[Netmaster]

Idézet: 2-More - Dátum: 2005. nov. 13., vasárnap - 22:58

az átlag iq

Mintha az átlag mindig 100 lenne .

[Rive]

Nah, néhány apróság.

- A modern (ma megfigyelhetõ) emberi faj ~ százezer éve alakult ki. Ezen az idõhatáron belül még elválasztanak korszakokat, de ez meglehetõsen önkényes dolog. Ha belegondolunk: ma is (vagy, még inkább: a XIX. századig végig)  egyidõben jelen volt a földön a kõkorszaktól az ipari kultúráig minden. Az az extra 'sapiens' a másik mellé nem sokat jelent.

- A föld benépesítése ca. 10-15-20000 év alatt történt meg. Ez az idõtartam nem elég ahhoz, hogy lényeges genetikai különbségek alakuljanak ki a már meglevõ fajon belül -> emiatt olyan homogén a föld lakosságának genetikai állománya.

- Civilizációk kialakulása: ezzel kapcsolatban, úgy tûnik, nem csak a klíma és a környezet meghatározó ebben, hanem a genetika is... Az emberiség genetikai evolúciója nem lezárt ügy, és pont nemrég volt valami hír, hogy néhány génváltozat megjelenését és elterjedését a városi léttel, valamint a földmûveléssel kötik össze... Amúgy meg: mi is tulajdonképpen a civilizáció? A kökorszaki szaki (ábrázolva: bunkót lóbáló szõrös ostoba ) a valóságban nagyjából a (jobbára kiirtott) amerikai õslakosság technikai és civilizációs szinvonalán állhatott. Biztos, hogy jók a bevett sztereotípiáink?

- Jelenkori emberi evolúció: az bizony van... Szokás mondani: a jelen pusztán egy átmeneti állapot. Ez kiemelten igaz a genetikára is. Fentebb említettem, hogy egyes tudósok összekötik a földmûvelést és a városi létet a genetikával - nos, a gyanúba vett gének terjedése most is tart. A jelen embere nem végleges állapot, bizony... A gond az ember evolúciójával többirányú. Az egyik, hogy irányának: kívánatos/kerülendõ genetikai állománynak bármely meghatározása komoly etikai gondokat okoz. Másik, hogy tudásunk közel sem teljes: néhány kirívó esettõl eltekintve nem ismerjük a genotípus és a fenotípus tényleges kapcsolatát, annak mûködési mechanizmusát.
Megnyugtató ugyanakkor, hogy a jelek szerint az adott korszak csak néhány generáción keresztül fog tartani: a XIX. században még igencsak aktív volt a szelekció, a XXI.-ben meg már genetikai alapú betegségek is gyógyíthatók lesznek. Valószínûleg
Az emberek általános állapotának romlását meg jobb, ha a civilizációs ártalmakra és a helytelen életmódra fogjátotok

[gxa]

Idézet: Rive - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 9:53

Nah, néhány apróság.

[Dextrose]

És mi a helyzet a jetikkel? Hmm??

Én ugy gondolom, hogy a Neandervölgyiek leszármazottja lehet.  Na meg annyi ismeretlen lény él még a Földön, hogy rejtély számunkra a kilétük. Ott van például a chupacabra is, mivan, ha azis egy õsember leszármazott? Az evolúció lehet egységes, de mindig vannak kivételek! Ezek a kivételek a befolyásoló tényezõk miatt állnak fenn, ezek közé pedig beletartozik az idõjárás, az élelem, a víz közelsége, stb.

Több õsemberpopuláció több helyen más módon kell, hogy fejlõdjön. Ezért van különbség köztünk meg a kínaiak, japánok között! Meg ezért van különbség köztünk meg a négerek között. A négerek értelemszerûen azért feketék, mert az állandó napsugárzás hatására bõrük alkalmazkodott. Tehát Afrikából meg Amerika egyes részeibõl származnak.

De nem kell minden õsembert okvetlenül KIFEJLÕDÖTTNEK tekinteni! Vannak ágazatok, melyek elmaradtak, és NEM BIZTOS hogy kihaltak, CSAK MÁSKÉNT FEJLÕDTEK. Na, ide tartozik a jeti. Vagy a lemuri emberek. Vagy a dogonok afrikában. Vagy a titokzatos tibeti emberek.

