[Lenny]

Idézet: charlie - Dátum: 2008. jan. 24., csütörtök - 11:45

nos, és ez alapbol benne van akármelyik linux disztroban? naugye, hogy nem.

a windowsban meg "gyárilag" benne van, nem kell kulon foglalkozni vele.

miota ismeri a linux az ACL fogalmat? nefeledd az nt 3.1 '93-ban jelent meg, abban már volt ACL-re lehetoseg. ekkor a linux még cska két éves volt.

nomeg kulonbenis, nem a windows tudja, hanem a fajlrendszer. és a linux sem tudja, hanem a fajlrendszer. szoval?

Fõképp a kernel tudja, ami kezeli a file rendszer-t.

[bogdan]

(csak egy halk, a vitat nem erinto megjegyzes: az operacios rendszer reszekent szokas tekinteni a vele szallitott filerendszert is.)

[zoli62]

Lényeg, hogy a Novell jogosultság kezelését egyik sem éri el.

[zoli62]

http://www.heise.de/...ker/news/102218

Ez igen.

[Szabcsi]

Idézet: zoli62 - Dátum: 2008. jan. 24., csütörtök - 15:11

Lényeg, hogy a Novell jogosultság kezelését egyik sem éri el.

Én anno NSS/Trustee Rights-t láttam, annyira nem szerették a kollégák...

[Raynes]

Idézet: zoli62 - Dátum: 2008. jan. 24., csütörtök - 14:11

Lényeg, hogy a Novell jogosultság kezelését egyik sem éri el.

A lényeg, hogy a Novell ebben a topikban senkit nem érdekel 

[Friczy]

Idézet: debianforever - Dátum: 2008. jan. 24., csütörtök - 12:38

Kedves carlie !



Majd késõbb:



- windows: read only, system, hidden ezeket tudja + ACL- linux: tulajdonos read, write, exec/change dir, csoport read, write, exec/change dir, egyebek read, write, exec/change dir tudja, plusz ACL

Ezért a fenti állításod, miszerint a linux rugalmatlanabb, mint az ablakozó bughalom, nem, hogy csak megtévesztõ, de nevetséges is egy olyan ember tollából, aki "linuxban utazik". Utazz inkább cipõben, mint Al Bundy !   

Idézet

A linux elég régóta ismeri az ACL fogalmát. Régebben, mint a windows

Téves. A Windows NT 3.1 1992-ben (vagy 1993-ban) jelent meg, és nagyjából ugyanolyan ACL rendszere volt, mint a mostani Windows verzióknak. Ekkoriban a Linuxban nem volt ACL,

Idézet

windows: read only, system, hidden ezeket tudja + ACL- linux: tulajdonos read, write, exec/change dir, csoport read, write, exec/change dir, egyebek read, write, exec/change dir tudja, plusz ACL

Ezek szerint nem ismered a Windows acl rendszerét. 13 ACL attribútumot lehet külön-külön állítani benne.

A hozzászólásod csúfondáros hangneme ellenére a te állításod sokkal távolabb áll az igazságtól, mint amivel vitába szálltál.

[zoli62]

https://www.hwsw.hu/hirek/35193/oktatas_isk...s_szoftver.html

Nálunk is? ....

[Jahno]

Idézet: zoli62 - Dátum: 2008. jan. 25., péntek - 22:26

https://www.hwsw.hu/hirek/35193/oktatas_isk...s_szoftver.html

Nálunk is? ....

Azért itt is ott van a mágikus szó, hogy "költenek". Szóval ez is jár kiadással, az "ingyenes" amolyan jól hangzó izé.

[Jahno]

"a támogatási és üzemeltetési költségekkel együtt ezek akár ugyanolyan drágák is lehetnek mint a tulajdonosi szoftverek,"

[kroozo]

Idézet: Jahno - Dátum: 2008. jan. 25., péntek - 22:39

Azért itt is ott van a mágikus szó, hogy "költenek". Szóval ez is jár kiadással, az "ingyenes" amolyan jól hangzó izé.

Idézet: Jahno - Dátum: 2008. jan. 25., péntek - 22:40

"a támogatási és üzemeltetési költségekkel együtt ezek akár ugyanolyan drágák is lehetnek mint a tulajdonosi szoftverek,"

Free as in free speech, nem feltetlen free as in free beer.

Szoval igen, az ingyenes, az ilyen jol hangzo hulyeseg, nem hiszem, hogy normalis ember ezt komolyan gondolja. De azert illene egyszer konkretan megnezni, hogy az az akar, az valoban megvalosul-e, mert azt, hogy az MS TCOja kissebb, azt en eddig meg csak MS marketinganyagban lattam (igen, az MS altal szponzoralt kutatasok is a marketinganyag reszei ). Gyanus, hogy ha nem igy lenne, a vilag sok resze nem arra menne.

