[Raynes]

Idézet: szaki - Dátum: 2009. máj. 13., szerda - 12:00

Az átalakuláskor meg nincs minimális alaptöke elvárás sõt annak összetétele sem elvárás KP és eszköz arány teljes egészében lehet apport.

Úgy tudom, hogy ez csak a még régen átalakult egyéni vállalkozásokra igaz. Ha ez így lenne, akkor elõször mindenki egyéni vállalkozással nyitna, megkerülve a törvényi feltételeket. Aki a mostani törvény szerint alakul át Kft-vé, arra vonatkoznak a törzstõkére vonatkozó törvényi elõírások: Kft-nél legalább 500 000 Ft, de egy tagnak nem lehet kevesebb, mint 100 000. Indulásnál pedig legalább 100 000 Ft-ot azonnal be kell villantani, ha egyszemélyes társaságról van szó. Rt-nél az alaptõke meg legalább 5 milka. Az Rt. soha nem a kispályások vállalkozási formája volt. A Kft/Rt. bejegyzési költségei is magasabbak.

Köztes út nincs. Vagy olyan társaság van
- ahol legalább 1 tag korlátlanul felel a saját vagyonával, vagy
- ahol alapból egyik tag sem felel korlátlanul, de ezt pótolja a törvényi minimum tõke elõírás (megszûnés esetén visszajár amennyiben nincs tartozás), ami soha nem kicsi összeg sajna.

Szerkesztette: N0zer0 2009. 05. 13. 14:10 -kor

[desiderius]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. máj. 8., péntek - 9:28

Elég mindenbõl csak az általános szabályokat és a bt-s/kkt-s részt átfutni. Ha nem akarsz ennyit olvasni, akkor segítenek a cégbíróságon is az ügyfélirodán, telefonon vagy személyesen. Bár cégalapításnál kötelezõ a jogi képviselet (egy vérszívó ügyvéd) és annak elektronikusan kell intézni a cégbejegyzést. Így akár õ is fel tud / köteles ezekrõl világosítani téged.

Hú vazze, ennél rosszabb tanácsot ritkán olvasok... Spóroljon csak nyugodtan az olvasással, meg kerülje a "vérszívó ügyvédeket", aztán majd kirendelnek neki hivatalból... 

[desiderius]

Idézet: sharkyn - Dátum: 2009. máj. 13., szerda - 9:46

Köszi. Tehát ha jól értem a fõ tevékenységi kör több TEÁOR kód alatt lévõ munkafázist is magában foglal, gondolom ezeket mind bejegyezhetem

Egyetlen TEÁOR számot sem fogsz a cégbíróságon bejegyeztetni, azt borítékolom. Az egész tavalyi év a TEÁOR mizériáról szólt, decemberben a cégnyilvántartásból törölték, már csak az Apeh felé kell lejelenteni, ugyanis arról állíthatsz ki számlát, amit az Apehnek bejelentettél. A társasági szerzõdésbe meg beírhatod azt is, hogy zabhegyezés, ha úgy tetszik. Lényeg, hogy legyen valami.

[desiderius]

Idézet: szaki - Dátum: 2009. máj. 13., szerda - 10:53

de! az új elgondolások szerint a tulajdonosok nem csak az alaptõkéjük mértékéig lesznek felelõsek hanem a sajátjukkal is ha bizonyítható a gondatlanság vagy szándékosság a gazdálkodásban.

Khm, az ügyvezetõ felelõsségére most és korábban is igaz volt, hogy szándékosság és súlyos gondatlanság esetén felel akár a saját vagyonával is. Egy Kft. tulajdonosai - amennyiben nem ügyvezetõk - semmiképpen sem felelnek, hiszen nem is járhatnak el a cég nevében...

[desiderius]

Idézet

Nincs olyan, hogy a beltagnak több joga lenne, mert õ beltag. Õ is csak egy tag a többi között.

Dehogynincs. Kültag nem lehet a cég képviselõje pl., ami azért nem mindegy... Beltagnak korlátlan a felelõssége, hát több joga is van, mint a kültagnak. Valamit valamiért, adok-kapok, szolgáltatás-ellenszolgáltatás - magánjogi alapelv.

