[Sparow2]

Idézet: Gabibácsi - Dátum: 2015. 06. 09. 10:22

http://index.hu/tech...eri_vilagveget/

má megint világvége lesz, rettegjünk

Már megint? Unalmas ... már 2012-ben is unalmas volt, de akkor legalább Dex fizetett pár sört ...

[Sparow2]

Idézet: JonesC - Dátum: 2015. 06. 09. 10:55

Remélem a brúszvilisznek már szóltak, hogy mennyen aszteroidát robbantani

Októberben mégiscsak születésnap.

Na, én meg épp most vettem új öltönyt, ezt a pár hónapot már kibírta volna a régi is

[JonesC]

Idézet: Jahno - Dátum: 2015. 06. 09. 11:08

Nekem meg Athén. Hümm. Szülinapodra kéred?

A beszállókártya úgyis ugyanarra a névre szól

[Sparow2]

Idézet: JonesC - Dátum: 2015. 06. 09. 11:29

A beszállókártya úgyis ugyanarra a névre szól

Ilyen sokan vagytok Jahno-k?

[JonesC]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2015. 06. 09. 11:32

Ilyen sokan vagytok Jahno-k?

Látod, ilyen ez a popszakma

[Gabibácsi]

Guga tuti elvonul a barlangba

[guga]

Idézet: fram - Dátum: 2015. 06. 08. 20:45

értem, miről beszélsz

ettől függetlenül önmagad ellensége vagy, ha teljesen hátat fordítasz a "rendszernek"
ha tetszik, ha nem, te is részese vagy, akármennyire hangoztatod ennek ellenkezőjét
és jöhetsz a lesz@rommal itt, a virtuális papíron valóban megteheted
a valóság picit más

lehet olvasni a sorok között, sok ember nem pont úgy tesz, ahogy leírja

Gondolkodtam ma ezen, miközben kerékpárral mentem munkába. Nem sok 11km-er, nem is nagyon tekerem, az albumot sem tudom végighallgatni, mert egy órás. Mike Oldfield: Amarok. Nagyon színes zene. Pont jó ahhoz, hogy a gondolataimat elengedjem, megmutatom mire jutottam ezzel kapcsolatban.

Pár dolgot, munkahelyet felsorolok, ami eszembe jutott, vagy emlékezek rá.
Hirtelen a zuglói önkormányzat, ahová papír nélkül vettek fel szociális munkásnak és egy évig csináltam. Amikor az állásinterjún voltam, akkor egy fekete dosszié volt nálam, nem túl vastag, nem hivalkodó, és nem volt benne semmi, na az volt a végzettségem. De addig dumáltam, hogy a végén el se kérték na ma ezt a kártyát már nem tudnám kijátszani mindig más kártyára van szükség. Szóval a meló az volt, hogy ki kellett menni környezettanulmányra azokhoz az emberekhez, akik segélyt igényeltek. Döntést nem hoztam, de javaslatot tehettem, én szartam bele, ha nem volt nagyképű, vagy lekezelő, akkor általában javasoltam. Nagyon kivételes helyzetekben írtam le, hogy na itt aztán nem, mert tényleg úgy viselkedtek.

De a lényeg, hogy a munkavégzés egy brutális káosz volt, s nagyon rövid idő alatt átláttam a hibáit, és rendszert vittem bele, csodálkoztak is rajta, meg nagyon örültek, hogy rengeteg dolgon könnyítettem, ezt most nem részletezem, a krémje az, hogy 5 napra adták ki az anyagot, s hetente egyszer kellett bemenni leadni. Mindenki bkv-zott, így nehéz, én kerékpárral megcsináltam az egyik héten hétfő, kedd. A másik héten szombat vasárnap, s a köztes időben külföldön lófráltam a haverommal, aki kenguruzott, mármint személyszállítás, s az anyósülést mindig fenntartotta nekem. Így aztán bejártam, lazultam szinte Európa összes országában, tengerpartján.

