[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 19:49

Bocs srácok, nem bírom erõforrással, hogy mindhármótokkal vitázzak. Most csak egy szösszenetre futja azzal kapcsolatban, hogy próbáljátok negligálni a chip design szintû RAS-dolgokat, és azok hatását a teljesítményre. SFIJ, chip architectek szerintem lekaparnák magukat azon, hogy az x86 RISC. A bele RISC-like, de nem RISC.

http://www.realworld...RWT101502203725

persze. nem fer bele a csoportnormajukba, hogy ok a "risc"-es fiuk. Pediglen tok azonos elvek es technikak mukodnek a processzoraikban, tok azonos elvek szerint probalnak teljesitmenyt novelni. a "risc"-es fiuk a multimedia utasitaskeszletet is az intelrol koppintottak, az ilyeten extension a piacon legeloszor az MMX volt. Ha kicsit jobban mebamulod az ultrasparc VIS+ kiterjeszteseit akkor oda jutsz, hogy meg a leg elborultabb cisc ISA designer is aszondana, hogy nakerem pont ilyenek a leg brilliansabb es furmanyosabb "cisc" utasitasok :Ð

persze hogy oklendeznek a risces fiuk mert szorul a hurok a tokuk korul. miutan ezen tulestek szepen visszamennek az x86 processzorok risc core-jat heggeszteni, mert azert meg fizetest is kapnak, ellenben a szimpoziumokkal meg a paper launch-okkal :Ð

Szerkesztette: SFIJ 2005. 11. 28. 20:24 -kor

[special]

http://studies.ac.upc.edu/ETSETB/SEGPAR/mi...(1)%20(mpr).pdf

Idézet

Reliable All the Way Down to the Silicon

The CMOS-8S2SOI process was developed in IBM’s East
Fishkill process-development labs. This 1.5-V seven-layermetal
process is a variation of IBM’s 0.18-micron copper
CMOS-8S (see MPR 9/14/98, p. 1), which IBM will put into
production later this year. The 8S2 derivative has 15% shorter
channel lengths (Lg < 0.12 μm) and is built on a silicon-oninsulator
(SOI) wafer (see MPR 8/24/98, p. 8). According to
IBM, the low parasitic capacitance of SOI transistors boosts
logic speed by over 25% compared with an equivalent bulk
process, while also reducing power consumption.
A major constraint placed upon the development of
CMOS-8S2SOI was very high reliability.Most processor manufacturers
design their gate dielectrics to a Grade 3 failure-rate
specification of 1,000 FITs (failures per billion hours). IBM,
however, says this isn’t good enough for duty in continuousavailability
servers, because internal error-detection features
extensive enough to compensate for IC-process-reliability
problems would add cost and sacrifice considerable speed. As
a result, IBM specifies its processes to a 10-FIT failure rate, two
full orders of magnitude better than most companies.
To meet this stringent specification, the 8S2 gate oxide
had to be made 3.6 nm thick (Tox at 1.5V), 20% thicker than
the gate oxide in Intel’s 0.18-micron 1.5-V P858 process
(see MPR 1/25/99, p. 22), which it will use for Merced and
McKinley. IBM had to develop other means to compensate
for the losses of transistor drive current and of switching
speed that result from the thicker gate oxide. SOI and copper
were key to achieving these goals. Copper also improved the
reliability of the on-chip interconnects; because the metal is
nearly impervious to electromigration, it can sustain higher
currents for longer periods without failing.
Even with this level of processes reliability, IBM still
included a number of RAS (reliability, availability, and serviceability)
features in Power4. IBM isn’t ready to reveal all of
Power4’s RAS features, but it did confirm that the part has
traditional features such as ECC on the L2, L3, and main
memory. It also said that the Power4 has an independent onchip
full-speed test processor and logic analyzer that can be
used during manufacturing and system operation to verify
functionality and isolate failures. External testers are simply
not viable for gigahertz chips with the amount of on-board
logic, memory, and I/O that Power4 has.

http://www-03.ibm.com/servers/eserver/pser...ers/power4.html

Idézet

Also included on the chip are functions we logically call Pervasive function. These include trace and debug facilities used for First Failure Data Capture, Builtin Self Test (BIST) facilities, Performance Monitoring Unit, an interface to the Service Processor (SP) used to control the overall system, Power On Reset (POR) Sequencing logic, and Error Detection and Logging circuitry.

