[Gyulavitéz]

ma mondta a laborvezetõ nálunk, hogy teli csõbõl kiszívós módszerrel csak x mértékig lehet vákumot csinálni, mert onnantól nem megy tovább. egy ideig kicsapódik a vízpára a légüres térbe, ami az azonnali forráskor keletkezik, de egy ponton túl már csak a gõz nyomása nõ, de a vákum nem. mondott valahány higanymilimétert is, de már nem emlékszem.
és ennél még az is nagyon számít, hány fokos folyadékkal csinálják.

[PMiki]

Gyulavitéz az általad leírtak teljesen egybecsengnek az általam tapasztaltal -0.95 bar de a forráspont ~65 fok. Ez alapján a légritkitásos módszerrel nem jutunk elõre.

Vettem ma nyomásmérõt a MIGÉRT kft-nél csak 2.000 Ft bruttó aki mérni akar szerintem nem drága.

PMiki

[Veriakilis]

Idézet: PMiki - Dátum: 2005. máj. 18., szerda - 20:55

Gyulavitéz az általad leírtak teljesen egybecsengnek az általam tapasztaltal -0.95 bar de a forráspont ~65 fok. Ez alapján a légritkitásos módszerrel nem jutunk elõre.

Vettem ma nyomásmérõt a MIGÉRT kft-nél csak 2.000 Ft bruttó aki mérni akar szerintem nem drága.

PMiki

Nem értem miért kinlódsz kompresszorral, amikor a fecskendõvel olcsóbban egyszerûbben lehet jobb hp-t készíteni?
Ráadásul a benn maradó folyadékot is pontosan tudod mérni-szabályozni.

[Veriakilis]

Idézet: Hank - Dátum: 2005. máj. 17., kedd - 13:29

Próbáltam teli acetonos csõvel is,de mivel nincs szelepem ezért nagyon problémás ez a fajta készítés.
Héten veszek golyósszelepet,akkor kipróbálom ezt is.
Aceton van 2-3dl tudok eladni,még nem tudom mennyiért adnám,megírom hamarosan.

Hank

Na próbáltad már a visszacsapóva, és full acetonnal?

Én vennék acetont!

[Hank]

Hány deci kell?Tudok adni 3dl-t 700 pénzért.
Visszacsapó szelepet még nem vettem,holnap veszem meg ha találok.
Csak visszacsapó golyósszeleppel fogom kipróbálni a teli acetonos pipe-ot.
Hank

[Veriakilis]

Idézet: Hank - Dátum: 2005. máj. 18., szerda - 22:38

Hány deci kell?Tudok adni 3dl-t 700 pénzért.
Visszacsapó szelepet még nem vettem,holnap veszem meg ha találok.
Csak visszacsapó golyósszeleppel fogom kipróbálni a teli acetonos pipe-ot.
Hank

Kell a 3dl.
Remélem hívnak Pestre dolgozni, és akkor nem kell külön felmennem érte.
Ha már felmegyek megveszem az összes dolgot (aluborda, réztömbök, csõ).
Írok majd az idõpont egyeztetés miatt.

Veriakilis

[Veriakilis]

Idézet: Gyulavitéz - Dátum: 2005. máj. 18., szerda - 19:34

ma mondta a laborvezetõ nálunk, hogy teli csõbõl kiszívós módszerrel csak x mértékig lehet vákumot csinálni, mert onnantól nem megy tovább. egy ideig kicsapódik a vízpára a légüres térbe, ami az azonnali forráskor keletkezik, de egy ponton túl már csak a gõz nyomása nõ, de a vákum nem. mondott valahány higanymilimétert is, de már nem emlékszem.
és ennél még az is nagyon számít, hány fokos folyadékkal csinálják.

Ezt nem értem!