Következő az Elmű, villanyszámlásnak jelentkeztem, a szitu ugyanez, 4 hétig kellett felmérni a terepet, akkor vették át a díjbeszedőtől. Így a munka az volt, hogy minden házba becsöngetni, a villanyórát leolvasni, felírni az óra gyári számát és a lakcímet, tulajdonost. Na én az alatt a 4 hét alatt szinte semmit sem csináltam. Akkor ismertem meg Perzecutort először, mert az a körzet lett rám bízva. A 4. hét végén rájöttem, hogy nagy szarban vagyok, mert a füzetben alig van valami, mások meg rojtosra körmölték. Hát leültem az utolsó sorban, s úgy voltam vele, hogy legfeljebb kirúgnak a 4 hét úgy telt el, hogy rengeteg háznál eldumáltam az időt, megvendégeltek kajával, piával, volt, ahol pinával, mert még nem voltam házas, nem is ismertem a nejemet. Szóval jó kezdetnek ígérkezett.
Ott ültünk a teremben, egyszer csak feldúltan bejön az igazgató és rám mutat, hogy Zvolenszki! Azonnal jöjjön velem

Fasza, mondom minden kiderült. Bevitt az irodájába, s mondta, hogy azonnal felszerelnek pénzbeszedésre, mert az egyik emberük kiesett végleg, később tudtam meg, hogy lenyúlta a pénzt. Nem kérdezték azt sem, hogy mi történt az előző hónapban, mit olvastam le, vagy egyáltalán hol jártam
Viszont olyan rendszert vittem abba a területbe, amit végül megkaptam, hogy a legmagasabb volt a beszedettségem és minden héten + két területet tudtam helyettesíteni, a jattom több volt, mint a fizetésem és még az Elmű pénzét is a saját számlámra toltam, ami ott kamatozott, szóval ki volt gondolva rendesen. Minden dekádot a legutolsó nap számoltam el, hihetetlen pontos menetrendem volt, és nem osztottam a kollégák véleményét, akik a cigizőben szítták a cigit, meg panaszkodtak ész nélkül.

De, ahogy a zuglói önkormányzattól leléptem, amikor már kiforrta magát a dolog, így az Elmű-nél is ez történt. Egyik délután a lépcsőházban odalépett hozzám egy nő, s megkérdezte maga a villanyszámlás? Mondtam neki, hogy nem, s azonnal bementem leszerelni, felmondani. Okom nem volt rá, egyszerűen elég volt belőle annyi.

Utána a Hungaro Casing, ahol segédmunkásként kezdtem a haverom mellett, aki nyomdász, gépmester. Nem volt megerőltető a meló, szinte minden nap kábítószereztünk, meg ki nevet a végént játszottunk, vagy egyéb társasjáték, vagy ha nagyon untuk magunkat, akkor elindultunk a föld alá, ahol labirintusok voltak, meg 100 éve ki nem nyitott ajtók, amiket betörtünk, és újabb területeket fedeztünk fel. Ez a közvágóhíd területe volt.
Nos ott egy idő után raktáros lettem, mert olyan szintű káosz volt, hogy meló közben kidolgoztam egy rendszert, és ez mindenkinek elnyerte a tetszését, azt mondták, hogy ez nagyon jó. Később, amikor a raktározási részleg rendben volt, akkor a 3 műszakos munkarend volt az, ami problémát okozott, és több munkacsoport. Mivel volt időm, egy kicsit elkezdtem belenyúlni, szervezkedni, és hahó, mindenki legnagyobb örömére, más szemlélettel, sőt inkább külső szemmel nézve létrehoztam egy új stratégiát. Na akkor lettem műszakvezető.
HC szomorú véget ért, az egyik melós, aki a tulajdonos jobb keze volt, felajánlotta, hogy a raktárból nyúljunk le egy 8 millás készletet, megvan rá a vevője, és utána felezünk. Szartam rá, mondtam neki, hogy ezért én felelek, raktáron van, és nem kell a pénz, jobb a nyugi. Reggelre kipucolta, gyurmapecsétes volt a raktár, s mindenhez hozzáfért. Azonnal kirúgtak, s annyit mondtak, hogy a munkám az nagyon jó volt, s cserébe csak annyi, hogy ebből nem lesz rendőrségi ügy.

