[wlaszi]

Nekem az a véleményem, hogy a dolgokat több módon is el lehet intézni. Mindennek van elõnye, hátránya, olyan, hogy "abszolút jó" nincs.

Eddig ugye az volt a módi, hogy az állampolgár befizet, az állam beosztja azt, és a polgár jogosult mindenre ami a kalapban benne van.
Most az a szlogen, hogy az állampolgár csak azért fizessen amit igénybe is vesz, oké...
A megvalósulás a következõ: az ember ugyanannyit fizet mint elõtte, de kevesebbet kap...ez így viszont nem oké.

Ha ezt a liberálisnak nevezett utat követjük, tegyük. De akkor minden fizetõs autópálya nyílásakor csökkenjen a benzin adója (hiszen azt már nem a "közösbõl" kell finanszírozni a továbbiakban!), és ha az oktatást is kivesszük, akkor ne arról legyen szó hogy milyen adók növekednek, hanem, hogy mi csökken.
És akkor ezt továbbgondolva: az a fogalom, hogy "általános adó" tûnjön el, vagy legalábbis legyen megcímezve (milyen konkrét adók hány %-ban vannak benne). Amikor kihúzunk egy állami szolgáltatást, akkor húzzuk ki a szolgáltatásért járó adót is. Így korrekt.

De ehhez dönteni kell, az elején tisztázzuk a játékszabályokat, és aszerint játszunk, az nem megy, hogy összeollózom a "nekem" legjobb részeket a különbözõ stílusokból, az úgy mindig is meg fog billeni, hiszen a másik oldal kompenzációs része nem fog teljesülni...

Tehát ha a magyar valóságból indulok ki, akkor az elsõ (jelenlegi) variáns még mindig korrektebb mint amit most akarnak bevezetni . Nem?
Meg meg is ismételném magamat korábbról: ha van x pénz amit eddig (állítólag) nem volt elég, akkor az az x pénz nem mindegy, hogy az állambácsitól vagy a hallgatóktól jön? A probléma marad. Arról nem is beszélve, hogy szerintem (és ebben többen is megerõsítettek már) _elsõdlegesen_ nem pénzbeli problémák vannak a (felsõ)oktatással.

uff.

[Zoli_The_Hun]

Hi,

Híradó ma, m1. MSZP-s faszi szerint legalább a 30%-t fogják megkapni a FER-nek az oktatási intézmények. Ez annyit jelent - amit már többen is szóvátettek - hogy a kormány minimum a FER összegével csökkenti az intézmények támogatását és most úgy tûnik hogy ezen összeg 70% még le is nyúlná. 

Ahelyett hogy egyenesen megmondanák: emberek most csak 60-70 ezer hallgatót tudunk finnanszírozni max 20-30-40 mrd ft értékben. Nem értem miért nem lehet kimondani: üres a kassza.
Ja hogy akkor el kéne mondani ki vitte el a pénzt és mire költötte? Meddig játszunk Patyomkin-országot?

Néha az az érzésem hogy egy atombombával kéne tiszta lapot teremteni. Ezt a rohadó szarkupacot
amit államháztartásnak hívnak fel kéne robbantani és sóval behinteni a helyét.

Zoli_The_Hun

[Asker]

evva.
az egyik kormányzati irányzatot eddig mindig csomagok követték  

[bogdan]

nem ertem. azonos iranyzat lenne az Antall/Boross (kovette a Bokros csomag) es a Medgyessy (koveti a mostani intezkedescsomag)?

vagy totalisan felreertelek.

[chungee]

Sztem szavazzunk!

[bogdan]

bocs, de a kozvetlen demokracia kora mar nehany ezer evvel elmult (gorog varosallamok). ma a kepviseleti demokracia divik, ahol 4 evente szavaz az ember. 4 ev mulva igen, szavazni fogunk.

[Carmaged]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2006. aug. 4., péntek - 19:51

Aki ezentúl sem fér a bõrébe, az nem 10%-ot fog kapni.

Khm.

