Súgó
A téma zárva.
Idézet: vakhangya - Dátum: 2005. aug. 13., szombat - 22:17
A topicban árad a "szeretet" kamionosok felé, ezért írok pár szót a túloldalról.
16 év, kb. 2 millió km, sok koccanás és 2 halálos baleset (nem saját hibás) van mögöttem egy ilyen szekérben.
Kamionos baleset az összes balesethez képest kis számú, de mivel nagy, és ezért nagyot tud ütni, sokkal nagyobb publicitást kap. Az esetek egy részében annyi a hír, hogy kamion legázolt ezt-azt, de a vizsgálat végéről már nem értesül a sajtó.
Pl. az utolsó esetemnél a rtl szerint nem az útviszonyoknak megfelelően közlekedtünk. A nagytudású riporter ezt arra alapozta, hogy jeges volt az autópálya azon a szakaszon. Az az apróság kerülte csak el a figyelmét, hogy a tűzoltók vízzel oltották a személykocsit, és az fagyott le az útra. A hivatalos vizsgálat szerint a személyautós elaludt. és ez okozta a balesetet (halálát). De ez már nem hír, így az emberekben csak az maradt, hogy már megint egy kamionos baleset.
Sok esetben személyautósok kényszerítenek minket olyan helyzetekbe, amiből nagy szerencse, ha egyben tudom tartani a kocsit. Például ha nekem le kell rakni az autót a padkára egy magas súlypontú rakománnyal, már borultam is. Ehhez pedig elég egy szgk, aki elméri az előzést...
Az elalvás egy másik történet. Erre nincs mentség, aki álmos annak meg kell állni.
Ha valóban szigorúan ellenőriznék a tachográfokat, és a belföldön dolgozók ezt be is tartanák, akkor pár héten belül megállna az ország. Nyugaton, ahol ez a rendszer normálisan működik, ott egy rakodás 1-2 óra, itthon álltam már 11 órát is, mire elkezdtek velem foglalkozni. Az már egy nap csúszás a következő fuvarhoz, és lehet számolgatni sok autóra és sok napra.
Itthon korrekt ellenőrzésem nagyon ritkán van. Sok esetben csak pénz kell nekik, lehetőség szerint papír nélkül. Ha látom, hogy csak az egyik rendőr jön oda hozzám, akkor már tudom, hogy zsebpénzről szól a móka. És ez sajnos havi 2-3 eset. Ilyen országban élünk.
Nagyon időszerű lenne már a kis kocsival közlekedőknek egy kicsit elgondolkozni. Ezek már nem a 20 évvel ezelőtti teherautók. Az újabbak már sok személyautónak tudnak meglepetést okozni lámpánál, vagy dombon felfelé. Persze ezután az átlag magyar autós ezt nem tudja elviselni, és mindenáron visszaelőz, bármilyen kockázata is van.
Miért van az, hogyha tőlünk nyugatabbra kiteszem az irányjelzőmet sávváltáshoz, legrosszabb esetben is a 3. kocsi beenged? Itt lejárna a műszakim, ha arra várnék...
Pedig sok autós köszönheti annak az életét, hogy a sokat szidott kamionos rutinja hozta helyre azt, amit ő elszúrt.
De azért mi sem vagyunk szentek, és közöttünk is vannak hülyék.
16 év, kb. 2 millió km, sok koccanás és 2 halálos baleset (nem saját hibás) van mögöttem egy ilyen szekérben.
Kamionos baleset az összes balesethez képest kis számú, de mivel nagy, és ezért nagyot tud ütni, sokkal nagyobb publicitást kap. Az esetek egy részében annyi a hír, hogy kamion legázolt ezt-azt, de a vizsgálat végéről már nem értesül a sajtó.