Nos, utána soha többet nem dolgoztam munkahelyen. Onnan 1998-ban rúgtak ki, utána már végig egyedül nyomtam, hol jól, hol rosszul. Nemrég volt a bánki tábor, az nagyon tetszett, egészségügyi okok miatt vállaltam el a vezetését. 140kg voltam, s kellett a terhelés, a mozgás. Most 90kg vagyok.

A seszit meg a nejem miatt vállaltam el, utazik ősszel Argentínába, kell egy kis plusz zseton. Erről a témáról többet most nem írok, de remélem lejött a lényeg. Mindig van saját rendszere, nem szükséges arra hagyatkoznom, amit a képembe nyomnak.

[guga]

Idézet: Gabibácsi - Dátum: 2015. 06. 09. 06:36

Néha menj ki külföldre és rájössz, badarságokat beszélsz.

Voltam már eleget, semmi dolgom ott, lokálpatrióta vagyok, szédülök a betonon pont tegnap beszéltem a fiammal erről, hogy ő még most nyit, javasoltam neki, hogy a nyári szünidőben a hangmérnök suli előtt pattanjon le, és melózzon kint. Most is melózik ott, ahol én, de minek, ha kimegy és 3-4 hónap alatt egy éves bért megkeres. Ügyes gyerek, jól kommunikál angolul, legyen tapasztalata. Szóval ő nyit, én meg zárok ki mindent az életemből, ami teher, felesleges, hogy minél könnyebb és lazább legyen.

Így nincs telefonom, vagyis van, de csak a kput nyitom ki vele a seszin. Utána kikapcsolom. Nem hordok magamnál soha pénzt, így nem is aggódom amiatt, hogy mire költsek. Nincsenek már tárgyi eszközeim, csak a legszükségesebbek, így, ha valami elromlik, nem kell aggódnom. Na ez így nem pontos, mivel, amit tehettem kiszórtam, nincs, így nem is romolhat el ruhám is alig van, 10db póló, 2db pulóver, 3-4 nadrág. Cipő mindig egy, de ha tehetem mezítláb járok. Na szóval én már nem külföldre megyek

Hja, amikor utoljára voltam Horvátországban 3 napra a családdal, akkor elfelejtettem magammal vinni a lejárt irataimat, így nagy elegánsan a családomét lobogtattam vigyorogva a kocsiablakból, valamiért átengedett, s én valamiért tudtam, hogy ez így fog történni. No de nem emiatt nem megyek, én itthon vagyok itthon. Meg a seszin lévő állatokat úgy átszerveztem, és rendszereztem, hogy senki nem mer kérdezni semmit, így minden nap melóznom kell, mert olyan, hogy senki nincs képben. Ha szabadnapot szeretnék, akkor valakit be kéne tanítanom, hogy ki hol van és miért.

[guga]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2015. 06. 09. 07:52

Nagyon fura elképzelésed van rólam. Meg úgy általában az emberekről


Ez jó dolog, és örülök, hogy megtaláltad a számításodat.
Csak ennél azért legtöbbünk többre vágyik, ennyi erőből mehetnék ganézni a helyi téeszbe, és beszélgethetnék a malacokkal közben.

Azt nem érted, mindenkinek mások az igényei. Gyulának elég volt, hogy egyedül kuporog a lakásában egy kutyával már 15 éve. Neked ennél több kell: kell család, meg az állatok. Legtöbbünknek meg más kell.

Amire válaszoltál, abban pont ugyanezt írtam le

Idézet

sőt úgy fogalmaznám meg, hogy mindenki, amire vágyik.

Engem nehéz lenne betuszkolni egy munkahelyre, s ezt sem tartom annak, mert a tulajokat régről ismerem, nem is melósként kezelnek, s nem is találkozom velük, csak köszönünk egymásnak, meg olyan szinten megy a pörgés, hogy idő sincs rá. Túl nagy az intézmény, s örültek, hogy legalább ezzel a területtel nem kell foglalkozniuk, mert levettem a vállukról a terhet. Kérdezni sem mernek, mert folyamatosan alakítok át mindent, és a saját rendszeremet építem ki. Majd, ha végeztem vele, akkor valakit, akit alkalmasnak találnak rá, azt betanítom.