[Cancer]

Mostanában a kölcsönök ezerfajta módjával együtt kezd elterjedni, hogy az emberek elõbb költenek, aztán fizetnek (SOKAT FIZETNEK)! Így elsõ hallásra még nekem sem volt kifogásom a tandíj ellen olyan formán, hogy annak öszegét a majdani fizetésbõl vonják le. Tehát az Utólagos Tanulmányi Hozzájárulás (UTH) még mondhatni a különbözõ "opciók" közül még kedvezõnek is mondható.
De gondoljunk csak bele, hogy egy fiatal pályakezdõ (teszem azt, egy pár) akik szeretnének saját lakást, ne adj Isten kocsit, akkor már egy jelentõs öszeggel van megterhelve havonta a bankszámlájuk. Ehhez még hozzávehetjük a Diákhitel törlesztõösszegét, majd jön az a bizonyos UTH. Hmm... Úgy gondolom, hogy inkább az oktatás minõségét kellene elõször az egekbe emelni és egy "szûk" réteg számára biztosítani az ingyenes tanulási lehetõséget. Természetesen aki olyan szerencsés helyzetben van, hogy ezen a létszámon felül még fizetõs képzésre be tud jutni, annak érdemes megengedni. CSak egy a fontos! Mindenkitõl ugyanazt a magasfokú teljesítményt kell elvárni.!!
Szomorúan olvasom, egy-egy álláshírdetésben, hogy kivéve XY fõiskola/egyetem -en végzett hallgatókat.!! Ez azért szörnyû. Valaki elxarik az életébõl 4-5 évet és ugyanott van, mintha nem is csinált volna semmit. Ezzel igazából az Iskolával, Tanárral és a Diákkal szúrnak ki. Együttesen a GAZDASÁGGAL! Ezt hívják úgy, hogy nem megfelelõ erõforráselosztás!
Szóval szerintem az utólagos tandíj okés lenne, ha valóban minõségi oktatást kapnánk cserébe!

[Carmaged]

Idézet: Cancer - Dátum: 2006. aug. 25., péntek - 1:18

Szomorúan olvasom, egy-egy álláshírdetésben, hogy kivéve XY fõiskola/egyetem -en végzett hallgatókat.!! Ez azért szörnyû. Valaki elxarik az életébõl 4-5 évet és ugyanott van, mintha nem is csinált volna semmit. Ezzel igazából az Iskolával, Tanárral és a Diákkal szúrnak ki. Együttesen a GAZDASÁGGAL! Ezt hívják úgy, hogy nem megfelelõ erõforráselosztás!

Jókat írsz, de ebbe belekötnék.

Elõre meg lehet nézni, hogy annak az iskolának milyen a híre, senki nem kötelez senkit arra, hogy (nevezzük nevén) pl. a GDF-re menjen.

[Yoisten]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2006. aug. 25., péntek - 7:00

Jókat írsz, de ebbe belekötnék.

Elõre meg lehet nézni, hogy annak az iskolának milyen a híre, senki nem kötelez senkit arra, hogy (nevezzük nevén) pl. a GDF-re menjen.

Az iskola hírét valóban nem nehéz megállapítani. Csak az marad ki a pakliból, hogy amíg odajársz (optimálisan ugye 3/5év), az alatt mi történik.
Amíg az intézménynek az a célja, hogy minél több embert vegyen fel (minél több támogatást kapjon érte), addig nincs értelme minõségi felsõoktatásról beszélni, mert egész egyszerûen nem célja az évfolyam megnyirbálása, holott ez igen célszerû lenne.
Így nem az 1.  vagy 2. félév után rakja ki a nem odavalókat (aki tényleg nem odavaló, annak az a jobb, hogy minél elõbb kiderüljön, mert akkor csak 1 évet cseszett el), hanem zombiként (már 3. évesként elsõs tárgyakat tanuló) kerengenek és jó eséllyel 14-16 aktív félév alatt szereznek is valamilyen papírt. Ezzel még jobban inflálódik a normális ütemben diplomát szerzõk aránya.

Még mindig felfoghatatlan számomra, hogyan lehet (és egyáltalán mi értelme van??) pl. nálunk a BME-n 20!!! félévnyi lehetõséget adni 10 félév teljesítéséhez. Az eszem megáll kategória. Már írtam, aki nem tudja 12aktív! (tehát külföldi témák nem számítanak bele, oda el lehet ruccani büntetlenül) félév alatt teljesíteni a kiírt penzumot, az egész egyszerûen NE KAPJON PAPÍRT.