Nem a víz tenziója az oka az alacsony nyomás határának?
Ha levegõt távolítasz el a víz fölül, akkor is csak egy ideig tudod csökkenteni a nyomást, mert a víz tenziója megakadájozza a nyomás további csökkenését.
A vákuumot, és az alacsony nyomású levegõt is vízpárával telíti a folyékony állapotú víz, nem?
Akkor már csak az a kérdés, hogy más -e a víz tenziója akkor, ha vákkumot, vagy alacsony nyomású levegõt telít párával?

Kéne egy kémikus szakértõ!

[Gyulavitéz]

Idézet: Veriakilis - Dátum: 2005. máj. 19., csütörtök - 9:51

Kéne egy kémikus szakértõ!

mindjárt hívok

[Gyulavitéz]

Sajnos nincsenek jó híreim.

A lábpumpa se nagyon lesz jó nekem, mert ekkora vákumot egyrészt lábbal nem leszek képes kinyomni, másrészt még van hibalehetõség ott is, hogy a pumpák szívó oldalon nem olyan teljesítményûek, mint nyomó oldalon, mert a dugattyú ált szoknyás kiképzésõ, és ha nincs a nyomó oldalon elég ellennyomás, akkor lehetséges, hogy a szoknya nem nyit ki....
Másik: csapvíz 4-5 celsiussal magasabb fokon forr, mint a desztvíz. Ezt jó tudni és észben tartani, a 100 fokos elméleti forrás ami a könyvekben van, az a teljesen tiszta vízre vonatkozik, a csapvíz meg tele van sókkal, ásványi anyagokkal, stb. (Ennek megfelelõen nem is fagy 0 fokon, hanem -1 körül kb).

Lehetséges megoldásként ajánlotta még a laborvezetõnk a vízsugár-szivattyút, ami úgy mûxik, hogy a nagy nyomású víz egy üveg edényben van benne, és ahol kilép, ott az üveg kialakítása miatt keveredik hozzá az belsõ levegõbõl is, aminek a vákumját egy csonkon lehet "kinyerni". Ezzel elvileg 12-17 Hgmm vákumot lehet elérni (~760 a normál légköri, vagyis olyan 0.02 bar körüli vákumot lehetne vele csinálni).
Szóval most egy kicsit leállok a projekttel, amíg ezt a vízsugár-szivattyút a kertben ki nem tudom próbálni...

szerk: kolléga az acetonra rácsodálkozott, hogy milyen bátrak vagytok, mert az nagyon könnyen begyullad, fõleg az acetongõz...

Szerkesztette: Gyulavitéz 2005. 05. 19. 10:51 -kor

[Gyulavitéz]

Arra a szelepre is mondott megoldást, amit én készítettem (elõzõ oldalon van kép):

õszerinte túl erõs a rugó, még akkor is, ha csak 1-2 menet nyomja a kúpos részt. Ki kéne vennem a rugót, és úgy szivattyúzni, hogy függõlegesen tartom a cuccot, hogy a szelep belseje a gravitáció hatására minden egyéb nyomó erõ nélkül simán belepottyanjon a furatba. Amikor elkezdem szívni a levegõt a másik végén, akkor a csõ felöli oldalon úgyis nagyobb nyomás lesz, mint a szívó oldalon, ezért az ottani nagy nyomás majd felnyomja a szelepet. Miután kiegyenlítõdött a nyomás a szelep két oldalán, az súlyánál fogva simán vissza fog esni. Ezt mindaddig játszhatom, amíg az egyik oldalon kisebb nyomást tudok csinálni, mint a csõben van (szerintem hozzá kell számolni a belsõ rész súlyát is). Szóval nem kell rugó...

