[dezz]

Nem tudom, te kikre gondolsz, de bizonyos felügyeleti szervek.

De ez az egész nem ilyen egyszerû, hogy azok megmondják, mit kell csinálni, aztán a gyártók csinálják. Hanem évekig tartó egyeztetések folynak, mert a szerv nem mindig tudja, mit hogy lehet a valóságban megoldani, és a különféle gyártók és szolgáltatók között is érdekellentétek vannak. Ugyanakkor eközben a szolgáltatók nem ülhetnek karba tett kézzel, hanem haladni kell a korral, új szolgáltatásokat kell bevezetni -- lehetõleg értelmes áron, nem túl nagy költségekkel --, stb. És ha még nincs szabvány valamire, fõleg általánosan elfogadott, sõt elõírt, akkor azt tudják használni, ami van. Jelenleg Európában az stb-k.

Viszont, és én errõl "értekeztem", ha nagyon akarnának, valószínûleg tudnának biztosítani CableCardokat azoknak, akiknek erre külön igényük van. Persze, ez kis ország, ilyen igény túl kis számban jelentkezik ahhoz, hogy érdemes legyen foglalkozniuk vele.

[shabba]

Idézet: dezz - Dátum: 2008. máj. 31., szombat - 15:24

Naszóval, akkor ha jól értem (utánaolvasva is), a CableCard, benne a kártyával, magában foglalja a userazonosítást, az általa elõfizetett csomagok kezelését, és a descrambling áramkört. A jelenlegi 1.0-ás szabvány szerint egyelõre egyirányú kapcsolatot megvalósítva. Így egy azt fogadni képes tévé, vagy más készülék (egyes asztali DVD-írók, laptop, vagy épp PCMCIA slottal felszerelt asztali PC) egy ilyen CableCarddal alkalmas lenne pl. a UPC digitális kábeles adásait venni, csak az interakív szolgáltatásokról (ami jelenleg kimerül a távirányítós csomag-megrendelésben, és néhány fizetõs játékban -- az EPG-hez nem kell kétirányú kapcsolat, viszont nem tudom, a tévék kezelik-e) fájó szívvel le kellene mondani. Mondjuk nem csodálkozom, hogy nem szórakoznak ezzel, egyelõre elég kevés CC-fogadóképes tévé van itthon, így mindenképpen kellenek a boxok, és mellé még a CC-kkel is foglalkozni plusz teher. Viszont egyes usereknek hasznos lenne.

A CableCarddal az a gond hogy az amcsi piacra készült, és mire egy évtized alatt termék lett belõle, addig túlnõtt rajta a technika. Elõször is az interaktív szolgáltatások, alkalmazások mint pl. a VoD egyre inkább alap a kábelszolgáltatóknál. Egy kábelszolgáltatónak nem áll érdekében olyan technológiát alkalmazni, ami elletetleníti a szolgáltatás kínálatát.

De pl. még a jó öreg broadcast is ennyi év alatt megváltozott és kell neki az interaktív visszirány. Ennek oka a switched digital video(SDV). Ez a technológia annyit tesz hogy nem az összes csatornát broadcastolja a coaxon, hanem csak azokat amiket épp néznek, így hatékonyabban menedzseli a frekvenciákat. Ehhez viszont kell a visszirány. Márpedig a nagy amerikai kábelszolgáltatók már 2006 végén elkezdték az átállást az SDV-re és azóta is egyre nagyobb teret nyer.

Az oka 1xû, amcsiban akár több száz SD adót is kínálnak a kábelszolgáltatók és a HD kínálat is az elmúlt években 20-40 közötti volt ami tavaly és idén elkezdett nõni a száz fölötti irányba. Ehhez pedig sávszél kellene sima broadcast mellett. Viszont minél nagyobb az adó kínálat, annál kisebb az esélye hogy egyidõben nézik az összeset vagy sok adót felesleges e miatt broadcastolni. SDV-vel csak azok az adók vannak broadcastolva amit adott idõpillanatban ténylegesen néznek is és ez jellemzõen csak úgy az összes adó úgy 30-50%-a. Ezért térnek át az amcsi kábeles cégek SDV-re hogy hatékonyabban használják ki a coax egyre szûkösebbé váló frekvenia sávszélességét.