Szóval amíg az intézményeknél nincs változás a finanszírozásban, addig tandíj ide vagy oda, nem látom miért növekedne a színvonal. 

Ez a bolognai balhé (ugyan nem sokat tudok róla) jónak tûnhet, ha tényleg csak x százalék mehet tovább bsc-rõl masterre.

[Yoisten]

Kicsit megrágtam a tandíj dolgot és ha megfelelõen kialakítják a diákhitelt hozzá, kezd jónak tûnni a dolog. Pedig az elsõ reakcióm nekem is a wtf volt, mivel az utólagos tandíjfizetés valóban jobban hangzott.
Aztán rájöttem, hogy mi vagyunk az 1millió vállalkozó (és minimálbér közeli) országa. Tehát koránt sem biztos, hogy érdemes az utólagos fizetést a papíron lévõ fizetéshez igazítani.

Az viszont igen jó lenne, ha legalább valami nyúlfarknyi statisztika lenne az intézményekben arról, hogy az ott végzettek kb. mennyi idõ alatt tudnak elhelyezkdeni és milyen pénzért. De nem csak intézményi szinten, hanem a felsõoktatási tájékoztatóhoz csatolva. Persze ez biztos adatvédelmi meg egyéb jogi aggályokat vet fel, de most totál lutrinak tartom, hogy vajon milyen irányba érdemes elindulni és a legtöbb friss egyetemista/leendõ egyetemista is szerintem hasonlóan érez.

[Cancer]

Idézet: Yoisten - Dátum: 2006. aug. 25., péntek - 11:43

Az viszont igen jó lenne, ha legalább valami nyúlfarknyi statisztika lenne az intézményekben arról, hogy az ott végzettek kb. mennyi idõ alatt tudnak elhelyezkdeni és milyen pénzért. De nem csak intézményi szinten, hanem a felsõoktatási tájékoztatóhoz csatolva. Persze ez biztos adatvédelmi meg egyéb jogi aggályokat vet fel, de most totál lutrinak tartom, hogy vajon milyen irányba érdemes elindulni és a legtöbb friss egyetemista/leendõ egyetemista is szerintem hasonlóan érez.

Ez tényleg segítene, csak szerintem ezzel az a baj, hogy ha egy felsõoktatási intézmény odaírja, hogy a végzettek kb 2 %-a tudodd fél éven belül elhelyezkedni,a többi még keres akkor nem hiszem, hogy sokan mennének oda. Ráadásul beindulna a "kreatív könyvelés"... azaz kozmetikáznák az adatokat.

[Hasse]

Idézet: Yoisten - Dátum: 2006. aug. 25., péntek - 11:43

Az viszont igen jó lenne, ha legalább valami nyúlfarknyi statisztika lenne az intézményekben arról, hogy az ott végzettek kb. mennyi idõ alatt tudnak elhelyezkdeni és milyen pénzért. De nem csak intézményi szinten, hanem a felsõoktatási tájékoztatóhoz csatolva. Persze ez biztos adatvédelmi meg egyéb jogi aggályokat vet fel, de most totál lutrinak tartom, hogy vajon milyen irányba érdemes elindulni és a legtöbb friss egyetemista/leendõ egyetemista is szerintem hasonlóan érez.

http://www.felvi.hu/...ng.ofi?mfa_id=3, UnivPRESS-ranking 2002, illetve http://prohardver.hu...mod=40&id=24363.