[freeone]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 16:56

...Na, ide tartozik a jeti. Vagy a lemuri emberek. Vagy a dogonok afrikában. Vagy a titokzatos tibeti emberek....

Titokzatos tibetiek? jetik? Nem rosszindulatúan mondom, de Te egy mesevilágban élsz?

Vannak más irányba fejlõdött, ill. a fejlõdés nem azonos szintjén álló alfajok, de ezek inkább úgy jelennek meg, mint egyes afrikai, ausztrál stb. törzsek. A tibetiek ha kultúrájuk nagyban el is tér a mienktõl, valójában még rasszbeli különbségeket is keveset mutatnak.

[debaj]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 16:56

És mi a helyzet a jetikkel? Hmm??

Miért, a jetikrõl több/megalapozottabb bizonyíték van, mint a mai felfogás szerinti evolúcióról? Tudom, láttak már páran jetit, de hát én a Földet korong alakúnak látom. (Bár tudom, hogy gönb alakú, szabad szemmel mégsem fogok gömbalakot látni.)

[Fanatic]

Idézet: Rive - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 9:53

Nah, néhány apróság.

A kökorszaki szaki (ábrázolva: bunkót lóbáló szõrös ostoba ) a valóságban nagyjából a (jobbára kiirtott) amerikai õslakosság technikai és civilizációs szinvonalán állhatott. Biztos, hogy jók a bevett sztereotípiáink?

A bunkot lobalo szoros ostoba...     nagyon jo...

Nem kotozkodni akarok, cask pontositani.  Az amerikai oslakok nem voltak mind primitivek.
Kozhelyes pelda, de Maya, Aztek kulturak stb.

Idézet

A III. századból maradtak fenn Maya csillagászati feljegyzések. Innen tudjuk, hogy a húszas számrendszert alkalmazták, és ismerték a "0" szám fogalmát, amit vörös szemmel jelöltek. Tõlük teljesen függetlenül, csak 300 évvel késõbb fedezték fel Indiában a "0" szám fogalmát…

De ez kozep amerika. Eszak-Amerikaban a "klasszikus" indian torzsek kozott volt ilyen is, olyan is. Voltak olyan torzsek, amik tenyleg elmaradottak voltak (voltak olyan elzart torzs, ami meg a tuzet sem ismertek), es voltak fejlett torzsek is ( hajoepito vagy pl letelepedett foldmuvelo. stb) Nem minden indian satorban lako, landzsat lobalo, bolenyvadaszo, skalpolo "ostoba".

Nem imertek a femeket es a kereket, na bumm. Femkard es harci szeker nelkul is meg tudtak vivni a maguk haboruit.

[Dextrose]

Idézet: freeone - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 18:48

Titokzatos tibetiek? jetik? Nem rosszindulatúan mondom, de Te egy mesevilágban élsz?

Vannak más irányba fejlõdött, ill. a fejlõdés nem azonos szintjén álló alfajok, de ezek inkább úgy jelennek meg, mint egyes afrikai, ausztrál stb. törzsek. A tibetiek ha kultúrájuk nagyban el is tér a mienktõl, valójában még rasszbeli különbségeket is keveset mutatnak.

Igen, léteznek ilyen megfigyelt lények. Ezekre nincs más magyarázat, mint az eltérõ evolucios fejlõdés, amelynek közös õsei bizony azok a hominidák voltak, akik Afrikábol szarmaznak.

Miért olyan nehéz elhinni, hogy a jeti egy neandervölgyi, vagy bármi más, az evolucio során leragadt élõlény?

[gxa]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 22:01

Igen, léteznek ilyen megfigyelt lények. Ezekre nincs más magyarázat, mint az eltérõ evolucios fejlõdés, amelynek közös õsei bizony azok a hominidák voltak, akik Afrikábol szarmaznak.

Miért olyan nehéz elhinni, hogy a jeti egy neandervölgyi, vagy bármi más, az evolucio során leragadt élõlény?

A loch-nessi szörnyet is már sokszor "megfigyelték". Ja hogy mindig pont nincs élesre állítva a fényképezõgép, kamera? Esetleges elfogott vagy megölt példányokról nem is beszélve. Elõfordulhat persze, hogy egy egy tök ismeretlen fõemlõs felbukkan a hegyekben, de azért ennek nem jósolnék nagy esélyt...

