[pascal]

Idézet: Warrior - Dátum: 2007. nov. 20., kedd - 21:38

Én még a régi Unix-os szisztémában nevelkedtem: akkor volt az X-szerver, s az ablakkezelõ. Szóval most már "árnyaltabb" a helyzet...  Köszy!. 

ps.: mondjuk hülyeséget gondoltam, ha azt hittem, hogy az "egész" KDE egy window-manager... Természetesen nem is gondoltam semmire, csak a régi dolgokra emlékeztem. A KDE tehát window-manager + alkalmazások. A Gnome szintén.

lásd meg, hogy ez továbbra is ugyanaz a unix szisztéma. Az X természetesen maradt, erre ráül a legtöbb esetben a desktop manager (gdm/kdm/etc..)  és természetesen valamifélefajta window-managernek futnia kell, ezekbõl tényleg kismillió van az egyszerûektõl az igazán különlegesekig (lásd még: wmii,ion) a helyzet nem árnyaltabb, ennyi bõven elég ahhoz hogy programokat futtass. A "nagy" DE-k programjai "csak" a felhasználók által támasztott extra igényeket elégítik ki, pont a unix filozófia diktálja azt hogy ha egy újfajta igény keletkezik akkor azt ne a window managerbe tegyük bele hanem csináljunk neki saját programot ami együttmûködik a többiekkel. A KDE és Gnome kezdettõl fogva programcsomagnak indult a WM-üket felesleges kiemelni, már csak azért is mert az a része könnyen cserélhetõ.

[bogdan]

Idézet: pascal - Dátum: 2007. nov. 20., kedd - 19:36

ez kicsit bullshit szagú és se füle se farka, ráadásul az egész de-wm dologhoz nincs is köze.
A linux egy kernel, és azt fordítasz le rá amit akarsz, de hol a mondanivaló?

eloszor is, nem egeszen ertem, miert ilyen hangnemben valaszolsz.

masodszor, a tolem idezett nehany sor egy beszelgetes resze, ami critical_source ezen allitasa inditott el:
"mert ez nem kde vagy gnome wm, hanem enlightenment."

amit en nem ertettem, Te kis beleelessel erthetonek veltel, de en meg mindig nem ertem. az altalad idezett mondatom ezt a nem ertest fejezi ki, tehat kerdesedre, hogy mit akarok mondani a valaszom: tovabbra sem ertem!

harmadszor: a kde/gnome kerdeskore nemikepp bonyolultabb, es ezt most Warrior-nak is mondom. a UNIX-okban is mellesleg, nem csak X es wm es programok voltak, hanem egy widget set, amit a programok tudtak hasznalni. ez tipikusan a Motif volt. a linuxos kornyezetben kialakult eloszor a Qt (erre epul a KDE), majd akik ezzel elegedetlenek voltak alapitottak meg a Gnome-ot, aminek lenyegi alapja a GTK+. tehat a KDE es a Gnome az valojaban egy widget set, es arra epulo nehany tucat rendszerkozeli alkalmazas (filekezelotol kezdve cdiron at egeszen a wm-ig!), illetve az ilyen alkalmazasok fejlesztesenek lehetosege -- adva azt, hogy a kozos widget-nek koszonhetoen egyseges lesz a "look and feeling"! a widget setet kifelejteni a kepbol bizony csunya hiba, ennek kovetkezmenye az a kerdes, hogy "de hat nekem KDE-m van, hogy tudnek egy Gnome-os programot futtatni?" amire mellesleg a valasz trivialis: "ha felrakod a GTK+-t, akkor tudod futtatni, nem a teljes Gnome-ra van szukseged."

mindekozben -- lasd komponensek cserelhetosege -- egyik resze sem kotelezo, es nagyjabol barmikor lecserelheto, mert az ember mast kivanna a helyett hasznalni, ilyen a wm is. tehat van egy default, de hasznalhatsz mast is. ugy erzem valahonnan innnen indultunk.

[Warrior]

Akkor hát mégis maradt az egyszerûség, csupán vannak olyan "csomagok", amik rengeteg "külsõ" alkalmazást tartalmaznak.

Azt akartam kérdezni még, hogy mi a helyzet a windowmaker-rel? Számomra pl. sokkal jobb az, ha a DE (ahogy írtad) egyszerûbb, az alkalmazások elérhetõek ettõl függetlenül (többé-kevésbé).
Pl. a KDE-t (vagy a Gnome-ot) igazándiból sose szerettem meg, a WM jobb volt (vagy akár az Enlightenment). Mostanában használgatom az xfce-t.
Ahogy észrevettem, sajnos a lib-ek tekintetében vannak "átfedések" a grafikus környezetek alkalmazásai között; azaz lehet, hogy 1 adott DE-s alkalmazás mûködéséhez szükséges egy másik DE libjeinek "jelenléte".
Vagy ez már politika?