Szerkesztette: desiderius 2009. 05. 13. 23:00 -kor

[desiderius]

Idézet: sharkyn - Dátum: 2009. máj. 7., csütörtök - 18:34

Sziasztok a BT. vel kapcsolatban lenne kérdésem.
A BT-nél is szükséges rendelkezni a vállalkozás profiljába illõ szakvégzettséggel mint az egyéni vállalkozóknak?
És a beltag lehet olyan személy akinek a nevén semmiféle ingatlan ill. ingóság nem szerepel?
a kültag vagy a beltag lehet az "elnöke, vezérigazgatója" a BT-nek?
és olvastam, hogy az elsõ 3 évben meg lehet oldani hogy "nem termel" profitot, ez lehetséges könyvelõi szempontból? 
egyenlõre ennyi de kezdõ vállalkozóként fordulok még hozzátok biztosan  

Ha Bt-t akarsz csinálni, egyrészt ne tedd, másrészt meg inkább Kft.

A "fenntartási" költségekrõl kérdezz meg egy könyvelõt, inkább fizess egy rendes könyvelõirodának X összeget, hogy adjon neked írásos választ a kérdéseidre. A jogi kérdésekrõl meg inkább szánj ügyvédre valamennyit, és tõlük kérdezd. Lehet errõl beszélgetni, de ez egy informatikai fórum, ergo nem biztos, hogy itt kapod meg a legrelevánsabb válaszokat.

[desiderius]

Idézet

Beltag nem lehet teljesen vagyontalan. Ezt már túl sokan játszották el. Az nem baj, ha nincs sok vagyona, vagy nincs ingatlanja, de valami ingó vagyonkája legyen. Ha másnem egy asztalkája, egy macskája és havonta nyugdíja.

Azért a vonatkozó jogszabályhelyre kíváncsi lennék... 

[Raynes]

Idézet: desiderius - Dátum: 2009. máj. 14., csütörtök - 0:04

Azért a vonatkozó jogszabályhelyre kíváncsi lennék... 

Beltag hozzájárulására nincs megkötés. Azért, mert úgyis az egész vagyonával felel.

Arról ezek szerint lemaradtam, és a TEÁOR-t már nem használják a cégeljárásban. Akkor viszont rohadtul nincs értelme, nem mintha régen sok lett volna.

Az ügyvédre mondtam neki azt, hogy kell, nem ússza meg elõbb-utóbb. Nem értem, ezt az epés, majd kirendelnek gúnyt részedrõl. Azért is küldtem a jogiforumra, mert ez informatikai. Addig míg csak fontolgatja a dolgot, addig igenis elég átfutni a vonatkozó részeket. Nem tud belõle meg mindent, de legalább nem téved el a nagy infórengetegben.

Sose írtam olyat, hogy a Kft. nem lenne jobb. Jobb a korlátozott felelõsség, és komolyabban is szokták venni az üzleti partnerek. Nagyobb a presztízse, komolyabb cégforma elméletben. Csak hát attól függ kinek jobb. Nincs rá mindenkinek annyi pénze. Ha milliomos lenne, akkor nem egyéni vállakozásból és Bt-bõl indulna ki és nem itt kérdezett volna utána. A Kft. nem ügyvezetõjének/képviselõjének pedig igenis lehet korlátlan a felelõssége, szándékosság és súlyos gondatlanság esetén, amennyiben a szóban forgó döntés meghozatalában részt vett, vagy közremûködött a kár okozásában.

[desiderius]

Idézet

Beltag hozzájárulására nincs megkötés. Azért, mert úgyis az egész vagyonával felel.

Miféle beltagi hozzájárulásról beszélsz? Azt mondtad, hogy nem lehet vagyontalan... Hát közlöm, lehet.

Idézet

Arról ezek szerint lemaradtam, és a TEÁOR-t már nem használják a cégeljárásban. Akkor viszont rohadtul nincs értelme, nem mintha régen sok lett volna.

Azt senki nem mondta, hogy van értelme, vagy hogy a Drazsi ért is valamit a joghoz...

Idézet

Az ügyvédre mondtam neki azt, hogy kell, nem ússza meg elõbb-utóbb. Nem értem, ezt az epés, majd kirendelnek gúnyt részedrõl.

