[Sparow2]

Tessék, épp van nálam egy szétszedett 20GB-os diszk, sajna a fej szét van szakadva. Lefotóztam az aktuátor végét és a fejet.
Ennek csak 1 karja van, a lemez egyik oldalát használta csak.

Telefonnal fotóztam, elég elmosódott, a fejhez menő Y alakú sárga szalagvezetéken 2-2 ér van mindkét ágban, bár szabad szemmel ha nem nézi alaposan az ember, akkor csak egynek tűnhet.
Az oldalról (képen felülről) becsatlakozó szalagvezetéken viszont a képen is látszik, hogy 4 ér jön és 4 csatlakozás van.

Csatolt fájl:

•  head.jpg (198,04K)
  Letöltések:: 10

[Sparow2]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2012. 07. 26. 23:38

... ez pedig egy fejet, egy tekerccsel jelent ...

Ezt csak most vettem észre, és nem is releváns a téma szempontjából, de valójában az olvasó fejekben régóta nincs tekercs: magnetorezisztens (MR) fejeket használnak (manapság meg ennek továbbfejlesztett változatait), amik olyan anyagból készültek, aminek a külső mágneses tér hatására változik az ellenállása.

[Macikák]

Számomra ebből mindösszesen annyi a lényeg, hogy MUKOGGYON!

[pittti (Bitvadász)]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2012. 07. 26. 19:16

Mielőtt szemétkedni kezdenél érdemes jól átgondolnod, hogyan teszed. Érdemes szem előtt tartani példul azt is, h műszakiak is olvassák ezeket a lapokat.
Példul, egy műszaki tudja, h egy fejjel egyidejűleg nem lehet olvasni és írni is. Ebből adódóan ameddig ír, addig a fejről nem lehet (a pozicionáláshoz) jelet levenni. Tehát, írás közben a rendszer csak pozíciótartást tud végezni. Ez egy szektor hossza.
A többi sem más, mint üres (valódi érvek nélküli) tagadás.

Nem akartam beleszólni ebbe a roppant emelkedett eszmecserébe, de élvezetes elnézni hogy olyan dolgokról vitatkoztok amiről lövésetek sincs. Ezért tényleg kár sértegetnetek egymást!

Itt nagyjából óvodás szinten van leírva...

Ha elolvastátok, lehet folytatni a vitát.

[Jahno]

Idézet: pittti (Bitvadász) - Dátum: 2012. 07. 27. 01:03

Sokkal kevesebb a hibalehetőség - pl. alaplapot a mai napig floppy lemezről frissítek!

Utolsó X alaplapomnál maga a BIOS file kisem fér egy floppyra. Régebben CDztem, most megnyomom távolról. Úgysem fizeti ki senki az ilyen aprólékosságot.

[Sparow2]

Ez szerint igaza volt Gyulának abban, hogy pozíció ellenőrzés csak szektorok elején történik, így külső erőhatásra elmozdulhat a sávról a fej, anélkül, hogy a diszk vezérlése észrevenné (ha nincs benne gyorsulás érzékelő).
Viszont abban nem, hogy akár kikapcsoláskor is össze-vissza írkálhat, ha épp írás közben megy egy el az áram.

Akkor viszont hogy nem fordul elő napi rendszerességgel, hogy írás közben külső erőhatástól elmozdul a fej, és más sávokon ír keresztbe? Például egy működés közben mozgatott laptopnál? Egy-egy sáv a mikrométeres tartomány alatt van, mai diszkeknél akár tized mikro is, azaz egészen kis elmozdulás is elég volna.

[pittti (Bitvadász)]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2012. 07. 27. 14:05

... így külső erőhatásra elmozdulhat a sávról a fej, anélkül, hogy a diszk vezérlése észrevenné

A fej mozgatása, pozícionálása legjobban egy egy pontos csapágyazású, két karú emelőként képzelhető el legkönnyebben (szintén óvodás hasonlat). Az olvasófej beolvassa a servo jelet, sávközépre (maximumra) áll, majd megtörténik az adat kiírása az ellenőrző cheksummal együtt (ha ez lemarad, a következményei már ismertek).

A lényeg, hogy a fejmozgató motor (lapmotor) az emelő ellentétes oldalán van, nagyobb tömegű, + az itt lévő tekercsben elég nagy áram folyik - ami biztosítja a sávon tartás pontosságát (a lapos tekercs alatt és felett erős állandómágnesek vannak, próbáld meg két ilyen kiszedett mágnes közé betenni az ujjadat!)
A lényeg - a fej pozíciójából történő kimozdításához akkora gyorsulás szükséges, hogy az ezt előidéző hatás (ütés, leejtés) sokkal nagyobb károkat okoz.

