[fLeSs]

Idézet: vipisrac - Dátum: 2009. febr. 21., szombat - 13:10

Így kellett volna. De ha nem szívtam volna be már vagy 2-3x, akkor azt mondanám, hogy ok... majd tanulok belõle. De most mit mondjak magamra?

És ugye nem csak a short profitról van szó, hanem a fordítás lehetõségérõl is, tehát duplán gáz.
Na mindegy, majd a köv. körben...

mármint azzal szívtad be, hogy korán realizáltad a profitot?
profitrealizálással nem lehet megszívni, hiszen profitot termeltél. max lemaradsz néhány további %-ról, de valamit hamar megtanultam, hogy mindig jön új lehetõség. fõleg az USA piacon.
én egy ilyen türelmetlen emberke vagyok, és ha a kitörésre spekulálok, akkor a listámon legalább 10 részvény jelenik meg naponta, de ez a minimum, inkább 20 felett van, szal mindig van új lehetõség.

ilyenkor ha nem vagy biztos a dolgodban akkor legalább a profit egy részét zsebre kell tenni, mondjuk a harmadát vagy a felét, mert az már tuti ott marad a számlán.

[vipi]

Nem, nem realizáltam. És ugye a bux a 10k alá való lebukásból visszafordult rendesen.
De igazából nem is az bosszant, ha túl késõn vagy túl korán realizálok, mindkettõ rossz, de a legrosszabb az, ha mást csinálsz, mint amit elterveztél elõre.

Szerkesztette: vipisrac 2009. 02. 21. 13:31 -kor

[WiZARD]

Idézet: vipisrac - Dátum: 2009. febr. 21., szombat - 13:10

A KBC-nek is van nemzetközi felülete és be van ígérve már 1 éve, hogy itthon is elérhetõ lesz, de még semmi.

nemtom milyen lesz ha lesz itthon, meg magánembereknek milyen ára lesz, de amit mi használunk az qrva drága, és csak akkor kötünk KBC-n keresztül ha nincs más választásunk, és "nagyontuti"
KBC volt amit annó beszívtam, hogy 300$ értékben vettem részvényt, amire 2*30$ költséget kellett fizetnem. így 20% emelkedés után örültem, hogy nullában szálltam ki...

[vipi]

Idézet: WiZARD - Dátum: 2009. febr. 21., szombat - 14:27

nemtom milyen lesz ha lesz itthon, meg magánembereknek milyen ára lesz, de amit mi használunk az qrva drága, és csak akkor kötünk KBC-n keresztül ha nincs más választásunk, és "nagyontuti"
KBC volt amit annó beszívtam, hogy 300$ értékben vettem részvényt, amire 2*30$ költséget kellett fizetnem. így 20% emelkedés után örültem, hogy nullában szálltam ki...

0.5%-okat írnak a weboldalon a mostani, telefonos üzletkörtésekre. Az nem olyan sok (mint nálatok :Ð). Gondolom ennél a netes megbízás még olcsóbb lenne.
Vagy ez a "bizományosi díj" azt jelenti, hogy még erre jön a piac díja, stb?

Fless, a FIO-nál is tuti rajta van még a plussz díj - vannak ott példák is, most nézem - nem csak a 7.95-9.95, de utánaszámolva úgy sem olyan rossz, valóban.

Az mbtrading-hez mondjuk nem hasonlítható, ha jól számolok. Ott ez a plan A-B-C mi alapján dõl el?
Ott azok az össz díjak kötésenként?

Szerkesztette: vipisrac 2009. 02. 21. 16:09 -kor

[fLeSs]

Idézet: vipisrac - Dátum: 2009. febr. 21., szombat - 16:08

Az mbtrading-hez mondjuk nem hasonlítható, ha jól számolok. Ott ez a plan A-B-C mi alapján dõl el?
Ott azok az össz díjak kötésenként?

Az A-B-C azalapján dõl el, hogy melyiket választod. Bármikor lehet váltani köztük. Én A-s vagyok.
A-t érdemes választani, ha nem szokásod centes részvényekkel kereskedni, és nem szokásod 500-nál több részvényt venni egyszerre.
a B és a C a milliárdosoknak való illetve ha centes részvényekkel kereskedsz.
de hogy a kettõt mi értelme így megkülönböztetni azt nemtom. 

az mb tradingnél nincs számlavezetési díj sem, így ha nem csinálsz semmit hónapokig akkor sem vonnak le semmit.
0,01 USD/részvény de 1 USD/tranzakció a minimum. egy eladás és egy vétel tehát 1+1 USD (ha 100 vagy azalatti darab részvényrõl van szó). ilyen ára csak az interactivebrokers.com-nak van, csak oda 10 000 USD kell a számlanyitáshoz, nekem nem volt annyi.