[Rocketjump]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 21:01

Miért olyan nehéz elhinni, hogy a jeti egy neandervölgyi, vagy bármi más, az evolucio során leragadt élõlény?

Azért, mert nem a Neander-völgy környékén bukkan fel

[Fanatic]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 22:01

Igen, léteznek ilyen megfigyelt lények. Ezekre nincs más magyarázat, mint az eltérõ evolucios fejlõdés, amelynek közös õsei bizony azok a hominidák voltak, akik Afrikábol szarmaznak.

Miért olyan nehéz elhinni, hogy a jeti egy neandervölgyi, vagy bármi más, az evolucio során leragadt élõlény?

Ha emberszabasu, akkor gondolom az eltkora is behatarolt mondjuk 40-50 ev, de mondjuk hogy kaukazusi  kecskepasztor is van a rokonsagaban es akkor 80-100.

Ahhoz hogy egy faj fennmaradjon egy bizonyos nagysagu populacionak is kell leteznie belole. Egysegnyi teruleten kell, hogy legyen a jettinek, papaja, mamaja, nagybacsi unokatestver stb. Nemart, ha van egy mas nemzetseg is az o nemzetsegen kivul, hogy tudjon part valasztani, anelkul, hogy genetikailag leromlana nehany emberolto alatt, mert kozeli rokonnal lep mindig frigyre.

Lathatod, jetti nincs, sem a Sziklas hegysegben, sem a Himalajaban, mert egy nagy csoportnak kene lenni beloluk. Ekkora egyedszamu populaicio meg viszont nem maradhtana rejtve az emberiseg elott, sem most, sem a multban. Igy az az elmelet sem allja meg ahelyet, hogy egy kihalo faj utolso egyedeivel talkozunk most. Mert akkor mondjuk az 1700-as evekben meg jetti-hordaknak kellett volna portyazniuk Himalaja-szerte. Hasonlo okok miatt felejtos a Loch-nessi szorny is, de turista csalogatonak elso osztalyu.

[Rive]

Idézet: Fanatic - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 20:15

...
Az amerikai oslakok nem voltak mind primitivek.
...

Tudom. Ezért írtam, hogy az õsemberekkel kapcsolatos bevett sztereotípiáink némi felülvizsgálatra szorulnak...

[freeone]

Idézet: Fanatic - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 23:40

...

Egyébként nagyon sokan jönnek azzal, hogy van még egy csomó faj amit nem is ismerünk - nos ez igaz, csak az a baj, hogy ezeknek a 90%-a rovar, a maradék meg növény.

Egyébként ami még nagyban cáfolja a jeti, és Nessie létezését, hogy ugye ami él, az meg is döglik. Valószínûtlen hogy a jeti-tetemek olyan gyorsan eltûnjenek, hogy senki se bukkanjon egyre soha. Nessie-t meg ha megdöglik egy, a társai felfalják mielõtt feldobná a víz? Na neee...

[nyunyu]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 16:56

A négerek értelemszerûen azért feketék, mert az állandó napsugárzás hatására bõrük alkalmazkodott. Tehát Afrikából meg Amerika egyes részeibõl származnak.

Leulni, egyes.

Negroidok kivetel nelkul Afrikabol szarmaznak.

Amerikaban azert vannak negerek, mert a spanyol/portugal/holland/francia/angol gyarmatositok szazezrevel raboltak el oket Afrikabol, es hurcoltak be rabszolganak az Ujvilagba.

Szerkesztette: nyunyu 2005. 11. 15. 22:58 -kor

[cx.core]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2005. nov. 14., hétfõ - 17:56

A négerek értelemszerûen azért feketék, mert az állandó napsugárzás hatására bõrük alkalmazkodott.

Megforditanam az allitast; a nem feketeknek azert pigmentszegeny a boruk, hogy a csekelyebb napsugarzas hatasara is elegendo D-vitamin kepzodjon, ellenkezo esetben pl a csontritkulas drasztikusan csokkenti tulelesi eselyeiket.

[Dorien]

Idézet: 7of9 - Dátum: 2005. nov. 10., csütörtök - 1:26

hogy jön ide afrika?
mert az õsi indián civilizációk a trópusokon alakultak ki? jah, az Andok az tuti valami esõerdõ lehet...
azért kérdezek, mert nem tudom, mert buta vagyok..érted? 

