Idézet: iNTi - Dátum: 2007. márc. 6., kedd - 23:06
Igen, csak egy olyan apró dolgot hagysz figyelmen kívül, hogy a piacgazdaság lényege a felhasználó igényeinek kiszolgálása. Mert ugye amit nem veszünk meg, azzal nem keresnek. Ha szart adnak, akkor máshova mennek az emberek. Tehát nekik alkalmazkodni kell a piac többi résztvevőjéhez, ha az én pénzem kell nekik.
Tehát ebből kiindulva hadd legyen szabad legalább itt mindenkinek szóvá tennie azt, ha a pénzéért cserébe nem azt kapja, amiért fizetnek. Aláírom, hogy az ADSL vonalak sebessége az elméleti, viszont meglep mindig ez, hogy minek ugrál, ha nem annyit kap. Miért baj az, ha azért ugrál ?
Ha egy cégnek meg nem éri meg szolgáltatni, akkor ne csinálja. Eddig egy cég sem a saját szándékából emelt, hanem az igények miatt, az olyan júzerek miatt akik nem mint a birkák leültek, és szépen csöndben konstatálták, hogy ennyit érdemelnek a pénzükért, hanem elkezdtek a trékomtól elszivárogni. Gyakorlatilag ezért kényszerült arra a trékom, hogy emeljen, mert a konkurensek egy része már gyakorlatilag jóval elöttük járt. Az már csak a szomorú Magyar valóság, hogy nem azért tette ezt, mert most érkezett el az a pillanat, hogy a júzerek végre egy európai minőségű szolgáltatást kapjanak.
Átestél a ló túlsó oldalára. Azért nem a felhasználók igényei diktálják a piaci trendeket. Gondolj bele akkor ez alapján minden felhasználó gigabitet szeretne, nullás pinggel ingyen, sőt a szolgáltató fizessen neki azért mert használja. Attól mert ilyen igény lenne erre senki nem ugranak. A rendelkezésre álló technológia és annak gazdaságossága teremteni meg a mozgásteret ami alapján a szolgáltatók szolgáltathatnak. A ügyfél meg olyan szolgáltatást vehet amit kap. És ha több lehetősége is van akkor oda megy ami számára szimpatikusabb és ekkor a szolgáltatók egymás kínálatával versenyeznek, de nem a ügyfelek igényei szerint táncolnak.
A Tíkom sávszél emelésnek semmi köze a konkurenciához, mivel ők emeltek elsőként. Nehogy azt hidd hogy a hurokátengedésesek pár ezer bekötött ADSL-e reformálta meg a piacot. A fél milliós Tíkom ADSL bázishoz képest az olyan elenyésző szám hogy semmi hatása nem volt. Max akkor lenne ha több százezer ilyen előfizője lenne már az alternatívoknak az már közelíti azt a bázist aminek lehet piacformáló hatása. De soká lesz még mire az alternatívoknak száz ezer ügyfelük lesz, talán majd 2008-ra. Csak addigra már Tíkom is 700 ezer fölött fog járni.
Nem szabad azt hinni hogy külföldön rögtön mindenki 24/1 Mbps-es szolgáltatást kapott 30 euroért. Ott is 512kbps-es csomagokkal kezdtek viszonylag drágán, ugyanúgy ahogy nálunk is 12900-as árszinten indult el a 384kbps-es ADSL. Anno a 2000-es évek elején még igen drágák váltak az eszközök hisz kevés ADSL előfizető volt világszerte így az eszköz értékesítések is kisebb volumenűek voltak. Aztán ez szépen nőtt ahogy a magyar ADSL bekötések száma is meredeken nőtt ahogy világszerte mindenhol. Ott ahol a penetrációs szint elért egy üzletileg értékelhető szintet és verseny is volt előbb beindult a sávszél növelgetés. Nyugaton ahol már 2-3 évvel hamarabb elérték azt a penetrációs szintet ahol mi tartunk előbb érték el azt a megtérülési határt ahol már megérte árat csökkenteni. A sávszélnek meg igazán nincs ára, a költség legnagyobb része fix minden előfizetőnél hisz ugyanúgy kapcsolódik, ugyanolyan modemet kap, ugyanolyan DSLAM-ra kötik, ugyanúgy kap supporto és számlát. Ami eltér az a forgalmazott adatmennyiség de még ez sem a sávszélességhez kötődik közvetlenül. De úgy alakult anno hogy a sávszélességhez kötötték a beárazást(a bérelt vonali gyökerek miatt) és ez a szokás a mai napig megmaradt, de már elég soxor kezdi felütni a fejét a forgalom alapú számlázás.
Idehaza is egyre több ADSL bekötés lett a penetrációs szint nőtt, a korábbi beruházások kezdenek megtérülni, az ADSL eszközök ára meredeken csökkent az évek során most már szinte bagóért lehet kapni a 2000 eleji árakhoz képest. A gerinchálózatok terén is változások voltak a régi TDM hálózatok helyét kezdik átvenni a jóval olcsóbb és nagyobb kapacitást kínáló ethernet technológiák így a nagyobb adatforgalom fajlagos költsége nagy arányba csökkent az évek alatt. Ugyanúgy ahogy egy ADSL ügyfél bekötésének és a szolgáltatás üzemeltetésének fajlagos költsége is. Hisz a szükséges eszközök egyre olcsóbbak, miközben az ügyfélszám dinamikusan nő. Márpedig az egész távközlés a méretgazdaságosságról szól, ezért könnyebb egy nagy cégnek mint egy kicsinek.
Mivel nyugaton vagy amcsiben 2-3 évvel előbb érték el azt a penetrációs szintet ahol a fajlagos költségek elfogadhatóan alacsonyak lettek így ott előbb lehetett sávszélt emelni vagy árat csökkenteni, főleg ha verseny is volt a szolgáltatók között ami erre még rá is kényszerítette őket. Nálunk ez most jött el és idővel majd azt is el fogjuk érni ami nyugaton a mostani állapotok szerint van és a "jővőnk" is a ő jővőjükből könnyen kiolvasható.
Az pedig hogy nyugaton előbb értek el egy magasabb penetrációs szintet szimplán az anyagi különbségeknek köszönhető. Ott ahol van miből költeni ott könnyebben is költenek az emberek. De ez sajnos macro szintű adottság amin nem igazán lehet változtatni. Épp ezért soha nem lesz nálunk minden olyan mint nyugaton addig amíg a bérek fel nem zárkóznak. Ez ellen semmit nem lehet tenni és a szolgáltatók sem tudnak semmit tenni. A költségek nagy része fix, világszinten fix azért is van hogy nominál szinten nincs igazán nagy differencia az egyes országok netárai között. Az pedig hogy adott országban épp milyen sebességűek az adott csomagok szintén az adott penetrációs fejlettségi szint és verseny függvénye.
Súgó
A téma zárva.
Mindig tanulhatunk tőled valamit.
Elküldve: 2007. 03. 06. 23:43
Az. Megköszönték hogy évekig az ügyfelük voltunk, aztán viszonlátás. Érdekes hogy közben nem jutott eszükbe szólni hogy ember, ne fizess 30 rugót a 3 Mbitért, ami csak 1-et tud 
Elküldve: 2007. 03. 07. 10:28
