[donphobos]

Igazából engem nem a pontos töltési mechanizmus érdekel, mert nem akarom eltolni a temát ebbe az irányba. Csak az arányszám. Hogy a kapacitással számoljak vagy a cellák számával is?

A töltésrõl annyit tudok, hogy csepptöltés nincsen. Elõször felmegy a feszültség 4.2V-ra, aztán csökkenti a töltési áramot addig, hogy az eredeti 10%-ra lemenjen. Akkor úgy tekinti hogy kész.

Idézet

LiPoly batteries must be charged carefully. The basic process is to charge at constant current (1C to 5C depending on manufacturer) until each cell reaches 4.2 V, the charger must then gradually reduce the charge current while holding the cell voltage at 4.2 volts until the charge current has dropped to 10% of the initial charge rate at which point the battery is considered 100% charged.

forrás

Körülbelül 2 óra az én kis töltõmmel a töltés, ezért az inkább 0,5C-vel tölt mint 1C-vel. De ma délután le akarom mérni pontosabban hogy mennyi ideig tart.

Üdv!

[Signal]

Idézet: donphobos - Dátum: 2009. nov. 8., vasárnap - 12:49

Igazából engem nem a pontos töltési mechanizmus érdekel, mert nem akarom eltolni a temát ebbe az irányba. Csak az arányszám. Hogy a kapacitással számoljak vagy a cellák számával is?

Az Ah, mAh értékben kifejezett kapacitás ránézésre is csak az áram és idõfaktort tartalmazza. Ezért nem lehet ebbõl (önmagában) következtetni az elektromos energia mennyiségére sem (Wh, kWh, amit a villanyóra is mér). Csak ha ismerjük hozzá a feszültséget is, ami akucelláknál adott, ámbár részben változó faktor is. (A villanyóra áramot és feszültséget is mér, ezek szorzatát képezi az idõvel.)

Soros cellák esetében ugyanaz az áram folyik mindegyik cellán, ezért az Ah kapacitás nem adódik össze. Tehát például 1 Ah cellákból bármennyit sorbaköthetsz, eredõjük 1 Ah marad. Attól függetlenül, hogy több cella nyilván több energiát tartalmaz.

Cellák párhuzamos kapcsolása esetén viszont, mivel az áram többfelé oszlik, összeadódik az Ah kapacitás és a Wh energiamennyiség is.

Szerkesztette: Signal 2009. 11. 09. 12:56 -kor

[WiZARD]

hmm, NiZn akkuk
de vajon az nem túl magas a feszültsége átlag cuccokhoz? (mondjuk nekem is vakuba kellene)
elvileg fullra töltve 1.85V is lehet. 4 akkunál az már elég jelentõs plusz...
mondjuk vakuk külsõ akkupack-ból általában magasabb feszt kapnak mint a 4 AA elembõl/akkuból, de kérdés, hogy ahhoz mit szólnak, ha a 4 AA akkuból jön több kakaó.

viszont találtam róla ilyen tesztet, és ez eléggé impresszív:
"I've tried them in my 580ex II flash 1/1 full power manual. In fact I've tried quite a few different batteries. Here are my results fresh off the charger.

rayovac lsd 2.44 sec
kodak lsd 2.22 sec
quest 2300 - 3.18 sec
duracell 2300 - 3.31 sec
monster 2100 -2.22 sec
monster 1850 - 2.06 sec
powergenix nizn - 1.28 sec
eneloop - 1.97 sec
cp-e4 + 8 eneloop + rayovac 4.0 in flash - 1.00 sec
powerex 2700 - 6.06 sec"

Szerkesztette: WiZARD 2009. 11. 09. 19:19 -kor

[sparta]

Idézet: WiZARD - Dátum: 2009. nov. 9., hétfõ - 19:14

...viszont találtam róla ilyen tesztet, és ez eléggé impresszív...

Tényleg meggyõzõ, de van aki meg azt írja, hogy két vakuját is tönkretettek a NiZn akksik:
"Don't buy. I had Nikon Sb 600 flash. I got this batteries and the flash stopped responding. I got another sb600 and just after a few minutes of working it burnt it. There is some kind of problem with voltage or smth. Both times the flash wouldn't take charge any more. With other batteries it worked for years. Beware"
Viszont sokan dícsérik a nagyon alacsony önkisülés és nagy energiatároló képesség miatt. Szívesen kipróbálnám, de a saját gépemmel nem merek kísérletezni. A fényképezõgépem használati utasításában sehol sem szerepel, hogy szabad-e 1.5 V-os elemekkel üzemeltetni, de azt sem írják, hogy nem. Ha feltételezzük, hogy szabad, akkor ettõl már nincs messze az 1.6 V-os NiZn (habár frissen töltve 1.9V!). Lehet, hogy megkérdezem a Canont.