Szerkesztette: fLeSs 2009. 02. 21. 17:01 -kor

[vipi]

Idézet: fLeSs - Dátum: 2009. febr. 21., szombat - 16:58

Az A-B-C azalapján dõl el, hogy melyiket választod. Bármikor lehet váltani köztük. Én A-s vagyok.
A-t érdemes választani, ha nem szokásod centes részvényekkel kereskedni, és nem szokásod 500-nál több részvényt venni egyszerre.
a B és a C a milliárdosoknak való illetve ha centes részvényekkel kereskedsz.
de hogy a kettõt mi értelme így megkülönböztetni azt nemtom.

Igen, én is számolgattam. B-hez azért kell némi cash, hogy megérje.
Egyébként tradenként lehet választani, vagy úgy globálisan lehet átváltani?

Leszedtem és felinstalláltam a demot, elsõ ránézésre kínai.
Legalábbis az orderadásnál (azt felismertem ) a type gombot ahogy végignyomogattam 20 féle mód volt kb. Majd megnézem a tutorialt.

Egy indiszkrét kérdésem lehet? Neked átlagban milyen %-os díjad jön ki az üzletek értékére vetítve?
Számolgattam a díjakat, meg végignéztem jópár rv árfolyamot, mert ugye azokkal nem vagyok képben... hogy úgy kb. lássam milyen átlag díjakra lehet számolni. Kicsit fura ez a darab szerinti díjazás.

Ja és még egy kérdés: futurest vágod hogy mûködik?

[fLeSs]

Idézet: vipisrac - Dátum: 2009. febr. 21., szombat - 21:04

Igen, én is számolgattam. B-hez azért kell némi cash, hogy megérje.
Egyébként tradenként lehet választani, vagy úgy globálisan lehet átváltani?

Leszedtem és felinstalláltam a demot, elsõ ránézésre kínai.
Legalábbis az orderadásnál (azt felismertem ) a type gombot ahogy végignyomogattam 20 féle mód volt kb. Majd megnézem a tutorialt.

Egy indiszkrét kérdésem lehet? Neked átlagban milyen %-os díjad jön ki az üzletek értékére vetítve?
Számolgattam a díjakat, meg végignéztem jópár rv árfolyamot, mert ugye azokkal nem vagyok képben... hogy úgy kb. lássam milyen átlag díjakra lehet számolni. Kicsit fura ez a darab szerinti díjazás.

Ja és még egy kérdés: futurest vágod hogy mûködik?

sztem a demó nagyon könnyen érthetõ. én kb. 1 perc alatt belerázódtam. persze az order típusokat érdemes megismerni, de 99%-ban a stop-limitet vagy a sima limitet használom (és sztem más is), a többi az csak a ráadás. a trailing stop meg eladásnál tehet jó szolgálatot, de ezt is ritkán használom.

a díjak? elég alacsony. én minden kötésnél a tõkém 10%-át teszem fel. az érdekel, hogy a profitból mennyit visz el a tranzakciós díj? ez elég általános kérdés, mivel a profit nem állandó (sajnos ) de ha feltételezem, hogy mondjuk 10% a profitom, akkor kb. 0,5-1% körül van. de attól is függ, hogy milyen áron veszem a részvényt, 2 USD-s részvénybõl jóval többet kell vennem, mint egy 50 USD-sbõl.

futuressel nem foglalkozom. az USA piacon létezik egy csomó árupiaci terméket követõ ETF, ha olajat/földgázt/aranyat/ezüstöt/gabonát longolok vagy shortolok, akkor ezeken keresztül megtom tenni.

a forex még érdekelne, de rákérdeztem és asszonták, hogy ahhoz külön számlát kell nyitnom amit külön fel kell töltenem pénzzel, ennyire viszont nem érdekel (meg pénzem sincs ).

"Egyébként tradenként lehet választani, vagy úgy globálisan lehet átváltani?"

még sosem próbáltam átváltani, de elvileg bármikor átválthatsz, szal elvileg akár még tradeken belül is. azt nemtom, hogy az állandó váltogatás miatt rádszólnak-e egy kis idõ után.


szerk: jut eszembe, a shanghai tõzsdére most hosszútávra érdemes lenne beszállni mondjuk egy 2000 pontos stoppal. kár, hogy nem létezik olyan ETF, ami követné. http://stooq.com/q/a/?s=shanghai

Szerkesztette: fLeSs 2009. 02. 21. 21:27 -kor

[fLeSs]

egyébként az "indiszkrét kérdésre" te magad is ki tudod számolni, hogy mennyi az annyi.
mondjuk 1000 USD-t teszel fel egy tradere.
veszel 250 db 4 USD-s részvényt, 2,5+2,5 USD a tranzakciós díj (vétel + eladás).

ha nyersz 10%-ot azaz 100 USD-t, akkor 5% jön le belõle.
ha 20%-ot, akkor 2,5%.

de ha egy 40 USD-s részvénybõl veszel 25 db-ot, akkor 1+1 USD a díj (vagy akár egy 10 USD-sbõl 100-at).
10%-os profitnál 2%, 20%-os profitnál 1% stb. a díj.