A VoD kiszolgálása eddig is ott volt a szolgáltatók eszközparkjában, az SDV pedig ennek csak minimális változtatása. Míg a VoD-nál dedikáltan egy broadcast stream foglalódik le egy ügyfél VoD rendelésének kiszolásához, addig SDV-nél többen is nézik ugyanazt a broadcasoltolt streamet. Ehhez viszont ugyanúgy kell a visszirány, az STB-nek meg kell tudnia "beszélni" az SDV szerverrel épp mire kapcsolat. Ha épp adott pillanatban nincs broadcastolva az SDV szerver beilleszti a streamet és kiküldi a frekvencia elérhetõségét, ha meg már nézi valaki akkor mondja az STB-nek melyik frekvencián keresse. Ha pedig elkapcsol egy csatornáról az elõfizetõ és ott õ volt az utolsó nézõ akkor kiveszi a broadcast streamet az SDV szerver.

Ehhez viszont az interaktív szolgáltatásokat támogató CableCard az alapfeltétel, mert különben különben ellehetetlenülne a kábeles cégek szolgáltatása. A CC legutóbbi itt halast el már sokadjára, míg az intergált tartalom védelmet kínáló STB gyártók gyorsan reagáltak az új igényekre, ahogy eddig is.


Hogy a UPC-rõl is legyen szó, az õ STB-éikben én úgy tudom ott a beépített DOCSIS modem, így megvan a kétirányú kommunikációra a lehetõség. Egyébként a DOCSIS modem beépítése is egy szabványosodási folyamat részét képezte. Anno a visszirány kezelését az egyes gyártók saját házi szabványon belül oldották meg, a visszirányú frekcencia  eltérõ részét használva, eltérõ szagványú kommunikációval. Így az eltérõ gyártók szerver és kliens eszközeinek összepárosítása komoly gondot okozott a szolgáltatóknak, nehezen tudtak beszállító partnert váltani, ha 1x elkötelezték magukat egy gyártó mellett.

A DOCSIS Set-top Gateway(DSG) koncepció ezen változtatott. A visszirány a Set-top boxba épített DOCSIS modem révén IP alapú kétirányú kapcsolatra tett szert. Ezen keresztül pedig egy egységes szabványos kommunikáció lett kialakítva. Így a DSG képes eszközök sokkal csereszabatosabbak lettek, szolgáltatók oldaláról 1xûsödött az eszköz menedzsment. Ráadásul azzal hogy kétirányú kommunikációra alkalmasakká váltak a DSG-k szabványos monitorozást, eszközmendzselést lehetet rajtuk végezni, ami support oldaláról szintén könnyíti a szolgáltatók munkáját. Hisz így akár távolról is diagnosztizálni tudják a DSG-t, ha hibát jelent be az ügyfél. És persze további elõny hogy a kétirányú kommunikáció lehetõvé teszi további értéknövelt szolgáltatások bevezetését, mint pl. a VoD, ami további bevétel növelõ eleme lehet a szolgáltatásnak.

[dezz]

Ez mind rendben van, és nyilvánvaló, hogy 2008-ban nem lett volna ésszerû CableCard 1.0 alapon indítani szolgáltatást, a 2.0 meg még sehol, és nem is lesz olcsó.

Viszont, arról van szó, hogy jelenleg, és még egy ideig CableCarddal is igénybe vehetõ lenne a szolgáltatás tévéadás-vételi része, az erre igényt mutató ügyfelek számára.

Ilyen esetekben lehetne erre igény:
- Valaki digitálisan akarja eljuttatni a jelet a tévéjébe, de nem akar felárat fizezni a HDMI-s boxért. (Feltéve persze, ha a CableCard olcsóbb a szolgáltatónak, mint a HDMI-s boxok.)
- Több CC-t fogadni képes tévé van a családban. (Ugyancsak feltéve, hogy a CC olcsóbb.)
- PC-s, digitális, CC-fogadó tunerkártyával rendelkezik.

(Fent írtam valahol laptopot is, abból kiindulva, hogy a CC interfésze PCMCIA, de ez nem nagyon menne, mert egy digitális tunerre is szükség van.)

[Pille]

Idézet: dezz - Dátum: 2008. máj. 31., szombat - 20:50

Nem tudom, te kikre gondolsz, de bizonyos felügyeleti szervek.

