[alvaro]

Azért az a "486 on steroids" benyögés a K5-nél, az durva... nulla köze a 486-hoz, valójában jóval elõremutatóbb design, mint a pentium volt - más kérdés, hogy jól elkésett, meg annyira nem is lett penge gyakorlatban...
Van egy valahol, még a K6-2 helyett be is próbáltam az akkori alaplapomba, pusztán kedvtelésbõl. Ahhoz képest persze igazi hajlobogtató csiga-élményt biztosított, de legalább láttam mûködni

Szerkesztette: alvaro 2008. 03. 01. 11:25 -kor

[Gyula2222]

Az én elsõ PC-m '93-94 telén született, illetve vettem részben használt, részben új elemekbõl.
Roppant bután, bizalomból igen drágán.
20 MHz-s 286-os, 1 MB SIP, egy 40 MB-os 3,5" -os IDE Winchesterrel, ami az MFM nagy winyók zsugorított változata (még megvan valahol.
10.000-ért került bele egy koopproci, 10-ért egy RTVGA kártya, 30-ba került a monitor. össz egérrel együtt, 106.000 pénz.
Akkor végeztem egy számtek iskolát. ACAD 2.6-tal készítettünk dolgokat. A gép egy éjszakát dolgozott egy pár épületbõl fából és bokorból álló "falu" képében levõ láthatatlan vonalaknak az eltüntetésén (hide).

[amstel]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2008. márc. 1., szombat - 14:01

Az én elsõ PC-m '93-94 telén született, illetve vettem részben használt, részben új elemekbõl.
Roppant bután, bizalomból igen drágán.

Azt hiszem anno nagyon sokan jártak így. Én fel sem tudnám sorolni, h hány ismerõsöm.

[Telcontar]

Idézet: TyuTyu-2 - Dátum: 2008. márc. 1., szombat - 8:21

Mit ertunk hatter alatt ?

TyuTyu

A fényképeimen levõ szõrös textilíát. Az igazából egy "csináld magad!" Teddy-macinak a "bõre".

[Telcontar]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2008. márc. 1., szombat - 15:01

Az én elsõ PC-m '93-94 telén született, illetve vettem részben használt, részben új elemekbõl.
Roppant bután, bizalomból igen drágán.
20 MHz-s 286-os, 1 MB SIP, egy 40 MB-os 3,5" -os IDE Winchesterrel, ami az MFM nagy winyók zsugorított változata (még megvan valahol.
10.000-ért került bele egy koopproci, 10-ért egy RTVGA kártya, 30-ba került a monitor. össz egérrel együtt, 106.000 pénz.
Akkor végeztem egy számtek iskolát. ACAD 2.6-tal készítettünk dolgokat. A gép egy éjszakát dolgozott egy pár épületbõl fából és bokorból álló "falu" képében levõ láthatatlan vonalaknak az eltüntetésén (hide).

1991-ben még nem lett volna sok az a 106 eFt, de '93 - '94-ben már iszonyat drága volt.

[amstel]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2008. márc. 1., szombat - 15:36

1991-ben még nem lett volna sok az a 106 eFt, de '93 - '94-ben már iszonyat drága volt.

No meg akkor a 106.000 az kb annyi mintha most 290.000ért vennék gépet...

[alvaro]

Hm, én akkortájt 10k-ért legóztam össze egy xt-t, amit aztán következõ évben 2.5k-ért 286-osítottam
Ja, csóró diák voltam, erre telt. Pászkáloztam rajta, meg mandelbrotoztam a 125 forintos 8087-essel

szerk. de a legdurvább, hogy nem mertem még magamnak összerakni

Szerkesztette: alvaro 2008. 03. 01. 17:34 -kor

[Telcontar]

Hja, én is nagyon paráztam, amikor az elsõ alaplapcserémet csináltam meg. A 9 bites SIMM memóriákat nem is mertem elsõre rendesen a helyükre pattintani, nehogy eltörjenek. Aztán persze nem indult a gép,  csak csipogott.