[Veriakilis]

Idézet: Gyulavitéz - Dátum: 2005. máj. 19., csütörtök - 11:48

Lehetséges megoldásként ajánlotta még a laborvezetõnk a vízsugár-szivattyút, ami úgy mûxik, hogy a nagy nyomású víz egy üveg edényben van benne, és ahol kilép, ott az üveg kialakítása miatt keveredik hozzá az belsõ levegõbõl is, aminek a vákumját egy csonkon lehet "kinyerni". Ezzel elvileg 12-17 Hgmm vákumot lehet elérni (~760 a normál légköri, vagyis olyan 0.02 bar körüli vákumot lehetne vele csinálni).
Szóval most egy kicsit leállok a projekttel, amíg ezt a vízsugár-szivattyút a kertben ki nem tudom próbálni...

szerk: kolléga az acetonra rácsodálkozott, hogy milyen bátrak vagytok, mert az nagyon könnyen begyullad, fõleg az acetongõz...

Ezt nem teljesen értem!

Ha egy X cm3-es zárt csõ tel van vízzel, és ebbõl Y cm3 vízet eltávolítunk, akkor a csõben csak vízpára marad, és valamivel kevesebb (folyadék állapotú) víz, mint Y.
Ha egy ugyanekkora csõbe Y cm3 vízet rakunk, és a felette lévõ levegõt hirtelen eltávolítjuk (elméletileg tegyûk fel, hogy az összes levegõt, lehetõleg úgy, hogy a vízbõl felszabadulú vízgõt nem távolítjuk el), akkor az eredmény úgyan az lesz.

[Gyulavitéz]

Idézet: Veriakilis - Dátum: 2005. máj. 19., csütörtök - 11:06

Ezt nem teljesen értem!

Ha egy X cm3-es zárt csõ tel van vízzel, és ebbõl Y cm3 vízet eltávolítunk, akkor a csõben csak vízpára marad, és valamivel kevesebb (folyadék állapotú) víz, mint Y.
Ha egy ugyanekkora csõbe Y cm3 vízet rakunk, és a felette lévõ levegõt hirtelen eltávolítjuk (elméletileg tegyûk fel, hogy az összes levegõt, lehetõleg úgy, hogy a vízbõl felszabadulú vízgõt nem távolítjuk el), akkor az eredmény úgyan az lesz.

nem én találtam ki, majd lefotózom alkalom adtán. még én se láttam, valahol a raktárban van...
valszeg mûködik, különben minek használnák? nincs tele, úgy van kialakítva a belseje, hogy külsõ levegõt is tudjon szívni.

a google talál, elsõ találaton van egy pici kép egy ilyenrõl

itt találtam egy móricka-rajzot róla:  http://phys.chem.elt...zito/Nyomas.pdf

Szerkesztette: Gyulavitéz 2005. 05. 19. 11:14 -kor

[Hank]

Mekkora víznyomás kell,hogy jól szívja levegõt?
Vagy a folyadék sebessége határozza meg a szívõerõt?
Ha jól vágom,akkor csak egy T idom kell,két vége a víz ki-be.Középsõ pedig a szívó nyílás?
Hank

[Bali®]

Hali

A kapilláris réteggel folytatott kísérletek:

1. készítése: réz-szulfátot kell vízben feloldani (rézgálic) és ebbe egy kis konyhasót (NaCl) tenni. Ebbe alumínium lemezt mártva szépen kiválik a réz gázfejlõdés közben. A gáznak köszönhetõen porózus szerkezetû lesz a réz így az jó lesz kapillárisnak. Ha alucsõbõl csináljuk a HP-t akkor nincs más dolgunk, csak a csõbe önteni az oldatot és várunk, amíg nem lesz megfelelõ vastagságú a réteg. Ha rézcsövet használunk, akkor valahogy alu-t kell a réz felületére juttatnunk, pl egy vékonyfalú alucsövet rakunk, ami pont belepasszol a rézcsõbe, de ez nem tudom, hogy mennyire hatásos.
A réteg nem lesz valami erõs, ezért javasolt vékony rézdrótokkal megsegíteni, vagyis a reakció elõtt körbe kell rakni a csõ belsejét rézdrótokkal.