[Warrior]

Idézet: bogdan - Dátum: 2007. nov. 21., szerda - 9:11

...

harmadszor: a kde/gnome kerdeskore nemikepp bonyolultabb, es ezt most Warrior-nak is mondom. a UNIX-okban is mellesleg, nem csak X es wm es programok voltak, hanem egy widget set, amit a programok tudtak hasznalni. ez tipikusan a Motif volt. a linuxos kornyezetben kialakult eloszor a Qt (erre epul a KDE), majd akik ezzel elegedetlenek voltak alapitottak meg a Gnome-ot, aminek lenyegi alapja a GTK+. tehat a KDE es a Gnome az valojaban egy widget set, es arra epulo nehany tucat rendszerkozeli alkalmazas (filekezelotol kezdve cdiron at egeszen a wm-ig!), illetve az ilyen alkalmazasok fejlesztesenek lehetosege -- adva azt, hogy a kozos widget-nek koszonhetoen egyseges lesz a "look and feeling"! a widget setet kifelejteni a kepbol bizony csunya hiba, ennek kovetkezmenye az a kerdes, hogy "de hat nekem KDE-m van, hogy tudnek egy Gnome-os programot futtatni?" amire mellesleg a valasz trivialis: "ha felrakod a GTK+-t, akkor tudod futtatni, nem a teljes Gnome-ra van szukseged."

mindekozben -- lasd komponensek cserelhetosege -- egyik resze sem kotelezo, es nagyjabol barmikor lecserelheto, mert az ember mast kivanna a helyett hasznalni, ilyen a wm is. tehat van egy default, de hasznalhatsz mast is. ugy erzem valahonnan innnen indultunk.

Köszy az igazításokat! Rájövök lassan, hogy az volt a baj velem, hogy nem érdekelt a GUI, mert ott is csak konzolt használtam mindig, az pedig valamilyen formában minimális rendszerben is futtatható.
A Motif-ra emlékszem, de meg nem mondtam volna, mi is...
Még valamit akartam kérdezni: volt valamilyen, a QT-vel kapcsolatos "változás" a RedHat 8-cal kezdõdõen. Mi volt ez? (csak valami homályos bulvárszintû hírekre emlékszem)
Ha jól veszem ki szavaid, a widget-ek azok olyasmik, mint pl. windows-ban az erõforrások (menük, gombok, checkboxok, ablakok), tulajdonképpen vezérlõk, az ablak-megjelenítõ rendszer alapelemei, "építõkövei". 

[bogdan]

igen, jol erted, a widget valami ilyesmi!

[pascal]

Idézet: bogdan - Dátum: 2007. nov. 21., szerda - 8:11

....

a widget set összemosása az desktopenviromenttel "csúnya hiba". ajánlott megkülönböztetni a "gnome-os" és a "gtks" alkalmazásokat mivel egyiknek tényleg csak telepített GTK libek kellenek másiknak pedig egy egész "gnome-mag"
persze ez az egész kezd viharrá fajulni a biliben, Warrior megkapta a kívánt válaszokat.

btw a Qt körül az volt a macera, hogy nem volt elég nyílt.

Idézet

Ahogy észrevettem, sajnos a lib-ek tekintetében vannak "átfedések" a grafikus környezetek alkalmazásai között; azaz lehet, hogy 1 adott DE-s alkalmazás mûködéséhez szükséges egy másik DE libjeinek "jelenléte".

kis átfedések? a qt és a gtk kis túlzással ugyanazt valósítja meg. És igen ha egy alkalmazás sok libre dependál a saját kis könryezetébõl akkor azokra bizony szüksége van a futáshoz.

[balays88]

Sziasztok!

A problémám a következõ:
A gépemen Kubuntu 7.04 van fennt és szeretném felrakni a VMware-Workstation 6-ot. Ehhez letöltöttem egy rpm kiterjesztésû fájlt. Az rpm nevû parancsal megpróbáltam lefutattni de ez lett az eredménye:

Idézet

root@dudi-desktop:/home/dudi# rpm -Uvh VMware-workstation-6.0.0-45731.i386.rpm
error: Failed dependencies:
        /bin/sh is needed by VMwareWorkstation-6.0.0-45731.i386

Válaszaitokat elõre is köszönöm:

balays88

[padawan]

Idézet: balays88 - Dátum: 2007. Nov. 21., Wednesday - 21:13

Sziasztok!