Ehhez marhára nem elég, hogy a vonaton utazva mozgatod a laptopot az öledben!

Egy merevlemez tervezésénél pontosan kiszámítják a lapmotor teljesítményét, a pozícionálás kívánt pontosságát, a fejszerelvény tömegét, és egy összehangolt rendszert készítenek ami az átlagos használati körülmények között elvárható pontossággal működik. Különleges célokra (űrkutatás) készítenek olyan kisméretű merevlemezeket is, amik extrém körülmények között is működőképesek maradnak.

Szerkesztette: pittti (Bitvadász) 2012. 07. 27. 14:49 -kor

[Sparow2]

Idézet: pittti (Bitvadász) - Dátum: 2012. 07. 27. 15:24

A fej mozgatása, pozícionálása legjobban egy egy pontos csapágyazású, két karú emelőként képzelhető el legkönnyebben (szintén óvodás hasonlat). Az olvasófej beolvassa a servo jelet, sávközépre (maximumra) áll, majd megtörténik az adat kiírása az ellenőrző cheksummal együtt (ha ez lemarad, a következményei már ismertek).

A lényeg, hogy a fejmozgató motor (lapmotor) az emelő ellentétes oldalán van, nagyobb tömegű, + az itt lévő tekercsben elég nagy áram folyik - ami biztosítja a sávon tartás pontosságát (a lapos tekercs alatt és felett erős állandómágnesek vannak, próbáld meg két ilyen kiszedett mágnes közé betenni az ujjadat!)
A lényeg - a fej pozíciójából történő kimozdításához akkora gyorsulás szükséges, hogy az ezt előidéző hatás (ütés, leejtés) sokkal nagyobb károkat okoz.

Ehhez marhára nem elég, hogy a vonaton utazva mozgatod a laptopot az öledben!

Egy merevlemez tervezésénél pontosan kiszámítják a lapmotor teljesítményét, a pozícionálás kívánt pontosságát, a fejszerelvény tömegét, és egy összehangolt rendszert készítenek ami az átlagos használati körülmények között elvárható pontossággal működik. Különleges célokra (űrkutatás) készítenek olyan kisméretű merevlemezeket is, amik extrém körülmények között is működőképesek maradnak.

Igen, a fejmozgatás mikéntjével tisztában voltam, én küldtem a fenti fotót is.
És a mágnesek is erősek, csavarhúzval kell szétfeszíteni. A fej is nagy gyorsulással tud mozogni a sávok között, modern diszkekben akár többszáz g-s gyorsulást is elérhet.

Viszont: ha a fej már beállt a megfelelő sáv fölé, akkor a rá hatók erők eredője zérus (különben nem állna nyugalomban, egy helyben az adott sáv fölött).
Ekkor egy kis erőhatás is kimozdítja a nyugalmi állapotából, hiszen az erők eredője nem zérus lesz.

Talán azt bírom még elképzelni, hogy nagy erő kell ahhoz, hogy a fej elmozdujon egy sávnyit*, amíg odaér a következő szektor, és történik a korrigálás. Igaz, hogy kicsi elmozdulás már baj, de irtó kicsi idő is lehet rá: 1 / diszk fordulatszáma / szektorok az adott sávon mp.

* valójában talán nem is kell egy egész sávnyit mozdulnia, hiszen ha csak --most mondok valamit-- 50% szélességben írta felül a szomszédos sávot, az már nem lesz olvasható. Ez attól függ, hogy milyen széles egy sáv, és milyen széles szabad hely van két sáv között.

[Jahno]

Idézet: pittti (Bitvadász) - Dátum: 2012. 07. 27. 15:24

Ehhez marhára nem elég, hogy a vonaton utazva mozgatod a laptopot az öledben!

Nekem erre régi statisztikám van, de cégnél aki vonaton használta a laptopot (más tömegközzel nem nagyon utaztak folyamatosan) annak pld. rendszeresen hullott a vinyója. Nem csak 1-1 kirívó ember, hanem kb. 10esével voltak. Annyi közös volt bennük, hogy melóba menet/melóból haza vonaton gyártották a prezentációikat.

[Sparow2]

Nekem még nem hullott el egy sem a vonattól. De lehet csak mákom van.
Buszon is volt olyan, igaz kikapcsolt állapotban, hogy a mellettem lévő ülésen volt lerakva, oszt' hirtelen fékezéstől leugrott, és elcsúszott két üléssel előrébb a padlón.