De ez az egész nem ilyen egyszerû, hogy azok megmondják, mit kell csinálni, aztán a gyártók csinálják. Hanem évekig tartó egyeztetések folynak, mert a szerv nem mindig tudja, mit hogy lehet a valóságban megoldani, és a különféle gyártók és szolgáltatók között is érdekellentétek vannak. Ugyanakkor eközben a szolgáltatók nem ülhetnek karba tett kézzel, hanem haladni kell a korral, új szolgáltatásokat kell bevezetni -- lehetõleg értelmes áron, nem túl nagy költségekkel --, stb. És ha még nincs szabvány valamire, fõleg általánosan elfogadott, sõt elõírt, akkor azt tudják használni, ami van. Jelenleg Európában az stb-k.

Viszont, és én errõl "értekeztem", ha nagyon akarnának, valószínûleg tudnának biztosítani CableCardokat azoknak, akiknek erre külön igényük van. Persze, ez kis ország, ilyen igény túl kis számban jelentkezik ahhoz, hogy érdemes legyen foglalkozniuk vele.

Szvsz ez naív elképzelés. Mindig a gyártók mennek elöl, természetesen a profit érdekében. Egy kreatív szakember kitalál valamit, csinálnak rá igényt, aztán megpróbálják eladni. Általában sikerül is. A szabványt, meg ezután alakítják ki. Az új technológiák elterjedése is a gyártók, szolgáltatók erõsségétõl függ. A szakmai egyeztetõk, meg az ellenõrzõ szervek meg csak ezután jönnek. Jól lemaradva. Lásd a VHS rendszer elterjedése, a HD-Dvd - Blu-Ray, és a digitális tv elterjedése.
Ez utóbbinál ugye a gyártók gyártanak többféle rendszerben mûködõ szoftverrel ellátott eszközöket, ezeket eladják, utána meg jön az egységesítés. Akkor megvetetnek Veled megint valamit, de akkor is az fog elõnyösebb pozícióba kerülni, aki jobban lobbizik. Pl.: sokan azt mondják, hogy a HD-Dvd-t érdemesebb lett volna világméretekben elfogadni, de mégis a BD gyõzött. De ez ugye 

Az utóbbi véleményedet minden tekintetben osztom. Akarattól függ, ami a gazdaságosság függvénye.

[llamada]

Idézet: Pille - Dátum: 2008. máj. 31., szombat - 21:40

Szvsz ez naív elképzelés. Mindig a gyártók mennek elöl, természetesen a profit érdekében. Egy kreatív szakember kitalál valamit, csinálnak rá igényt, aztán megpróbálják eladni. Általában sikerül is. A szabványt, meg ezután alakítják ki. Az új technológiák elterjedése is a gyártók, szolgáltatók erõsségétõl függ. A szakmai egyeztetõk, meg az ellenõrzõ szervek meg csak ezután jönnek. Jól lemaradva. Lásd a VHS rendszer elterjedése,

A VHS, mint elég béna rendszer, azért köszöni, lassan a DVD-t is túléli. Túléli az ASCII szövegfájl, sõt, (Örkényt idézve):"Túlélsz, pöcök."

Az egyszerû megvalósítás és a royalty mentesség elég sokat szokott segíteni egy technológia szabványosításában, és világméretû elterjedésében. Ahogy az IBM sem tudta "ipari szabvánnyá" tenni a PC-t, sõt, korabeli gépek között nem volt csúcs, de összességében a ráépülõ klóngyártás terítette be a világot, aminek az örökségét több, mint 24 (!) éve halad, fejlõdik, és köszöni, megvan.
Tehát, egyrészt, a szabvány sem csak a megkövültséget jelenti, másrészt nyilván fog építeni a gyártók tapasztalataira, ahogy pl. a nagyobb sebességá analóg és féldigitális telefonvonali modemprotokollok és parancskészletek nagyrészt a Rockwell-féle K56-ból kerültek ki, ahogy a megelõzõ, 28800 és 33600 bps-es protokollok is megtalálták az utat a szabvánnyá válás felé.