Szerkesztette: special 2005. 11. 28. 20:23 -kor

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 20:21

http://studies.ac.upc.edu/ETSETB/SEGPAR/mi...(1)%20(mpr).pdf

special imadlak azert, hogy oles labdakat adsz amiket leuthetek. az idezett paper alcime, 24 pontos ciceroval szedve: IBM Confronts IA-64, Says ISA Not Important Arra azert remelem emlexel, hogy mar a pentium MMX-ek L1, L2 cache-e is ECC vedett volt. Tudod BIOS-bol ki lehetett kapcsolni, es akkor 4-6%-kal nott a teljesitmeny

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 20:21

http://www-03.ibm.com/servers/eserver/pser...ers/power4.html

Idézet

Also included on the chip are functions we logically call Pervasive function. These include trace and debug facilities used for First Failure Data Capture, Builtin Self Test (BIST) facilities, Performance Monitoring Unit, an interface to the Service Processor (SP) used to control the overall system, Power On Reset (POR) Sequencing logic, and Error Detection and Logging circuitry.

jujj edes jo anyam  Tudod miota van X86-on boundary scan? pentium ota. Oszt olyanrol hallottal-e mar Hogy Itnel Machine Check Architecture? Na az a PPRo-ban debutalt. Mikoris jott ki a PPro? ugy 1995? 1999-re az IBM behozta a lemaradasat :Ð

Szerkesztette: SFIJ 2005. 11. 28. 20:40 -kor

[special]

Örülök, ha örömöt szerzek. Mindazonáltal ez a pr-szöveg olyan, mintha azt mondaná, inferior vele szemben.

ECC != ECC (pl. hány hibás bitet véd ki)

Részemrõl ezt a részét, (MPU design built-in RAS) lezártnak tekintem, hacsak nem citál valaki valamilyen papírt, ahol cáfolatot taglalnak. A különbség tény, a RAS-clock speed-power trade-off tény, vagy gondolkozzatok el azon, miért van most már lassan több mint egy proecss generációval lemaradva a high-end (az Opteronhoz képest mondjuk 2/3).

Hogy tippet adjak, most azt kezdjétek el vitatni,hogy ilyen mértékû RAS-ra valós szükség lenne.

Ja igen, csak érdekeség: az IBM X3, Bogdán kabalája, 100 millió dollárt süllyesztett el, pedig volt elõdje. Ezt úgy 2-3 éves ciklusokba el kell költeni, hogy up-to-date legyél. Még mindig nem látom, hogy a RISC/EPIC ecosystemben fekvõ beruházások és folymatban lévõ fejlesztések mellett ki fogja oda belõni az x86-ot újabb százmilliók árán. Jó kérdés, hogy a Sun a 8 socketes Opteront hogyan marketeli. Nem lepõdnék meg, ha igyekeznének az entry level-midrange Integrityk és/vagy IBM Series gépek ellen küldeni, csak nehogy a saját lábukat vágják le, mikor fûrésszel hadonásznak.

Szerkesztette: special 2005. 11. 28. 20:42 -kor

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 20:30

Örülök, ha örömöt szerzek. Mindazonáltal ez a pr-szöveg olyan, mintha azt mondaná, inferior vele szemben.

persze. biljjgec is elejtett anno olyan megfogalmazasokat amibol a gyanutlan elme arra kovetkeztetesre jutott, hogy a picipuha talalta fel a zinternetet

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 20:30

ECC != ECC (pl. hány hibás bitet véd ki)

ECC RAM-ok mar az EDO SIMM vilagaban is leteztek. tudod 72 bites EDO RAM a 64 bites adatcsomoban 1 bit hibat javitott. Hasonlatosan a kesekben is 1 bit hiba a norma es 3-4 bit hiba garantalt kimutatasa.

