[Diopapa]

Idézet: debaj - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 19:27

Miért, õk többet fizetnek, mint a többi? Nem. Az ISP-k szintjén meg nem létezik olyan, hogy átalánydíjas net, hanem keményen forgalomalapú az elszámolás. Tehát elképzelhetõ, hogy egy HC többe kerül a szolgáltatónak, mint amennyit perkál.

Ez meg mirõl juthatott eszembe...

[kisgabo]

Idézet: debaj - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 20:27

Miért, õk többet fizetnek, mint a többi? Nem. Az ISP-k szintjén meg nem létezik olyan, hogy átalánydíjas net, hanem keményen forgalomalapú az elszámolás. Tehát elképzelhetõ, hogy egy HC többe kerül a szolgáltatónak, mint amennyit perkál.

forgalom alapú....  pl upc és upc ügyfél között pörög az adat, ott nem fizet külsõ cégnek semmit.

[debaj]

Idézet: kisgabo - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 20:16

forgalom alapú....  pl upc és upc ügyfél között pörög az adat, ott nem fizet külsõ cégnek semmit.

De nem csak UPC ügyfelek között pörög az adat.

[mozesapo]

Idézet: debaj - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 20:27

Miért, õk többet fizetnek, mint a többi? Nem. Az ISP-k szintjén meg nem létezik olyan, hogy átalánydíjas net, hanem keményen forgalomalapú az elszámolás. Tehát elképzelhetõ, hogy egy HC többe kerül a szolgáltatónak, mint amennyit perkál.

Sávszél alapú, mennyi kell? 100Mbit, 1Gb, 10Gb? Ez ennyi az annyi, fix áras, az hogy mennyi adat megy totál 8.  Na meg fõleg, ha csak fekete szálat bérel, na az is fix összeg, totál független a forgalomtól, hogy mennyit fizet.

[shabba]

Idézet: mozesapo - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 20:28

Sávszél alapú, mennyi kell? 100Mbit, 1Gb, 10Gb? Ez ennyi az annyi, fix áras, az hogy mennyi adat megy totál 8.  Na meg fõleg, ha csak fekete szálat bérel, na az is fix összeg, totál független a forgalomtól, hogy mennyit fizet.

Egy sávszél sosem független a forgalomtól, elég egyértelmûen meghatározható mennyi havi forgalomra lesz képes. Napi 24h-ban egyetlen vonal sem fog 100%-on üzemelni, mert az elég gázos mûködést eredményezne, maximum átlagra úgy 2/3-ig érdemes terhelni. Úgy pedig könnyen kiszámolható egy 100 Mbps-es link havi 20 ezer GB-ra elég, egy GE link 200 ezer GB-ra, egy 10GE link 2 millió GB-ra. Ha egy ilyen aggregált linkre ezer, 10 vagy 100 ezer usert kötnek, az havi átlag 20GB-ra lesz elég fejenként. Ha viszont a szolgáltató havi 200GB-os átlag user forgalommal kalkulál, akkor tized annyi user bevételébõl kell rentábilisan kihozni az árát.

[KaSaX]

Idézet: shabba - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 21:09

Egy sávszél sosem független a forgalomtól, elég egyértelmûen meghatározható mennyi havi forgalomra lesz képes. Napi 24h-ban egyetlen vonal sem fog 100%-on üzemelni, mert az elég gázos mûködést eredményezne, maximum átlagra úgy 2/3-ig érdemes terhelni. Úgy pedig könnyen kiszámolható egy 100 Mbps-es link havi 20 ezer GB-ra elég, egy GE link 200 ezer GB-ra, egy 10GE link 2 millió GB-ra. Ha egy ilyen aggregált linkre ezer, 10 vagy 100 ezer usert kötnek, az havi átlag 20GB-ra lesz elég fejenként. Ha viszont a szolgáltató havi 200GB-os átlag user forgalommal kalkulál, akkor tized annyi user bevételébõl kell rentábilisan kihozni az árát.