Ne haragudj a hangvételért, de súlyos tévedéseket írtál le. A jogiforum szerintem más szintû - az inkább jogi szakmai oldal. Konkrét, használható és megbízható tanácsot ügyvéd tud adni, de nem fogja fórumon tenni, mert az információ pénzt ér. Namost féligazságok és félreértések alapján belevág valaki cégalapításba, aztán majd jönnek a meglepetések... Az meg hogy vérszívó ügyvéd... Szóval tudom, a többség utálja az ügyvédeket. Nagy arccal vérszívózza õket, meg kerüli, mert minek, magyarorszag.hu-ról le lehet tölteni a szerzõdésmintát, majd õ megoldja. Aztán mikor baj van, akkor meg fût fát ígér, csak hozd ki, intézd el, oldd meg - ja, hogy az ügyvédnek is élni kell valamibõl, az már nem számít, hiszen az ügyvéd az ügyfelekért van... Ezzel a hozzáállással páros lábbal rúgnának ki egy valamire való ügyvédi irodából még akkor is, ha a szokásos tarifa dupláját akarnád fizetni...
A jogszabályok átfutásáról meg annyit, hogy nem hogy átfutni nem elég, de a Gt. meg Ctv. még kevés is. Háttérjogszabály a Ptk és hát van néhány olyan alapelv az egész joganyag hátterében, amit csak jogszabályból nehéz megismerni, ezeket tanítják...

Idézet

Sose írtam olyat, hogy a Kft. nem lenne jobb. Jobb a korlátozott felelõsség, és komolyabban is szokták venni az üzleti partnerek. Nagyobb a presztízse, komolyabb cégforma elméletben.

Hát hitelezõként én jobban szeretem a Bt-t. Követelést Bt-tõl nagyobb eséllyel lehet behajtani. Szóval aki érti is kicsit a társasági jogot, szívesebben szerzõdik Bt-vel, másfelõl viszont adósként jobb a Kft.

Idézet

Csak hát attól függ kinek jobb. Nincs rá mindenkinek annyi pénze.

Kft-be 500k-t kell bedobni, sõt, már nem is kell befizetni bankszámlára, elég nyilatkozni róla, tehát ez szerintem ma már nem akadály. Eddig sem volt gond, hiszen betetted a törzstõkét bankszámlára, másnap kivetted és mint a cég pénzét, a céggel összefüggõ dolgokra elköltötted.

Idézet

A Kft. nem ügyvezetõjének/képviselõjének pedig igenis lehet korlátlan a felelõssége, szándékosság és súlyos gondatlanság esetén, amennyiben a szóban forgó döntés meghozatalában részt vett, vagy közremûködött a kár okozásában.

Ez igaz, de te eredetileg Kft tulajdonosra írtad ugyanezt, másrészt viszont nem egyszerû a szándékosságot/súlyos gondatlanságot bizonyítani. Az pl. marhára kevés, hogy az ügyvezetõ aláírt egy szerzõdést, ami utóbb veszteséget okozott a cégnek. Ergo ez inkább csak elméleti lehetõség, ha valaki nem nyilvánvalóan csalási céllal alapít céget, annál ez fel sem merül...

[Raynes]

Értelmetlennek látom, hogy egymást támadjuk. Példálózhatnék, hogy te is mekkora tévedésben vagy miszerint a Kft-nél az 500k-ból nem kell bevillantani semmit. Az viszont igaz, hogy nem kell azonnal az egészet felmutatni és a maradékot esetenként nem lehetetlen összeszedni. De azért egy kisvállalkozónak még ez is megterhelhetõ lehet. Vérszívó ügyvédet azért neveztem így, mert figyelmeztetni akartam rá, hogy az már komoly tanácsért pénzt fog kérni. Amíg nem biztos az alapítás, még csak tájékozódik, addig kár bármit is fizetni érte. Jogiforum.hu-n segítenek ügyvédek is ingyen, igaz csak tanácsokkal. Senki nem buzdította arra, hogy csinálja meg maga a társasági szerzõdést.

Eredetileg a témához sem akartam hozzászólni, de mivel napokon keresztül nem jött válasz, vállalkoztam rá.

[bogdan]

Idézet: desiderius - Dátum: 2009. máj. 14., csütörtök - 8:13

amit csak jogszabályból nehéz megismerni, ezeket tanítják...

kar, hogy N0zer0 fasirtban van az oktatasi rendszerrel, kivaltkepp a jogaszok oktatasaval.

(bocs, nem lehetett kihagyni! tobb off-om igerem nem lesz. az on-hoz meg keves itt a tudasom.)

[desiderius]

Idézet

Példálózhatnék, hogy te is mekkora tévedésben vagy miszerint a Kft-nél az 500k-ból nem kell bevillantani semmit.

