[Rosen]

Így kell a marketinget oktatni......


Látsz egy fantasztikus lányt egy partyn.
Odamész hozzá és azt mondod: "Fantasztikus vagyok az
ágyban". Ez a
Direct Marketing.

Látsz egy fantasztikus lányt egy partyn.
Odamész hozzá és megszerzed a telefonszámát. Másnap felhívod
és azt
mondod: "Szia, fantasztikus vagyok az ágyban". Ez a
Telemarketing.

Barátaiddal vagy egy partyn és meglátsz egy fantasztikus
lányt. Egyik
barátod odamegy hozzá és rád mutatva így szól: "Ő
fantasztikus az
ágyban". Ez a Reklám.

Beülsz az autódba, lassan hajtasz a városban és a nyitott
ablakon át
minden járókelőnek odakiáltod: "Fantasztikus vagyok az
ágyban!" Ez a
Spam (kéretlen reklámküldemény).

Látsz egy fantasztikus lányt egy partyn.
Fölállsz, megigazítod a nyakkendődet, odamész hozzá és
töltesz neki egy
italt. Kinyitod neki az ajtót, fölveszed a táskáját miután ő
elejtette.
Felajánlod, hogy hazaviszed, majd ezt mondod: "Mellesleg,
fantasztikus
vagyok az ágyban". Ez Public Relations (PR).

ÉS ITT A LÉNYEG !
Látsz egy fantasztikus lányt egy partyn. Ő odamegy hozzád és így
szól:
"Hallom, fantasztikus vagy az ágyban".
Ez a Brand Recognition (Márkafelismerés).

És ha az aktus után azt mondja: "Hááát tényleg fantasztikus
vagy az
ágyban!" Akkor az a vásárlói elégedettség.

És ha hozzádmegy, akkor az a márkahűség!

[Rosen]

A srác Westchesterben lakott és az Ithaca College-be járt suliba. Már két éve tervezgeti, hogy randira hív egy lányt (aki szintén Westchesterben lakott és az Ithaca-ba járt), de soha nem volt elég bátorsága. Végül is egy nap összesszedte minden bátorságát, és beszélt a lánnyal. O~ nem ellenezte a dolgot, és megbeszéltek egy szombat esti vacsorát. Péntek este a srác a haverjaival elment megünnepelni a dolgot.
Annyit ittak, mintha alkoholtilalom visszatérésére készültek volna fel. Szombaton nagyon rosszul volt, húszpercenként szaladgált a klotyóra hányni vagy fosni. Néhány órával késöbb a hányást már törölte a programból, de a rendszeres WC látogatást még nem. A randit ennek ellenére nem akarta lemondani, félt, hogy többször nem lenne bátorsága a lényt meghívni.
Így hát találkoztak a Westchesteri állomáson és bevonatoztak New York-ba. Az étteremben már az elo~étel közben bocsánatot kért, és elviharzott a mellékhelység felé. Ezután az elo~ételt mát megszakítás nélkül végig tudta enni, de a következo~ fogás közben ismét ki kellett mennie. A desszert alatt ismét késztetést érzett, de nem akarta nevetségessé tenni magát az állandó WC-be rohangálással, így inkább visszatartotta. A dolog pár perc múlva elmúlt, ám ekkor úgy érezte, hogy némi gáznemü anyag készülne távozni belo~le. Úgy döntött, hogy szép óvatosan kieregeti ott az asztalnál. Szerencsétlenségére a gázzal együtt némi meglepetés is érkezett.
Na most szarban vagyok - gondolta (és érezte is). Ahelyett, hogy azonnal kiszaladt volna a WC-re, inkább megkapaszkodott a székben és egy kicsit megemelte magát, hogy minnél kevésbé nehezedjen rá az "ajándék csomagra". Ezt a jóga-pozíciót fenttartotta a desszert végéig, és közben ero~sen gondolkozott, mit tehetne, mielo~tt érdekes illatot kezdene árasztani, illetve a nadrág kívülro~l is megmutatná, hogy mi rejto~zik benne. Igen gyorsan fizetett, és távoztak az étterembo~l. Úgy ment az utcán, mint egy cowboy. Az állomás felé menet egy bolt mellett haladtak el.
- Nem lenne gond, ha beugranék, és megvenném azt a mellényt, amit már a múlt héten kinéztem magamnak? - kérdezte a lányt.
- OK, legalább én is körülnézek egy kicsit - válaszolt a lány.
Szerencsére a férfi osztály balra volt, a no~i jobbra. Így hát szétváltak. Ho~sünk felkapta az elso~ mellényt, ami a kezébe akadt, majd rohant a nadrágokhoz. Kiválasztotta a sajátjához leginkább hasonló nadrágot, majd az egész cuccot odaadta az eladónak. Közben az egyik szeme folyamatosan a lányon volt, (aki a bolt másik felében nézelo~dött), nehogy az észrevegye, hogy nadrágot is vásárolt. Mivel a mellényt nem akarta megvenni összeszorított szájjal (hátha a barátno~je tud 15 méterro~l is szájról olvasni) odaszólt az eladónak:
- Csak a nadrágot.
- Tessék?
- Csak a nadrágot. (Az egyik szem folyamatosan a barátno~n.)
- Ah. OK.
Fizetett, és a lánnyal együtt elindultak az állomásra. Felszálltak a vonatra, és találtak két szabad széket az egyik kocsi közepén. A srác le sem ült, hanem azonnal távozott a mellékhelység felé. A vonat elindult, o~ pedig levette a nadrágját és az alsóját. Az egészet egy golyóvá hajtogatta, majd kidobta az ablakon. Ezután megmosakodott, majd kézbevette az áruházban kapott szatyrot. Kinyitotta, és rádöbbent, hogy a szatyorban csak a mellény van.