Pl. az utolsó esetemnél a rtl szerint nem az útviszonyoknak megfelelően közlekedtünk. A nagytudású riporter ezt arra alapozta, hogy jeges volt az autópálya azon a szakaszon. Az az apróság kerülte csak el a figyelmét, hogy a tűzoltók vízzel oltották a személykocsit, és az fagyott le az útra. A hivatalos vizsgálat szerint a személyautós elaludt. és ez okozta a balesetet (halálát). De ez már nem hír, így az emberekben csak az maradt, hogy már megint egy kamionos baleset.
Sok esetben személyautósok kényszerítenek minket olyan helyzetekbe, amiből nagy szerencse, ha egyben tudom tartani a kocsit. Például ha nekem le kell rakni az autót a padkára egy magas súlypontú rakománnyal, már borultam is. Ehhez pedig elég egy szgk, aki elméri az előzést...
Az elalvás egy másik történet. Erre nincs mentség, aki álmos annak meg kell állni.
Ha valóban szigorúan ellenőriznék a tachográfokat, és a belföldön dolgozók ezt be is tartanák, akkor pár héten belül megállna az ország. Nyugaton, ahol ez a rendszer normálisan működik, ott egy rakodás 1-2 óra, itthon álltam már 11 órát is, mire elkezdtek velem foglalkozni. Az már egy nap csúszás a következő fuvarhoz, és lehet számolgatni sok autóra és sok napra.
Itthon korrekt ellenőrzésem nagyon ritkán van. Sok esetben csak pénz kell nekik, lehetőség szerint papír nélkül. Ha látom, hogy csak az egyik rendőr jön oda hozzám, akkor már tudom, hogy zsebpénzről szól a móka. És ez sajnos havi 2-3 eset. Ilyen országban élünk.
Nagyon időszerű lenne már a kis kocsival közlekedőknek egy kicsit elgondolkozni. Ezek már nem a 20 évvel ezelőtti teherautók. Az újabbak már sok személyautónak tudnak meglepetést okozni lámpánál, vagy dombon felfelé. Persze ezután az átlag magyar autós ezt nem tudja elviselni, és mindenáron visszaelőz, bármilyen kockázata is van.
Miért van az, hogyha tőlünk nyugatabbra kiteszem az irányjelzőmet sávváltáshoz, legrosszabb esetben is a 3. kocsi beenged? Itt lejárna a műszakim, ha arra várnék...
Pedig sok autós köszönheti annak az életét, hogy a sokat szidott kamionos rutinja hozta helyre azt, amit ő elszúrt.
De azért mi sem vagyunk szentek, és közöttünk is vannak hülyék.
Nem nagyon emlékszem rá, hogy kifejezetten a kamionosokat szidtuk volna.
A média által tálalt esetek pedig nagyjából annyira fedik a valóságot, mint egy nemi életet firtató közvéleménykutatás a ladagyárban. Már ha érted, mire gondolok...
Az biztos, hogy a vezetett kilométerek, azaz a nagy számok törvénye értelmében többször kerülnek reflektorfénybe, mint az éves szinten 9.800 km-t autózó úrvezetők, 1.0-s Swifttel.
A sok vezetés viszont rendszerint biztosítja a jóval nagyobb rutin megszerzését.
Legfőbb probléma a túlhajszoltság miatti bealvás.
Rá kéne jönni a rend őreinek, hogy a tachográf kiértékelésével és a túlhajszoltság megállapításával nem a saját anyagi helyzetüket kéne javítaniuk, hanem alkalomadtán a gyerekeiknek a túlélési esélyeit.
...az autós meg előzzön egyszerre két-három kamiont!
Felgyújtanám az autómat, ha olyan lassan mennék, hogy egy kamion megelőzzön.... 
Soha nem megyek gyorsabban annál, mint amit ezzel az autóval az adott körülmények között biztonságosan kezelni tudok (soha senkinek nem kellett félnie mellettem), sajnos ez sokszor ellentétben van az egyébként hírhedt magyarországi sebeségkorlátozási gyakorlattal (megérne egy külön postot, hogy milyen dolgokat láttam), de ennek következményit vállalom is (úgyse tehetnék mást 