Ezt a gondolatmenetet továbbszámolhatnák azok akik kicsit több információval rendelkeznek !
Vagyis: mennyi az annyi ?

[shabba]

Idézet: KaSaX - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 21:28

Ezt a gondolatmenetet továbbszámolhatnák azok akik kicsit több információval rendelkeznek !
Vagyis: mennyi az annyi ?

Egy számmal nem igazán lehet jellemezni az annyit. Egy hálózat különbözõ szakaszokból áll, ezeknél más és más egységnyi sávszél fajlagos költsége. A költségek függnek területi elhelyezkedéstõl, bevételek területi koncetrációjától, alkalmazott technológiáktól. Pl. egységnyi sávszél egészen más költségbe van a nagy internetes csomópontoknál, ahol nagyon sok kábel koncetrálódik, sok szolgáltatótól így igen erõs a verseny. Más nagy csomópontok felé itt igen olcsón lehet kapacitásokat bérelni. De eltérõ ára van a sávszélnek észak, dél amerikában, nyugat, kelet európában, ázsiai régióban. Oda ahol sok kábel megy, sok független szolgáltatótól, azon keresztül pedig igen nagy számú elõfizetõ adatforgalma így bevétele áramlik ott fajlagosan olcsóbb az egységnyi sávszél.

Más az ár egy trans atlanti, mint egy trans pacific kapcsolatnál, más az ár kontinensen belül országok közötti kapcsolódásnál, nagyvárosok metro hálózatiban bérelt sávszélnél. Országokon belül városok közötti tranziknál. Városon belüli POP-okat aggregáló szakaszon és az elõfizetõkig nyúló elérési szakaszon. Az alkalmazott technológia is nagyban befolyásolja az egységnyi sávszél költség vonzatát.

Egy hálózat pont-pont kapcsolatok összekapcsolt hálózata, ahol az egyes szakaszok eltérõ technológiát, eltérõ költségeket jelentenek. Adott aggregált szakaszon minél több közös elõfizetõ osztozik, azok között a költségeket is jobban szét lehet osztani.

Anno a szélessáv kezdeténél még E1(2 Mbps),E3(34 Mbps)-as STM-1(155 Mbps)-es kapcsolódások voltak gerinc, felhordó szakaszokban. A SONET, ATM technológiák igen drágák voltak és árukhoz mérten, fõleg mai szemmel nem adtak olyan nagy átviteli kapacitást. De a technológia fejlõdésével egyre olcsóbb és egyre szélessebb körben alkalmazható Ethernet megoldások jelentek meg és a szolgáltatók és szépen lecserélték Ethernet alapúra hálózataikat és ma már a FE(100 Mbps),GE(1000 Mbps), 10GE(10 Gbps) szakaszok a jellemzõek, olcsóbban mint a régi SONET eszközök. Így az egységnyi sávszél költsége az idõ során jelentõsen csökkent, ezt tette lehetõvé hogy nagyobb sávszél, nagyobb adatforgalmi kapacitás kerülhessen a felhasználói végpontokra. Ez a fejlõdés továbbra is megmarad, a jõvõben is egyre olcsóbb, fajlagosan egyre gazdaságosabb megoldások válnak majd egyre szélesebb körûen elérhetõvé, így növelhetõ a felhasználó végponti sávszél és adatátviteli képesség mértéke.