Szerkesztette: Telcontar 2008. 03. 01. 17:41 -kor

[Telcontar]

Mindennapi processzorunk rovat:

OKI M80C86A-2




Nem annyira látványos, mint inkább érdekes darab, mert PQFP tokozású 8086-ossal eddig nem találkoztam. Elõször észre sem vettem az alaplapon, amirõl leforrasztottam. Csak miután nem leltem DIP tokozású CPU-t, kezdtem el jobban végignézegetni a felületszerelt chipeket.

[Telcontar]

Mindennapi processzorunk rovat:

OKI M80C88

[Telcontar]

A képen látható két chip vihetõ, csereberélhetõ.

[Telcontar]

Mindennapi processzorunk rovat:

Sharp LZ0080 (Z80)



A Z80-asról nagyon sokat lehetne mesélni, de most néhány napig nem lesz idõm hosszú cikkeket írni, fordítani, mert költöztetem a gyûjteményem a szép új, tágas helyére. Be kell hát érjétek egy-egy képpel naponta. Kárpótlásul ha elrendeztem a gyûjteményt az új helyén, készítek róla sok-sok képet. Aztán majd bepótlódik a Z80-asról szóló ismertetés is.

[TMexy]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2008. márc. 3., hétfõ - 22:26

költöztetem a gyûjteményem a szép új, tágas helyére

Esetleg a procik szép új helyérõl egy kép? Még mielõtt végleg átköltözne a gyûjtemény. :Ð

Kell menni segíteni cipekedni?

[Telcontar]

Idézet: TMexy - Dátum: 2008. márc. 3., hétfõ - 23:37

Esetleg a procik szép új helyérõl egy kép? Még mielõtt végleg átköltözne a gyûjtemény. :Ð

Kell menni segíteni cipekedni?

Képet majd akkor kaptok, ha kész lesz. Különben meg kívülrõl ugyanúgy néz ki üresen, mint teli, mert rejtett fiókos a szekrénykéjük. Így nem fognak annyira porosodni.

Cipekedés: félek, ha eljönnétek, soha nem végeznénk. Minden darabot egyenként és egyénenként kézbe fognánk, megcsodálnánk, körbeadogatnánk...elsörözgetnénk fölöttük, megbámulnánk a szomszéd csajszikat, oszt megintcsak reágyönyörködnénk a procikra (meg a leánypocikra)...  :Ð

De nyugi, ma haladtam. Egy polcnyit már átköltöztettem, holnap-holnapután jön a második polc, aztán kábé kész is, mert ami most tálcán van, az ott is marad.

[Telcontar]

Idézet: Zoz - Dátum: 2008. febr. 28., csütörtök - 15:33

...Mert egyébként mondjuk egy Amiga sokkal látványosabb dolgokra volt akkoriban képes mint egy PC )...

Tény, de PC-n is voltak látványos dolgok. Pl. a Future Crew Unreal demója, amit, ha jól emlékszem, az Assembly '92 alkalmával mutattak be. Csak amit az Amiga célprocesszorokkal oldott meg, azt a PC izomból intézte el.

Az Amiga sajnos messze megelõzte a korát. Fantasztikusan jó hardver volt, de túl korán lépett piacra, legalábbis a késõbb 1000-esként ismert modell. És a PC modularitásával szemben nem volt versenyképes. Nem lehetett lépésrõl lépésre, mindig az éppen a legszûkebb keresztmetszetet adó alkatrészt cserélgetve fejleszteni.

A 8 bites gépek korszakának pont az volt a bája, hogy mindegyik hardver más volt, olykor gyökeresen más. Mindegyik egy zárt közösséget hozott létre maga körül. A Commodore 64-re írott programok nemhogy a Spectrumokon vagy az MSX-gépeken, de még a Commodore 16-on, 116-on, Plus/4-esen sem futottak portolás nélkül. Az Amiga ebbe a vonalba illeszkedett be. A PC ezzel szemben uniformizált és globalizált volt. Valamint szigorúan és monoton felülrõl kompatibilis. És az egyre nyilvánvalóbban globalizálódó világnak ez kellett. Meggyõzõdésem, hogy ha az Amigát mindjárt a kezdetekben ilyennek tervezik meg, vagyis teljes mértékben modulárisnak, a Commodore laposra verte volna vele az IBM-et. Annyival jobb volt, és annyira jó volt az elõd C64 is, ami a Commodore piaci hírnevét alapozta meg. Csak éppen az Amigát olcsón és egyszerûen fejleszteni, azt nem lehetett, mert zárt hardvernek készült. Mint az elõd C64.

