Elküldve: 2006. 05. 14. 19:22
Motorkerékpár balesetek I.
Az Európai Motorkerékpár-gyártók Szövetsége három évig tartó, öt országot – Olasz-, Francia-, Spanyol-, Németországot és Hollandiát – magába foglaló felmérést végzett, amelyben ezen országok baleseti körülményeit vizsgálta. Ennek során kiderült: a balesetek 87,5 százaléka emberi mulasztás miatt következett be, 37,1 százalékuk a motoros, 50,4 százalék pedig az egyéb jármű vezetőjének hibája miatt.
Az ütközések 60 százaléka személygépkocsival történt, ezen belül a balesetet okozó vezetők 66,7 százalékának csak az adott gépjármű-kategóriára volt vezetői engedélye, míg 21 százalékuknak motorra is. Érdekes megállapítása a tanulmánynak, miszerint a nem kívánt események nagy részében az autósok észre sem vették a motorost.
A legtöbb balesetet robogóval okozták – 38,4 százalék –, ezt a sportmotorok követték 14,8 százalékkal, míg a hagyományosnak nevezhető kétkerekűek 14,2 százalékban voltak okolhatók a történtekért.
Az összes baleset közel 70 százalékában a sebesség 30 és 60 km/óra között következett be, ami azért nem meglepő, mert a legtöbb ütközés is a városi forgalomban történt. A motoros balesetek 49,7 százalékánál a sebesség 40 és 70 km/óra közti volt, míg 21,7 százalékában 100 km/óra vagy annál több.
Az esetek csupán 5 százalékában játszott szerepet a motor hibája, ezen belül 3,7 százalék a gumira vagy a kerékre, míg 1,2 százalék a fék hibájára volt visszavezethető. A vezetők 3,9 százaléka ült ittasan a motor nyergébe, míg drog befolyása alatt 0,5 százalékuk tette ugyanezt. Az egyéb járművezetőknél ez az arány kedvezőbben alakult, ott e két körből összesen 2,8 százalékuk okozott balesetet.
Magyarországon hasonló átfogó és több évre kiterjedő felmérés még nem készült. Viszont a rendelkezésre álló adatok bizonyos következtetésekhez alapot szolgáltathatnak.
A két keréken gurulók között a legkevesebb balesetet a motorosok szenvedték el 2004-ben. A 20.957 esetből 747 alkalommal váltak az események szereplőivé, ebből 52-en – közülük hatan a fővárosban – életüket vesztették. A motoros szerencsétlenségek zöme (490) lakott területen belül következett be, ebből 142 Budapesten.
Augusztusban történt a legtöbb nem kívánt esemény, szám szerint 237, míg januárban a legkevesebb, 10 eset. Ittasan 110-en ültek a motor kormányához – ami az előző év 77 alkalmához képest jelentős növekedés – ennek következtében hatan meghaltak. A drogos befolyásoltságról egyelőre nem áll rendelkezésre adat.
A nagyteljesítményű motor fokozottan veszélyes lehet vezetőjére is, amennyiben az nem rendelkezik kellő jártassággal és a különböző forgalmi szituációkban követendő magatartásmintákkal. Az erő, ami a nyugvó, de bármikor kitörni kész „paripában” rejlik, csak akkor használható fel eredményesen, ha az tudatossággal, megfontoltsággal és adott esetben akár az elsőbbségről lemondással is kész párosulni. Sajnos, a tapasztalatok egy része azt mutatja, hogy akik megtehetik, azok sem járják végig a motorozás gyakorlati lépcsőfokait. Friss jogosítvánnyal, kellő gyakorlat hiányában ülnek a nagy teljesítményű motorokra, miközben figyelmen kívül hagyják azokat a figyelmeztető jeleket, amelyek egy rutinnal rendelkező motorost is óvatosságra intenek. Tavasszal, az első napfényes napon még az országút is nedves, párás lehet. A gumi sem úgy tapad, mint a nyári melegben, nem is szólva az úttestre felhordott szennyeződésekről, vízátfolyásokról, netán olajfoltokról, amelyek végzetes balesetek előidézői lehetnek.
Motorkerékpár balesetek II.
A sebesség növekedésével hatványozottan lerövidül a reakcióidő és a fizikai észlelés lehetősége is beszűkül. Minden – korábban jelentéktelennek tűnő – körülmény felerősödik és meghatározóvá válik az adott helyzetben, amire ha a vezető nincs felkészülve, könnyen tragédiát idézhet elő.
A motor kifogástalan műszaki állapota mellett legalább olyan fontos, hogy a biztonságra is kellő hangsúlyt helyezzen a vezető. Ez nem csak az önmérsékletben ölthet formát, hanem a motorozás veszélyeinek elfogadásában is.
A bukósisakon és a motoros ruhán nem szabad spórolni még akkor sem, ha ezek együttes értéke elérheti akár egy használt, közepes kategóriájú motor árát is.
A legkorszerűbb anyagokat tartalmazó és a legmodernebb technológiákat felhasználó bukósisak – az előírt sebességhatárok betartása mellett – képes tulajdonosának biztonságot nyújtani. A motorosruhák anyaga és kialakítása a térd, a könyök, a gerinc, a vese és a nyak számára nyújt védelmet egy esetleges bukásnál vagy balesetnél. Az egészség és az emberi élet nem mérhető pénzben.
Egy új-zélandi kutatás szerint a biztonságos motorozás három legfontosabb kelléke a láthatóság szempontjából: a rikító bukósisak, a fényvisszaverő csíkokkal ellátott dzseki és az állandóan bekapcsolt reflektor.
Forrás: ORFK - Országos Balesetmegelőzési Bizottság- Baleset-megelőzési kézikönyv
Ezt még nem éred föl, azt a kanyart ne is próbáld, maradj itt a helyeden.
Súgó
A téma zárva.