[Pille]

Pontosan így van. A gyártók fejlesztenek és a "szabályozási környezetet" ehhez igazítják õk, a szolgáltatók, meg a többiek. Az ellenõrzõ szervek, meg ezeknek megfelelõen próbálják a munkájukat végezni.
A szabvány meg szvsz a gyártók befolyásától függ elsõsorban. Ahol a pénz, ott a hatalom.

[m_and_m]

Idézet: Pille - Dátum: 2008. máj. 30., péntek - 16:03

Na ez egy nagy tévedés! A reklámok nem voltak kihagyva belõle! Egyetlenegy jel jött. Annál indult el a felvétel, a következõ film kezdetekor meg jött a másik film kezdõ jele, annál meg leállt. Ennyi volt és nem több!

A ShowWiew meg annyi volt, hogy egy adott idõpontban elindult a felvétel, egy adott idõpontban meg kikapcsolt. Pont úgy, ahogy ezek a boxok csinálják. Csak nem a kurzort kellett a mûsorújságban az adás címére vinni, hanem egy kódot kellett bepötyögni. Ebbõl a kódból a videó meg már tudta, hogy mikor, melyik csatorna mûsorát kell rögzíteni és mikor kell leállítani a felvételt.

A VPS vagy a PDC rendszer képes arra, h a mûsor felvételét megszakítsa, majd utána folytassa.
Azt, hogy ezt a TV társaságok nem használták, vagyis a reklámok alatt is ment a felvétel, már más tészta.

A ShowíView-ról én is ugyanezt mondtam, az csak egy kód azegyszerû programozáshoz semmi más

[dezz]

Idézet: Pille - Dátum: 2008. máj. 31., szombat - 21:40

Szvsz ez naív elképzelés. Mindig a gyártók mennek elöl, természetesen a profit érdekében. Egy kreatív szakember kitalál valamit, csinálnak rá igényt, aztán megpróbálják eladni. Általában sikerül is. A szabványt, meg ezután alakítják ki. Az új technológiák elterjedése is a gyártók, szolgáltatók erõsségétõl függ. A szakmai egyeztetõk, meg az ellenõrzõ szervek meg csak ezután jönnek. Jól lemaradva. Lásd a VHS rendszer elterjedése, a HD-Dvd - Blu-Ray, és a digitális tv elterjedése.
Ez utóbbinál ugye a gyártók gyártanak többféle rendszerben mûködõ szoftverrel ellátott eszközöket, ezeket eladják, utána meg jön az egységesítés. Akkor megvetetnek Veled megint valamit, de akkor is az fog elõnyösebb pozícióba kerülni, aki jobban lobbizik.

Nem tudom, talán félreérthetõ voltam, de én is éppen azt próbáltam kifejezni (meg Shabba is írt errõl), hogy a közös nevezõre jutás, és az ezalapján szabályzás és szabványosítás lassú, miközben a szolgáltatók már régen lépni akarnak, és persze a gyártók is gyártani, újabb és újabb dolgokat. Ezért van, hogy a szolgáltatók nem elégszenek meg a jelenlegi CableCard 1.0 lehetõségeivel, fõleg hogy legalábbis Európában nem sok tévé tudja fogadni õket, még talán az újak közül sem, így inkább proprietary stb-ket alkalmaznak, mert azok már többet tudnak. (Csak mondjuk kényelmetlenebbek, fõleg ha nem igazán jó a vezérlésük, ami meg összefügg a verseny hiányával, aminek elkerülése a felügyeleti szerv egyik célja lenne.) Aztán majd pár év múlva jön egy szabványosítási hullám.

Szerkesztette: dezz 2008. 05. 31. 23:36 -kor

[dewfah]

bocsi srácok, h belepofázok a szakmai vita közepébe, de lenne egy kérdésem / észrevételem.

Mégpedig az HD adások minõsége: National Geographic nagyon penge minõség, eurosporton pl a tenisz az is nagyon rendben van, de mostanában erre a retek hbo-ra nem tudok úgy kapcsolni, h HD adás menjen rajta. Ami a jellemzõbb, h 4:3-as adás csípek el rajta nem is olyan régi filmekbõl, vagy valami nagyon tré módon felkonvertáltat. A valós hd-s jel olyan ritka rajta, mint a fehér holló. Egy szó mint száz: giga csalódás az hbo hd...    :confused:

[Pille]

Idézet: dezz - Dátum: 2008. jún. 1., vasárnap - 0:32

Nem tudom, talán félreérthetõ voltam, de én is éppen azt próbáltam kifejezni (meg Shabba is írt errõl), hogy ...