[*Pangea*]

[Harlequin]

Óvakodj a részeg autóStohl!

[Rosen]

Öt sebész iszogat, és arról beszélgetnek, milyenek az ideális páciensek.

Mondja az első:

- Én a művészeket szeretem a legjobban. Amikor műtét közben felvágom őket, szinte érzem a belőlük áradó sugárzást és fényt.

- Az semmi! - mondja a másik. - A legjobbak a könyvelők. Az összes belső részük pedánsan helyezkedik el és még be is van számozva!

- Ugyan már! - fanyalog a harmadik. - A könyvtárosok az ideális betegek.

Minden belső szervük ABC sorrendben található. A negyedik is megszólal:

- Személy szerint én a mérnököket kedvelem. Ők mindig megértőek, ha esetleg a műtét végén kimarad néhány alkatrész.

- Mit tudtok ti a műtétekről! - szól közbe az ötödik sebész. - Az ideális páciensek természetesen a politikusok! Nincs szívük, nincs gerincük, nincs agyuk, pofátlanok, sőt gyakorlatilag csak két fontos szervük van: a fejük és a seggük - ráadásul képzeljétek, minden gond nélkül felcserélhető a kettő!

[traxer]

Elmegy a törpe, az urológushoz, mert fájnak a heréi.
Vetkőzzön le és álljon a vizsgáló asztalra. (mondja az orvos)
Aláteszi az ujját a jobb heréjének, és mondja: "köhögjön", majd
csak annyit mormol, hogy "ühüm". Aláteszi az ujját a bal herének
is és kéri, hogy köhögjön megint, majd jön az ühüm az orvostól.
Kivesz az orvos egy nagy ollót a műszeres szekrényből
és nyissz-nyissz a jobb oldalon, a törpe ájuldozik a félelemtől,
majd az orvos újból nyissz-nyissz a bal oldalon, majd leemeli
a törpét az asztalról, és mondja, hogy sétáljon fel alá a szobába,
hogy fájnak-e még a heréi. A törpe csodálkozva veszi észre,
hogy minden a legnagyobb rendben van, nem érez tovább
semmi fájdalmat. Doktor úr, ez csodával határos,
nem is éreztem semmi fájdalmat, mikor ott
vagdosott a lábaim között, de mit csinált tulajdonképpen?
Csak levágtam pár centit a gumicsizmája tetejéből...

[Rosen]

Karácsony első napja...