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 20:30

Részemrõl ezt a részét, (MPU design built-in RAS) lezártnak tekintem, hacsak nem citál valaki valamilyen papírt, ahol cáfolatot taglalnak. A különbség tény, a RAS-clock speed-power trade-off tény, vagy gondolkozzatok el azon, miért van most már lassan több mint egy proecss generációval lemaradva a high-end (az Opteronhoz képest mondjuk 2/3).

special ide most beidezhetnek valamit, ami nagyon allna, de orok harag lenne belole. ezt nem akarom. legy szives viselkedj felnott emberkent, lasd be, hogy senki sem akar hosszutavon a marketinganyagaidnak megfeleo ellenpapirokat produkalni. Ertelmes ember vagy, nem hiszem hogy tovabb kene, hogy mexegyenitselek azzal, hogy a paperlaunch-aiddal szemben a tenyekkel szembesitelek. Es kerlek hagyd abba a raframing egerutak nyitogatasat is. Komolyan mondom tisztellek ugyhogy nagyon szomoru vagyok, hogy nincs az a bekasegg szinvonal ami ala ne tudnal lesullyedni. Ezt ertelmetlen tovabb folytani. Kerlek hagyd abba. 

Szerkesztette: SFIJ 2005. 11. 28. 21:00 -kor

[special]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 20:27

jujj edes jo anyam  Tudod miota van X86-on boundary scan? pentium ota. Oszt olyanrol hallottal-e mar Hogy Itnel Machine Check Architecture? Na az a PPRo-ban debutalt. Mikoris jott ki a PPro? ugy 1995? 1999-re az IBM behozta a lemaradasat :Ð

Most komolyan azt akarod mondani, hogy a Power4-be került feature-öket a Pentium Pro mutatta be, a legelsõ Intel szerverprocesszor? Vagy akkor azt állítod, ezek ugyanolyan szintûek? Én veszem a fáradságot, idézek és linkelek, ti meg csuklóból lövöldöztök, részetekrõl ezzel letudva  cáfolatot. Igen, van MCA, de hogy viszonyul az a Power4-ben található self-testhez?

Bocs, de szerintem hatalmasat blöffölni vagy csúsztatni akarsz. Ráadásul attól, hogy vannak közös feature-ök, érintkezési pontok, az egész még nem lesz ugyanaz. A következõ érv az lesz, hogy a mikroprocesszort az Intelnél találták ki, és így mindig elõrébb fog járni.

Szerkesztette: special 2005. 11. 28. 20:54 -kor

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 20:52

Most komolyan azt akarod mondani, hogy a Power4-be került feature-öket a Pentium Pro mutatta be, a legelsõ Intel szerverprocesszor? Vagy akkor azt állítod, ezek ugyanolyan szintûek? Én veszem a fáradságot, idézek és linkelek, ti meg csuklóból lövöldöztök, részetekrõl ezzel letudva  cáfolatot. Igen, van MCA, de hogy viszonyul az a Power4-ben található self-testhez?

Bocs, de szerintem hatalmasat blöffölni vagy csúsztatni akarsz. Ráadásul attól, hogy vannak közös feature-ök, érintkezési pontok, az egész még nem lesz ugyanaz. A következõ érv az lesz, hogy a mikroprocesszort az Intelnél találták ki, és így mindig elõrébb fog járni.

special meg all az ajanlatom es a joindulatom. ha atleped a rubikont ver fog folyni. tudod ez egy szakma, amiben lassan 12 eve dolgozom. nem A4-es terjedelmu paperlaunchok keresgelesevel toltom az idomet, hanem ebbol elek, ismerem. Ha Rive kartacs irogatna meg ide vagy akar T2k mar reges-reg konnyezo szemekkel kialtottal volna modulatorert. 

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 19:49

Bocs srácok, nem bírom erõforrással, hogy mindhármótokkal vitázzak. Most csak egy szösszenetre futja azzal kapcsolatban, hogy próbáljátok negligálni a chip design szintû RAS-dolgokat, és azok hatását a teljesítményre. SFIJ, chip architectek szerintem lekaparnák magukat azon, hogy az x86 RISC. A bele RISC-like, de nem RISC.

http://www.realworld...RWT101502203725

Az a baj, hogy a PowerPC egyedül órajelben hagyta ott a Power4+-t (meg esetleg single-thread alkalmazásokban). De ne felejtsük el, hogy a Power4-ben két mag található, ennek is lehet oka a sebességcsökkenése (de nyilván a nagyobb megbízhatóság is ok, nem vitatom). Sajnos sehol nem találtam olyan adatot, ami szerint a PowerPC gyorsabb lenne, mint a Power4. Igaz csak a SPEC-el próbálkoztam, mert lusta vagyok.