Olvasd el a jogszabályt: 500k kell bankszámlára vagy az ügyvezetõnek nyilatkoznia kell arról, hogy a tagok a társaság pénztárába befizették. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy egy fillért sem kell bemutatni a törzstõkébõl. Az más kérdés, hogy a könyvelésben szerepelnie kell, és min. ennek az 500k-nak a mértékéig helyt kell tudnia állni a cégnek bármiféle kifizetésért, illetve a törzstõke elköltésérõl rendelkezni kell számlákkal. De olyan nincs, hogy ügyvédnél alapítás elõtt lobogtatni kell 500k-t. Ja, és ebbe az 500-ba kapásból beleszámítható a cégalapítási költség, ami normális helyen 100-120k. (Most az online cégalapítás nevû agyrém ügyvédi szolgáltatást hanyagoljuk, az szerintem az ügyvédi tevékenység szégyene, és törvényesség szempontjából szerintem igencsak határeset...)

Idézet

De azért egy kisvállalkozónak még ez is megterhelhetõ lehet.

Szerintem a legtöbb vállalkozáshoz szükség van valamilyen eszközre, szerszámra, akármi. Mondjuk vízszerelõ szerszámai egyáltalán nem biztos, hogy kijönnek 500k-ból. És a törzstõkét erre pl. konkrétan el lehet költeni. A befektetett pénz tehát nem vész el, innentõl kezdve a kérdés úgy merül fel, hogy a vállalkozás, amit indítani akarok, min. 500k befektetést igényel, ami lássuk be, nem olyan nagy pénz. De tény: olyan üzletbe, amibõl nincs valami jövedelmem, nem érdemes ennyit betenni.

Idézet

Vérszívó ügyvédet azért neveztem így, mert figyelmeztetni akartam rá, hogy az már komoly tanácsért pénzt fog kérni.

Igen, pénzt fog érte kérni, hiszen munkát végez - ezért lenne vérszívó valaki?

[Raynes]

Idézet: bogdan - Dátum: 2009. máj. 14., csütörtök - 10:34

kar, hogy N0zer0 fasirtban van az oktatasi rendszerrel, kivaltkepp a jogaszok oktatasaval.

Van ezzel még így polgárok 99%-a. Tényleg, milyen meglepõ, hogy én is. Kiegészítésnek: nem "kiváltképp", hanem csak "szintén" fasírtban vagyok.

Talán annyiban nem fair a vérszívó jelzõ, hogy lassan már minden szakma az. A különbség csak annyi, hogy cégeljárásban sajnos kötelezõ õket igénybe venni, ami szerintem az elvileg szabad vállalkozásnak egy újabb gátja, hogy szakszerûség címén még lefejjék a vállalkozni kívánó polgárt. Hál'isten, a kötelezõ elektronikus cégeljárás miatt sok régimódi, semmirekellõ-õskövület ügyvéd kikopott errõl a területrõl.

[desiderius]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. máj. 14., csütörtök - 11:11

ami szerintem az elvileg szabad vállalkozásnak egy újabb gátja, hogy szakszerûség címén még lefejjék a vállalkozni kívánó polgárt.

Az, hogy egy jogodat törvény által elõírt szabályok szerint gyakorolhatod, még nem jelenti azt, hogy a szabály gátja lenne a jog gyakorlásának. Az elmúlt X post meg szerintem egyértelmûen igazolja azt, hogy a szakszerûségre szükség van, az nem csak egy mondvacsinált ok, amivel leveszik az embert...

[scaurus]

Idézet: desiderius - Dátum: 2009. máj. 13., szerda - 23:54

Dehogynincs. Kültag nem lehet a cég képviselõje pl., ami azért nem mindegy...

Már lehet.

2006. évi IV. tv.