[Gyula2222]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2008. márc. 4., kedd - 1:41

Amigát olcsón és egyszerûen fejleszteni, azt nem lehetett, mert zárt hardvernek készült. Mint az elõd C64.

Hagy szólaljon meg egy Spectrumos.
Ez is egy eléggé kötött hardware volt, de csak a billentyûzet és képernyõkezelés részén. A csatlakorófelülete teljesen nyitottá és fejleszthetõvé tette.
Számtalan egyedi vezérlést oldottak meg vele, és talán van amit máig használnak.
Érdekességként mondom (sajna nem láthattam), még léptetõmotoros (fa) profilesztergának az agyaként is mûködött.

[ReeChee]

Idézet: amstel - Dátum: 2008. márc. 1., szombat - 0:59

AMIGA meg csak álombeli gép volt.

Nekünk volt 500-as Amiga és imádtam.
Sokáig hülyéztem a PC-seket, minek kell a moncsi elõtt görbülni a billentyûzettel ha lehet joy-al a TV elõtt (sok hülye PC-s )

Ami a vicces hogy úgy gondoltam ez jobb lesz hosszú távon, mármint az amiga, mert nem kell parancsokkal szarakodni, lemez be mikor kijön a kéz azt játszunk. Igazam is lett, ezt ma konzolnak hívják, s direkt játékra sok szempontból jobb 

De aztán ha jól emlékszem sosem jött el (legalábbis számunkra biztos nem) a hõn áhított 1200-as Amiga.

PC-re viszont kijött a Doom... Mondjam tovább?  :Ð

OFFtopic: Tmexy elvitte a lapokat, minden érdeklõdõnek köszönöm a kitartást de elkeltek a "kacatok"

És mindennapi processzorunk rovat csonka változata by Me:
Amiga 1200
Az 1200-as a 4000-es egy kompaktabb modeljeként készült el. A Commodore 1992 Decemberében mutatta be a gépet, amely a mai napig a legelterjetebb, leginkább ismert és használt model. 1994 áprilisától 1995 Májusáig az Amiga az Escom szárnyai alá került és ekkor újra gyártani kezdték. Az újabb gépekbe 3.1-es Kickstart Rom és egy HD-s floppy meghajtó került. Továbbá az eddigi 8bit helyett 16bites chippek kerültek Chip Ram-nak.
A gép kompakt méretére és árára való tekintettel kevesebb bõvítési lehetõséget kínál, mint a drágább 4000-es modell. Talán pont egy házi, személyi számítógép megteremtése volt a Commodore célja, mert rájöttek, hogy a felhasználóknak egy mindennapi társra, egy aranyos kis "barátnõre" van szükségük.
A gép már csak használtan kapható, Motorola 68020-as processzorral (érdemes azonnal processzor bõvítést is vásárolnunk). Az ára állapottól függõen 15-25.000 Ft körül mozog.
-----------------------------------------

Na ez nekem új volt hogy Motorola procis...

Forrás: http://www.amiga.hu/Amigak/

[SFIJ]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2008. márc. 4., kedd - 1:41

Az Amiga sajnos messze megelõzte a korát. Fantasztikusan jó hardver volt, de túl korán lépett piacra, legalábbis a késõbb 1000-esként ismert modell. És a PC modularitásával szemben nem volt versenyképes. Nem lehetett lépésrõl lépésre, mindig az éppen a legszûkebb keresztmetszetet adó alkatrészt cserélgetve fejleszteni.

