Idézet: Miki2 - Dátum: 2008. márc. 6., csütörtök - 23:11
Levezetnéd egy példával? Hadd okosodjak!
Az már régi nóta, hogy az erős nemzeti valuta az importnak, a gyenge (gyengébb) az exportnak kedvez. Gyengélkedő, kevéssé versenyképes vagy szimplán erősítésre szoruló saját gazdaság védelmében alkalmas körülmények között bevetheted, hogy picit gyengítesz a valutádon, illetve nem hagyod erősödni. Ha ügyes vagy, akkor a belső fogyasztás némi terészetes infla mellett átrendeződik, a gazdaság elmozdul az önellátás és az export felé, lőn fellendülés.
Amíg ezt egy bolhafingnyi ország csinálja, addig az csak érdekesség. De ha a világgazdaság egyik fontosabb szereplője, akkor az már kereskedelmi háború.
Kína folyamatosan ezzel játszik, mióta beindult. Aztán ez egy idő után meglehetősen kényelmetlen lett a többi szereplőnek. Nemrég elkezdtek odahatni Pekingre, hogy engedje érvényesülni a piaci folyamatokat és hagyja erősödni a jüant. Kénytelenek is voltak beadni a derekukat, bár elég lassú pályát szabtak.
Az USA most nincs olyan lendületben, mint Kína: tkp. a saját ligájában majd' olyan sz@rban van, mint mi. Nem engedhet meg magának semmiféle nyílt kereskedelmi összecsapást vagy drasztikus lépést. Azaz megpróbálják csendben intézni a dolgot, anélkül, hogy a hitelezőiket a kamat macerálásával riasztgatnák.
Szerkesztette: Rive 2008. 03. 07. 11:15 -kor