A ma élõ emberek közös õse, akit "mitokondriális Évának" is neveznek, 160-200 ezer évvel ezelõtt élt Afrikában.

[Dorien]

Idézet: debaj - Dátum: 2005. nov. 10., csütörtök - 13:03

Ez most kegyetlenül fog hangzani, de szerintem megállt/jelentõsen lelassult az emberi evolúció. Ahhoz, hogy hosszú távon evolúcióról beszélhessünk, rövid távon szükség van a természetes szelekcióra (az erõsebb életben marad/szaporodik, a gyengébb elpusztul/nem szaporodik). Az utóbbi 1-200 évben az orvostudomány annyit fejlõdött, annyi betegségre találtuk meg a gyógyírt, hogy a természetes szelekciót szinte teljesen felváltotta a mesterséges (a természetes szelekcióval általában ellentétes végeredményû) szelekció. (Pl. a gyenge újszülöttet mesterségesen életben tartják, amíg meg nem erõsödik annyira, hogy életben maradjon "önerõbõl" is; testi deformációkat, idegi elváltozásokat örökítõ "egyedeknek" is "lehetõségük van" gyermeket vállalni. Társadalmi szempontból ez kötelesség, az ember, mint faj szempontjából azonban káros, mert nagy a valószínûsége, hogy ebbõl az újszülöttbõl felnövõ ember továbbörökíti a gyengeségeit. A betegségek ellen nem természetes, öröklõdõ védettséget szerzünk, hanem mesterségeset, nem öröklõdõt, tehát ezzel sem lesz a következõ generáció "gazdagabb". Ráadásul, ha nem nézzük a nagyobb háborúkat, hanem a kisebb, ám gyakoribb összetûzéseket, kiket küldenek oda, kik "maradnak ott a csatatéren"? Válogatott, erõs, fiatal emberek, amivel tovább "gyengül" az emberi génkészlet.

A géneket is módosítani fogja az emberi kultúra. Lásd génsebészet.
Az evolúció pedig nemhogy lelassult, hanem még sosem volt ilyen gyors, mint most.

[Dorien]

Idézet: Rocketjump - Dátum: 2005. nov. 13., vasárnap - 17:30

A második részben említett 'információ' egy állapot, egy tulajdonság. Legtöbbször az anyaghoz kötött tulajdonság, de szerintem csak azért nem tudjuk elválasztani az anyagtól, mert az annyira meghatározza gondolkodásunkat.
Ugyanakkor egy tulajdonságnak is lehet több tulajdonsága, és így aztán egyre távolodunk az anyagiságtól (mégha az is állt a kiindulópontban). Tehát szerintem az információ  egy olyan tulajdonság/állapot definíciója (lehet hogy ez rossz szó erre), mely meghatározhatja az anyagot, de tõle függetlenül is létezhet, amennyiben nem kerül kontaktusba vele.

Információ nem létezik hordozó nélkül.

[Dorien]

Jared DIAMOND: Háborúk, járványok, technikák - A társadalmak fátumai

ISBN: 963 9132 89 6
480 oldal, B/5, kötve
Ára: 3600 Ft

A „háborúk járványok technikák” a világtörténelem alapvetõ kérdésére keresi a választ: „miért az európai civilizáció hódította meg a világot, miért nem másként történt ez?” Így is fogalmazhatunk: Miért Pisaro maroknyi csapata gyõzte le Atahualpa inka fejedelmet és hatalmas hadseregét, miért nem õ kényszerítette térdre I. Károly spanyol királyt (és egyben Német-Római császárt)? Vagy ahogy az új-guineai Yali – a szerzõ barátja – vetette fel: Miért van az, hogy ti fehérek olyan sok árut termeltetek és hoztatok Új-Guineába, míg nekünk feketéknek, oly kevés saját árunk van? A provokatív kérdésekre rendhagyó, nagyívû válasz születik, nemcsak a történelem, hanem a földrajz, a biológia, a régészet, a nyelvészet, a járványtan és antropológia, valamint a tudomány- és technikatörténet alapján, mintegy 13 ezer éves idõskálán mozogva új összefüggések rajzolódtak ki.