Olvastam egy cikket régebben (talán az Ars Technica-n vagy az ACE's Hardware-n), hogy vajon még RISC-nek tekinthetõek-e a RISC processzorok. A konklúzió az volt, hogy nem, mivel a mai processzorok már gyökeresen ellentétesek a RISC eredeti szellemével, az egyszerû dizájnnal. OoO végrehajtás és más hasonló finomságok mind vannak bennük, a legújabb utasítás-kiterjesztésekrõl nem is beszélve. Emiatt már régen nem nevezhetõek egyszerûnek, olyannak amilyennek az eredeti RISC-eket megálmodták.

[bogdan]

nem szep, hogy igy altalanositasz, meg ha tobben is vannak masvelemenyen, mint Te. "ti meg csuklóból lövöldöztök". nevesits, konkretizalj, mert ez igy csak csuklobol lovoldozes!

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 21:30

Részemrõl ezt a részét, (MPU design built-in RAS) lezártnak tekintem, hacsak nem citál valaki valamilyen papírt, ahol cáfolatot taglalnak.

nos azert ennel lassabban a testel! (ez jo ronda volt..) egyfelol eddig Te azt allitottad, hogy az osszes RISC es EPIC ilyen tulajdonsagokkal bir, itt meg hozol egy szem architekturat a Power4-et. nem mondom, hogy a tobbiben nincs benne (eddig sem mondtam, az altalanositasaid ellenere!), de ebbol ez meg nem latszik. sot, ebbol a mondatbol: "SOI and copper were key to achieving these goals." en (naiv) elobb hinnem el ezeket az Opteronra, mint az Intel barmely processzorara..

tovabba mielott lezarnank egy ilyen temat, talan jo lenne, ha masokat is meghallgatnank.

a tobbi RAS feature-hez meg: ezek most olyanok, amik nincsenek benne az Itaniumban es a Xeonban (azaz az Itanium is elmaradott ehhez kepest), vagy ezekben is benne van. (olyat ne mondj, hogy az Itaniumban benne van, a Xeon MP-ben meg nem, mert akkor nem olvastad az Intel anyagat..)

Idézet

A különbség tény, a RAS-clock speed-power trade-off tény, vagy gondolkozzatok el azon, miért van most már lassan több mint egy proecss generációval lemaradva a high-end (az Opteronhoz képest mondjuk 2/3).

errol SFIJ mar odakat irt mar! ugy tunik, az x86-ra sokkal tobb eroforras elmegy, mint a tobbire. mert van benne love! szerintem ilyen atteteles modon nem lehet ezt nezni. ha legalabb azt mutatnad meg, hogy a Power low-end derivansaimennyivel gyorsabbak, hiszen ezeket nem tartalmazzak. de igy!?!?

Idézet

Hogy tippet adjak, most azt kezdjétek el vitatni,hogy ilyen mértékû RAS-ra valós szükség lenne.

miert tipp, ma mar irtam!

Idézet

Ja igen, csak érdekeség: az IBM X3, Bogdán kabalája, 100 millió dollárt süllyesztett el, pedig volt elõdje.

:confused: ezel a szamadattal mit is latunk? az Itanium meg mennyit sulyesztett el, amin latjuk, hogy soha nem fog bejonni..? talan ha adtal volna beveteli statisztikakat (darab es revenue) akkor lathatnank, hogy ez mennyi.. ja, hogy akkor  azt ossze lehetne vetni az Itanium statisztikakkal..    (demagogia rulez..)

Idézet

csak nehogy a saját lábukat vágják le, mikor fûrésszel hadonásznak.

ez viszont tetszett! szep koltoi kep. 

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 20:52

Most komolyan azt akarod mondani, hogy a Power4-be került feature-öket a Pentium Pro mutatta be, a legelsõ Intel szerverprocesszor? Vagy akkor azt állítod, ezek ugyanolyan szintûek? Én veszem a fáradságot, idézek és linkelek, ti meg csuklóból lövöldöztök, részetekrõl ezzel letudva  cáfolatot. Igen, van MCA, de hogy viszonyul az a Power4-ben található self-testhez?

Ehhez a témakörhöz nem igazán tudok hozzászólni, de azért megemlítenék 1-2 olyan dolgot ami tudtommal elõször Intel vagy AMD processzorban jelent meg (és nem az Itaniumban). Lehet, hogy tévedek valahol, de még azt beszámítva is marad a listán elem.