Hasonló ez mint a processzorok fejlõdése, a gyártástechnológia és egyéb fejlesztések révén egyre olcsóbban egyre nagyobb számítási kapacitást lehet a cpu-ból kicsikarni. A hálózati technológiák fejlõdése is hasonló. Anno egy évtizede egy 10 Gbps-es technológia olyan drága volt hogy maximum kontinensek vagy nagyobb országok közötti tranzitnál érte meg alkalmazni ahol, igen sok ember aggregált bevételei és forgalma osztozott a közös kapacitáson. Aztán évek alatt megjelentek újabb generációs termékek, egyre olcsóbban így már gazdaságossá vált kisebb országok, vagy nagyobb városok közötti adatforgalomra is. Aztán évek alatt újabb generációk születtek, még olcsóbbá vált és már nagyvárosokon belül, metro szakaszokon is gazdaságossá vált vagy országon belüli városok közötti gerinchálózati szakaszokon. Újabb évek és újabb generációk megjelenése után, még olcsóbban a felhordó hálózatokban, nagyobb portszámú DSLAM-ok, CMTS-es, aggregáló switchek uplinkjeként is megjelenik majd az elkövetkezõ évek során. Újabb évek elteltével, további generációk és egyre olcsóbban elérhetõ ár mellett már kis portsûrûségû miniDSLAM-ok, pizza-box size CMTS-ek vagy access switchek uplinkjévé válhat. Újabb évek és újabb generációs termékek eltetltével, még olcsóbban már az access elérési szakaszon is megjelenhet mint 10GE végpont a fogyasztóknál. Aztán megint újabb évek, és generációk után majd lesz másik technolgóia ami még olcsóbb és még költséghatékonyabb lesz, ami szépen leváltja és a 10GE kikopik ahogy ez az azt megelõzõ termékek esetén is így volt. Persze egy új technológia kifejlesztése, kereskedelmi termékként való megjelenése között is eltelik akár 5-8 év, és ekkor még az elsõ generációs fázisban a legdrágább. Mire eljut oda hogy elérési szakaszba, felhasználói végponton teljesít szolgáltatot addig akár egy-két évtized is eltelhet.

[zoli62]

Idézet: shabba - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 22:19

Egy számmal nem igazán lehet jellemezni az annyit. Egy hálózat különbözõ szakaszokból áll, ezeknél más és más egységnyi sávszél fajlagos költsége. A költségek függnek területi elhelyezkedéstõl, bevételek területi koncetrációjától, alkalmazott technológiáktól. Pl. egységnyi sávszél egészen más költségbe van a nagy internetes csomópontoknál, ahol nagyon sok kábel koncetrálódik, sok szolgáltatótól így igen erõs a verseny. Más nagy csomópontok felé itt igen olcsón lehet kapacitásokat bérelni. De eltérõ ára van a sávszélnek észak, dél amerikában, nyugat, kelet európában, ázsiai régióban. Oda ahol sok kábel megy, sok független szolgáltatótól, azon keresztül pedig igen nagy számú elõfizetõ adatforgalma így bevétele áramlik ott fajlagosan olcsóbb az egységnyi sávszél.

Más az ár egy trans atlanti, mint egy trans pacific kapcsolatnál, más az ár kontinensen belül országok közötti kapcsolódásnál, nagyvárosok metro hálózatiban bérelt sávszélnél. Országokon belül városok közötti tranziknál. Városon belüli POP-okat aggregáló szakaszon és az elõfizetõkig nyúló elérési szakaszon. Az alkalmazott technológia is nagyban befolyásolja az egységnyi sávszél költség vonzatát.

Egy hálózat pont-pont kapcsolatok összekapcsolt hálózata, ahol az egyes szakaszok eltérõ technológiát, eltérõ költségeket jelentenek. Adott aggregált szakaszon minél több közös elõfizetõ osztozik, azok között a költségeket is jobban szét lehet osztani.

