Idézet: Grillo - Dátum: 2016. 09. 14. 20:48
És a golycikat ilyenkor hova teszi?

Komoly erőfeszítésnél felhúzódnak. Mondjuk a Generális alighanem fájhatott közben, picit rángatózik is a csóka. Vélhetően nem örömében. De leelőzte őket és kész. Ez a lényeg.
Múltkor ment előttem két bringás, egy középkorú figura (ezek tudnak veszélyesek lenni) és egy idősebb bácsika (ezek még veszélyesebbek). Azonnal elkezdtem izomból tekerni, mert olyan nincs, hogy nem hagyom le őket. Pont nem fújt a szél és pont vízszintes szakaszon voltam. A középkorú figurát sikerült leelőzni először, ő szépen jobb oldalt ment a kerékpárúton. A bácsika viszont középen szigorúan. Kicsit hezitáltam, hogy lenyomom jobbról, de aztán mégis balról mentem. Amikor kábé 2 méterre voltam, akkor elkezdett balra húzódni. Fékezni nem szoktam, mert az a gyávaság jele, hanem folytattam az előzést jelentős sebességkülönbséggel (kábé 40-el mentem ott). Belógtak almafa ágak, azokat kaptam el bal vállal. Olyat szólt, mint a hangrobbanás, a bácsika egyből ki tudott húzódni jobbra. Ezután szépen tudtam haladni a saját tempómban. Nem tudom, hogy a "herezacskós lámpám" feltűnt-e nekik, mivel nem lassítottam le, hogy beszélgessünk. A lámpás kereszteződésben pedig nem értek be.
A versenyhelyzet felismerésének hiánya nem jelenti automatikusan azt, hogy az illető nem veszített, ha lehagyom. Verseny van és kész