- simultaneous multithreading (SMT)
- stream jellegû multimédia utasításkészlet (MMX és társai)
- integrált memory controller (IMC) és Hyperthreading

[special]

SFIJ, én igyekszem, igyekszem korrekt és objektív lenni. Nem érzem, hogy a béka segge alá én vinném a beszélgetést, hacsak nem azzal vádolsz, hogy nem fogadom el az itteni többség véleményét, mikor illene, ezzel gerjesztve diszfunkcionális vitát. Azt sem érzem, hogy meg lennék itt szégyenítve, persze ettõl a többség véleménye lehet egészen más.

Igen, mûszaki elõképzettség nélkül ingoványos talajon állok autoritás szempontjából. Ugyanakkor nehezemre esik elfogadni, hogy tévedek, mikor gunyoros megjegyzések és kacarászások érkeznek válaszként, megtámogatva a "többségben vagyok" pszichés extra töltetével, nem sokkal több. Persze ez csak az én érzésem, és csak egyszerûen képtelen vagyok átlátni és belátni dolgokat.

Nem baj, úgyis az utóbbi idõben túl sok idõt fordítottam erre, úgy látszik, legalább destruktívan. Ígérem a jövõben nem fogom felvenni a kesztyût az itteni x86-fétissel, akkor sem, ha egyoldalas pr-anyagokban mást olvasok.

Bocsánat mindenkitõl az offért.

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 21:26

Nem baj, úgyis az utóbbi idõben túl sok idõt fordítottam erre, úgy látszik, legalább destruktívan. Ígérem a jövõben nem fogom felvenni a kesztyût az itteni x86-fétissel, akkor sem, ha egyoldalas pr-anyagokban mást olvasok.

Bocsánat mindenkitõl az offért.

Nem kell ez a rinyálás! Szedd össze magad és állj ki az igazadért, még ha az komplett baromság is!

Idézet

Igen, mûszaki elõképzettség nélkül ingoványos talajon állok autoritás szempontjából. Ugyanakkor nehezemre esik elfogadni, hogy tévedek, mikor gunyoros megjegyzések és kacarászások érkeznek válaszként, megtámogatva a "többségben vagyok" pszichés extra töltetével, nem sokkal több. Persze ez csak az én érzésem, és csak egyszerûen képtelen vagyok átlátni és belátni dolgokat.

Hát azért te is jó néhány kérdést csak elütöttél és nem méltattad érdemi válaszra. Szerintem mi elég sok hozzászólást termeltünk és azok jó része érvelni próbált (nem biztos, hogy sok sikerrel). Így aztán szerintem ez igazából egy álszemérmes szûzkurvás duma volt részedrõl. Amolyan, felhúzom az orrom, mert ezek mind hülyék, nem látják, hogy mennyire igazam van!

Szerkesztette: hvuk 2005. 11. 28. 21:35 -kor

[special]

Hvuk, baz, már elkedvetlenedni és megalázódni sem lehet anélkül, hogy le legyek baszva?

[d n . r]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 18:14

Igen, ez egyszerû közgazdaságtan: ha valamibõl negyedévenként néhány tízezret lehet eladni, egy másik termékbõl meg néhány tíz milliót, de egyébként ugyanazt tudják, viszont gigászi a termelési költség, akkor ott elõbb-utóbb a milliós példányszámú nyer.

Én is írtam ehhez hasonlót a PC és konzol "háborúját" (ha már mindenáron "háborút" szeretnétek ) taglaló topic indítóhozzászólásában (és aztán késõbb is)

https://forum.hwsw.h...opic=15964&st=0

Most már azért korántsem vagyok ebben ennyire biztos. Egyrészt ez _logikailag_ nagyon jól hangzik és tetszetõs, de a _valóság_ általában nem követi olyan szépen a letisztult elmélteket.