Igen, ilyen dolgokra vágytam mindig is, hisz gyerekkoromban is ezt csináltam, marha nagy gazdaságot üzemeltettünk. 25 tehén, 25 bika, lovak, kecskék, mindenféle szárnyas és disznók. Az egész gyerekkoromat állatok között töltöttem, így megtanultam velük olyan szinten kommunikálni, hogy értem mi a problémája, elég egy hang és azonnal tudom.

[Jahno]

Idézet: guga - Dátum: 2015. 06. 09. 16:59

Pár dolgot, munkahelyet felsorolok, ami eszembe jutott, vagy emlékezek rá.

Festés kimaradt.

[guga]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2015. 06. 09. 07:36

Ugye.
De amikor rajtad szörnyülködnek, akkor nem esik le, hogy lehet másban a te igénytelen életed kelt hasonló érzéseket?
Csak te más módon vagy igénytelen.

Tudod ma bejött nyóc busznyi gyerek, a szülők csomagoltak nekik szendvicseket, mind a kukában kötött ki, bontatlanul. Azóta már a fagyasztóban vannak, legalább egy heti élelem a családnak. Mindegyik alaposan becsomagolva alufóliába, folpack-ba. Némelyik egyszerű májkrémes kifli, de volt nagyon finom jégsalátás, majonézes tormás valami spéci sonka. Meg rengeteg féle szalámi. Ez valahol igénytelen, hogy a szendvicseket kiszedem a kukából. De az én neveltetésem, vagy a szemléletem ezt nem nézi jó szemmel, hogy utána nyüzsögnek a pultnál energia italért, csipszért és kóláért.

Továbbá az egyik kis csapat megdobálta kaviccsal a kacagó gerléket, velük volt a tanár, úgy leüvöltöttem a fejüket, hogy még a tanár sem mert megmukkani. Faszom beléjük, szerintem a világgal is vannak már olyan szintű erkölcsi problémák, hogy az én igénytelenségem emellett kismiska, azaz már nem tényező. Hisz az életvitelemmel nem zavarok másokat, mert alapvetően nem beszélek, s nem találkozok senkivel. Kerülöm az embereket, mert csak terhet jelentenek.

[guga]

Idézet: Jahno - Dátum: 2015. 06. 09. 17:20

Festés kimaradt.

Vótam szobafestő még Gyulán, meg Budapesten is azzal indítottam. Aztán lettem egy osztrák újság a Kronen Zeitung helyi forgalmazója, meg volt saját Hi-fi boltom, meg pornó kazettákat is árultam, abból vettem az első házam basszus nagyon nehéz lenne felsorolni, hogy hányféle munkában kipróbáltam magam Még üveges is voltam

[Sparow2]

Idézet: guga - Dátum: 2015. 06. 09. 17:10

Hja, amikor utoljára voltam Horvátországban 3 napra a családdal, akkor elfelejtettem magammal vinni a lejárt irataimat, így nagy elegánsan a családomét lobogtattam vigyorogva a kocsiablakból, valamiért átengedett, s én valamiért tudtam, hogy ez így fog történni.

Akkor mákod volt. Néha másnak is van mákja. Néha meg nem. Mint pl. a fűrészes bulid, amit meg szétcsapattak.

[Sparow2]

Idézet: guga - Dátum: 2015. 06. 09. 17:10

Voltam már eleget, semmi dolgom ott, lokálpatrióta vagyok, szédülök a betonon pont tegnap beszéltem a fiammal erről, hogy ő még most nyit, javasoltam neki, hogy a nyári szünidőben a hangmérnök suli előtt pattanjon le, és melózzon kint. Most is melózik ott, ahol én, de minek, ha kimegy és 3-4 hónap alatt egy éves bért megkeres. Ügyes gyerek, jól kommunikál angolul, legyen tapasztalata. Szóval ő nyit, én meg zárok ki mindent az életemből, ami teher, felesleges, hogy minél könnyebb és lazább legyen.