En nemigy latom. a SUN/SGI/Apple es tarsai ugyanezen a platformon indultak. Az Amiga halala Traimel Commodore-ja lett, aki ugyan felvasarolta a designt egy gyartotta is, de a marketinngel/platformmal tul keveset torodott. ne feledjuk a commodore elso irodai programcsomagjai valamikor 1986-87-ben jelennek meg a plus4 ROMjaba integralva. Az elso 68k alapu DTP rendszer a ventura atari ST-re jelenik meg mert nem tud a gyarto Traimel-el megegyezni.
Hiaba a wokbench ha nem irtak ra egyetlen komoly, uzletileg jelentos alkalmazast se, mikor a konkurencianak lotusa, wordstar-ja van meg word/excel parosa.

Masreszt sajnalatos modon az A500/600 modellek olcsosaguk, kvazi konzolszeru kiviteluk mellet a nagyobb gepek, A2000, A3000, A4000 - amik az uzleti igenyeket kielegitettek volna, borzasztoan tul voltak arazva a PCkhez kepest.

[Telcontar]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2008. márc. 4., kedd - 19:59

En nemigy latom. a SUN/SGI/Apple es tarsai ugyanezen a platformon indultak. Az Amiga halala Traimel Commodore-ja lett, aki ugyan felvasarolta a designt egy gyartotta is, de a marketinngel/platformmal tul keveset torodott. ne feledjuk a commodore elso irodai programcsomagjai valamikor 1986-87-ben jelennek meg a plus4 ROMjaba integralva. Az elso 68k alapu DTP rendszer a ventura atari ST-re jelenik meg mert nem tud a gyarto Traimel-el megegyezni.
Hiaba a wokbench ha nem irtak ra egyetlen komoly, uzletileg jelentos alkalmazast se, mikor a konkurencianak lotusa, wordstar-ja van meg word/excel parosa.

Masreszt sajnalatos modon az A500/600 modellek olcsosaguk, kvazi konzolszeru kiviteluk mellet a nagyobb gepek, A2000, A3000, A4000 - amik az uzleti igenyeket kielegitettek volna, borzasztoan tul voltak arazva a PCkhez kepest.

Nem a Motorola 680x0 platform volt a gond az Amigával. A zárt, nehezen bõvíthetõ rendszer. És igazad van, drága is volt az A2000, A3000 és A4000.

[Telcontar]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2008. márc. 4., kedd - 4:04

Hagy szólaljon meg egy Spectrumos.
Ez is egy eléggé kötött hardware volt, de csak a billentyûzet és képernyõkezelés részén. A csatlakorófelülete teljesen nyitottá és fejleszthetõvé tette.
Számtalan egyedi vezérlést oldottak meg vele, és talán van amit máig használnak.
Érdekességként mondom (sajna nem láthattam), még léptetõmotoros (fa) profilesztergának az agyaként is mûködött.

Egyetlenegy expansion port nem pótolhatta a PC modularitásból fakadó rugalmasságát. Elképesztõ változatosságban lehetett már az IBM PC/XT-khez is mindenféle bõvítményt kapni. És ezek a bõvítõegységek fölfelé teljes mértékben, lefelé korlátozottan ugyan, de kompatibilisek voltak. Azok is maradtak, amíg az ISA-busz ki nem halt a PC-kbõl, márpedig az valami 20 évet szolgált. Én pl. ugyanazt a Tseng ET4000-es VGA-t használtam három PC-mben is, összesen 9 évig, miután az elsõ VGA-m háromévesen behalt. Ugyanígy sokat szolgált a SoundBlaster 16 Vibra-m is. De vinyók, floppyk, ház, táp, SIMM memóriamodulok (egy ideig) mind továbbszolgáltak az elsõ, sõt, a memóriák kivételével a második alaplapcsere után is.

A programok úgyszintén. A Norton Commander (csak egy példa) egyaránt futott az eredeti PC-n, a PC/XT-n, a PC/AT-n meg a többi, utánuk jövõ gépen - módosítás nélkül.

Az egy dolog, hogy Spectrumra, C64-re is készültek egyedi vezérlési alkalmazások. De a bõvíthetõségük elmaradt a PC-tõl, és csak önmagukkal voltak kompatibilisek, a késõbbi márkatársakkal nem. És ennek megvolt az a következménye is, hogy a bõvítõegységek jóval kisebb választéka állt rendelkezésre, és jóval drágábban, mint a PC esetében.