A problémám a következõ:
A gépemen Kubuntu 7.04 van fennt és szeretném felrakni a VMware-Workstation 6-ot. Ehhez letöltöttem egy rpm kiterjesztésû fájlt. Az rpm nevû parancsal megpróbáltam lefutattni de ez lett az eredménye:


Válaszaitokat elõre is köszönöm:

balays88

rootkent: ln -s /bin/bash /bin/sh

[MC Pite]

Ha fixboot nem elég a lentebbi leírás alapján, és bebootolok az ubuntu cdrõl, akkor a grubot hogy aktiválom hogy mûködjön, és ezúttal _mûködjön_ a multiboot? (Ugye odáig jutottunk hgoy elvieleg jó, csak mégsem indul a másik os)

" Miután ez megtörtént, telepítsd fel a Linuxot az üresen maradt lemezre/partícióra. Hagyd, hadd írja felül az MBR-t a saját indítófelületével. Ha intelligens volt a telepítõ, akkor felismerte, hogy van egy Windows partíciód, és már automatikusan bele is rakta az indítóképernyõdhöz ezt a lehetõséget. Ha kevésbé volt ügyes, akkor kézzel kell ezt megtenned, amihez a GRUB és a LILO dokumentációja fog segítséget nyújtani. Ha a Windows-os lemezeden vagy partíciódon lévõ rendszer ugyan a menüben már benn van, ám indításakor egyszerûen csak újraindul a géped, akkor annyi a teendõd, hogy bebootolod a gépedet a Windows telepítõ CD-jérõl, elindítod a Recovery Console-t, majd a "fixboot", vagy a "fixmbr" parancsokkal újra bootolhatóvá teszed a Windowst is. A fixmbr után valószínûleg a Linux-os telepítõlemezre lesz szükséged, hogy a GRUB vagy LILO megint az MBR-be kerüljön, úgyhogy elõbb a fixboot próbája javasolt. Lehet amúgy Windows-általi indítóképernyõrõl is bootoltatni Linux-ot, ám az egy nagyon barkácsmódszer, így inkább a GRUB és LILO használatát javasoljuk."

Fentebbi überkorrekt cikkhez annyit hogy a középtõl/tárgyilagostól odébb van, de lightosabb írás/bemutatás mint amiket idáig láttam, és jó hogy így körüljárja a témát...  (Sok hülyeség is van benne szerintem; aki láma a windowshoz az a linuxhoz is az lesz valószínû, tehát kvázi értelmetlen feltételezni hogy itt már olyna dolgokra fog ügyelni amire idáig nem; illetve egy haladóbb hozááláást igénylõ os-bõl tuti jobbat hoz ki mint egy (néhol túlságosan is) hülyebiztos OSbõl. Érdekes, nem mindenkinek lassul a win és testre lehet szabni sokmindent és nem kell mindenbõl fizetõs progit használni (sõt!!!); és ára van annak is hogy 1 platformra tuti írnak drivert...  Akik meg gépük erõforrásait (jócxskán) meghaladó oprendszert raknak rá (akármelyiket) hozzá ne értõk/inkább hülyék; ez nem 1-1 OS hibája. (Az alapból bekapcsolt fícsörök meg ugye vagy kikapcsolandók, vagy megfelelõ disztró/os választása még a megoldás.)  Az újabb biztos jobb hozzállás meg különösen tud irritálni... HW dolog (sebesség) kicsit túl lett fújva érzésem szerint; a nagyságrendekkel megkönnyíti a dolgunkat lehet hogy szintén.

Némi macosx használat után megint az tudom mondani hogy nem rossz a mac sem, de a 'mek sokkal jobb mint a pécé' megnyilvánulások 1 idõ után unalmasak, használjanak macet és kész; vagy írjanak egy hasonló összehasonlítást...

[zoli62]

Ha valakinek segítségre van szüksége dual boottal kapcsolatban. http://supergrub.forjamari.linex.org/?sect...on#introduction

[MC Pite]

Idézet: zoli62 - Dátum: 2007. nov. 22., csütörtök - 16:42

Ha valakinek segítségre van szüksége dual boottal kapcsolatban. http://supergrub.forjamari.linex.org/?sect...on#introduction

fixboot kevés volt, fixmbrel elindult a win. Persze ez kiütötte a grubot. A fentebbi grub cdrõl javítani akartam a grubot, de azt mondta hogy az a cilinder ahol a grub van az a biosz általá látott területen túl van. Faca...

Úgy indul most a kiwi, ha ezt a bootcdt benne hagyom egyelõre; de természetesen cd mentesen meg szeretném oldani...  hd0,2 n a linux, 0,0 a win. Tudnátok ebben segíteni? 