Anno a szélessáv kezdeténél még E1(2 Mbps),E3(34 Mbps)-as STM-1(155 Mbps)-es kapcsolódások voltak gerinc, felhordó szakaszokban. A SONET, ATM technológiák igen drágák voltak és árukhoz mérten, fõleg mai szemmel nem adtak olyan nagy átviteli kapacitást. De a technológia fejlõdésével egyre olcsóbb és egyre szélessebb körben alkalmazható Ethernet megoldások jelentek meg és a szolgáltatók és szépen lecserélték Ethernet alapúra hálózataikat és ma már a FE(100 Mbps),GE(1000 Mbps), 10GE(10 Gbps) szakaszok a jellemzõek, olcsóbban mint a régi SONET eszközök. Így az egységnyi sávszél költsége az idõ során jelentõsen csökkent, ezt tette lehetõvé hogy nagyobb sávszél, nagyobb adatforgalmi kapacitás kerülhessen a felhasználói végpontokra. Ez a fejlõdés továbbra is megmarad, a jõvõben is egyre olcsóbb, fajlagosan egyre gazdaságosabb megoldások válnak majd egyre szélesebb körûen elérhetõvé, így növelhetõ a felhasználó végponti sávszél és adatátviteli képesség mértéke.

Hasonló ez mint a processzorok fejlõdése, a gyártástechnológia és egyéb fejlesztések révén egyre olcsóbban egyre nagyobb számítási kapacitást lehet a cpu-ból kicsikarni. A hálózati technológiák fejlõdése is hasonló. Anno egy évtizede egy 10 Gbps-es technológia olyan drága volt hogy maximum kontinensek vagy nagyobb országok közötti tranzitnál érte meg alkalmazni ahol, igen sok ember aggregált bevételei és forgalma osztozott a közös kapacitáson. Aztán évek alatt megjelentek újabb generációs termékek, egyre olcsóbban így már gazdaságossá vált kisebb országok, vagy nagyobb városok közötti adatforgalomra is. Aztán évek alatt újabb generációk születtek, még olcsóbbá vált és már nagyvárosokon belül, metro szakaszokon is gazdaságossá vált vagy országon belüli városok közötti gerinchálózati szakaszokon. Újabb évek és újabb generációk megjelenése után, még olcsóbban a felhordó hálózatokban, nagyobb portszámú DSLAM-ok, CMTS-es, aggregáló switchek uplinkjeként is megjelenik majd az elkövetkezõ évek során. Újabb évek elteltével, további generációk és egyre olcsóbban elérhetõ ár mellett már kis portsûrûségû miniDSLAM-ok, pizza-box size CMTS-ek vagy access switchek uplinkjévé válhat. Újabb évek és újabb generációs termékek eltetltével, még olcsóbban már az access elérési szakaszon is megjelenhet mint 10GE végpont a fogyasztóknál. Aztán megint újabb évek, és generációk után majd lesz másik technolgóia ami még olcsóbb és még költséghatékonyabb lesz, ami szépen leváltja és a 10GE kikopik ahogy ez az azt megelõzõ termékek esetén is így volt. Persze egy új technológia kifejlesztése, kereskedelmi termékként való megjelenése között is eltelik akár 5-8 év, és ekkor még az elsõ generációs fázisban a legdrágább. Mire eljut oda hogy elérési szakaszba, felhasználói végponton teljesít szolgáltatot addig akár egy-két évtized is eltelhet.

Bizony. Ahogy ez a fejlõdés például itt is szépen látszik. http://www.niif.hu/hu/story

Szerkesztette: zoli62 2008. 02. 13. 02:09 -kor

[kisgabo]

Idézet: debaj - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 21:27

De nem csak UPC ügyfelek között pörög az adat.

hurrá, akkor a többi magyar szolgáltató ügyfele is benne van, és tételezzük fel,  kb egyformán cserélnek adatot / használják egymás hálózatát /.

a külföldi gerincháló használata kitudja mennyi.

ne kezdjük már a szolgáltató hasznát siratni...

[KaSaX]

Idézet: shabba - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 22:19

Egy számmal nem igazán lehet jellemezni az annyit.