A masik fontos kerdes pedig, hogy mennyire akarunk vendor lock-int. Ne felejtsd el, hogy nem csak az arrol van itt szo.

[Jahno]

Idézet: kroozo - Dátum: 2008. jan. 25., péntek - 23:21

De azert illene egyszer konkretan megnezni, hogy az az akar, az valoban megvalosul-e, mert azt, hogy az MS TCOja kissebb, azt en eddig meg csak MS marketinganyagban lattam

Ha az én kis vacak cégeimet nézem, akkor biza ottani Linuxos vas supportjára fizetnek annyit, mint 1-1 másik cégem az MS szerver+5 munkaállomására évente. Szóval nehéz ügy, nekem elég drága, de néha nincs visszaút.

[kroozo]

Idézet: Jahno - Dátum: 2008. jan. 25., péntek - 23:32

Ha az én kis vacak cégeimet nézem, akkor biza ottani Linuxos vas supportjára fizetnek annyit, mint 1-1 másik cégem az MS szerver+5 munkaállomására évente. Szóval nehéz ügy, nekem elég drága, de néha nincs visszaút.

Te is tudod, hogy masok a leptekek kis cegnel, plane ha egyedi dolgot vesznek supporttal, nem hozzaertot fel. Ilyesmire az MS dolgai tokeletesen jol osszekattogtathatok, tenyleg olcsobb sok esetben.

[debianforever]

Idézet: Friczy - Dátum: 2008. jan. 25., péntek - 11:07

Téves. A Windows NT 3.1 1992-ben (vagy 1993-ban) jelent meg, és nagyjából ugyanolyan ACL rendszere volt, mint a mostani Windows verzióknak. Ekkoriban a Linuxban nem volt ACL,



Ezek szerint nem ismered a Windows acl rendszerét. 13 ACL attribútumot lehet külön-külön állítani benne.

A hozzászólásod csúfondáros hangneme ellenére a te állításod sokkal távolabb áll az igazságtól, mint amivel vitába szálltál.

Szerintem meg nem olvasol. A windowsnál is írtam, hogy + ACL...csak valamiért a linuxnál ezt nem látjátok, míg a windowsnál igen. Annyira nem érdekel a téma. Mindenesetre egy alapban telepített linuxon nem lát a mezei user semmit, ami nem való a szemének, windowson meg széttúrhatja - igen, még mindig alap telepítésrõl beszélünk - az egész rendszert.

És igen. Gúnyos volt a hangnem, mert alap file attribútumokról + ACL-rõl beszélt a post, amire reagáltam, de azt sugallta, hogy ACL csak windowsban van, majd közölte, hogy õ tudja, hiszen windows/linux expert. Pusztán az hamis összehasonlítással elért irányított eredményt gúnyoltam. Ez olyan post volt, mint az MS szponzorált biztonsági tesztek.

[no flame]

Szerkesztette: debianforever 2008. 01. 26. 04:37 -kor

[Friczy]

Idézet: debianforever - Dátum: 2008. jan. 26., szombat - 5:16

Szerintem meg nem olvasol. A windowsnál is írtam, hogy + ACL...csak valamiért a linuxnál ezt nem látjátok, míg a windowsnál igen. Annyira nem érdekel a téma. Mindenesetre egy alapban telepített linuxon nem lát a mezei user semmit, ami nem való a szemének, windowson meg széttúrhatja - igen, még mindig alap telepítésrõl beszélünk - az egész rendszert.

És igen. Gúnyos volt a hangnem, mert alap file attribútumokról + ACL-rõl beszélt a post, amire reagáltam, de azt sugallta, hogy ACL csak windowsban van, majd közölte, hogy õ tudja, hiszen windows/linux expert. Pusztán az hamis összehasonlítással elért irányított eredményt gúnyoltam. Ez olyan post volt, mint az MS szponzorált biztonsági tesztek.

[no flame]

Nézzük, mit írtál, amivel vitába szálltam:

"A linux elég régóta ismeri az ACL fogalmát. Régebben, mint a windows"

Nem igaz.

Majd kb. azt próbáltad sugallani, hogy a két ACL (Linux ileltve Windows) nagyjából egyenértékû (elvégre a Linuxnál és a Windowsnál is házzáírtad, hogy +ACL, anélkül, hogy belementél volna a részletekbe), sõt esetleg még azt is, hogy a Linux jogosultsági rendszere jobb, elvégre windows esetén csak a RASH attribútumok voltak megemlítve, Linuxnál pedig a teljes Linux jogosultsági rendszer.