--------

Pulitzer-díjas könyv, ajánlom mindenkinek.

[Attis7]

Idézet: Rocketjump - Dátum: 2005. nov. 11., péntek - 14:00

Neked is, mindannyiunknak rengeteg kibernetikai implantja van - már most. Természetesen nem fizikai értelemben. Ezek nélkül létezni sem tudnánk (létezni sem engednének), és ezeket kivülrõl kaptuk. Ilyenek az általános moralitás, a vallás, a szokások, a társadalmi konvenciók. Ezeket mind mesterséges úton juttaták belénk, hogy sikeresen adaptálódjunk egy mesterséges központi agyhoz, melyet társadalomnak nevezünk.

És igen, a központi agy MINDIG úgy dönt, hogy több agyra van szüksége. Esetleg több életre. Ilyenkor szoktak az emberek meghalni egy 'nemes cél', 'hazaszeret', 'végsõ gyõzelem' érdekében. Hitler egészen jól csinálta ezt.

...

Ha én egész nap egy falat bámulnék, és ragaszkodnék ahhoz, hogy továbbra is bámulhassam, bevinnének Lipótra, mondván, katatónikus depresszióban szenvedek. Miért van ez? Mert szokatlan. Holott senkinek nem ártottam.

Implantok.

Helló Mindenki!

Kibernetikai implantok <--> társadalmi elvárások - ideológiák(vallások, filozófiai ill. tudományos nézetek) - stb.

Az emberiség (a továbbiakban Emberke, a Topiknyitó így nevezett bennünket és ez megtetszett )általános célja az õt körbevevõ univerzum megismerése, leírása( ,hogy mi célból az most nem ide tartozik,de az is érdekes téma). E közben minduntalan saját testi(ezalatt szellemi kapacitás és érzékszervi adottságok, fizikum,stb.) és fizikai (pl.:idõ->kvázi konstans haladás a téridõben, kicsi idõintervallum áll rendelkezésünkre, stb.) korlátaiba ütközik. Ezen hiányosságainak egy részét Emberke megoldotta (könyvtárak  adatbankok, precízebbnél precízebb mérõmûszerek,ûrszondák, gépek a távolságok leküzdése céljából, és még  lehetne sorolni, valamint ami fontos: az absztakt gondolkodásmód [matematika!] - ezek megalkotásához szükséges a társadalom). Probléma azonban maradt bõven: egy ember csak néhány évet él és annak is jó részét a már élért eredmények memorizálásával kell töltenie, ráadásul felejt és öregszik is, és legyen valaki akármilyen zseni egy-három tucat absztrakciósszint, és néhány millió elolvasott oldal sajnos korlátot szab az értelemnek... ez van. Megoldásul Emberke azonban kitalálta, hogy létrehozza az M.I.-t, aki ugyanolyan aranyos lesz mint õ, csak pár hibát kihagy belõle, nos ez persze még nem sikerült neki (Emberke szomorú is nagyon, de azért örül neki, hogy nem lehet egykönnyen lemásolni ) Emberke azt is eldöntötte, hogy ha lehetõsége van rá, akkor azért a sajátmaga mesterséges fejlesztésével is szeretne foglalkozni, pl. génmanipulálgatás, külsõ implantok, stb.

  A természetben a kisebb szervezeti egységek (pl. sejt, egyed) valamilyen módon egymáshoz kapcsolódnak, ez lehet közvetlen (pl. sejtek->szövet) vagy közvetett (pl. egyed -> falka).  Ez az egyedek túlélési esélyeinek növelése céljából alakul így.  Egy ilyen magasabb szintû szervezeti egység azonban persze bizonyos szabályok szerint kell mûködjön, egyébként szétesne.
Ha így nézzük, akkor az emberi társadalom adta lehetõségek miatt tényleg kitágultak az emberek lehetõségei, sok korlátjára gyógyírként szolgál csakúgy mint a fentebb az "implantok", de azért lényeges külömbségek vannak a két dolog között: a társadalom szabályai az egyéneket és a köztük lévõ kapcsolatot formálja, szabályozza egy magasabb szintû létforma "szuper élõlény" mûködéséhez, míg az elsõ az egyén, az egyed "szuperré" válását célozza meg.

Bocsi, de ennél nem tudtam rövidebben megfogalmazni...