Igazából működés közben is valami 100G, vagy ilyesmi gyorsulást elviselnek, azért gondoltam, hogy menet közben valami folyamatosan tartja a helyén a fejet.
De ezek szerint nem folyamatosan, csak mp-enként sokezerszer.

[Gyula2222]

Idézet: pittti (Bitvadász) - Dátum: 2012. 07. 27. 13:08

Nem akartam beleszólni ebbe a roppant emelkedett eszmecserébe, de élvezetes elnézni hogy olyan dolgokról vitatkoztok amiről lövésetek sincs. Ezért tényleg kár sértegetnetek egymást!

Itt nagyjából óvodás szinten van leírva...

Ha elolvastátok, lehet folytatni a vitát.

Köszönöm, hasznos volt számomra.

[pittti (Bitvadász)]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2012. 07. 27. 16:00

Ekkor egy kis erőhatás is kimozdítja a nyugalmi állapotából, hiszen az erők eredője nem zérus lesz.

Látom, még mindig nem értjük egymást - pedig annakidején ezt fizikából tanították.

Fogjál egy közönséges 30 cm-es favonalzót, és fúrd ki pontosan a közepén. Dugjál át rajta egy ceruzát, amire középen ragasszál valamit, hogy megtartsa a vonalzót. Fogd meg alul az egyik kezeddel, ha jól csináltad akkor a vonalzó vizszintesen körbe tud forogni mint egy iránytű. Most a szabad kezeddel ütögesd meg több irányból is azt a kezedet, amivel tartod. Természetesen az ütés hatására a vonalzó mozogni fog, viszont neked azt kell megfigyelned hogy a középpontja körül (a ceruzán) elfordul-e.

Roppant meglepődnék ha ez történne!!!

[Gyula2222]

Idézet: pittti (Bitvadász) - Dátum: 2012. 07. 27. 16:56

Roppant meglepődnék ha ez történne!!!

Szimmetrikus karok esetében és egyenes vonalú gyorsulás mellett igaz amit mondsz.
A fej (a forgáspontra) nem szimmetrikus kar. És az erőhatások általában íveltek.

Szerkesztette: Gyula2222 2012. 07. 27. 17:10 -kor

[Sparow2]

Ennél jobb kísérletet csináltam:
Az reggel lefotózott diszk házából kiszedtem a tányért (hogy lássam, mi történik, és hogy ne akadályozza a fejet a mozgásban), meg a fejmozgató motor mágnesét (mert az aktuátor szélén volt egy kis fémdarab, amit vonzott: kikapcsolt állapotban lerögzítette a belső szélre). Volt még egy műanyagból készült zárszerkezet is belülk a házra szerelve, ami megfogta az aktuátort, ha az hozzáért és nem pörgött a lemeztányér, azt is kiszedtem.
Csak az aktuátort visszacsavarozva a csapágyára és a diszk házát egy kézzel lazán rángatva a fej simán himbálózott benne a két végpontja között.

[Sparow2]

Idézet: Gyula2222 - Dátum: 2012. 07. 27. 18:07

Szimmetrikus karok esetében és egyenes vonalú gyorsulás mellett igaz amit mondsz.
A fej (a forgáspontra) nem szimmetrikus kar. És az erőhatások általában íveltek.

Ez igaz.
Most megnéztem, és ha egyenesen (próbáltam) mozgatni, akkor nem mozdult, mégha sokkal erősebben is mozgattam. Vagy csak keveset mozdult, de ez talán betudható annak, hogy nem sikerült tökéletesen egyenes vonalban mozgatnom. Tehát valószínű az aktuátor tömegközéppontjában van a csapágy.

Viszont az előbb, amikor kipróbáltam a mozgatást, akkor csak lazán, csuklóból mozgattam, körívesen.
És mivel tehetetlensége az mindenképpen van a fejnek, így fordult szépen a csapágy körül (a ház mozgott, a fej próbált nem fordulni, így egymáshoz képest mozogtak).

Szerkesztette: Sparow2 2012. 07. 27. 17:21 -kor

[pittti (Bitvadász)]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2012. 07. 27. 17:07

Ennél jobb kísérletet csináltam:
Az reggel lefotózott diszk házából kiszedtem a tányért (hogy lássam, mi történik, és hogy ne akadályozza a fejet a mozgásban), meg a fejmozgató motor mágnesét (mert az aktuátor szélén volt egy kis fémdarab, amit vonzott: kikapcsolt állapotban lerögzítette a belső szélre). Volt még egy műanyagból készült zárszerkezet is belülk a házra szerelve, ami megfogta az aktuátort, ha az hozzáért és nem pörgött a lemeztányér, azt is kiszedtem.
Csak az aktuátort visszacsavarozva a csapágyára és a diszk házát egy kézzel lazán rángatva a fej simán himbálózott benne a két végpontja között.