Én is így gondolom, tökéletesen egyetértek Veled. 

[Pille]

Idézet: dewfah - Dátum: 2008. jún. 1., vasárnap - 5:41

bocsi srácok, h belepofázok a szakmai vita közepébe, de lenne egy kérdésem / észrevételem.

Mégpedig az HD adások minõsége: National Geographic nagyon penge minõség, eurosporton pl a tenisz az is nagyon rendben van, de mostanában erre a retek hbo-ra nem tudok úgy kapcsolni, h HD adás menjen rajta. Ami a jellemzõbb, h 4:3-as adás csípek el rajta nem is olyan régi filmekbõl, vagy valami nagyon tré módon felkonvertáltat. A valós hd-s jel olyan ritka rajta, mint a fehér holló. Egy szó mint száz: giga csalódás az hbo hd...    :confused:

Én eddig nem csalódtam benne. Mivel még nem volt rá alkalmam. Nektek annyi elõnyötök van velem, (meg másokkal) szemben, hogy már van Hd adásotok. Nálunk csak júli 1-tõl indul.

[lanlaf]

Idézet: dewfah - Dátum: 2008. jún. 1., vasárnap - 5:41

bocsi srácok, h belepofázok a szakmai vita közepébe, de lenne egy kérdésem / észrevételem.

Mégpedig az HD adások minõsége: National Geographic nagyon penge minõség, eurosporton pl a tenisz az is nagyon rendben van, de mostanában erre a retek hbo-ra nem tudok úgy kapcsolni, h HD adás menjen rajta. Ami a jellemzõbb, h 4:3-as adás csípek el rajta nem is olyan régi filmekbõl, vagy valami nagyon tré módon felkonvertáltat. A valós hd-s jel olyan ritka rajta, mint a fehér holló. Egy szó mint száz: giga csalódás az hbo hd...    :confused:

Nem is értem, hogy merik HD-nak nevezni. Talán a Casino Royale, és a Karib Tenger kalózai 2 volt HD-ban rajta, de ezekben sem vagyok biztos, mert még nem néztem meg egyiket sem. Ha valaki lát tuti HD adást az HBO HD-n, írja be ide, mi az.

Mondjuk írták, hogy az elsõ idõkben csak a premier filmek kb 20 %-a lesz HD... Nem tudják megfizetni a HD forrásokat?

A 4/3-ról már panaszkodtam, nevetséges, hogy még vannak 4/3-as filmek, amikor már kb egy évtizede is a szélesvásznú DVD-k voltak szinte egyeduralkodók. Ilyenkor nem történik más, mint a szélesvásznú filmbõl valamikor valahol kivágják a középsõ 4/3-as részt, az meg hogy mi marad le a két szélén, legyen a nézõ problémája. Nekem az a bajom vele, ha véletlenül ilyet veszek föl az HBO HD-ról, akkor abba nem tudok belezoomolni, megy is egybõl a kukába, mert nem nézem meg két oldalsó csíkkal.

[zgobolos]

Ez az egesz CableCard-osdi vegtelenul bonyi. Miert nem lehet csinalni egy boardot, ami tud hardweresen dekodolni, es ehhez ad egy API-t (C++/Java) es kesz. Ezt beletehetik fektetve lapos vagy allitva lapos dobozokba, tokmindegy. A szolgaltato meg csipkartyat ad, es azon van a szolgaltato altal kusztomizalhato szoftver. Mit kene tudnia?
- UI
- tuner allitas, tarolt stream rahelyezese a lejaccora
- rendeles weben
- letoltes weben
- webbongeszes
ez, ha a UI nem hasznal kepeket elfer egy csipkartyan ugy, hogy az API-k (a hardwer API-ja, HTTP, valami UI konyvtar, gecko vagy webkit) a boardon vannak valami flash-en.

en tok ugy erzem a piac gazdasagi szereploinek erdekuk valami jo bonyolult es nem future proof dolog eloallitasa

[shabba]