Idézet

109. § (1) A kültag a társaság üzletvezetésére - a 110. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével, illetve, ha a társasági szerzõdés eltérõen nem rendelkezik - nem jogosult. A tagok gyûlése tevékenységében a kültag is részt vesz.
(2) A kültag a társaság törvényes képviseletére (cégjegyzésre) - a 110. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével, illetve, ha a társasági szerzõdés eltérõen nem rendelkezik - nem jogosult. A társaság képviseletének ellátására meghatalmazást a szervezeti képviselõ, illetve a tagok gyûlése a kültag részére is adhat.
(3) Ha a betéti társaságnak csak egyetlen olyan tagja van, aki elláthatja az üzletvezetést és a képviseletet, akkor õ erre - ha a társasági szerzõdés eltérõen nem rendelkezik - idõbeli korlátozás nélkül jogosult.
(4) Az a kültag, aki korábban a társaság beltagja volt, a beltagi minõsége megszûnésétõl számított ötéves jogvesztõ határidõn belül felel a társaság harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásáért, amely e változás elõtt keletkezett.
110. § (1) Ha a társaságból valamennyi beltag vagy valamennyi kültag kiválik, a társaság az utolsó beltag vagy az utolsó kültag kiválásától számított hat hónapos jogvesztõ határidõ elteltével megszûnik, kivéve, ha a társaság e határidõn belül a társasági szerzõdése módosításával a betéti társaságként vagy közkereseti társaságként való mûködés törvényes feltételeit megteremti, és ezt a változást a cégbíróságnak bejelenti.
(2) Ha a társaságnak nem maradt üzletvezetésre és képviseletre jogosult tagja, az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételéig, illetve a jogvesztõ határidõ eredménytelen eltelte esetén a végelszámoló kijelöléséig a kültagot is a társaság üzletvezetésére és képviseletére jogosultnak kell tekinteni.

[scaurus]

Egyébként meg a focihoz, a joghoz és a számítástechnikához Magyarországon mindenki ért.

Ha szakmai problémám van, akkor egy hozzáértõhöz fordulok, akinek szaktudását meg kell fizetnem.
(Vajon egy op.rendszer telepítésért miért kell fizetni?)

Az miért vérszopás, ha valaki pénzt kér azért, mert ért valamihez?
Ha meg valóban vérszopó, akkor messzirõl kerülni kell.
(Arra azért kíváncsi volnék, hogy az ide írók közül hányan találkoztak vérszopó ügyvéddel?)

Mellesleg aki nem tud kifizetni egy ügyvédet, meg nincs 500.000,-Ft-ja az ne alapítson kft-t, de bt-t se nagyon, mert könnyen bukta lesz a vége, adó és tb tartozást egy pillanat alatt fel lehet halmozni...

[Jahno]

Idézet: scaurus - Dátum: 2009. máj. 14., csütörtök - 14:55

Egyébként meg a focihoz, a joghoz és a számítástechnikához Magyarországon mindenki ért.

Itt mindenki mindenhez ért. Aztán sógorhoz viszik a házilag taknyolt kocsikat rendbetenni, de fogtechnikus ismerõsnek is megmagyarázta a júzer, hogy az nem úgy van az és az interneten olvasta...

Elõfordul, csak érdekes. Legjobb mikor ellenfél nekem himihumi szolgáltatást szeretne eladni drágán, de az én melóm meg nem érdekli, oszt oldjam meg, meg a hülyeség, meg szoftverért sem fizetünk, meg a különben is.

[kocsmy]

"(Vajon egy op.rendszer telepítésért miért kell fizetni?)"
mert ha meg rendesen is be akarod allitani es feldobni ra par programot akkor 2-3-4 ora is lehet es az ido penz?

[scaurus]

Idézet: kocsmy - Dátum: 2009. máj. 14., csütörtök - 16:13

"(Vajon egy op.rendszer telepítésért miért kell fizetni?)"
mert ha meg rendesen is be akarod allitani es feldobni ra par programot akkor 2-3-4 ora is lehet es az ido penz?

Költõi kérdés volt, arra reflektálva, hogy minek fizetni egy (vérszopó) ügyvédet.

[scaurus]

Idézet: desiderius - Dátum: 2009. máj. 13., szerda - 23:51

... Egy Kft. tulajdonosai - amennyiben nem ügyvezetõk - semmiképpen sem felelnek, hiszen nem is járhatnak el a cég nevében...

Amíg létezik a cég nem, de jogutód nélküli megszûnése esetén a kft tulajdonosainak is van (legalábbis elvi) felelõssége:

206. évi IV. törvény

Idézet

50. § (1) A korlátolt felelõsségû társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megszûnése esetén nem hivatkozhat korlátolt felelõsségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. A korlátolt felelõsségû társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felelõsségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezõk rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszûnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.
(2) A tagok (részvényesek) (1) bekezdés szerinti felelõssége különösen akkor állapítható meg, ha a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni, továbbá a 13. § (4) bekezdése szerinti esetben.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szabályait megfelelõen alkalmazni kell a betéti társaság kültagjára is.

Az más lapra tartozik, hogy a gyakorlatban a bíróságon ezt mennyiben érvényesíthetõ, illetve a csalárd módon eljáró tagnak van-e egyáltalán végrehajtás alá vonható vagyona...