Idézet: netmanus - Dátum: 2007. nov. 8., csütörtök - 1:31
Némely leírások nem ajánlják a csepptöltést Eneloop akkukhoz, gondolom ezt te is tudod.
Kérdés, a leírást készítő mennyire ismeri a fizikát, elektrokémiát? Én inkább csak fórumos, gyakran laikus véleményeket láttam.
Idézet
Nyilván nem lenne okos dolog egy akkuról azt állítani, hogy csak külön töltővel tölthető, mert sokkal kevesebben vennék. Sokkal jobb azt mondani, hogy bárki bármivel nyugodtan töltheti (így legalább hamarabb vehet újat).
Abban nem gondolkodtam, vannak-e itt átverési törekvések, a marketing szövegeket legfeljebb elolvastam. Bár apróbb részinformációkra néha ezekből is vissza lehet következtetni, pusztán a dolog műszaki oldalát tekintve.
Ilyen hozzászólás írásánál én fizikában gondolkodom, az idézetek berakása mögött pedig inkább csak az áll, hogy megtámogassam: lám itt van, meg lehet nézni, ha valaki nekem nem hiszi...
Idézet
Ui3: Azért érzed úgy, hogy a fórumokon "túlmisztifikálják" az Eneloop dolgot (túlzottan törődnek az akkukkal), mert többnyire azok látogatják az ilyen fórumokat, akiket érdekel, hogy hogyan bánhatnak legjobban az akkujukkal.
Inkább arra gondoltam, a túlzott óvatosság mögött a működés nemismerete állhat. Ami más szempontból érthető is.
Természetesen én is kímélem a dolgokat (bár a gázpedált nem mindig, de ennek különböző okai nyilván nem ide tartoznak), viszont ne legyen félreértés, a hangsúly nem azon van, hogy én ajánlanám a csepptöltést. Inkább azokkal a fórumos megnyilvánulásokkal nem értek egyet, miszerint jaj, nagyon vigyázni kell, az eneloop-ot nehogy véletlenül csepptöltésen felejtsük, kapjuk ki gyorsan stb.
Szerintem nem kell kapkodni, sőt... Ismert körülmény, hogy a gyorstöltés befejeződése után maradhat még bizonyos szabad kapacitás a cellában, ezért ilyenkor a csepptöltés fejezi be a munkát, vagyis végzi el a teljes feltöltést. Ez nem olyan, mint egy motor széthajtása, hanem itt a teljes kapacitás-kihasználáshoz szükséges is, hogy a cella "legeldugottabb" részei is használva legyenek, energiát vegyenek fel. Bár memória effektusra ezeknél kisebb az esély -- elvben --, de azért az a biztos, ha lehetőleg áram járja át a cella minden szükséges/lehetséges részét, hogy sehol se "lustulhasson". Idővel ennek még előnyét is láthatjuk, más részterületek elhasználódása, tárolásból való kiesése során. (Az árameloszlás sajnos nem olyan egyértelmű/egyenletes egy akksi belsejében, mint egy darab drótban. Sőt, még egy drótban sem igazán, de ez más téma.)
És akkor eljutunk oda, hogy egy kis csepptöltés nemhogy ártana az eneloop-nak, de talán még hasznos is lehet. A kímélet ebben az esetben inkább ahhoz hasonlítható, mint amikor valaki kíméli az izmait, ezért aztán idővel le is gyengül. Ez jó hasonlat olyan szempontból is, hogy munkavégzéssel az izmokat vissza is lehet fejleszteni, mint ahogy frissítési eljárásokkal egy akku kapacitása is visszanyerhető.
Kétségtelen, más elektronikai témákhoz képest az akkuk világa elég fura, némiképp titokzatos, nem olyan egyértelműen kiszámítható, mintha saját "lelkivilága" lenne, persze ez nyilván baromság...
Idézet
Ui: A 150 mA azért már nem nevezhető csepptöltésnek. Nagyon gyors töltők használnak 100 mA körüli csepptöltést, ennél nagyobbat eddig még nem igazán láttam.
Nem is annyira áramérték felől közelíteném meg a kérdést, hanem a mindenki által egyszerűen érzékelhető melegedésből. Már csak azért is, mert a 0,1C áram szerintem sem egy kímélő áram minden esetben. A C különféle érték lehet, miközben a külméret azonos/szabványos, így a melegedést az áram nagysága befolyásolja, nem pedig annak kapacitáshoz való aránya. Főleg a töltött állapot elérése után, de persze előtte is. Csak előtte az energia nagyrészt tárolódik a kémiai folyamatokban, utána viszont már hővé alakul az egész bevitt energia.
Az áram kapacitáshoz való arányosításának annyiból van jelentősége, hogy a belső fegyverzetek mit bírnak, mire vannak méretezve, mennyire vehetjük őket igénybe. A hőmérséklet nyilván nem ettől függ, hanem a fizikai méretek, felületi sajátosságok, szellőzés által meghatározott hőleadó (disszipációs) képességtől és a töltőáram nagyságától.
Szóval végeredményben egyszerű: amíg csak langyos a cella, nem kell aggódni, kb. ez a csepptöltés, ami a gyártók szerint is akármeddig maradhat. 150 mA már nem kevés ilyen szempontból, erősebben melegít. Ez nyilván nem tetszik a felhasználónak, nekem sem. Állíthatja bármilyen szakértő, hogy fizikailag belefér a tűrésbe, ártalmatlan.
De ez olyan dolog, mint amikor valaki (én?) házilag épít egy elektronikai szerkezetet, óvatosságból jó túlméretezett hűtéssel látja el, nehogy melege legyen a "szegény" tranzisztornak vagy "stabkockának". Mégha józan ésszel tudja is, hogy (szilícium alapú eszköz lévén) inkább az érinthetőségi határra kellene méretezni. Közben szerviztapasztalatok szerint is, ugyanaz az alkatrész egy gyári készülékben kézzel meg sem érinthető, annyira forró. De azért simán megy 10-20 éve...
Akkura visszatérve pedig azt kellene látni, hogy egy akkucella szó szerint nem a túltöltéstől megy tönkre, hanem a túlmelegedéstől, ilyen egyszerű a kulcsa az egésznek.
Ennél már érdekesebb, bár számomra részben ellentmondásos is, hogy a dU effektet a töltés befejeződésekor relatíve hirtelen megemelkedő belső hőmérséklet miatt, az elektrolit ellenállásváltozása okozná/okozza.
Na náluk csepptöltés alatt is 1,35-1,38V körüli a feszültség.
aki_MW1268_G_REF3.gif (0byte)
Csak nehogy a végén még ő termelje az áramot. 
Súgó
A téma zárva.