[carr]

Idézet: Ádyka - Dátum: 2009. okt. 18., vasárnap - 13:25

És nem hozzám fordultál amikor újra akku kellett??  :confused:

Tõled vettem õket!

Mmint az R2U-kat.
Azóta még sem új fényképezõt, sem új eneloopot, sem hozzá való töltõt nem vettem. 

Szerkesztette: carr 2009. 11. 09. 22:39 -kor

[WiZARD]

sparta: fényképezõbe nem merném belerakni, egyedül vakuba, de ott is elég kérdéses.

[bean]

Idézet: sparta - Dátum: 2009. nov. 9., hétfõ - 23:03

Tényleg meggyõzõ, de van aki meg azt írja, hogy két vakuját is tönkretettek a NiZn akksik:
"Don't buy. I had Nikon Sb 600 flash. I got this batteries and the flash stopped responding. I got another sb600 and just after a few minutes of working it burnt it. There is some kind of problem with voltage or smth. Both times the flash wouldn't take charge any more. With other batteries it worked for years. Beware"

Ha feltételezzük, hogy szabad, akkor ettõl már nincs messze az 1.6 V-os NiZn (habár frissen töltve 1.9V!). Lehet, hogy megkérdezem a Canont.

Hat, igy megy ez. Forumokon az embernek irnak ezt-azt aztan a nevleges maximum 1.85V-bol lesz 1.9V, joska pista ki tudja ki milyen modon lesutott egy vakut... hiszem fiam, elhiszem.

Azt tudtatok hogy a sok bolti elem 1.6V amikor megveszed?

[didyman]

Idézet: donphobos - Dátum: 2009. nov. 8., vasárnap - 12:49

Körülbelül 2 óra az én kis töltõmmel a töltés, ezért az inkább 0,5C-vel tölt mint 1C-vel. De ma délután le akarom mérni pontosabban hogy mennyi ideig tart.

Üdv!

Macera ez. Mivel áramot és idõt is figyelni kell töltés során, ezért az esetleg nagyban eltérõ Li-ion/po akkuk sorba-/párhuzamos kötése nem javallott.

A 0,5C az nem egy egzakt érték, mivel a töltés során idõben nem konstans az áram.

[Signal]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. nov. 11., szerda - 16:35

"Azt tudtatok hogy a sok bolti elem 1.6V amikor megveszed"

Egen. Minél szarabb annál inkább így van ugyanis azt jelenti hogy az elem üresen is dolgozik. Ilyenre szokták mondani ha leteszik az asztalra pár hónap alatt akkor is kimerül.

Pont fordítva, szerintem minél inkább megközelíti az elméleti maximumot, annál jobb és újabb. A maximumot pedig az elektrokémiai potenciálkülönbség határozza meg, a két  fém között, ami fegyverzetet adja, illetve kisebb mértékben az elektrolit is befolyásolja.

Cink-szén elem esetében valójában cink és mangándioxid a két fegyverzet, a szén csak a vezetést biztosítja. Alkáli (lúgos mangándioxidos) elemnél szintén ez a két fegyverzet, más az elektrolit (káliumhidroxid), továbbá ki van fordítva az egész, vagyis belül van az anód (+), persze a burkolat úgy van kiképezve, hogy a polaritás "visszaforduljon", megegyezzen a hagyományossal.

Az elméleti maximum a hagyományos (Leclanche-féle) szén-cink elemnél 1,725 V, alkáli elemnél 1,65 V.
1,5 V a névleges feszültség.

Alkáli elemnek kisebb a belsõ ellenállása, ami használat során lassabban is növekedik, ezért nagyobb terhelõáramnál is tovább képes elegendõ feszültséget biztosítani. Az önkisülés is kisebb, így anyag- és gyártásminõségtõl függõen nagyobb energiamennyiség nyerhetõ ki belõle, vagyis köznyelven tartós, mint a tej. A tárolt energiamennyiséget (Wh) vagy amperóra-kapacitást az elemek gyártói titkolják, bár ez fõleg akkor képezhetne összehasonlítási alapot, ha egységesítve lenne, hogy meddig kell kisütni a mérés során, továbbá a terhelés nagysága sem közömbös.