Reggel kezdődött az égőkészletet kezdtem kibogozni, persze potyogtak az izzók, recsegtek a talpam alatt zokni minek, hisz otthon vagyok.
Irány a baleseti két öltés kezdődik a karácsony.
Otthon ismét égősor most már papucsban.
Persze sikerült eltépnem a vezetéket, gyorsan megblankolom.
Nincs itthon szigetelőszalag jó lesz a gyerek tixoja.
Bedugom, nem működik, megnézem érintkezik –ezen a művem?
Ez jó csak miért zsibbad a jobb karom?
Irány a baleseti harmadfokú sérülés de legalább az orvosok kedvesek.
Gyerünk haza.
Kibontom a fát csak egy vékony madzag, fogja, elő a kiskést átvágom középen.
Kár volt szétugranak az ágak az alsó szépen tökön, vág a felső, kiveri a szemem a középső, kiüti a kést a kezemből, ami a lábamba áll meg.
Az orvosok kedvesen mosolyognak.
Gyerünk haza fafaragás.
Kiviszem az erkélyre balta, fűrész, véső, sapka, sál.
Óvatosan csapkodok a fejszével, mivel kicsi az erkély nagy a fa.
Forgatom a fát közbe, leverem a vésőt.
Hangos anyázás, alattunk is laknak.
Lenézek kár volt a sálam beleakadt a fába, hanyattesek rá a fűrészre.
Kopognak a szomszéd az, átadja a vésőm, meg eltöri az állam egy ütéssel.
Az orvosok nevetgélnek, na de már áll a fa.
Leviszem a hulladékot, megbotlok a küszöbbe, de megkapaszkodom a kuka szélébe.
Persze magamra borítom, és örömmel látom, hogy mindenki kidobta a halfejet.
Bűzölögve mászok felfele mikor Kati néni, kivágja az ajtót, ami telibe kap.
Betörik az orrom, leesek a lépcsőn, elájulok.
Kinyitom szemem előttem, fel van díszítve a fa.
Hangos nevetést hallok, fordítanám a fejem, de nem megy a nyakmerevitőtöl.
Működő szemmel látom az orvosok, röhögnek, hiszen az intenzíven fekszem.

[Rosen]

Karácsony második napja...


karácsony reggel felkelek lenyomom az órát, a kisasztalról is.
Zoknit keresek, nem találok, mindegy itthon vagyok.
Gyerünk fogat mosni
Belépek a fürdőszobába rögtön hanyattesek, a gyerek tusolt áll a víz.
Gyors kötözés rendben vagyok.
Konyha, reggeli, kenyér, tej, felvágott, vaj.
Felteszek egy kávét főni.
Csúszkál a kötésem inkább, leveszem, már alig szivárog a vér.
Fogom a kést (persze elektromos, tudod, van lóvé) vagdalom a kenyeret, sípol a kávéfőző.
Odafordulok, hiba volt, átvágtam a vezetéket 220 azonnal rabul ejtett.
A rángógörcs közben levertem az asztalról a tejet, amin el is csúsztam sikeresen.
Kerestem valami kapaszkodott esés közben az abroszt sikerült megcsípnem.
Hát nem tartott meg.
De utánam hullott a földre, vaj a képembe a rúd szalámi a tökömre, felgörnyedek fájdalmamban. Puff az asztal sarka.
Vissza hátra nem mozdulok, inkább fekszem, vajas tej csordogál a pólómon.
Megpróbálom elengedni a kést nem sok sikerrel rágörcsölte az áram.
Ok irány az ügyelet kedvesen fogadnak, kicsit még szédelgek.
Csak az orvos lett ideges mikor kezet nyújtottam és megvágtam.
Neki kötöző nekem 2 rendelő.
Gyorsan végeznek velem 1 szuri vénásan, alig érzem.
Kezd hatni a görcsoldó, jönnek is a fájások, de legalább el tudom engedni a kést.
Helyrepofoznak irány haza, eltelt a délelőtt ebéd sehol.
Gyorsan el?kapkodom a hozzávalókat hagyma, olaj, hal, paprika, kukta, kés (hagyományos, később megbütykölöm az elektromost) plusz a mobil hogy tudjam anyám hívni.
Hagyma puculás ezerrel bőgés kétezerrel. Letörlök egy könnycseppet nem, kellet, volna, most már kimarja a szemem a hagymasav.
Ég a szemem szárad a torkom tapogatózom volt valami innivaló az asztalon.
Kezembe akad egy üveg végre, meghúzom rendesen, de már köpöm is kifele.
Nem túl jó ízű az étolaj.
De már fogom a halat, ami nem túl egyszerű, hiszen csúszik nagyon. Megcsörren a mobil, felkapom, de rájövök hogy halas a kezem, ezért gyorsan ledobom nem túl sikeresen.
Bele a halas tálba, de még csörög, meg bugyborékol eddig ennek, kampec.
Vissza a halhoz.
Kezdem a fejénél egy csapásra sikerül lecsapnom!
De sokkalom a vért, ennyi vér egy kis halban?
Felemelem, de nem csak a halfej marad az asztalom, azt hiszem a mutató ujjam vége is ott maradt.
Nem gáz gyorsan leragasztom, megfogom a hal hátát késsel, felvágom a hasát.
Megcsúszik a kés jól hasba szúrom magam.
Üvöltök a fájdalomtól, beszalad az asszony, persze az ajtó mögött álltam, belöki az ajtót az, meg bentebb löki a kést a hasamba.
Vissza az ügyeletre, a mentőbe minden döccenő kész kín, kapok morfiumot bőven.
Most már nem olyan rossz.
A doki is ismerős valahonnan, de miért van bekötve a keze?
Most már látom a szivárvány minden színét, elalszom.
Felébredek egy rendőr, ül mellettem a kedves doki, hívta szerinte az asszony leszúrt.
Kafa én kórházban, az asszony előzetesben.