Az én példám ott erre a folyamatra a grafikus chipek piaca volt, nevezetesen hogy az ATI és az nV azért fogja ezt bekebelezni, mert az õ fejlesztéseik már pusztán a "hétköznapi" videokártyapiacon megtérülnek, ehhez képest a profi 3D már csak extraprofit.
Erre azt látjuk (illetve kb. fél éve néztem utoljára, tehát akkor láttam), hogy a legerõsebb profi kártyát még mindig a csak és kizárlólag professzionális kártyákat készítõ 3DLabs csinálja. Persze ne feledjük, hogy õket pár éve megvette a Creative, úgyhogy nem biztos, hogy "saját zsebbõl" is el tudnák tartani magukat, de mind1.
Illetve egy frászt mind1!
Az Itanium mögött ott áll az Intel, a Power mögött az IBM, két pénzügyi óriás (ráadásul a "kommersz" piacot is jól megfejik, az egyik a Pentiummal, a másik meg majd a konzolokkal)
Valamint nekem úgy tûnik, mintha megfeledkeztetek volna arról, amirõl 1-2 éve már egyszer vitatkoztatok: nevezetesen hogy az Itanium-ot pont az x-86 alapvetõ problémái hívták életre.
Mostanában A. S. Tanenbaum: Számítógép-architektúrák címû könyvét olvasgatom (állítólag nem egy rossz könyv), a 2001es kiadást (az angol eredetije 99es), ebben már van szó az Itaniumról is. 6 fõ problémáját melíti az x86-nak, és amennyire én látom, az x86-64 ezekbõl 1-et orvosol (a kevés számú regisztert)
(a 4gb-os korlátos már csak "ráadásként" említi, ezt persze megintcsak kezelni tudja az x86-64)

(az külön vicces, hogy a könyv a P-II 12 lépéses pipeline-ját mint "nagyon hosszú"-t jellemzi Hol vagyunk még a Willamatte/Northwood-tól, a Prescottról már nem is beszélve )

(Mellesleg, külön SFIJ kedvéért, az elsõ problémát rögtön így vezeti fel:  "Az IA-32 CISC ISA" Ezzel amúgy csupán azt kívánom illusztrálni, hogy úgy általánosságban nem biztos, hogy értelmes azon vitatkozni, van-e értelme a CISC-RISC megkülönböztetésnek. A szempontjaidon múlik, érdemes-e megtenni ezt a megkülönöböztetést vagy sem. De hát ez persze mindennel így van.)

Szumma szummárum: _lehet_, hogy az x-86 mindent bekebelez (mert pl. elõször az IMC, aztán most a dualcore (ami majd tovább hízik) egyenlõre jól kezeli az egyik legfõbb problémát, azaz a memória és a processzorok között nyíló "ollót" ) , de az is lehet, hogy kipusztul egyszer és mindenkorra. És persze ez utóbbi sem jelentené azt, hogy akkor viszont az IA-64 fog tarolni.
És ez még mindig csak két szélsõséges lehetõség.
Mindenesetre nem hinném, hogy ezt 2005ben az íróasztal mellõl azért ennyire könnyen el lehetne dönteni. Ahhoz azért ez a világ túlságosan kiszámíthatatlan

(Szerk: betettem a link-et is)

Szerkesztette: d n . r 2005. 11. 28. 22:47 -kor

[Haderach]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 21:20

- integrált memory controller (IMC) és Hyperthreading

dec 21364 (alias EV7) 2002 januar  

[d n . r]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 22:20

Ehhez a témakörhöz nem igazán tudok hozzászólni, de azért megemlítenék 1-2 olyan dolgot ami tudtommal elõször Intel vagy AMD processzorban jelent meg (és nem az Itaniumban). Lehet, hogy tévedek valahol, de még azt beszámítva is marad a listán elem.

- simultaneous multithreading (SMT)
- stream jellegû multimédia utasításkészlet (MMX és társai)
- integrált memory controller (IMC) és Hyperthreading

Ebben bizonytalan vagyok, mert lehet, rosszul értelmezem (és az évszámok sem egyértelmûek), de mintha a Tanenbaum-könyvbõl nekem úgy tûnne, hogy az UltraSPARC-I 1995 ben jelent meg, és ebben volt egy VIS (Visual Instruction Set) nevû utasításkészlet, ami pont arra szolgált, mint az MMX.

Viszont az MMX a P-IIvel jelent meg, és csak 1997ben.

[Haderach]

Idézet: d n . r - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 22:14

Ebben bizonytalan vagyok, mert lehet, rosszul értelmezem (és az évszámok sem egyértelmûek), de mintha a Tanenbaum-könyvbõl nekem úgy tûnne, hogy az UltraSPARC-I 1995 ben jelent meg, és ebben volt egy VIS (Visual Instruction Set) nevû utasításkészlet, ami pont arra szolgált, mint az MMX.