Nincs olyan egyébként, hogy üresen is dolgozik (kémiai aktivitás, áramtermelés vagy mire gondolhattál, de nem generátor ez), az elkerülhetetlen önkisülés dolgozik benne, meríti lefelé.

http://hu.wikipedia....Galv%C3%A1nelem
http://nepszerukemia...imia_Lang_3.pdf

Szerkesztette: Signal 2009. 11. 11. 21:11 -kor

[donphobos]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. nov. 11., szerda - 8:17

Macera ez. Mivel áramot és idõt is figyelni kell töltés során, ezért az esetleg nagyban eltérõ Li-ion/po akkuk sorba-/párhuzamos kötése nem javallott.

A 0,5C az nem egy egzakt érték, mivel a töltés során idõben nem konstans az áram.

Köszönöm a segítséget minden kedves hozzászólónak. A legjobb próba az lesz, ha a pudingot megeszik. A kollégám hoz egy 2200 mAh-s 3S 20C akksit, kisüti 3.7V-ra aztán megpróbálom feltölteni a kis töltõmmel. Ha mérem az idõt akkor elég jó képet kapok a lehetõségekrõl. Majd írok, ha van eredmény.

Üdv!

[Signal]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. nov. 11., szerda - 23:32

Nincs olyan egyébként, hogy üresen is dolgozik...

Igazság szerint én másban gondolkodtam, kétségtelenül van egy folyamatos reakció, elvégre ezen alapul a mûködés, hogy elektróda és elektrolit vegyi reakcióba lép egymással. De én nem nevezném hátrányosnak, hogy egy elem újkorában még "topon van" vagyis maximális feszültséget ad, inkább ez a természetes. Hogy milyen sokáig tartja a feszültségét, az már többet elmond a minõségrõl.

[Signal]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. nov. 12., csütörtök - 8:27

A tartós elem pont azért tartja a feszültségét mert negatív katalizátor (inhibitor) van hozzáadva ami azonban áramkörben is korlátoz. Sokan csodálkoznak hogy megveszik a méregdrága tartós elemet fényképezõgépbe és pár felvétel után kimerülést jelez, pedig csak a mûködéshez szükséges áramot nem tudja szolgáltatni olyan gyorsan mint azt a gép igényelné. A kisebb feszültségû akkuból az áram gyorsabban szabadul fel.

Az áramnak nem gyorsasága van, hanem nagysága. Lassúságot legfeljebb olyan nyakatekert értelemben mondhatnánk, hogy például rákapcsolok terhelést egy hideg akkura, utána kikapcsolom, ám közben a terhelõáram miatt kicsit megemelkedett a cella belsejében hõfok, megint bekapcsolom, ekkor esetleg valamivel nagyobb áramot fog leadni egy ideig (azonos fogyasztón), mivel a meleg miatt kémiailag "aktiválta" magát. De mindez elképzelhetõ kapcsolgatás nélkül, folyamatos üzemben is, hogy mondjuk lassan feljebb kúszik az áram, a melegedés hatására. Míg le nem merül persze.

Elem és akku között lényeges különbség azonban a belsõellenállás. Elemnél 1 Ω körül becsülhetõ, alkáli ennél valamivel kisebb, hagyományosnál kicsit nagyobb. Akkucelláknál viszont tized ohmokról beszélünk. Ezen belül a Ni-Cd belsõellenállás szempontjából valamivel jobb (kisebb értékû), mint a Ni-MH.

Ez az oka annak, hogy egy elemnek hiába nagyobb az üresjárási feszültsége, ha az (fõleg nagy terhelõáram esetében) egyszerûen elvész a belsõ soros ellenálláson.

Hogy az inhibitor, ami gondolom a cink korrózióját, vagyis a vegyi reakciót lassítja, milyen hatással van a belsõellenállásra, ez más kérdés, nincs róla információm, de lényeg itt maga a belsõellenállás, ami sorosan kapcsolódik feszültségforrás és a fogyasztó közé, és az Ohm-törvény, ami megmutatja feszültségesés nagyságát. Úgyhogy én nem látok ebben "gyorsasági" kérdést.

[donphobos]

Idézet: donphobos - Dátum: 2009. nov. 11., szerda - 21:35

Majd írok, ha van eredmény.