[Carmaged]

Idézet: Yoisten - Dátum: 2006. aug. 25., péntek - 11:28

Az iskola hírét valóban nem nehéz megállapítani. Csak az marad ki a pakliból, hogy amíg odajársz (optimálisan ugye 3/5év), az alatt mi történik.
Amíg az intézménynek az a célja, hogy minél több embert vegyen fel (minél több támogatást kapjon érte), addig nincs értelme minõségi felsõoktatásról beszélni, mert egész egyszerûen nem célja az évfolyam megnyirbálása, holott ez igen célszerû lenne.
Így nem az 1.  vagy 2. félév után rakja ki a nem odavalókat (aki tényleg nem odavaló, annak az a jobb, hogy minél elõbb kiderüljön, mert akkor csak 1 évet cseszett el), hanem zombiként (már 3. évesként elsõs tárgyakat tanuló) kerengenek és jó eséllyel 14-16 aktív félév alatt szereznek is valamilyen papírt. Ezzel még jobban inflálódik a normális ütemben diplomát szerzõk aránya.

Még mindig felfoghatatlan számomra, hogyan lehet (és egyáltalán mi értelme van??) pl. nálunk a BME-n 20!!! félévnyi lehetõséget adni 10 félév teljesítéséhez. Az eszem megáll kategória. Már írtam, aki nem tudja 12aktív! (tehát külföldi témák nem számítanak bele, oda el lehet ruccani büntetlenül) félév alatt teljesíteni a kiírt penzumot, az egész egyszerûen NE KAPJON PAPÍRT.

Szóval amíg az intézményeknél nincs változás a finanszírozásban, addig tandíj ide vagy oda, nem látom miért növekedne a színvonal. 

Ez a bolognai balhé (ugyan nem sokat tudok róla) jónak tûnhet, ha tényleg csak x százalék mehet tovább bsc-rõl masterre.

A hírnév nem egyik napról a másikra alakul ki, lassú folyamat ez.

Viszont a kõkemény idõlimittel óvatosan kell bánni, azért vannak külsõ tényezõk is + ha valaki elkezd dolgozni, csúszhat, mégsem lustaságból teszi.

[Yoisten]

Idézet: Hasse - Dátum: 2006. aug. 25., péntek - 11:31

http://www.felvi.hu/...ng.ofi?mfa_id=3, UnivPRESS-ranking 2002, illetve http://prohardver.hu...mod=40&id=24363.

Köszi.
A felviset pár éve még nem láttam (vagy volt, csak nem vettem észre), de nem kekeckedés képpen mondom, de pont a lényeg hiányzik belõle. Elhelyezkedés, fizetés, "diploma utáni állástalan idõszak", stb.
Ezen kívül a bölcsész karok képzik a legtöbb "pénzügyi tanácsadót" szerintem. Az unipressben meg nem látom a tanár/tanítóképzést, ami szintén nem egy sikerszakma, hogy finoman fogalmazzak.

Az oké, hogy egy humán beállítottságú nem fog elmenni mûszaki pályára (és nem is lenne célszerû arra irányítan sem), de aki ma pl. nekiinudl egy bölcsész vagy tanár pályának, vajon mit fog csinálni öt év múlva?

Ugyanez igaz lehet egy agrár képzésre (amibõl én is részesültem) azt hiába akárhanyadik a bármilyen rangsorba, ha nem kvázi szart se ér A jó kis állami helyeknek is befellegzik/zett.

[Yoisten]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2006. aug. 25., péntek - 13:31

A hírnév nem egyik napról a másikra alakul ki, lassú folyamat ez.

Viszont a kõkemény idõlimittel óvatosan kell bánni, azért vannak külsõ tényezõk is + ha valaki elkezd dolgozni, csúszhat, mégsem lustaságból teszi.

Itt leginkább a hírnév erodálódásáról beszélek. Egy tíz évvel ezelötti állapotot nézve egészen biztosan rengeteget romlott a színvonal átlaga. Persze a presztízs helyezések megmaradtak, csak egy elméleti abszolút skálán sokkal lejjebb vannak.

Az igaz, hogy nem túl magas a szociális érzékenységem, de meló mellett nem kell nappalira járni. Egy normális diákhitellel lehet fedezni a tanulmányokat szerintem.
Egyébként majdnem biztosra veszem, hogy akik egyetem mellett tényleg dolgoznak azért, hogy oda járhassanak, sokkal jobban megbecsülik a saját pénzen kapott oktatást és mindent megtesznek, hogy az idõkeretben maradjanak.
De az sem lehetetlen, hogy ilyen esetekre ki kell dolgozni valami derogációt a dolgozóknak.