Akkor konkrétabban kérdezek:
Mennyibe kerül a bix-ben egy 10GE port mûködtetése ?
Magáért a port-ért kell fizetni vagy a forgalomért ?
A továbbiak is érdekelnek, de egyelõre induljunk ki innen.
( Igazság szerint ki szeretném bogozni a UPC árfilozófiáját, valamint azt, hogy miért kényszerül korlátozásokra. )

[Nagy Sarga Domper]

Idézet: KaSaX - Dátum: 2008. febr. 13., szerda - 10:27

Akkor konkrétabban kérdezek:
Mennyibe kerül a bix-ben egy 10GE port mûködtetése ?
Magáért a port-ért kell fizetni vagy a forgalomért ?
A továbbiak is érdekelnek, de egyelõre induljunk ki innen.
( Igazság szerint ki szeretném bogozni a UPC árfilozófiáját, valamint azt, hogy miért kényszerül korlátozásokra. )

Semmi köze a korlátozásnak a gerinckapacitáshoz. A szûk keresztmetszet a last mile körül és a CMTS-ek DS portjai körül keresendõk.

[shabba]

Idézet: KaSaX - Dátum: 2008. febr. 13., szerda - 10:27

Akkor konkrétabban kérdezek:
Mennyibe kerül a bix-ben egy 10GE port mûködtetése ?
Magáért a port-ért kell fizetni vagy a forgalomért ?
A továbbiak is érdekelnek, de egyelõre induljunk ki innen.
( Igazság szerint ki szeretném bogozni a UPC árfilozófiáját, valamint azt, hogy miért kényszerül korlátozásokra. )

Az hogy mennyibe fájnak a különbözõ kapacitású BIX port bérletek, az le van írva a BIX szabályzatban. 10GE, 1xi 900 ezer, havi 300 ezer. Sosem ez egy hálózat szûk keresztmetszete, sem anyagi, sem kapacitás szempontból. Viszont ez csak egy switch portja, egy nulla dimenziós hálózati egység. Ehhez hozzá kell kapcsolni az felhasználókat aggregáló CMTS-eseket amik már távol esnek a VH szervertermétõl ahol a BIX switch van. Ehhez vonalak kellenek és ha nincs saját telepített optikai hálózat, akkor olyantól kell bérelni akinek van. Vagy fix kapacitást, vagy lambdát vagy egész szálpárat.

NSD már többször írtam hogy nem a felhordó vagy gerinc háló a szûk keresztmetszet, jellemzõen nem is ez szokott lenni egy hálózatnál, hanem az elérési szakasz. Ezért már elég soxor le lett írva miért kényszerül korlátozásra UPC, az elérési közös osztott hálózati közeg korlátos kapacitása miatt. BIX-en lehet bérelni 4db 10GE portot havi 1.2 millióból, ami ennyi kapacitásért nem sok pénz, viszont helybe kell menni hozzá. És persze lehet bérelni vonalat is A és B pont között, mondjuk Bp és Miskolc között. Ott már nem fog ilyen kevés pénzbõl kijönni ekkora kapacitás, ha megnézed pl. Invitel, Tíkom bérelt vonali árait akkor ennyi pénzbõl inkább csak 45 Mbps bérelt vonal jön össze. Persze minél több sávszélt bérel, fajlagosan annál olcsóbban lehet venni. Ezért van hogy a ritkábban lakott területeket nehezebb ellátni, mert ahova kevés sávszélt kell bérelni ott fajlagosan nagyon magasak a költségek. Pantel ÁSZF-jében 2.5 Gbps-es bérelt vonal is szerepel, 1xi 3.6 misi, havi 5.3 misiért.

Az elérési szakaszban nem mûködik az ami a gerinchálózati bérletnél hogy minél nagyobb kapacitást építesz ki az szinte exponenciálisan olcsóbb, ott lineárisabban nõnek a költségek. 1.2 millióból ott nem sokra mész.