[vipi]

Idézet: fLeSs - Dátum: 2009. febr. 21., szombat - 21:18

sztem a demó nagyon könnyen érthetõ. én kb. 1 perc alatt belerázódtam. persze az order típusokat érdemes megismerni, de 99%-ban a stop-limitet vagy a sima limitet használom (és sztem más is), a többi az csak a ráadás. a trailing stop meg eladásnál tehet jó szolgálatot, de ezt is ritkán használom.

Na jó, azért nyilván nagy vonalakban érthetõ volt, de itt a részletekben rejlik a lényeg. Ilyen 20 típusú order mellett azért nem árt mindennel tisztában lenni mielõtt félrenyomok valamit.

Idézet

futuressel nem foglalkozom. az USA piacon létezik egy csomó árupiaci terméket követõ ETF, ha olajat/földgázt/aranyat/ezüstöt/gabonát longolok vagy shortolok, akkor ezeken keresztül megtom tenni.

Igazából engem az index futures-õk érdekelnének ebbõl csak, a többire tényleg jó az ETF.

Idézet

a forex még érdekelne, de rákérdeztem és asszonták, hogy ahhoz külön számlát kell nyitnom amit külön fel kell töltenem pénzzel, ennyire viszont nem érdekel (meg pénzem sincs ).

Nem lenne rossz, itthoni cégeknél is nézegettem már. Bár akivel beszéltem mind azt mondta, hogy mélyvíz a részvénypiachoz képest.
Azért lehet, hogy egy demót arra is kipróbálok, biztos megvannak a nehézségei, de szvsz az elõnyei is...

Idézet: fLeSs - Dátum: 2009. febr. 21., szombat - 21:57

egyébként az "indiszkrét kérdésre" te magad is ki tudod számolni, hogy mennyi az annyi.
mondjuk 1000 USD-t teszel fel egy tradere.
veszel 250 db 4 USD-s részvényt, 2,5+2,5 USD a tranzakciós díj (vétel + eladás).

Ki tudom számolni, igen.
Egyébként nem a profitarányos díj érdekelt volna, hanem a kötésmérethez képesti.

Pl. amit én számolgattam: 2000 dolláros kötéshez képest mondjuk egy 2, 4, 20 USD-s részvény.
Ott pl. egy vétel+eladás: 2x0.375%, 2x0.25% illetve 2x0.05%...

Szóval elég nagy a szórás. Bár alapvetõen ezek jó díjak szvsz, fõleg az utóbbiak... itthon a BÉT-en is 2x0.25%-ért kötök, itt a 4USD feletti árral számolva már jobb. 4 alatt rosszabb, illetve ott kötésméret (darab) függõ. (Na jó, igazából 4 dollár felett is darabfüggõ a 500+ feletti kedvezmény miatt, de egyrészt egyelõre 4+ USD részvényekbõl talán nem vásárolnék ezres tételeket , másrészt meg onnan már mindegy, hisz maximum csak még tovább javít a max 0.25%-os (0.01/4) költségen...)

Amit nem tudok, az az, hogy milyen arányban köt az ember átlagban, ami meg attól függ, hogy milyen árú papírokat vesz. Szóval a kérdésem erre vonatkozott volna igazából. Te longolsz, shortolsz mindenfélét, érdekelt volna az átlag részévnyár (most ebben a jóárasított környezetben azért vannak 1-2-3 dolláros részvények is bõven), és így az átlagos díjszázalék.

Szerkesztette: vipisrac 2009. 02. 21. 23:08 -kor

[fLeSs]

Idézet: vipisrac - Dátum: 2009. febr. 21., szombat - 23:02

Amit nem tudok, az az, hogy milyen arányban köt az ember átlagban, ami meg attól függ, hogy milyen árú papírokat vesz. Szóval a kérdésem erre vonatkozott volna igazából. Te longolsz, shortolsz mindenfélét, érdekelt volna az átlag részévnyár (most ebben a jóárasított környezetben azért vannak 1-2-3 dolláros részvények is bõven), és így az átlagos díjszázalék.

nemtok átlagot mondani, mert mindenféle részvényt megveszek 1 USD felett, nem szoktam figyelembe venni a kötési díjakat. de ahogy elnézem a kötési naplómat elég nagy %-ban 5 USD felett vannak.

az 5 USD alatti részvényeknél néhány centnyi elmozdulás is sokat jelent, mondjuk egy 3 USD-s részvénynél 3 cent már 1%, 5%-os stoppal nem érdemes szórakozni, ezért ezeket megpróbálom elkerülni. de néha beficcennek ilyenek is. nálam ez teljesen random.

