[Csokis]

Idézet: Bástya elvtárs - Dátum: 2010. márc. 4., csütörtök - 14:06

Én a vasban hiszek, aminek súlya van

Elég nagy hiba.

[Eleanor]

Idézet: Bástya elvtárs - Dátum: 2010. márc. 4., csütörtök - 15:06

Én a vasban hiszek, aminek súlya van
Fél kiló hûtõborda sosem hátrány.

Pedig tudhatnád, phban az igazság, nem a fizikában...

[Dr. Evil]

Idézet: Csokis - Dátum: 2010. márc. 4., csütörtök - 15:21

Elég nagy hiba.

Szarból nem lehet várat építeni. Jó alapra lehet építeni, meg felújítani.
Ebben az Antecben kb. 1-2-3 ezer kicserélni az összes elromlós biszbaszt. 10-12 egy normális új tápegység. 1-2-3 ezer forintnyi elkóért meg diódáért nem adok 10-12 ezret. A többi része meg kb. hibátlan. Elég értelmetlennek tartom ezt a "fogyassz, költs, herdálj, pazarolj" dolgot.

BTW nem hiszem hogy egy - anno - csúcsszuper Antec meg egy mostani alsókategóriás táp hatásfoka között olyan iszonyat nagy különbség lenne, pláne nem amikor 100-200W a terhelése.

Estig kiderül hogy meg-e lehet-e javítani. Ha nem, akkor - és csak akkor - veszek másikat.

[Piftuka]

Idézet: Bástya elvtárs - Dátum: 2010. márc. 3., szerda - 17:05

Szerk. átnéztem a Corsair tesztet, a szétbontott képen eléggé jót nevettem. Nem vagyok szaki, de azok a hûtõbordák.... az Antec tápban kb. 5x ekkora felületû, rendes bordák vannak.

Szerintem mindenképpen azt a tápot vedd meg, amelyik neked szimpatikus, mert te fogod használni.

Annyit azért tudnod kell, hogy a Corsair tápok a piacon jelenleg a csúcskategóriába tartoznak az otthoni felhasználók részére készített tápegységek piacán. Ebben nyilván nagy szerepe van annak, hogy legtöbb modelljüket a Seasonic gyártja.

A tápegység pedig nem csak, illetve nem feltétlenül a hûtõbordáktól lesz nehéz, hanem a trafó megfelelõ méretû és mennyiségû tekercselésétõl.

Nekem legalábbis anno egy villamosmérnök cimborám mindig azt mondogatta, hogy az a legfõbb mérce, amikor egy tápot megemelsz, s érzed, hogy "van benne vas". (Ami valójában vörösréz.)

[Eleanor]

Idézet: Piftuka - Dátum: 2010. márc. 4., csütörtök - 15:48

.... amikor egy tápot megemelsz, s érzed, hogy "van benne vas". (Ami valójában vörösréz.)

Azért a vasmagos tekercset nem véletlenül nevezik így... 

[Piftuka]

Idézet: Eleanor - Dátum: 2010. márc. 4., csütörtök - 17:34

Azért a vasmagos tekercset nem véletlenül nevezik így... 

Természetesen a vörösréz alapanyag a tekercs anyaga.

Esetleg nem jól tudom, és más anyagból készült drótot használnak tekercselésre? 

[Gyula2222]

Idézet: Piftuka - Dátum: 2010. márc. 4., csütörtök - 17:50

Természetesen a vörösréz alapanyag a tekercs anyaga.

Esetleg nem jól tudom, és más anyagból készült drótot használnak tekercselésre? 

Láttam már aranyat, ezüstöt és alumíniumot is (persze általában rézzel szokták).

[Eleanor]

Idézet: Piftuka - Dátum: 2010. márc. 4., csütörtök - 18:50

Természetesen a vörösréz alapanyag a tekercs anyaga.

Esetleg nem jól tudom, és más anyagból készült drótot használnak tekercselésre? 

Idézet

A vasmag mérete az átviendõ teljesítmény függvénye. Minél nagyobb a teljesítmény, annál nagyobb méretû vasmagra van szükségünk. Ennek az az oka, hogy a vasmag közvetíti a mágneses fluxust a két tekercs között, de a vasmag túl nagy fluxus esetén telítõdik. A telítõdés azt jelenti, hogy hiába növekszik tovább az áram a primer oldalon, az nem fog nagyobb mágneses mezõ változást elõidézni a vasmagban, így a szekunder tekercs árama sem növekszik. Megfelelõ vasmag esetén viszont ez a telítõdés nem jelentkezik.

Mint már mondták, más anyagból is készülhet a tekercs... de amire feltekered, legalább akkora súlyú...

[Gyula2222]

Idézet: Eleanor - Dátum: 2010. márc. 5., péntek - 8:27

Mint már mondták, más anyagból is készülhet a tekercs... de amire feltekered, legalább akkora súlyú...

Ez nem feltétlenül igaz.
A pormagok a permeabilitásukhoz képest kis súlyuak.
A légmagos tekercsek magja méginkább.

[Eleanor]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2010. márc. 5., péntek - 9:44

A pormagok a permeabilitásukhoz képest kis súlyuak.

[Eleanor]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2010. márc. 5., péntek - 9:44

A légmagos tekercsek magja méginkább.