Annak viszont semmi értelme, hogy pöcshimbálással és seggriszálással teljen az idõ, csak mert ráérünk.

Szerkesztette: Yoisten 2006. 08. 25. 13:56 -kor

[Shia-ko]

A tandíj maga nem butaság, mert szûri az oktatásban részt vevõket, viszont elviekben kizárja za okos, de szegény diákokat. Ez ellen már eddig is létezett cégekkel tanulmányi szerzõdés, amire a cégek eddig is kaptak adókedvezményt tudomásom szerint. Viszont itthon is meglehetne honosítani egy ösztöndíjas rendszert, ahova a tehetséges, de szerény anyagi lehetõségekkel megáldott diákok kerülnének be.

[Pitbull]

Csak kis hazánkat ismerve ezek is az anyagilag tehetõs, de papíron mimimálbéres válalkozók gyerekeibõl kerülnének ki.

[Carmaged]

Idézet: Yoisten - Dátum: 2006. aug. 25., péntek - 14:55

Itt leginkább a hírnév erodálódásáról beszélek. Egy tíz évvel ezelötti állapotot nézve egészen biztosan rengeteget romlott a színvonal átlaga. Persze a presztízs helyezések megmaradtak, csak egy elméleti abszolút skálán sokkal lejjebb vannak.

Az igaz, hogy nem túl magas a szociális érzékenységem, de meló mellett nem kell nappalira járni. Egy normális diákhitellel lehet fedezni a tanulmányokat szerintem.
Egyébként majdnem biztosra veszem, hogy akik egyetem mellett tényleg dolgoznak azért, hogy oda járhassanak, sokkal jobban megbecsülik a saját pénzen kapott oktatást és mindent megtesznek, hogy az idõkeretben maradjanak.
De az sem lehetetlen, hogy ilyen esetekre ki kell dolgozni valami derogációt a dolgozóknak.

Annak viszont semmi értelme, hogy pöcshimbálással és seggriszálással teljen az idõ, csak mert ráérünk.

Na, én például nem azért kezdtem el dolgozni, mert nincs pénz, hanem mert az utolsó év mellett ez nyugodtan belefér, késõbb pedig nem fog hátrányomra válni, hogy egész komoly pénzügyi cégek igazolnak nekem munkaviszonyt...

[Yoisten]

Idézet: Shia-ko - Dátum: 2006. aug. 25., péntek - 14:08

A tandíj maga nem butaság, mert szûri az oktatásban részt vevõket, viszont elviekben kizárja za okos, de szegény diákokat. Ez ellen már eddig is létezett cégekkel tanulmányi szerzõdés, amire a cégek eddig is kaptak adókedvezményt tudomásom szerint. Viszont itthon is meglehetne honosítani egy ösztöndíjas rendszert, ahova a tehetséges, de szerény anyagi lehetõségekkel megáldott diákok kerülnének be.

Ez jó szöveg, hogy a szegények ki vannak zárva a felsõoktatásból. Sajnos a mélyszegénységben élõk  már a gimnáziumokba sem jutnak el és legtöbbször az alapfokú oktatásban vesznek részt maximum (és azt sem mindig fejezik be).
Az ilyen rétegeknek nem tudsz kiírni pályázatot a felsõoktatásban, mert nincs meg hozzá az alap.

Akinél meg létezik egy normál gimis elõképzettség, ha szerény körülmények között élnek is, a diákhitellel vállalhatóvá válik az egyetem. Valamint továbbra is tartom, hogy ha alkalmi munkát is kell végezni iskola mellett, nagyságrendekkel jobban megbecsüli a tanulást és maximálisan igyekszik nem megbukni, valamint jó ösztöndíjátlagot produkálni, mert szó szerint húsbavágó a keresztfélév.

Azon szerzõdések száma szerintem elenyészõ, amikor a cég 17-18éveseket pécézi ki és fizeti a 10féléves oktatását, majd utána x évre magához köti. Tanulmányi szerzõdés inkább a már munkában lévõk kiegészítõ (fõiskola upgrade egyetemre, egyetem befejezése, mba, nyelvi témák, stb) képzésére jellemzõ.