[fLeSs]

Idézet: vipisrac - Dátum: 2009. febr. 21., szombat - 23:02

Igazából engem az index futures-õk érdekelnének ebbõl csak, a többire tényleg jó az ETF.

az indexeket is simán le lehet kereskedni ETF-ekkel.

long SP500: SPY, SSO
short SP500: SH, SDS

long DJIA: DIA, DDM
short DJIA: DOG, DXD

long Nasdaq: QQQQ, QLD
short Nasdaq: PSQ, QID

rengeteg további ETF létezik ami pl. a small-cap indexet (Russel) követi, vagy különbözõ szektorokat (olajkitermelõk, bányászok, agrárbiznisz, tech, biotech, semiconductor, atomenergia, vízenergia stb.), szóval a lehetõségek korlátlanok.

de ha mondjuk arra gondolsz, amit /ES jelöl a thinkorswim programjában (e-mini SP500 futures), tehát ezekre http://www.mbtrading...ssionRates.aspx ez nemtom hogy mûködik. én jól elvagyok a részvényekkel és az ETF-ekkel.

szerk: ofkorsz az összeset akár shortolhatod is. én azt javaslom, hogy az indexeket shortoló ETF-eket csak akkor használd, ha swingelsz tehát rövidtávon, hosszabb távon inkább az indexet longoló ETF-et shortold, ugyanis kiszámoltam (írtam is róla még régebben), hogy a shortoló ETF hosszú távon alacsonyabb hozamot biztosít, néhány esetben akár lemehet negatívba is a nemistommilyen érdekes indexszámítások miatt.

Szerkesztette: fLeSs 2009. 02. 22. 00:07 -kor

[Sipi-]

Holnap (vagyis ma) megint esés?

[vipi]

Idézet: Sipi- - Dátum: 2009. febr. 23., hétfõ - 0:40

Holnap (vagyis ma) megint esés?

Majd Fless megmondja... mármint, hogy kint mi lesz.

[fLeSs]

Idézet: vipisrac - Dátum: 2009. febr. 23., hétfõ - 14:52

Majd Fless megmondja... mármint, hogy kint mi lesz.

nemtom megmondani, én másra számítottam mint ami eddig történik.

[vipi]

Idézet: fLeSs - Dátum: 2009. febr. 23., hétfõ - 17:15

nemtom megmondani, én másra számítottam mint ami eddig történik.

Én is.

[fLeSs]

Idézet: vipisrac - Dátum: 2009. febr. 23., hétfõ - 17:29

Én is.

én azt hittem, hogy jön egy visszapattanás kb. 780-800-ig.
na mind1.

megshortoltam a QCOR, AFAM, LHCG triót.
ezek a papírok azért "kedvesek" a számomra, mert akkor ismerkedtem meg velük amikor elkezdtem tõzsdézni, és korábban longoltam õket.

van egy "kedvencem" is az EBS, azzal még kicsit várok.

szerk: IBM és AAPL longjaimnak befellegzett, kistoppolódtam belõlük.

az IBM-mel legközelebb 85 körül próbálkozok, az AAPL-lel meg 83-nál.

szerk2: van még1, az AVAV, ha tudnám shortolni, akkor megjátszanám, de a brókeremnél nem lehet.

Szerkesztette: fLeSs 2009. 02. 23. 18:32 -kor

[vipi]

Idézet: fLeSs - Dátum: 2009. febr. 23., hétfõ - 17:35

én azt hittem, hogy jön egy visszapattanás kb. 780-800-ig.
na mind1.

Szintén.
De a DAX is hogy beszakadt...

[fLeSs]

nem semmi ez a "nyugis" lecsorgás, nemtom mire gondoljak.
az ilyenekbõl nagy felpattanás szokott lenni, de most nem úgy tûnik.
bár most hogy ezt írom megindultak felfelé.

[vipi]

Kicsit félelmetes így lecsorogni. Rosszabb, mint szakadni.
Szerintem záróban beállnak 750-re. (Vagy alá, de az csúnya lenne)

[WiZARD]

bye-bye 750

Gyuri bácsi is megmondta hogy ez még nem az alja (Soros Gy.)