Valahogy kimaradt az összehasonlításból, hogy a Linux ACL-je is mindössze azzal a három attribútummal jön, amivel az alap jogosultsági rendszer, mindössze annyi a különbség, hogy ezt ACL-ként tudod használni, szemben a Windows sokkal finomabban és rugalmasabban használható ACL attribútumaival.

(leveld végén a no flame a korábbi leveled tükrében egyszerûen rohejes )

[Silver]

Idézet: Jahno - Dátum: 2008. jan. 25., péntek - 22:39

Azért itt is ott van a mágikus szó, hogy "költenek". Szóval ez is jár kiadással, az "ingyenes" amolyan jól hangzó izé.

Csak az nem mindegy, mennyi jön vissza a befektetett pénzbõl.

Képzeljük el a következõt:

- "A" intézmény (vagy a fenntartója, vagy az állam, mindegy) kifizet egy rakás pénzt pár kereskedelmi, zárt forrású szoftverért. Az üzemeltetéshez nem kell "sok" erõforrás, úgyis vannak ott már emberek, legfeljebb továbbképzik õket. Abban a pillanatban azonban, ahogy valami komolyabb gond van vagy esetleg bõvebb funkcionalitást akarnak, plusz supportpénz, meg esetleg a "sajnos zárt a forrás, majd egyszer megoldjuk/nem támogatjuk" válasz (személyes tapasztalat). TCO alacsony? Lehet.
- "B" intézmény (vagy a fenntartója, vagy az állam, mindegy) nyílt forrású szoftvereket használ. Ehhez fel kell venni 2-3 megfelelõ embert, esetleg a meglévõket jelentõsen továbbképezni - hoppá, TCO az egekben!

Csakhogy: "B" intézményben a felvett emberek teljes állásban üzemeltetnek, fejlesztenek. Bármilyen probléma vagy feature request esetén azonnal rendelkezésre áll a teljes support és a forráskód, amiben azonnal módosításokat tudnak eszközölni, nem kell várni X vendorra. Mi több, a felgyülemlett tapasztalattal és szakértelemmel továbbfejleszthetik a szoftvert, amihez támogatást adva szép bevételhez juthatnak. Nohát, máris megérte a befektetés!

A fenti élõ példa, korábbi oktatói életemben futottam bele olyan vendor lock-in-be, amikor a mindenféle licencünk ellenére a hivatalos válasz az volt, hogy "majd megoldjuk, várjanak". Aztán az adott rendszert (e-learning) szépen lecseréltük open source változatra, amiben szépen javítgattunk, fejlesztgettünk, majd akkora sikere lett, hogy az intézménynek kellemes bevétele származott belõle.

[FlowM@N]

Idézet: Silver - Dátum: 2008. jan. 26., szombat - 15:18

Csak az nem mindegy, mennyi jön vissza a befektetett pénzbõl.

Képzeljük el a következõt:

- "A" intézmény (vagy a fenntartója, vagy az állam, mindegy) kifizet egy rakás pénzt pár kereskedelmi, zárt forrású szoftverért. Az üzemeltetéshez nem kell "sok" erõforrás, úgyis vannak ott már emberek, legfeljebb továbbképzik õket. Abban a pillanatban azonban, ahogy valami komolyabb gond van vagy esetleg bõvebb funkcionalitást akarnak, plusz supportpénz, meg esetleg a "sajnos zárt a forrás, majd egyszer megoldjuk/nem támogatjuk" válasz (személyes tapasztalat). TCO alacsony? Lehet.
- "B" intézmény (vagy a fenntartója, vagy az állam, mindegy) nyílt forrású szoftvereket használ. Ehhez fel kell venni 2-3 megfelelõ embert, esetleg a meglévõket jelentõsen továbbképezni - hoppá, TCO az egekben!

Csakhogy: "B" intézményben a felvett emberek teljes állásban üzemeltetnek, fejlesztenek. Bármilyen probléma vagy feature request esetén azonnal rendelkezésre áll a teljes support és a forráskód, amiben azonnal módosításokat tudnak eszközölni, nem kell várni X vendorra. Mi több, a felgyülemlett tapasztalattal és szakértelemmel továbbfejleszthetik a szoftvert, amihez támogatást adva szép bevételhez juthatnak. Nohát, máris megérte a befektetés!