[Eleanor]

- Melyik a legsúlyosabb mozgásszervi betegség?

- ??

- A rigor mortis.

[Rosen]

A csiga és a kecske sétálnak a

parlament felé, és amint beszélgetnek,

kiderül, hogy mindketten segédnek akarnak

jelentkezni egy politikushoz.

Mikor már kifelé jönnek, újra összetalálkoznak,

és a csiga örömmel meséli, hogy felvették.

- Hát hogyhogy felvettek?

- Figyelj kecske, itt csúszni-mászni

kell tudni, nem mekegni!

[Eleanor]

Reggeli józanodásból telefonál ivócimborájának a fejfájós másnapos:

- Te, ittunk mi tegnap sört?
- Ittunk...
- És vodkát?
- Azt is ittunk...
- Konyakot?
- Hát, azt is...
- És rakéta hajtóanyagot?
- A végén abból is egy kicsit...
- És voltál már budin?
- Most indulok.
- Hát inkább ne menj. Tokióból hívlak...

[BraveF1]

Idézet: Eleanor - Dátum: 2010. 05. 12. 22:25

- Melyik a legsúlyosabb mozgásszervi betegség?

- ??

- A rigor mortis.

ez mondjuk egy kicsit morbid... de azért jó..

Szerkesztette: BraveF1 2010. 05. 14. 20:59 -kor

[Rosen]

A "Nagy Szovjetunió" idején Moszkvából telefonálnak Volgyovába:
- Itt Moszva! Richter-skála szerinti 8-as földalatti mozgás várható a térségükben! Azonnal tegyék meg a szükséges intézkedéseket! A jelentést természetesen várjuk mihamarabb!
Eltelik egy nap , két nap, egy hét, két hét, egy hónap. Volgyova végre válaszol:
- Itt Volgyova! Richtert és 8 társát elfogtuk, kivégeztük, így a földalatti mozgalmat megszüntettük! Azért nem szóltunk eddig, mert hatalmas nagy földrengés volt nálunk!!!

[Eleanor]

A Nun and a Priest were crossing the Sahara desert on a camel.. On the third day out, the camel suddenly dropped dead without warning. After dusting themselves off, the Nun and the Priest surveyed their situation. After a long period of silence, the Priest spoke.
- Well,Sister, this looks pretty grim.
- I know, Father. In fact, I don't think it likely that we can survive more than a day or two.
- I agree, - says the Father. - Sister, since we are unlikely to make it out of here alive, would you do something for me?
- Anything, Father.
- I have never seen a woman's breasts and I was wondering if I might see yours.
- Well, under the circumstances I don't see that it would do any harm.
The Nun opened her habit and the Priest enjoyed the sight of her shapely breasts, commenting frequently on their beauty.
- Sister, would you mind if I touched them?
She consented and he fondled them for several minutes.
- Father, could I ask something of you?
- Yes, Sister?
- I have never seen a man's penis. Could I see yours?
- I suppose that would be OK, - the Priest replied lifting his robe.
- Oh Father, may I touch it?
The priest consented and after a few minutes of fondling he was sporting a huge erection.
- Sister, you know that if I insert my penis in the right place, it can give life.
- Is that true Father?
- Yes, it is, Sister.
- Oh Father, that's wonderful ... stick it in the camel and let's get the hell out of here!

