsövet (t.képpen hõládát... )) )akarok készíteni, melybe az egyszerûség kedvéért diklór-metánt tennék, mert annak a forráspontja 4o°C, és azt gondoltam, ha semmiféle vákuumot nem létesítek, akkor kb. 4o°C-tól fölfelé fog hõcsõként mûködni ez a csodaláda. És hallatlanul egyszerû, teszek bele néhány gramm közeget, és lezárom.

Igenám, de ha nem lesz vákuum, akkor benne marad az összes levegõ is, meg persze a diklórmetán, amit beletettem.

Nem okoz ez majd gondot?

Más.

Most bukkantam rá egy keresésnél az ún. HSCP-re (Heat Supraconductive Pipe), a hõ-szupravezetõ-csõre.

Errõl azt írják, hogy 1.6 match-csal, 1.6-szeres hangsebességgel áramlik benne a munkaközeg, és 2o kW-ot képes elvezetni / cm2!

Ki tud errõl többet?
Nekem az a sejtésem, hogy valami szupernagy vákuumot hoznak létre, és talán emiatt nõ meg a munkaközeg sebessége, mert még kevésbé akadályozza a mozgását a levegõ , mert gyakorlatilag már alig van néhány molekula. Vagy ez naív laikus megközelítés?

Esetleges válaszaitokat köszönöm!

Üdv.

kontras

Szerintem mûködhet különösen a 40 C fokos forráspont miatt, de a bent maradó levegõ rontja a hatásfokát.

Ne veszélyes anyag a diklór-metán?


A Heat Supraconductive Pipe, vagy hívták már supravezetõ,- már mint hõt szupravezetõ csõnek is, de egy leírásban azt olvastam, hogy sima heatpipe, és az egész csak reklámfogás.

A rendes heatpipe-ban is hangsebeséggel vagy felette mozog a gõz formátumú közeg.

A 20kW elég sok, de azok a heatpipe-ok, amiket az ûrben használnak, és higannyal vannak töltve, meg egyéb egzotikus anyagokkal tudhatnak ennyit.

Veriakilis

UI.: örülök neki, hogy megújult a fórum, és fõleg hogy megmaradt a topik! 

Szerkesztette: Veriakilis 2009. 06. 10. 19:04 -kor

[gabesy]

Üdvözlök mindenkit ezen a fórumon!

Egy kérdéssel fordulnék a kollégákhoz. Röviden: A heatpipe-ot helyetesítheti egy tömör vörösréz?
Ugyanis történt, hogy a Physx kártyám gyári hûtését le akartam cserélni egy Heatpipe-os Aerocool-ra, de a kondik miatt egy kis hajlításra szorúlt, és sajnos eltörött.

Arra gondoltam, mi lenne, ha hajlítanék 6mm-es vörösrézbõl, és a hûtõlemezeket (amit a régirõl leszedtem) ráerõsíteném. Mit gondoltok? Megfelelõen lehûtené a Physx kártyát?

Várom mielõbbi válaszotokat, ötleteiteket!

Üdvözletem!

gabesy

[Rive]

Idézet: kontras - Dátum: 2009. máj. 14., csütörtök - 18:27

egy nagy, többszáz literes térfogatú hõcsövet (t.képpen hõládát... )) )akarok készíteni, melybe az egyszerûség kedvéért diklór-metánt tennék, mert annak a forráspontja 4o°C, és azt gondoltam, ha semmiféle vákuumot nem létesítek, akkor kb. 4o°C-tól fölfelé fog hõcsõként mûködni ez a csodaláda. És hallatlanul egyszerû, teszek bele néhány gramm közeget, és lezárom.

Ebben az elrendezésben ha negyven fok fölé megy a láda hõleadó oldalának hõmérséklete, akkor megszûnik a hõcsõ-funkció. A belsõ nyomás - ezzel együtt a forráspont - persze függ a hõmérséklettõl, így a negyven fok itt csak egy körülbelüli érték, mindenesetre elég jól felhivja a figyelmet a problémára. Több, sokkal több töltet kell néhány grammnál.

A választott anyag erõsen mérgezõ. Mér' nem jó a nagy klasszikus - a víz?

Idézet

Ez hogy-hogy nem okoz zavart?

Zavart okoz. Akkor mûködik igazán jól a dolog, ha belül nincs más, csak a töltet. Ez nem vákumot jelent, hanem a töltet telitett gõzének adott hõmérsékleten érvényes  nyomását.
Ezt pont az alacsony forráspontú anyagoknál könnyû megoldani. Teletöltöd, lezárod, aztán alul kiszivattyúzod a felesleget.