2. Eredmény: Viszonlag stabil réteg, de ha megdörzsölöm, akkor könnyen lejön.  Tehát ha nem dobáljuk a csövet, akkor elvileg rajtamarad. Jól felszívja a vizet!
Ja, és nem szabad sok sót beletenni az oldatba, mert akko túl heves lesz a reakció!! Ha sok a só, akkor zöld lesz az oldat- ezt az oldatot levédtem, pár éve "fedeztem fel"!
Egyébként hidrogén fejlõdik, szóval vigyázni, nehogy felrobbanjon!!

[Veriakilis]

Idézet: Bali® - Dátum: 2005. máj. 19., csütörtök - 19:55

Hali

A kapilláris réteggel folytatott kísérletek:

1. készítése: réz-szulfátot kell vízben feloldani (rézgálic) és ebbe egy kis konyhasót (NaCl) tenni. Ebbe alumínium lemezt mártva szépen kiválik a réz gázfejlõdés közben. A gáznak köszönhetõen porózus szerkezetû lesz a réz így az jó lesz kapillárisnak. Ha alucsõbõl csináljuk a HP-t akkor nincs más dolgunk, csak a csõbe önteni az oldatot és várunk, amíg nem lesz megfelelõ vastagságú a réteg. Ha rézcsövet használunk, akkor valahogy alu-t kell a réz felületére juttatnunk, pl egy vékonyfalú alucsövet rakunk, ami pont belepasszol a rézcsõbe, de ez nem tudom, hogy mennyire hatásos.
A réteg nem lesz valami erõs, ezért javasolt vékony rézdrótokkal megsegíteni, vagyis a reakció elõtt körbe kell rakni a csõ belsejét rézdrótokkal.

2. Eredmény: Viszonlag stabil réteg, de ha megdörzsölöm, akkor könnyen lejön.  Tehát ha nem dobáljuk a csövet, akkor elvileg rajtamarad. Jól felszívja a vizet!
Ja, és nem szabad sok sót beletenni az oldatba, mert akko túl heves lesz a reakció!! Ha sok a só, akkor zöld lesz az oldat- ezt az oldatot levédtem, pár éve "fedeztem fel"!
Egyébként hidrogén fejlõdik, szóval vigyázni, nehogy felrobbanjon!!

Végre valami jó ötlet a kapilláris rétegre!
Csak az alucsõvet nehezebb lesz heggeszteni.

[Veriakilis]

Idézet: Bali® - Dátum: 2005. máj. 19., csütörtök - 19:55

Hali

A kapilláris réteggel folytatott kísérletek:

Szerintem vékony alulemezekre kell felvinni azáltalad leírt módon a rézréteget, és ezeket a lemezeket rögzíteni valahogy a rézcsõ belsejében.
Így viszont nem lesz hajlítható a csõ.

Kipróbálhatnád, hogy milyen hatásfoku egy ilyen alucsöves réz kapillárisos heatpipe.

[Veriakilis]

Idézet: Bali® - Dátum: 2005. máj. 19., csütörtök - 19:55

Hali

A kapilláris réteggel folytatott kísérletek:

1. készítése: réz-szulfátot kell vízben feloldani (rézgálic) és ebbe egy kis konyhasót (NaCl) tenni. Ebbe alumínium lemezt mártva szépen kiválik a réz gázfejlõdés közben. A gáznak köszönhetõen porózus szerkezetû lesz a réz így az jó lesz kapillárisnak. Ha alucsõbõl csináljuk a HP-t akkor nincs más dolgunk, csak a csõbe önteni az oldatot és várunk, amíg nem lesz megfelelõ vastagságú a réteg. Ha rézcsövet használunk, akkor valahogy alu-t kell a réz felületére juttatnunk, pl egy vékonyfalú alucsövet rakunk, ami pont belepasszol a rézcsõbe, de ez nem tudom, hogy mennyire hatásos.
A réteg nem lesz valami erõs, ezért javasolt vékony rézdrótokkal megsegíteni, vagyis a reakció elõtt körbe kell rakni a csõ belsejét rézdrótokkal.