Üdv!

Sziasztok!

Sikerült a kísérlet. A 3-cellás 2.2 Ah-s li-po akksit a kis furvinyek töltõmmel 6 óra 25 percen keresztül töltöttem fel körülbelül. Az elmélet ezek szerint nem volt tökéletes, nem elég csak a kapacitással szorozni. Ez viszont kábé be is bizonyította, hogy bár alkalmas a kis töltõm a töltésre praktikus okokból érdemes egy rendes li-po töltõt beszerezni majd.

Köszönöm a türelmet!
Üdv!

[Signal]

Idézet: donphobos - Dátum: 2009. nov. 12., csütörtök - 20:36

Sziasztok!

Sikerült a kísérlet. A 3-cellás 2.2 Ah-s li-po akksit a kis furvinyek töltõmmel 6 óra 25 percen keresztül töltöttem fel körülbelül. Az elmélet ezek szerint nem volt tökéletes, nem elég csak a kapacitással szorozni. Ez viszont kábé be is bizonyította, hogy bár alkalmas a kis töltõm a töltésre praktikus okokból érdemes egy rendes li-po töltõt beszerezni majd.

Köszönöm a türelmet!
Üdv!

Idézet

...a kis modell 800 mAh-s akksiját körülbelül 2 óra alatt tölti fel...

Az eredeti elképzelésem az, hogy a kapacitás számít, tehát 2200/800=2,75x több idõ lesz.

Vagyis 2,75 x 2 óra, az 5 óra 30 perc a 6:25-tel szemben. 1 óra eltérést sokminden okozhat, lemerültségi állapottól is függhet, a töltés sem állandó árammal történik, erre így nem lehet kalkulálni. Százalékosan nem is sok az eltérés, ott van még a kapacitástûrés is, legközelebb még változhat is.

Az elmélet egyrészt cáfolhatatlan, hiszen soros cellákon ugyanaz az áram folyik, mint csõben a víz, ezt nem nehéz belátni. Másrészt, amikor adott egy akkucsomag, rá van írva, hogy 2,2 Ah, ez az egész csomagra vonatkozik, annak két kivezetõ kapcsára (már amikor csak kettõ van kivezetve). Felhasználó szempontjából érdektelen, hogy belül soros, párhuzamos vagy vegyesen kapcsolt cellák találhatók, az adatlapon ilyenkor a végeredményt tüntetik fel. Márpedig az Ah fogalma csak ampert és órát tartalmaz, mást nem.

Szerkesztette: Signal 2009. 11. 13. 14:40 -kor

[Signal]

Késõbb jutott eszembe a legközismertebb példa: autóakku 12 V, 6 cella. Ha valaki számítani akarná a töltési idõt, soha nem kell foglalkozni a cellák számával, lényeg csak az amperóra, ami fel van tüntetve rajta.

[donphobos]

Idézet: Signal - Dátum: 2009. nov. 13., péntek - 17:46

Késõbb jutott eszembe a legközismertebb példa: autóakku 12 V, 6 cella. Ha valaki számítani akarná a töltési idõt, soha nem kell foglalkozni a cellák számával, lényeg csak az amperóra, ami fel van tüntetve rajta.

Köszönöm neked is a segítséget! A késõbbiekben szeretnék majd továbblépni nagyobb modellek irányában is, így a dedikált li-po töltõt nem tudom/akarom megkerülni. Fogok majd venni valami rendes töltõt, amivel a nagyobb modellek akksijait is fel lehet tölteni.

- 450-es heli esetén 3S 2.2 Ah általában
- 500-as heli esetén 6S 3 Ah általában
- 600-as heli esetén 6S 5 Ah leginkább

A kis töltõcske 3S-ig tölt, de az sem praktikus hogy 6 és fél órát vár rá az ember.

Ez a töltõ alighanem megfelel, a 450-es akksit akár 3C-vel is feltölti 20 perc alatt, ekkor 6.6 A kell neki. A nagyobbakra kicsit többet kell várni, de még a 600-as akksiját is feltölti egy óra alatt. Ha elég bika tápot veszek hozzá, akkor több töltõt is meg tudok hajtani. Gyakorlatilag csak pénz kérdése az egész, mennyire szakad el az ember agya és mennyit feccöl bele. Mint minden hobbinál...

Üdv!

U.i.: nem offolok többet a modellezõs témával, köszönöm a türelmet!