[Lancelot]

UPC professional a gyakorlatban:  (16 k)

letöltés max 600 kb/s  (újév 1-én hajnalban ) 
feltöltés max 120 kb/s  (soha nem megy fölé pár másodpercnél tovább)

Szerkesztette: Lancelot 2008. 02. 13. 20:28 -kor

[moq]

Idézet: Lancelot - Dátum: 2008. febr. 13., szerda - 21:27

UPC professional a gyakorlatban:  (16 k)

letöltés max 600 kb/s  (újév 1-én hajnalban ) 
feltöltés max 120 kb/s  (soha nem megy fölé pár másodpercnél tovább)

Kicsit lassan gépelted be a bejegyzést...
Szerk.: feltöltés amúgy teljesen rendben van és a letöltés is jobb mint sokaknak...

Szerkesztette: moq 2008. 02. 13. 21:34 -kor

[shabba]

Elõzmény:
Az USA-ban is letiltják a sokat letöltõket
http://www.sg.hu/cikkek/54791/az_usa_ban_i...okat_letoltoket
Szolgáltatót pereltek be torrentek manipulálásáért
http://www.sg.hu/cikkek/56215/szolgaltatot...manipulalasaert
Vizsgálják a BitTorrent blokkolását
http://www.sg.hu/cikkek/57371/vizsgaljak_a...ent_blokkolasat

Konklúzió:
Comcast Defends P2P Management
http://www.lightreading.com/document.asp?d...146016&site=cdn

Szerkesztette: shabba 2008. 02. 13. 23:58 -kor

[Lancelot]

Idézet: moq - Dátum: 2008. Feb. 13., Wednesday - 21:32

Kicsit lassan gépelted be a bejegyzést...
Szerk.: feltöltés amúgy teljesen rendben van és a letöltés is jobb mint sokaknak...

20,4 MB /s  -nál (mert ennyit ígérnek)  nagyritkán max 600 Kb/s az neked "jobb mint sokaknak"?
Kit érdekel, hogy kinél jobb, ha a töredéke annak, amit ígértek?
Akiknél ez jobb, azok nem ennyit fizetnek havonta, hanem a negyedét.

Pl. most hajnalban a mért sebesség:  10 MB/s.  Amikor alig lógnak a neten. 
Kevesebb. mint a fele!!  Napközben 5-6  MB/sec.


Látom egy UPC dolgozó is van körünkben.
Gondolod, hogy a fõnököd is olvassa és majd megsímogatja a buksi fejed?

Szerkesztette: Lancelot 2008. 02. 14. 06:37 -kor

[jozsef85]

Idézet: Lancelot - Dátum: 2008. febr. 14., csütörtök - 6:12

Pl. most hajnalban a mért sebesség:  10 MB/s.  Amikor alig lógnak a neten.    
Kevesebb. mint a fele!!  Napközben 5-6  MB/sec.  

örülnék én 10MB/sec (megabájt mert azt írtad) sebességû netnek 
szal nálad talán 10Mbit van és 20Mbit amire fizetsz

[jeeves]

Idézet: jozsef85 - Dátum: 2008. febr. 14., csütörtök - 9:37

örülnék én 10MB/sec (megabájt mert azt írtad) sebességû netnek 
szal nálad talán 10Mbit van és 20Mbit amire fizetsz

Tényleg jó lenne, ha a b és B betûk helyett kiírnánk a Bit és Byte szavakat, mert van aki tudja, és használja, hogy a b = bit, B = Byte, csak épp nem mindenki.

[meghaltam]

Idézet: Lancelot - Dátum: 2008. febr. 14., csütörtök - 6:12

Pl. most hajnalban a mért sebesség:  10 MB/s.  Amikor alig lógnak a neten. 
Kevesebb. mint a fele!!  Napközben 5-6  MB/sec.

router kikotes? masik gep? masik operacios rendszer? halozati kartya sebessegenek allitasa?

[Nagy Sarga Domper]

Idézet: meghaltam - Dátum: 2008. febr. 14., csütörtök - 10:41

router kikotes? masik gep? masik operacios rendszer? halozati kartya sebessegenek allitasa?

Esetleg nem USB-n van kötve? Mert akkor ennyi