2. Eredmény: Viszonlag stabil réteg, de ha megdörzsölöm, akkor könnyen lejön.  Tehát ha nem dobáljuk a csövet, akkor elvileg rajtamarad. Jól felszívja a vizet!
Ja, és nem szabad sok sót beletenni az oldatba, mert akko túl heves lesz a reakció!! Ha sok a só, akkor zöld lesz az oldat- ezt az oldatot levédtem, pár éve "fedeztem fel"!
Egyébként hidrogén fejlõdik, szóval vigyázni, nehogy felrobbanjon!!

Nem lehetne ezt valahogy forditva megoldani?
A réz csõ belsejébe valamilyen folyadékot tenni, és ebbe belemeríteni egy alumínium rudat, aztán ráküldeni egyenáramot?
Kicsit alkimista megoldás, nem?
Csak találgatok.

[Bali®]

A hegesztésre van egy ötletem, ami elég bizarr, majd kipróbálom aztán megírom, ha jó lesz.

Az a rézlemezes ötleted nem hiszem, hogy jó, mert az nem csatlakozik rendesen a rézcsõhöz.
És hogy nézzem meg, hogy milyen a hatásfoka az alucsõnek??? Egyébként a rézcsöves HP-mmel szórakoztam, egy deci víz volt a pohárban ami 90 fokos volt és nagyon lassan ment le csak a hõmérséklete. Beleraktam a csövet és úgy fél perc alatt 70 fokosra vitte le a hõmérsékletét a víznek.

Van itthon alucsövem, majd lehet, hogy kipróbálom, ha le tudom hegyeszteni a végét.

És azzal mit akarsz elérni, amit írtál? Azzal az alucsõ elektrolízissel??
Amit én mondtam, annak az a lényege, hogy az alu elfogy és helyette réz lesz.

[Gyulavitéz]

Bali: hogyhogy alu elfogy, és réz lesz helyette? ezt nem értem.
magát az elektrolízist értem. a réz-alu szép és jó, de az eltérõ elektropotenciál miatt elég hamar elfogy ez a réteg szerintem a csõ belsejérõl.

Rezet kéne marni inkább sima elektrós marató löttyel (bocs, nem tudom a nevét).

Szerkesztette: Gyulavitéz 2005. 05. 19. 22:17 -kor

[Hank]

Nem tudom miért foglalkoztok az elektrolízissel.Sajnos ha te magad galvanizálod rá az anyagot,akkor alá kell egy ellenkezõ elektropotenciálú anyag.Magyarán a csõ belsõ fala nikkel vagy alubevonatú(ezt is elektrolízissel viszed föl)és csak erre mehet föl újra a réz.Szerintem ez macerás fölösleges vele foglalkozni.
Ha már jó kapiláris anyagot akarsz,akkor kaphatsz fém légszûrõt,vagy Litze huzalt.A légszûrõ apró kis golyócskákból van összepréselve,átengedi a levegõt,de elég kicsi köztük a távolság,magyarán a folyadékok felkúsznak benne.Egy gond van csak vele,hogy rúdban nem láttam még,csak rövidebb darabokban.Hasco és társai hasonló anyagot használnak,nagyon finom kis golyókból csinálják.Ha tudsz szerezni réz fémport
és összepreéseled talán használható lesz.Egy baj van ezekkel,hogy merevek és a csövet nem lehet hajlítani miatta.Ezért nem lehet hajlítani a Hasco és tásai cuccait.
Én inkább a lizte huzalra szavazok.Hajlékony,olcsón megvehetõ,hossza csak tõled függ,relative jól szívja a folyadékokat.Abból kiindúlva hogy az ólom nagyon folyóssá válik,a vizet/acetont is jól szívja majd.
Vizsgáim összetorlódtak,ezért 2 hétig hanyagolom a témát sajnos.
Hank