Idézet

Errõl azt írják, hogy 1.6 match-csal, 1.6-szeres hangsebességgel áramlik benne a munkaközeg, és 2o kW-ot képes elvezetni / cm2!

A munkaközeg gõzfázisa mindig a hõcsõ belsejében érvényes hangsebesség alatt mozog picivel. A közegbeli hangsebesség fõként a hõmérséklettõl függ adott anyag esetén. 
Azaz szimplán keresni kell olyan gõzöket, amikben már alacsony hõmérsékleten is magas a hangsebesség, és a cucc annyival fog áramlani.



Ui.: Gabesy: nem.



UiUi.: natessék. Szóval a hõmérsékletfüggés ideális gázokra vonatkozik, a hõcsõnek meg egyik lkényege pont az, hogy a töltet igen messze esik az ideális gáztól... Én meg nem tudom, hogy a telített gõzben hogyan alakul a hangsebesség.

Szerkesztette: Rive 2009. 06. 10. 22:22 -kor

[gabesy]

Tudtok esetleg valamilyen alternatív megoldást mondani? Vagy dobjam az egészet a kukába?

[Gyulavitéz]

Idézet: gabesy - Dátum: 2009. jún. 11., csütörtök - 10:21

Tudtok esetleg valamilyen alternatív megoldást mondani? Vagy dobjam az egészet a kukába?

Szerintem megjavítani nem tudod a csövet, a tömör rézrúd pedig fele annyira se vezeti a hõt, mint a heatpipe.

Legjobb megoldás ha megnézed a neked tetszõ fajtájú hûtõ gyártójának weboldalán, hogy kompatibilis-e a kártyáddal, és úgy választasz és veszel egy újat.

[kontras]

Idézet: gabesy - Dátum: 2009. jún. 11., csütörtök - 9:21

Tudtok esetleg valamilyen alternatív megoldást mondani? Vagy dobjam az egészet a kukába?

Ne dobd a kukába, hanem olvasgass itt ebben a rovatban (topicban) vissza, és meg fogod találni, hogyan kell vizes vagy acetonos heat-pipe-ot készíteni, nem olyan nehéz, csak meg kell tanulni keményforrasztani, ill. meg kell hozzá venni az eszközöket (forrasztófej, túrista-szerû kis gázpalack, keményforrasztó szál, stb.). De állítólag még lágyforrasztással is sikerülhet.

[kontras]

Idézet: Gyulavitéz - Dátum: 2009. jún. 11., csütörtök - 9:50

Szerintem megjavítani nem tudod a csövet, a tömör rézrúd pedig fele annyira se vezeti a hõt, mint a heatpipe.

Legjobb megoldás ha megnézed a neked tetszõ fajtájú hûtõ gyártójának weboldalán, hogy kompatibilis-e a kártyáddal, és úgy választasz és veszel egy újat.

És még valami: nincs szerintem alternatív megoldás, a hõcsõ több százszor, a jól elkészített hõcsõ akár több ezerszer jobban vezeti a hõt, mint a tömör vörösrézrúd. Kolosszális találmány, mintegy 4o-5o éves csak, úgy emlékszem, és forradalmasítja a hõvezetést.

[gabesy]

Tudtok ötletet adni, hogy áljak neki? Mit szükséges beszerezni, stb...

[Gyulavitéz]

Idézet: gabesy - Dátum: 2009. jún. 12., péntek - 22:39

Tudtok ötletet adni, hogy áljak neki? Mit szükséges beszerezni, stb...

Itt a topikban minden le van írva, boltok, alapanyagok, stb. Olvass vissza, szerintem a 25. oldaltól bõven elég...

[gabesy]

Rendben. Köszönöm.

[Veriakilis]

Felhozom a topikot a gödörbõl!

[JonesC]

Ez egy durva jó topik, csak sajna ritkán kerül bele friss anyag. Sacc/kb mennyibõl jön ki egy ilyen rendszer?

[Gyulavitéz]

Annyiból, amennyiért már nem éri meg szenvedni... én azért hagytam abba.

[Veriakilis]

Idézet: JonesC - Dátum: 2009. nov. 13., péntek - 21:59

Ez egy durva jó topik, csak sajna ritkán kerül bele friss anyag. Sacc/kb mennyibõl jön ki egy ilyen rendszer?

0dBA-s HEATPIPE PROJEKT

A ház a heatpipe-os hûtéssel kevesebb, mint 100 000 Ft.

A régi inviteles oldalam helyett a fenti linkre költöztettem az oldalamat!

Veriakilis