[Rosen]

Az öreg székely utazik a vonaton, a kalapja mellé tűzve egy jegy. Jön a kalauz ,,jegyeket, bérleteket"..
Az öreg erre elkezdi aggódva keresni a jegyet. A kaller, látván a jegyet a kalapra tűzve gondolja, hogy megvicceli az öreget.
- Tudja mit öreg, mire végig ellenőrzöm a kocsit meglegyen a jegy!
Az öreg székely csak ül nyugodtan. Végez a bakter, odalép az öreghez kérdi:
- Megvan-e a jegy öreg?
A székely erre elkezdi még kétségbeesettebben keresni a jegyet. Közben beérnek a végállomásra.
Így szól a bakter:
- Na öreg most az egyszer elengedem magát!
Az öreg leszáll, a kaller DAGADÓ MELLEL kihajol az ablakon és így szól:
- Ott van a jegy a kalapjára tűzve.
Mire az öreg székely:
-Tudom fiam, az a MÚLT HETI!

[galileo]

Mi a különbség az EMO-s és a transzvesztita között?

Az EMO-s azt mondja, hogy depi vagyok, öngyi leszek, a travi meg azt, hogy Peti vagyok, Gyöngyi leszek...

[Rosen]

Igaz történet, Tomcat nyomán

A helyszín: a tapolcai harckocsizók lőtere. A gyakorlótér közvetlen tőszomszédságában, ne kérdezzétek, miért, egy elmegyógyintézet működött. Az ápoltak szentül hitték, hogy odakint háború folyik, hiába próbálták nekik megmagyarázni az ápolók az ellenkezőjét, és a kórház által a Néphadsereg - mert akkoriban még az volt - vezetése felé megeresztett töméntelen tiltakozó levél is falra hányt borsónak bizonyult. A tankok jöttek-mentek, lövöldöztek, a betegek meg lapítottak és idonként fedezéket próbáltak ásni a kórteremben.

Történt egyszer, hogy néhány T-55AM típusú harckocsi éleslövészethez készülődött. Volt velük egy kissé ittas muszaki őrmester is, aki egy darabig odakint szeszelgetett, majd bekopogott az egyik tankba, és kérte, hadd üljön be, mert odakint unalmas. Beengedték, miért ne, csak éppen befelé másztában meglökte a harckocsi ágyújának irányzására szolgáló tárcsát. Ez nem lett volna baj, mert a célratartó automatika nem engedte volna kitérni a lövegcsövet, csakhogy az irányzó elfelejtette ezt rögzíteni, miután már célba vette a lőtéri célpontot. Rövidesen megkapták a tűzparancsot. Bumm! Telibe is verték a diliház portásfülkéjét... Na, vége is lett mindjárt a lövészetnek, mindenki kiszállt, és gyorsan inni kezdett, mert biztosak voltak benne, hogy ezután egy darabig nem jutnak szeszhez. Szerencsére a fülke üres volt, a portás épp klotyón volt, nem lett belőle nagy balhé, de az ápoltak innentől semmi szín alatt nem voltak hajlandóak elhinni, hogy odakint csak gyakorlatoznak.

De nem ez volt az elmegyógyintézet és a harckocsizók egyetlen közös kalandja.

Egyszer egy ápolt szerzett valahol egy biciklit, és elindult vele haza. Normális esetben nem jutott volna ki a kapun, de a fent említett eset nyomán se kapu, se portásfülke nem volt. Kitekert a rétre, és elindult az orra után, mert hát bolond volt, ugyebár. A sors úgy hozta, hogy aznap is éleslövészet volt... Ültek a katonák a tankokban, várták a tűzparancsot már becélzott lövegekkel, amikor egyszer csak megjelent a célzókészülékekben egy pizsamás kerékpáros! A katona meg kíváncsi, mind elkezdték nézni, tekerték utána a nézőkét. Igen ám, de ha ezzel nézelodnek, forog a lövegcső is. Mit látott a lövészetvezető tiszt? Azt, hogy hirtelen megjelent a lőtéren egy elmebeteg, és az összes harckocsi lassan utána fordította az ágyúját. De látta ezt a dilis is, és szegény úgy elkezdett tekerni, mintha a Tour de France-ot akarta volna megnyerni! Lett is ordítozás, sípolás, tüzet szüntess, mielott tévedésből megszórták volna pár repeszgránáttal. Aztán a mentők valahogy összeszedték az ápoltat, visszazsuppolták a helyére, de miután elmesélte bent a sztorit, már lassan az ápolók se hitték, hogy nincs háború odakint.

A betegre szerencsére nem lőttek rá, de nem volt mindenki ilyen szerencsés.