Kérem a tápegységek típusát.... 

[Dr. Evil]

Kaptam ideiglenesen egy 450-es, 12 centis ventilátorral szerelt Chieftec GPS-450AA-101A tápot, belül ugyanolyan kialakítással mint a Corsair (picsafüst "bordákkal").
Terhelve olyan iszonyatosan hangos, hogy ilyen biztos nem lesz. A 8 centis ventivel az Antecnek terhelve sem volt semmi hangja.

[didyman]

Idézet: Bástya elvtárs - Dátum: 2010. márc. 5., péntek - 9:48

Kaptam ideiglenesen egy 450-es, 12 centis ventilátorral szerelt Chieftec GPS-450AA-101A tápot, belül ugyanolyan kialakítással mint a Corsair (picsafüst "bordákkal").
Terhelve olyan iszonyatosan hangos, hogy ilyen biztos nem lesz. A 8 centis ventivel az Antecnek terhelve sem volt semmi hangja.

De mié? :confused: Jó az az Antec, javítható .

[Dr. Evil]

Nem, visszahozták hogy nem jóság, nem tudja megcsinálni

Ha valaki (didyman???) elvállalja a javítást, rohadtul qrvára kib@szottul hálás lennék Sör, cigi, tán' még egy olcsóbb lotyó is belefér

[Piftuka]

Idézet: Eleanor - Dátum: 2010. márc. 5., péntek - 8:27

Mint már mondták, más anyagból is készülhet a tekercs... de amire feltekered, legalább akkora súlyú...

Értem én, köszönöm az információkat!

Lényeg az, hogy nem a hûtõborda súlya miatt "van vas" a - feltételezhetõen - jó tápegységben. 

[Piftuka]

Idézet: didyman - Dátum: 2010. márc. 5., péntek - 11:53

De mié? :confused: Jó az az Antec, javítható .

Légyszíves, válaszolj a fentebb neked címzett, FSP-vel kapcsolatos kérdésre, s ha lesz rá módod, akkor nézz be az UPS topic-ba is! 

Köszönöm!

[Gyula2222]

Idézet: Eleanor - Dátum: 2010. márc. 5., péntek - 8:52

Tudod, mikor én kezdtem, akkor még pornak hívták a ferritet, a porkohászati elõállítása okán.

[Eleanor]

ÉS milyen nehéz volt megtanulni, hogy a kötõanyaggal kevert és hidegen sajtolt magokat por, a kerámiaként égetetteket meg ferrit néven nevezzük...  hajaj. 

[didyman]

Idézet: Piftuka - Dátum: 2010. febr. 23., kedd - 15:34

Olvastam a cikkedet a "csak" 85°C fokra hitelesített, rossz minõségû kondikról, amelyekkel az FSP a tápjait szerelte.

Ezek szerint még mindig elõfordul olyan újonnan értékesített tápjuk, amelybe ilyen kondikat raknak?




Mi érinti õket?  :confused: Ez nem világos számomra.




Ez több mint furcsa. Ez felháborító!

No, de mi a helyzet a sok helyen dícsért Bluestorm, Everest és Epsilon tápjaikkal? Azok korrekt módon, jó minõségû alapanyagokból vannak összerakva, s úgy üzemelnek, ahogyan kell? 

A 400-as Zen azért mûködik.
A 85 fok primer oldalon nem baj, ott nincs olyan meleg, szellõsebb is a környezet. Alacsony ESR kondi meg csak 105 fokosban kapható tömegesen, így ahova az kell, az 105 fokos is lesz. Az FSP-ben lévõ faszkon (bocs, capxcon :Ð ) egy egyedi eresztés volt,nagyjából 2006 év végéig került bele, de egyébként a legfrissebb megoldásokban Ost van már ezen a pozíción.
A PS223 egy IC . Az felel a védelmekért, bekapcsolásért, PG jelért. Ánglisül power supply supervisor (PSS, a típusneve talán innen is származik) a neve, és ey olyan cég gyártja, aki egyszercsak megjelent a félvezetõiparban (Siti), csakúgy,mint a primerköri CM6800-t (Champion), ami a Fairchild (õskor óta jelen lévõ) ML4800-s típusának "átirata". Szóval én nem bízom az ilyen feltörekvõk szakértelmében, rengeteg gond van ilyen-olyan márkák félvezetõivel, a tranzisztoroknál a kollégákkal együtt már régóta abszolút egyértelmû, hogy nagy múltú, japán/amerikai gyártóét kell venni (Ti, On, Fai..), de IC-knél is kezd ez lenni a véleményem.
Bluestorm, Everest, kisebb Epsilon rendben van.

[didyman]

Idézet: Eleanor - Dátum: 2010. márc. 6., szombat - 22:54

ÉS milyen nehéz volt megtanulni, hogy a kötõanyaggal kevert és hidegen sajtolt magokat por, a kerámiaként égetetteket meg ferrit néven nevezzük...  hajaj. 

Na, ezt még én sem tudtam, vasmagok gyártástechnológájával nem nagyon foglalkoztam.Légmagos tekercsû tápot viszont tudok mondani: Codegen! Amikor a szarul ragasztott vasmag kiesik a dobozon belül