Egyébként ha már ez a CableCard dolog elõjött, hadd bonyolítsam még tovább a dolgokat. Pár éve képbe jött egy másik CC helyettesítõ alternatíva a Downloadable Conditional Access System DCAS.
http://en.wikipedia.org/wiki/Downloadable_...l_Access_System

Ehhez is kétirányú kapcsolat kell és a szolgáltatótól letölti egy spéci ASIC chipbe a kódolási módot, kulcsokat, egyebeket. Elõnye az hogy mivel letölti így cserélhetõ a kódolás módja, így ha feltörik akkor új kód letöltéssel megoldható a probléma. Viszont azzal hogy a CC is kétirányú lett, ott is adott e félére a lehetõség, onnan is lehet olyat hallani hogy e felé lépnek tovább. A DCAS megoldás mivel egy chip mellõzné a kártyás megoldást. Habár annál is lehet olvasni egy mobil sim kártyának megfelelõ külsõ kártyáról is, amivel még tovább növelnék a biztonságot, azzal hogy letölthetõ, de fizikailag is kapcsoló védelem kombinációját alkotná. A DCAS állítólag olcsóbb lenne mint a CC, de még csak prototípus formájában létezik, 2008 végére, 2009 elejére várható hogy termék lesz belõle.

Mivel a tru2way maga a sw programozható rétege az STB-nek, amitõl a jogosultság kezelés teljesen szeparált így egy tru2way eszközhöz akár CableCardos akár DCAS-os jogosultság kezelés is illeszthetõ. A legújabb teóriák szerint az elsõ generációs Tru2way eszközök CC 2.0-dvl jönnek ki mivel az 12 év alatt már eljutott megvalósulásig, de ott lesz opciónak a DCAS késõbbi beépíthetõsége. A második generációs eszközöknél viszont lehet már megindul a CC hattyúdala és úgy néz ki mire valódi termék lesz belõle ismét elavulttá válik és lesz helyette más. Inkább a DCAS-ban látják a szakmai portálok a jõvõt, a CC meg úgy tûnik a kezdetek óta kudarcra volt ítélve.

Pl. pár hete linkeltem a 2008-as Cable Show bemutatott Tru2Way STB-ket.
A Panasonics STB-jének datasheetjében is ez olvasható:

Conditional Access
– Support for Multistream CableCard
– Future upgrade to DCAS Downloadable Security

Szóval itt is nyitva hagyják a hátsó kaput a DCAS-nak. Gondolom chip az nincs benne, de késõbbi termékbe beleépíthetõ. Viszont ez egyben az is jelenti hogy az elsõ generációs Tru2Way eszközök szintén nem lesznek hosszú életûek, ha a jõvõben a DCAS fog elterjedni, a CC meg ismét bebukik.

http://www2.panasonic.com/webapp/wcs/store...odel=TZ-PCH2180

Viszont a másik STB-nél amit az ADB mutatott be, ott csak a CableCard szerepel, DCAS-ra nincs utalás a PDF-ben.

Conditional Access
    CableCard Host 2.0 Interface-Multi Stream

http://www.adbglobal...4820C_USqtr.pdf

Szerkesztette: shabba 2008. 06. 01. 16:27 -kor

[elmerfudd]

Idézet: lanlaf - Dátum: 2008. jún. 1., vasárnap - 11:01

Nem is értem, hogy merik HD-nak nevezni. Talán a Casino Royale, és a Karib Tenger kalózai 2 volt HD-ban rajta, de ezekben sem vagyok biztos, mert még nem néztem meg egyiket sem. Ha valaki lát tuti HD adást az HBO HD-n, írja be ide, mi az.

Mondjuk írták, hogy az elsõ idõkben csak a premier filmek kb 20 %-a lesz HD... Nem tudják megfizetni a HD forrásokat?

A 4/3-ról már panaszkodtam, nevetséges, hogy még vannak 4/3-as filmek, amikor már kb egy évtizede is a szélesvásznú DVD-k voltak szinte egyeduralkodók. Ilyenkor nem történik más, mint a szélesvásznú filmbõl valamikor valahol kivágják a középsõ 4/3-as részt, az meg hogy mi marad le a két szélén, legyen a nézõ problémája. Nekem az a bajom vele, ha véletlenül ilyet veszek föl az HBO HD-ról, akkor abba nem tudok belezoomolni, megy is egybõl a kukába, mert nem nézem meg két oldalsó csíkkal.