Egyszer a harckocsiknak légvédelmi gyakorlatot tartottak. Egy kifeszített drótkötélen egy helikopter-sziluettet mozgattak a lotér fölött, azt kellett eltrafálni a tank tornyába épített légvédelmi géppuskával. A járművek felálltak, már épp kezdték volna a musort, amikor hirtelen rádióüzenet érkezett, hogy várjanak, mert Budapestről érkezik néhány tábornok, hogy a gyakorlatot megtekintsék. Mit volt mit tenni, várakoztak. A tábornokok meg is jöttek - helikopteren! Balszerencséjükre pont a lőtér felol. Valamelyik faszemű tirpák meg azt hitte, az a célpont, és elkezdte osztani a 12,7 mm-essel. Szerencsére a keze is fából volt, mert nem találta el. A helikopter villámgyorsan elhúzott a környékrol, a remek lövész pedig néhány hétig a hűvösön üldögélt.

Történt egyszer, hogy a lőtéren gépkocsizó lövészek és harckocsizók közös gyakorlatot tartottak. Mármost tudvalevő, hogy a csörömpösök utálják a nyulakat, és viszont, ami rendszerint idővel kedves emlékké szelidülő, ám a helyszínen hajmeresztőnek tűnő szívatásokba torkollik.

Az egyik harckocsizó ebédnél valahogy rájött, hogy a kiosztott káposztakonzerv átmérője éppen 100 milliméter, csakúgy, mint a T-55AM simacsövű lövegének urmérete. (Nem véletlenül egyezett egyébként, de ez más téma.) Nosza, fogta a konzervet, betöltötte az ágyúcsőbe, mögé egy vaktöltetet, majd célba vette a lövészek BMP-jét, és bumm, odasózott nekik. Gondolta, jó vicc lesz, majd takaríthatják a jármuvet. Hát nem... A konzerv úgy átment a BMP vékony páncélzatán, mint a sztaniolon, és a deszanttérben robbant. Tiszta főtt káposzta lett minden! A hákásoknál nagy röhögés, a nyulaknál anyázás, pucolhatták ki a verdát. Utóbb, évekkel késobb kérdezték a harckocsizót, ugyan mi lett volna, ha a konzerv történetesen eltalál valakit?

- Akkor még ma is sitten lennék - felelte nyugodtan.

[notaricon]

UTP kábel bekötése a tetőn...

narancs-csík, narancs, zöld-csík, sárga, fekete, sárga, fekete.... DARÁZS!!!!

[Eleanor]

A feleségem, mikor a tévé előtt ültem, megkérdezte:

- Mit nézel?

Mondom:

- A port ...

Ezután veszekedni kezdtünk.



A feleségem azt mondta, ad egy támpontot, hogy mit szeretne születésnapjára:

- Legyen vörös, és menjen 0-ról 100-ra 3 másodperc alatt.

Ajándékoztam neki egy piros fürdőszobamérleget.

Ezután veszekedni kezdtünk...



A feleségem a tükörben magát nézegetve azt mondta:

- Rettenetesen nézek ki, öreg, kövér és ráncos vagyok. Most tényleg szükségem volna egy bókodra!

Azt mondtam:

- De a látásod nagyon jó...

Ezután veszekedni kezdtünk...



Elkísértem a feleségemet egy osztálytalálkozójára. Egyik volt osztálytársa egyik poharat a másik után ürítette ki, és alaposan berúgott. Megkérdeztem a feleségemet, hogy ismeri-e?

- Persze - felelte - együtt jártunk, és mikor vége lett, elkezdett inni, és azóta nem tudta abbahagyni.

- Még mindig ünnepli? - kérdeztem.

Ezután veszekedni kezdtünk...



A Tescoban megkérdeztem a feleségemet:

- Vegyünk-e egy láda sört 2400 forintért?

Azt mondta:

- Nem

És szó nélkül vett valami arckrémet 6500 forintért.

Mondtam neki, hogy egy láda sör többet segítene abban, hogy szépnek lássam, mint a krém.

Ezután veszekedni kezdtünk



Néhány napja megkérdeztem a feleségemet, hogy a házassági évfordulónkon hová mehetnénk.

Azt felelte:

- Valahová, ahol már rég nem voltam.

A konyhát ajánlottam.

Ezután veszekedni kezdtünk...

[Normika]

- Hogy hivjak a szekely repulosnapokat?
- Airday.