[Lenny]

Mai napon nem engedi felcsatolni az egyik ext3-as particiót.

mount /dev/hdb1 /mnt

mount: wrong fs type, bad option, bad superblock on /dev/hdb1,
    missing codepage or other error
    In some cases useful info is found in syslog - try
    dmesg | tail  or so

#dmesg | tail

ext3: No journal on filesystem on hdb1

Konkrétan mi lehet a baj?

[Friczy]

Idézet: Lenny - Dátum: 2007. nov. 26., hétfõ - 10:49

#dmesg | tail

ext3: No journal on filesystem on hdb1

Konkrétan mi lehet a baj?

Arra tudok tippelni, hogy megsérült vagy eltûnt a journal. fsck.ext3 -f esetleg segít. (szigorúan umountolt filerendszeren)

[debianforever]

Idézet: Lenny - Dátum: 2007. nov. 26., hétfõ - 9:49

Mai napon nem engedi felcsatolni az egyik ext3-as particiót.

mount /dev/hdb1 /mnt

mount: wrong fs type, bad option, bad superblock on /dev/hdb1,
       missing codepage or other error
       In some cases useful info is found in syslog - try
       dmesg | tail  or so

#dmesg | tail

ext3: No journal on filesystem on hdb1

Konkrétan mi lehet a baj?

Ott van az orrod elõtt. A konkrét baj: ext3: No journal on filesystem on hdb1

fsck

[Lenny]

Idézet: Friczy - Dátum: 2007. nov. 26., hétfõ - 10:14

Arra tudok tippelni, hogy megsérült vagy eltûnt a journal. fsck.ext3 -f esetleg segít. (szigorúan umountolt filerendszeren)

fsck.ext3 -f már lement..

De sajna semmi....
Hw halál, vagy ez file rendszer halál?
Ez a journal az micsoda?

[Lenny]

# fsck.ext3 -f /dev/hdb1
e2fsck 1.40-WIP (14-Nov-2006)
Pass 1: Checking inodes, blocks, and sizes
Pass 2: Checking directory structure
Pass 3: Checking directory connectivity
Pass 4: Checking reference counts
Pass 5: Checking group summary information
/dev/hdb1: 79622/19546112 files (0.5% non-contiguous), 9585647/39072080 block

[Friczy]

Idézet: Lenny - Dátum: 2007. nov. 26., hétfõ - 11:27

fsck.ext3 -f már lement..

De sajna semmi....
Hw halál, vagy ez file rendszer halál?
Ez a journal az micsoda?

A journal teszi naplózóvá a filerendszert Vagyis az a lényeg, hogy a file metaadatok változását elõször egy naplóba írja, és csak ha ezzel elkészült, kezdi el a tényleges mûveleteket a file-bejegyzéseken, aztán ha ezt megtette, akkor törli a naplóból. Az elõnye pedig az, hogy amennyiben jön egy rendszerösszeomlás (bármely okból, akár áramszünet, stb), akkor a félbemaradt filemûveleteket a naplóból le tudja játszani a következõ rendszerindításkor, így jó esélyed van arra, hogy nem omlik össze a filerendszered akkor sem, ha valaki rákönyökölt a reset gombra. (valamint ilyen esetben az indításkori fsck ideje is sokkal rövidebb, ami megintcsak nem hátrány).

Mindenképpen filerendszer oldali gondnak tûnik. ha az fsck nem hozta helyre, akkor egy tune2fs -j /dev/akármi parancsot próbálj meg kiadni, az létrehozza a journalt. Nem tudom, mit szól arra, ha esetleg már van....

[Lenny]

Idézet: Friczy - Dátum: 2007. nov. 26., hétfõ - 11:30

Mindenképpen filerendszer oldali gondnak tûnik. ha az fsck nem hozta helyre, akkor egy tune2fs -j /dev/akármi parancsot próbálj meg kiadni, az létrehozza a journalt. Nem tudom, mit szól arra, ha esetleg már van....

Thx... ez segített 

Viszont ezt mi okozhatta? Amúgy ilyenkor a tényleges adatok remélhetõleg rendben megvannak ugye?

Vagy azt, hogy tudnám lecsekkolni?

[bogdan]

szerintem az ext2 es ext3 kompatibilisek egymassal annyiban, hogy az ext3 csak a journalingot adja hozza. ha az fsck nem jelzett hibat, akkor nem volt szerintem adatveszteseged, hiszen csak a journaling serult meg/tunt el, a file-okat ez nem erinti.

[Lenny]

Disk /dev/md0: 320.0 GB, 320078348288 bytes
2 heads, 4 sectors/track, 78144128 cylinders
Units = cylinders of 8 * 512 = 4096 bytes

Disk /dev/md0 doesn't contain a valid partition table


Az utolsó sor azt nem igazán értem. Ettõl függetlenül ugyan megy a RAID...