Az előbb én nem egy fejszerelvényt terveztem, hanem csak az elvre akartam rámutatni. Ha külső erőhatás ér egy tengelyen mozgó valamit, akkor a tengely az erőkarok arányában megosztja ezt az erőt. (tehát a fejre soha nem a teljes erőhatás, hanem csak az eredő jut!) Az eredő temészetesen soha nem lesz zérus, hiszen ehhez abszolut pontos kiegyensúlyozás volna szükséges. Viszont ez már kezelhető, a vezérlés ezt gyönyörűen kompenzálja - ha nem így volna, nem működnének a merevlemezek - főleg laptopban.

Szerkesztette: pittti (Bitvadász) 2012. 07. 27. 17:30 -kor

[pittti (Bitvadász)]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2012. 07. 27. 17:19

És mivel tehetetlensége az mindenképpen van a fejnek, így fordult szépen a csapágy körül (a ház mozgott, a fej próbált nem fordulni, így egymáshoz képest mozogtak).

Pontosan, ezért van csapágyazva. Ha egy merevlemeznek leveszed a tetejét, kiszereled a fejszerelvént, és csuklóból megmozgatod körkörösen ide oda, akkor a tárcsák állva maradnak, pedig a ház ide oda mozog a tengely körül.

[Sparow2]

Idézet: pittti (Bitvadász) - Dátum: 2012. 07. 27. 18:24

Az előbb én nem egy fejszerelvényt terveztem, hanem csak az elvre akartam rámutatni. Ha külső erőhatás ér egy tengelyen mozgó valamit, akkor a tengely az erőkarok arányában megosztja ezt az erőt. (tehát a fejre soha nem a teljes erőhatás, hanem csak az eredő jut!) Az eredő temészetesen soha nem lesz zérus, hiszen ehhez abszolut pontos kiegyensúlyozás volna szükséges.

Na jó, de az erőhatások általában nem egyenes vonalúak, aminek van forgató összetevője is, az ellen hiába egyensúlyozod ki.
És tényleg nem nagy erőből, csak lazán csuklóból mozgatva; és nem is csak mikronokat mozdult, hogy szomszéd sáv, azt nem is láttam volna, hanem simán pattogott a fej ide-oda a két végpontja között.

Idézet: pittti (Bitvadász) - Dátum: 2012. 07. 27. 18:24

Viszont ez már kezelhető, a vezérlés ezt gyönyörűen kompenzálja - ha nem így volna, nem működnének a merevlemezek - főleg laptopban.

Akkor csak visszatértünk oda, hogy a vezérlés pályán tartja a fejet.
Igaz nem folyamatosan, de mp-enként sokezerszer.

[Sparow2]

Idézet: pittti (Bitvadász) - Dátum: 2012. 07. 27. 18:42

Pontosan, ezért van csapágyazva. Ha egy merevlemeznek leveszed a tetejét, kiszereled a fejszerelvént, és csuklóból megmozgatod körkörösen ide oda, akkor a tárcsák állva maradnak, pedig a ház ide oda mozog a tengely körül.

A tányérok nem mozognának hozzám képest, de a házukhoz képest és a fejekhez képest igen. Meg a fejek a tányérokhoz képest igen. (Már ha menet közben alattuk volna a légpárna, és a vezérlés nem igazítaná folyton vissza)

Szerkesztette: Sparow2 2012. 07. 27. 17:49 -kor

[pittti (Bitvadász)]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2012. 07. 27. 17:45

Akkor csak visszatértünk oda, hogy a vezérlés pályán tartja a fejet.

Én ezt nem is vitattam, csak rámutattam hogy a fejszerelvény tervezése is besegít a vezérlésnek. A csavart irányú összetevő egyébként az itt fellépő erők mellett elhanyagolható (nem tudod olyan gyorsan forgatni a disket, legfeljebb ha centrifugába teszed!)

Ha leveszed egy merevlemez tetejét és elindítod, ki fog mozdulni a parkhelyzetből a fej (ezt mondjuk csak egy eleve hibással szabad megcsinálni!!!). Ha megállt, próbáld meg kézzel odébb mozdítani - meg fogsz lepődni.

Üzem közben a fej alatt lévő lépárna is a stabilitást növeli (emiatt nem tud a fej egy vetikális erő hatására a tányérnak ütközni - kivéve ha igen erős ütést kapott).