Eddig két filmet láttam, ami qva jó minõség volt. Érdekes hogy ezek alatt a kép nem esett szét. Sztem nem voltak felkonvertálva,HD szagú volt.

De még mindig nem a Fimbox HD minõsége.

[graffin]

Egy picit off, de eszembe jutott egy érdekes gondolat:

az STB-k elterjedésével a TV adók akár a teljes lakosságot "megkérdezhetik", hogy mit néznek a TV-ben. Mert gondolom nem kerülne sokba, hogy az STB jelezze a központ felé, hogy épp mit néz a család. Ez azért elég hasznos lenne a csatornáknak, mert pontos képet kapnának a nézettségrõl. [Ok, nem korosztályra lebontva, de ez is valami.]

[GoLAN]

Idézet: graffin - Dátum: 2008. jún. 1., vasárnap - 20:51

Egy picit off, de eszembe jutott egy érdekes gondolat:

az STB-k elterjedésével a TV adók akár a teljes lakosságot "megkérdezhetik", hogy mit néznek a TV-ben. Mert gondolom nem kerülne sokba, hogy az STB jelezze a központ felé, hogy épp mit néz a család. Ez azért elég hasznos lenne a csatornáknak, mert pontos képet kapnának a nézettségrõl. [Ok, nem korosztályra lebontva, de ez is valami.]

Technikailag lehetséges. Személyiségjogi, adatkezelési kérdéseket vet fel. Egyébként több, mint egy évtizede a belga kormányzat megpróbált ehhez hasonló elven egy népszavazási rendszert kiépíteni, de komoly biztonsági problémák merültek fel.

[GoLAN]

Idézet: lanlaf - Dátum: 2008. jún. 1., vasárnap - 12:01

...Mondjuk írták, hogy az elsõ idõkben csak a premier filmek kb 20 %-a lesz HD... Nem tudják megfizetni a HD forrásokat?...

License díjaknak nem szokásuk függni a felbontástól, viszont az adók legalább fél évre rögzítik a mûsortervet. Szóval simán el tudom képzelni, hogy már rég berendelték a kópiát, összerakták a teljes adásfolyamot, és nincs törekvés bennük újraszerkeszteni az egészet.

[Pille]

Idézet: GoLAN - Dátum: 2008. jún. 1., vasárnap - 21:37

License díjaknak nem szokásuk függni a felbontástól, viszont az adók legalább fél évre rögzítik a mûsortervet. Szóval simán el tudom képzelni, hogy már rég berendelték a kópiát, összerakták a teljes adásfolyamot, és nincs törekvés bennük újraszerkeszteni az egészet.

Szvsz egy ilyen volumenû elképzelés (mint a digitális-, illetve HD "sugárzás") megvalósítása nem kétheti készültséget feltételez. Én nem tudom elképzelni, hogy olyan régen rendelhették volna be az alapanyagot, hogy emiatt ne lenne valódi HD-s mûsor.

[GoLAN]

Idézet: Pille - Dátum: 2008. jún. 1., vasárnap - 22:08

Szvsz egy ilyen volumenû elképzelés (mint a digitális-, illetve HD "sugárzás") megvalósítása nem kétheti készültséget feltételez. Én nem tudom elképzelni, hogy olyan régen rendelhették volna be az alapanyagot, hogy emiatt ne lenne valódi HD-s mûsor.

Még nincs fél éve, hogy arról volt szó, hogy talán, kísérleti jelleggel az m2 HD-ben közvetíti az Olimpiát. Múlt õsszel, amikor a most futó mûsorokat egyeztették, még kevesen gondolták volna, hogy 2008-ban bármi komoly fejlemény lesz digitális, pláne HD mûsorban. Még év elején is mindenki panaszkodott, hogy se az EB-t, se az Olimpiát nem lehet mejd kihasználni a váltáshoz, megint eltökölik a dolgokat. Ami most történik, az szolgáltatói oldalon kegyetlen gyors tempó. Persze ettõl még lehetne váltani, csak kukába kellene dobni egy csomó melót, ezt meg ugye nem akarják.