Az ember gyermeke (Children of Men) (2006)
színes, amerikai-angol kalandfilm, sci-fi, 114 perc
Szereplők: Clive Owen, Julianne Moore, Michael Caine, Claire-Hope Ashitey, Pam Ferris, Oana Pellea, Chiwetel Ejiofor, Charlie Hunnam, Peter Mullan, Paul Sharma, Danny Huston
Rendező: Alfonso Cuarón
A Föld, 2027. A jövőt illető remények egyre sorvadnak. Csaknem 19 év telt el az utolsó csecsemő megszületése óta. Míg a legtöbben elfogadják az elkerülhetetlent és szeparatizmusba, törvényenkívüliségbe és nihilizmusba süllyednek, mások tovább harcolnak a bolygó egyesítéséért és az egyre csökkenő populáció jogaiért. Nagy-Britannia az egyetlen ország, mely militarista-imperialista politikájának köszönhetően túléli az egyre fokozódó belső harcokat, viszont elképesztő mennyiségű illegális menekült köt ki a partjainál. Ám a totalitárius állam internálótáborokba tereli és deportálja őket.
Theót ez vajmi kevéssé érdekli, teljesen átadja magát a zsibbadt passzivitásnak. Az egykori aktivistából lett bürokrata megkeményítette szívét saját fájdalmas múltjával és az értelmetlen jövő realitásaival szemben. Mindennek azonban hirtelen vége szakad, amikor Theót ismeretlenek egy furgon hátuljába tuszkolják, és Julian elé viszik, aki régi ismerőse lévén, szívességet kér Theótól: úti okmányokat kell szereznie egy fiatal nőnek, Kee-nek, akit épségben ki kell juttatni az országból.
Theót meggyőzi az 5000 fontos jutalom, és Julian embereinek maroknyi csapatával és Kee-vel nekivág a veszélyes útnak az ellenőrzőpontokon át, a part felé. Ám amikor terroristák támadják meg őket, hamarosan kiderül, hogy Kee nem csupán egyszerű menekült, hanem 8 hónapos terhesként ő az a csoda, amire az egész bolygó vár.
-------------------------
Valami hihetetlenül realisztikus és életszerű a forgatókönyv, a színészi játék, a fényképezés, semmi túljáték vagy csicsa, az operatőr mintha egy dokumentumfilmet forgatna. Még egy másik filmnél sem éreztem ennyire ezt az "ott vagyok" érzést. Clive Owen tökéletes főhős, sokszor Roland jutott eszembe róla a Setét torony könyvekből, de ő még nála is sokkal sérülékenyebb, hihetőbb, emberibb. A zene csodálatosan kíséri az eseményeket. A történet mélyen spirituális és transzcendens, egyaránt szól az emberi természetről, az emberiségről és az emberségről.
Szóval ez valami lenyűgöző volt. Számomra az év mozija eddig.
Szerkesztette: Dorien 2006. 11. 21. 22:55 -kor
Wherever you go, go with all your heart.