Így nincs telefonom, vagyis van, de csak a kput nyitom ki vele a seszin. Utána kikapcsolom. Nem hordok magamnál soha pénzt, így nem is aggódom amiatt, hogy mire költsek. Nincsenek már tárgyi eszközeim, csak a legszükségesebbek, így, ha valami elromlik, nem kell aggódnom. Na ez így nem pontos, mivel, amit tehettem kiszórtam, nincs, így nem is romolhat el ruhám is alig van, 10db póló, 2db pulóver, 3-4 nadrág. Cipő mindig egy, de ha tehetem mezítláb járok. Na szóval én már nem külföldre megyek

Hja, amikor utoljára voltam Horvátországban 3 napra a családdal, akkor elfelejtettem magammal vinni a lejárt irataimat, így nagy elegánsan a családomét lobogtattam vigyorogva a kocsiablakból, valamiért átengedett, s én valamiért tudtam, hogy ez így fog történni. No de nem emiatt nem megyek, én itthon vagyok itthon. Meg a seszin lévő állatokat úgy átszerveztem, és rendszereztem, hogy senki nem mer kérdezni semmit, így minden nap melóznom kell, mert olyan, hogy senki nincs képben. Ha szabadnapot szeretnék, akkor valakit be kéne tanítanom, hogy ki hol van és miért.

A XXI. század Szinópéi Diogenésze.
Innen már csak 1-2 lépés, hogy te is beköltözz egy ecetes hordóba

Ruhákat elmondtad, meg a telefont is ma már ... egyébként nekem se kell aggódnom, ha valami elromlik. Meg gondolom a többiek se azon idegeskednek egész nap itt a fórumon, hogy valami elromlik ...

[JonesC]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2015. 06. 09. 17:39

A XXI. század Szinópéi Diogenésze.
Innen már csak 1-2 lépés, hogy te is beköltözz egy ecetes hordóba

Ruhákat elmondtad, meg a telefont is ma már ... egyébként nekem se kell aggódnom, ha valami elromlik. Meg gondolom a többiek se azon idegeskednek egész nap itt a fórumon, hogy valami elromlik ...

Kukába is mindig van valami kaja.

[guga]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2015. 06. 09. 17:33

Akkor mákod volt. Néha másnak is van mákja. Néha meg nem. Mint pl. a fűrészes bulid, amit meg szétcsapattak.

Áhhh, meglett az emberke, egy volt miniszter, minden eszköz a rendelkezésére állt hozzá.
De akik érintettek voltak benne, azt mondták, hogy jobb ez így és tolunk egy nagyon laza bulit felelősség nélkül. A kemény mag miatt aggódtam, magam miatt nem, de mindenki beleszart és üdvözölte a sátrazós témát, mert mindenkinek jobban ízlik.

[Jahno]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2015. 06. 09. 17:33

Akkor mákod volt. Néha másnak is van mákja. Néha meg nem. Mint pl. a fűrészes bulid, amit meg szétcsapattak.

Nálam az a vicces, hogy még fél évvel a határátlépés után is megtaláltak, hogy beszélgessünk, mert cuccok voltak a kocsiban. Ahogy néztem még EU előtt elég rendesen megnézték az iratokat, horvát határt komolyan vették, szóval passz, hamar azt mondanám, hogy fele sem igaz ennek a messziről lobogtatásnak, de akkor meg visszaugat, hogy lehazugozom.

Remélem holnap is leírja, hogy szarik a telefonra, ki van kapcsolva

[Sparow2]

Idézet: guga - Dátum: 2015. 06. 09. 16:59

Gondolkodtam ma ezen, miközben kerékpárral mentem munkába. Nem sok 11km-er, nem is nagyon tekerem, az albumot sem tudom végighallgatni, mert egy órás. Mike Oldfield: Amarok. Nagyon színes zene. Pont jó ahhoz, hogy a gondolataimat elengedjem, megmutatom mire jutottam ezzel kapcsolatban.

Pár dolgot, munkahelyet felsorolok, ami eszembe jutott, vagy emlékezek rá.
Hirtelen a zuglói önkormányzat, ahová papír nélkül vettek fel szociális munkásnak és egy évig csináltam. Amikor az állásinterjún voltam, akkor egy fekete dosszié volt nálam, nem túl vastag, nem hivalkodó, és nem volt benne semmi, na az volt a végzettségem. De addig dumáltam, hogy a végén el se kérték na ma ezt a kártyát már nem tudnám kijátszani mindig más kártyára van szükség. Szóval a meló az volt, hogy ki kellett menni környezettanulmányra azokhoz az emberekhez, akik segélyt igényeltek. Döntést nem hoztam, de javaslatot tehettem, én szartam bele, ha nem volt nagyképű, vagy lekezelő, akkor általában javasoltam. Nagyon kivételes helyzetekben írtam le, hogy na itt aztán nem, mert tényleg úgy viselkedtek.