Viszont az MMX a P-IIvel jelent meg, és csak 1997ben.

hat ha mar erre jarunk akkor 1989ben az intel i860 implementalta eloszor az mmx utasitaskeszletet, de az sem x86. 

[hvuk]

Most látom, hogy mennyire figyeltek a szavaimra, mert a fent d.nr által idézett szövegben alapvetõ kapitális elírás van. Nyilván nem "gigászi a termelési költség" a helyes, hanem "gigászi a tervezési költség". Látom nagyon fontos nektek amit írok, el is megyek special után duzzogni és eszek egy kukackonzervet!

Idézet

Valamint nekem úgy tûnik, mintha megfeledkeztetek volna arról, amirõl 1-2 éve már egyszer vitatkoztatok: nevezetesen hogy az Itanium-ot pont az x-86 alapvetõ problémái hívták életre.
Mostanában A. S. Tanenbaum: Számítógép-architektúrák címû könyvét olvasgatom (állítólag nem egy rossz könyv), a 2001es kiadást (az angol eredetije 99es), ebben már van szó az Itaniumról is. 6 fõ problémáját melíti az x86-nak, és amennyire én látom, az x86-64 ezekbõl 1-et orvosol (a kevés számú regisztert)
(a 4gb-os korlátos már csak "ráadásként" említi, ezt persze megintcsak kezelni tudja az x86-64)

Igen, errõl már vitatkoztunk régebben, bár nem ártana, ha beírnád a 6 problémát, hogy mi is tudjuk mik azok. Jól látszik, hogy az Itanium tervezésekor, sõt bemutatásakor fent álló indokok közül nem mind igaz ma már. Rive is mindig a latency dologgal jött, de ma már látszik, hogy a multi-core CPU-k világában ez nem akkora probléma, pontosabban nem fog eszkalálódni. Jó, ha 2010-re elérjük a 4 GHz-et, emiatt viszont az órajelhez képest a latency nem fog drámaian megnõni, sõt a nagy cache-ek alkalmazásával egyre inkább elfedõdik. Az sem probléma, hogy az X86 CPU-k IPC-je esetleg alacsonyabb vagy nehezebben növelhetõ, mint mondjuk az Itaniumé, hiába tud kevesebb FP értéket egy Opteron mag mint egy Itanium, ha most már kettõ van egy processzorban belõle, és így nagyon megveri az Itaniumot. Nem az számít, hogy egy mag mennyire erõs, hanem az, hogy az összes mag együttvéve mennyit tud.

Az is látszik, hogy a multi-core-é a jövõ és ezen belül meg fognak jelenni a segédprocesszorok is, ezek pedig lényegesen nagyobb számítási kapacitással fognak rendelkezni, mint bármely általános célú mag, hívják azt akár Itaniumnak is. Mivel egy ilyen multi-core maghoz a fordító nem lesz semmiség, és mivel az erõforrások és az idõ véges, ezért nyilván az a processzor architekturára lesznek jobban implementált szoftverek, amelyekre érdemesebb lesz fejleszteni és amelyik nagyobb install base-el, így lényegesen nagyobb tesztelési lehetõséggel rendelkezik. Szerinted melyik lesz az: X86, Itanium, Power, SPARC?

[d n . r]

Na, Haderach is kipipált egy sort...

PS: különben special-nak igaza van, tényleg nem egyszerû a többség ellen védekezni (és az már szinte mindegy is, hogy igaza van-e az embernek, vagy sem )

Na de nem baj, az a lényeg, hogy úgysem itt dõl el, hogy mi fog történni, de azért pár év múlva érdekes lesz visszaolvasni (És melelsleg akinek bejön a jóslata, annak sem biztos, hogy azért, mert jó volt a gondolatmenete, hehe... Mint a Mérõ-könyvben az öreg néninek, akinek telitalálata lett a lottón, és az utolsó számot (kis túlzással) úgy hozta ki, hogy megszorozta a 6ot a csütörtökkel... )

[hvuk]

Idézet: d n . r - Dátum: 2005. nov. 28., hétfõ - 22:22

Na, Haderach is kipipált egy sort...

Igen, ezekben valóban igazatok van, de még mindig maradt egy sor. Sõt marad még egy, ha printervezérlõ és grafikus kártya gyorsító processzorok kimaradnak (I860). Meg azok a sorok amiket még oda lehet írni, csak nem jutott hirtelen eszembe.