A fenti élõ példa, korábbi oktatói életemben futottam bele olyan vendor lock-in-be, amikor a mindenféle licencünk ellenére a hivatalos válasz az volt, hogy "majd megoldjuk, várjanak". Aztán az adott rendszert (e-learning) szépen lecseréltük open source változatra, amiben szépen javítgattunk, fejlesztgettünk, majd akkora sikere lett, hogy az intézménynek kellemes bevétele származott belõle.

Van benne igazság persze, de operációs rendszerek esetén én kicsit máshogy látom a dolgot.

Idézet

Mi több, a felgyülemlett tapasztalattal és szakértelemmel továbbfejleszthetik a szoftvert, amihez támogatást adva szép bevételhez juthatnak.

Ezt például nem látom igazoltnak, egy operációs rendszer esetében, gondolom ennyire profi embereket nem vesznek fel sehol opensource rendszerek mellé sem, mert TCO megy az egekbe. Ha teszem azt, az intézmények opensource rendszereket kezdenek használni, ugyanúgy pistikét veszik fel aki éppen csak össze tudja klikkelni, vagy tákolni, hogy valahogy menjen a rendszer. Komolyabb gond esetén ugyanúgy vége lesz, vagy hívnak nagyon sok pénzért külsõst, eseti alapon.

[gekmage]

Idézet: Jahno - Dátum: 2008. jan. 25., péntek - 23:32

Ha az én kis vacak cégeimet nézem, akkor biza ottani Linuxos vas supportjára fizetnek annyit, mint 1-1 másik cégem az MS szerver+5 munkaállomására évente. Szóval nehéz ügy, nekem elég drága, de néha nincs visszaút.

hogyhogy fizetnek a linuxos vas supportjára? hát nem te supportálod a saját cégeid kasznijait ? enyjemár. csökkenne a TCO. több maradna flipperozni.

[gekmage]

Idézet: Friczy - Dátum: 2008. jan. 26., szombat - 10:23

Valahogy kimaradt az összehasonlításból, hogy a Linux ACL-je is mindössze azzal a három attribútummal jön, amivel az alap jogosultsági rendszer, mindössze annyi a különbség, hogy ezt ACL-ként tudod használni, szemben a Windows sokkal finomabban és rugalmasabban használható ACL attribútumaival.

(leveld végén a no flame a korábbi leveled tükrében egyszerûen rohejes )

Hogy én is beleugassak, mert jó kis flamebõl kimaradni bekár. bogdanhoz csatlakozok amirõl beszéltek az igazából a "fájlrendszer ACL", nem linux vagy windows ACL. ha telepítek egy win NT 5.x-t  natúr fat32-vel, abba marha jó "ACL"-ek lesznek.

Ez inkább egyfajta extX vs NTFS flame mint microsoft vs linux.

A linuxos ACL nekem inkább a selinux, +grsecurity, +RBAC féle megoldásokat jelenti. (azért plusz mert selinux van alapból többit külön kell pecselni). Ezeknek windows alatt nem igen van tudásban, képességben hasonló alternatívája márha jól tudom. Egy ideje nem használok windowst. Az még rémlik hogy van valami cucc amivel admin aláírogathatja az engedélyezni kívánt alkalmazások futtatását a kliens számára win alatt, de azért ez nem ugyanaz mint mondjuk egy grsec. RBAC. Sem kezelhetõségben, sem tudásban.

[Silver]

Idézet: FlowM@N - Dátum: 2008. jan. 26., szombat - 16:58

Van benne igazság persze, de operációs rendszerek esetén én kicsit máshogy látom a dolgot.

Itt nem csak oprendszerrõl van szó, hanem szerveroldali vagy desktop alkalmazásokról.

Idézet

Ezt például nem látom igazoltnak, egy operációs rendszer esetében, gondolom ennyire profi embereket nem vesznek fel sehol opensource rendszerek mellé sem, mert TCO megy az egekbe. Ha teszem azt, az intézmények opensource rendszereket kezdenek használni, ugyanúgy pistikét veszik fel aki éppen csak össze tudja klikkelni, vagy tákolni, hogy valahogy menjen a rendszer. Komolyabb gond esetén ugyanúgy vége lesz, vagy hívnak nagyon sok pénzért külsõst, eseti alapon.

Nem feltétlenül, lehet ezt ésszel is csinálni, megfelelõ menedzsment kérdése az egész. Ne vedd szerénytelenségnek, de anno engem (mondjuk, hogy nem vagyok pistike ) pl. kifejezetten ezért hívtak el a fõiskolára, ahol tanítottam, hogy elõtérbe kerüljön a nyílt forrású világ.

Szerkesztette: Silver 2008. 01. 26. 18:31 -kor