De a lényeg, hogy a munkavégzés egy brutális káosz volt, s nagyon rövid idő alatt átláttam a hibáit, és rendszert vittem bele, csodálkoztak is rajta, meg nagyon örültek, hogy rengeteg dolgon könnyítettem, ezt most nem részletezem, a krémje az, hogy 5 napra adták ki az anyagot, s hetente egyszer kellett bemenni leadni. Mindenki bkv-zott, így nehéz, én kerékpárral megcsináltam az egyik héten hétfő, kedd. A másik héten szombat vasárnap, s a köztes időben külföldön lófráltam a haverommal, aki kenguruzott, mármint személyszállítás, s az anyósülést mindig fenntartotta nekem. Így aztán bejártam, lazultam szinte Európa összes országában, tengerpartján.

Következő az Elmű, villanyszámlásnak jelentkeztem, a szitu ugyanez, 4 hétig kellett felmérni a terepet, akkor vették át a díjbeszedőtől. Így a munka az volt, hogy minden házba becsöngetni, a villanyórát leolvasni, felírni az óra gyári számát és a lakcímet, tulajdonost. Na én az alatt a 4 hét alatt szinte semmit sem csináltam. Akkor ismertem meg Perzecutort először, mert az a körzet lett rám bízva. A 4. hét végén rájöttem, hogy nagy szarban vagyok, mert a füzetben alig van valami, mások meg rojtosra körmölték. Hát leültem az utolsó sorban, s úgy voltam vele, hogy legfeljebb kirúgnak a 4 hét úgy telt el, hogy rengeteg háznál eldumáltam az időt, megvendégeltek kajával, piával, volt, ahol pinával, mert még nem voltam házas, nem is ismertem a nejemet. Szóval jó kezdetnek ígérkezett.
Ott ültünk a teremben, egyszer csak feldúltan bejön az igazgató és rám mutat, hogy Zvolenszki! Azonnal jöjjön velem

Fasza, mondom minden kiderült. Bevitt az irodájába, s mondta, hogy azonnal felszerelnek pénzbeszedésre, mert az egyik emberük kiesett végleg, később tudtam meg, hogy lenyúlta a pénzt. Nem kérdezték azt sem, hogy mi történt az előző hónapban, mit olvastam le, vagy egyáltalán hol jártam
Viszont olyan rendszert vittem abba a területbe, amit végül megkaptam, hogy a legmagasabb volt a beszedettségem és minden héten + két területet tudtam helyettesíteni, a jattom több volt, mint a fizetésem és még az Elmű pénzét is a saját számlámra toltam, ami ott kamatozott, szóval ki volt gondolva rendesen. Minden dekádot a legutolsó nap számoltam el, hihetetlen pontos menetrendem volt, és nem osztottam a kollégák véleményét, akik a cigizőben szítták a cigit, meg panaszkodtak ész nélkül.

De, ahogy a zuglói önkormányzattól leléptem, amikor már kiforrta magát a dolog, így az Elmű-nél is ez történt. Egyik délután a lépcsőházban odalépett hozzám egy nő, s megkérdezte maga a villanyszámlás? Mondtam neki, hogy nem, s azonnal bementem leszerelni, felmondani. Okom nem volt rá, egyszerűen elég volt belőle annyi.

