Elküldve: 2007. 08. 08. 07:55
A hibás teljesítés és a kellékszavatosság fogalma
Ha valaki visszterhes (azaz nem ingyenes) szerződést köt, joggal elvárhatja, hogy az általa kifizetett összegért hibátlan szolgáltatást (dolgot, tevékenységet) kapjon. Ezt indokolja a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének elve is. Ezért visszterhes szerződésben a kötelezett helytállni tartozik (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (kellékszavatosság).
Általános törvényi kellék, hogy a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában
1. alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és
2. rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését, és
3. alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint
4. rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal .
Az egyes szolgáltatásfajtákra, dolgokra nézve speciális jogszabályok további kötelező előírásokat tartalmazhatnak (pl. a szabványok, kötelező minőségi előírások, stb.).
A törvényes kellékek mellett maguk a felek is meghatározhatnak, kiköthetnek lényeges tulajdonságokat, feltételeket, amelyeknek a szolgáltatás meg kell hogy feleljen (szerződéses kellékek).
Jogi értelemben hibás a teljesítés, ha
1. a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg akár a jogszabályban, akár a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak;
2. a dolgot szakszerűtlenül szerelték össze és a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős; illetve a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza.
Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság) . Ha azonban a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett (pl. használt vagy "leértékelt" árut vásárolt), a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis .
A szavatossági igények
A szavatossági igények, amelyek közül a szavatosság jogosultja hibás teljesítés esetén választhat, törvényi sorrendben és feltételekkel a következők:
1. elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
2. ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye .
Igényérvényesítés
A választott szavatossági igény érvényesítése elsősorban a kötelezetthez intézett nyilatkozattal történik. A hiba felfedezése után a jogosult a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni, különben a közlés késedelméből eredő kárért felelőssé tehető. Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A fogyasztók védelmében az ettől eltérő megállapodás semmis .
A kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részére nézve a jogosultat visszatartási jog illeti meg. Ha a kötelezett a kijavítást nem megfelelő határidőre vállalja, illetve ha nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga is kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el . Ha a jogosult például kijavítást kér, erről áttérhet árleszállításra vagy kicserélésre stb., de az áttéréssel okozott kárt köteles megtéríteni a kötelezettnek, kivéve ha az áttérésre éppen a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt .
A szavatossági jog érvényesítésével és a kötelezettség teljesítésével, azaz a szerződésszerű állapot megteremtésével összefüggő költségek a kötelezettet terhelik (pl. az anyag-, a munka- és a szállítási költségek). Fogyasztói szerződésben a felek ettől eltérő megállapodása semmis. A dolog kicserélése vagy elállás esetén az addig eltelt időre a jogosult sem használati díjat, sem értékcsökkenést nem köteles fizetni (feltételezve a rendeltetésszerű használatot) .
A szavatosság szabályait akkor is alkalmazni kell, ha a szerződésben nem dolog szolgáltatása történik (hanem pl. tevékenység kifejtése). Ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni .
A szavatossági határidők
Szavatossági határidőkre azért van szükség, mert a kötelezett sem tartható végtelen ideig bizonytalanságban helytállási kötelezettsége tekintetében. A törvény elévülési jellegű és jogvesztő szavatossági határidőket tartalmaz.
1. Az általános szavatossági határidő a teljesítéstől számított hat hónap, ami elévülési jellegű. Ebből következően, ha a jogosult igényét a kötelezettnek bejelenti, ez az elévülési idő megszakad, és elölről kezdődik. Ha pedig önhibáján kívüli, menthető okból nem tudja igényét érvényesíteni - így különösen, ha a hiba, jellegénél vagy a dolog természeténél fogva, a hat hónapon belül nem volt felismerhető - további három hónap áll rendelkezésére, hogy igényét érvényesítse.
2. Ha a dolog kötelező alkalmassági ideje (hatósági vagy kötelező műszaki előírásban megszabott legkisebb használhatósági időtartam) hat hónapnál rövidebb, akkor ez a szavatossági határidő.
3. Állat szolgáltatása esetén az igényérvényesítés határideje hatvan nap (állatszavatosság).
4. Fogyasztóvédelmi speciális elévülési idő a teljesítéstől számított két év, az ennél rövidebb elévülési időt megállapító kikötés semmis. Ha azonban a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, de egy évnél kevesebb ez sem lehet .
5. Az általános szavatossági jogvesztő határidő a teljesítéstől számított egy év.
6. Tartós használatra rendelt dolgok esetén a jogvesztő határidő három év, fogyasztói szerződésben az ennél rövidebb határidő kikötése semmis.
7. Ha egyes dolgokra három évnél hosszabb a kötelező alkalmassági idő, a szavatossági igény érvényesítésére ez a jogvesztő határidő az irányadó (pl. egyes építőanyagok, épületgépészeti berendezések stb. esetében) .
A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban igényét a jogosult csak a dolognak a hiba szempontjából elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, az a dolog egyéb részeire nem terjed ki .
A szavatossági jogokat ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíteni lehet .
Ha a kötelezett a dolgot kijavítja, a határidő meghosszabbodik a hiba közlésétől az újbóli rendeltetésszerű használhatóságig terjedő idővel. A dolog vagy egy jelentős részének (fődarabjának) kicserélése esetén pedig a határidő a kicserélt dologra (dologrészre) újból kezdődik .
Kártérítés
Az objektív alapú szavatossági igények érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának a megtérítését is követelheti (pl. ha a zárlatos készülék tüzet is okozott). Ilyen esetben azonban - szubjektív felelősségről lévén szó - a kötelezett kimentheti magát, ha bizonyítani tudja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható . Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy (előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítési költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett. Erre a viszontkövetelésre a harmadikkal szemben hatvannapos elévülési idő áll rendelkezésre, amit a fogyasztó elsődleges igényének kielégítésétől kell számítani, de ez az igény is legfeljebb az előző kötelezett teljesítésétől számított öt éves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető. Szerződésláncolat esetén az előző kötelezett e határidők megfelelő alkalmazásával járhat el az őt megelőző kötelezettel szemben .
A jótállás és a szavatosság
Gyakori eset, hogy a kötelezett a hibátlan teljesítésért a szavatosságon túlmenően jótállást is (garanciát) vállal, illetőleg jogszabály alapján jótállásra köteles. Míg szavatosság esetén a fogyasztónak nem minősülő jogosultnak kell bizonyítania, hogy teljesítéskor a szolgáltatás hibás volt, jótállás és fogyasztói szerződésben érvényesített szavatosság esetén erre nincs szükség, mivel a bizonyítási teher itt fordított: a jótállónak (fogyasztói szerződés kötelezettjének) kell bizonyítania, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Ha ez a bizonyítás sikerül, mentesül a felelősség alól, ha nem, akkor szigorúbb felelősséggel tartozik. A törvénynek a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait a jótállási jogok gyakorlásánál is megfelelően alkalmazni kell .
Forrás: Magyarország.hu
(ha mar kaptam linket, es nekem gyors a netem...)
a forum ma:
"Ez van bazdmeg, ha nem tetszik, el lehet menni."
Súgó
A téma zárva.