Utána a Hungaro Casing, ahol segédmunkásként kezdtem a haverom mellett, aki nyomdász, gépmester. Nem volt megerőltető a meló, szinte minden nap kábítószereztünk, meg ki nevet a végént játszottunk, vagy egyéb társasjáték, vagy ha nagyon untuk magunkat, akkor elindultunk a föld alá, ahol labirintusok voltak, meg 100 éve ki nem nyitott ajtók, amiket betörtünk, és újabb területeket fedeztünk fel. Ez a közvágóhíd területe volt.
Nos ott egy idő után raktáros lettem, mert olyan szintű káosz volt, hogy meló közben kidolgoztam egy rendszert, és ez mindenkinek elnyerte a tetszését, azt mondták, hogy ez nagyon jó. Később, amikor a raktározási részleg rendben volt, akkor a 3 műszakos munkarend volt az, ami problémát okozott, és több munkacsoport. Mivel volt időm, egy kicsit elkezdtem belenyúlni, szervezkedni, és hahó, mindenki legnagyobb örömére, más szemlélettel, sőt inkább külső szemmel nézve létrehoztam egy új stratégiát. Na akkor lettem műszakvezető.
HC szomorú véget ért, az egyik melós, aki a tulajdonos jobb keze volt, felajánlotta, hogy a raktárból nyúljunk le egy 8 millás készletet, megvan rá a vevője, és utána felezünk. Szartam rá, mondtam neki, hogy ezért én felelek, raktáron van, és nem kell a pénz, jobb a nyugi. Reggelre kipucolta, gyurmapecsétes volt a raktár, s mindenhez hozzáfért. Azonnal kirúgtak, s annyit mondtak, hogy a munkám az nagyon jó volt, s cserébe csak annyi, hogy ebből nem lesz rendőrségi ügy.

Nos, utána soha többet nem dolgoztam munkahelyen. Onnan 1998-ban rúgtak ki, utána már végig egyedül nyomtam, hol jól, hol rosszul. Nemrég volt a bánki tábor, az nagyon tetszett, egészségügyi okok miatt vállaltam el a vezetését. 140kg voltam, s kellett a terhelés, a mozgás. Most 90kg vagyok.

A seszit meg a nejem miatt vállaltam el, utazik ősszel Argentínába, kell egy kis plusz zseton. Erről a témáról többet most nem írok, de remélem lejött a lényeg. Mindig van saját rendszere, nem szükséges arra hagyatkoznom, amit a képembe nyomnak.

És, ezzel mit akartál mondani?
Lehet a többi szociális munkás is csak 4 napot dolgozott, vagy annyit se, meg a többi villanyszámlás is biztos sokat kummantott, lehet még nálad is többet. Ezek, mint villanyszámlás, postás, satöbbi, ilyen melók, minden ember szarik bele, csak a lóvé miatt csinálja, ha lehet kummantani, akkor miért ne.

Nekem is volt olyan melóm, hogy kb. semmit nem kellett csinálni, vittünk be videót, meg tévét, oszt' filmeket néztünk, meg kolléga behozta a számítógépét és játszottunk. '98-'99-ben, oszt' akkor fizettek érte havi 150e-et, sok más meg gürizett 60e-ért.

[Jahno]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2015. 06. 09. 17:49

És, ezzel mit akartál mondani?
Lehet a többi szociális munkás is csak 4 napot dolgozott, vagy annyit se, meg a többi villanyszámlás is biztos sokat kummantott, lehet még nálad is többet. Ezek, mint villanyszámlás, postás, satöbbi, ilyen melók, minden ember szarik bele, csak a lóvé miatt csinálja, ha lehet kummantani, akkor miért ne.

Dehogy, guga megtehette. A többi biztos bérrabszolga volt, kiszolgáltatva a hatalomnak és becsületesen írták az óraállásokat, semmi kufirc az unatkozó háziasszonyokkal, semmi kajapija, lófasz unalom az egész, minden nap ugyanaz a mókuskerék.

[Sparow2]

Idézet: guga - Dátum: 2015. 06. 09. 17:43

Áhhh, meglett az emberke, egy volt miniszter, minden eszköz a rendelkezésére állt hozzá.
De akik érintettek voltak benne, azt mondták, hogy jobb ez így és tolunk egy nagyon laza bulit felelősség nélkül. A kemény mag miatt aggódtam, magam miatt nem, de mindenki beleszart és üdvözölte a sátrazós témát, mert mindenkinek jobban ízlik.

Akkor mégse a feljelentgetős szomszéd? Oszt' mi volt az oka ennek a volt miniszternek, hogy a levesedbe köpjön? Nem tetszett a bulid neki?