Idézet: vipisrac - Dátum: 2009. szept. 3., csütörtök - 13:36
Ez így önmagában nem igaz, mert két embernél már csapatmunkáról beszélünk, amihez megint plussz dolgok szükségesek.
Nem, én pont nem csapatmunkáról beszéltem, hanem két egyedi emberről, akik nem is ismerik egymást. Az egyik elmegy egy gyárba mérnöknek, a másik beül egy hivatalba könyvelőnek. Az általuk végzett munka összességében hasznosabb és jobb, ha a mérnök csak mérnök, a közgazdász csak közgazdász, és minden erőforrásukat a saját területükön hasznosítják, mintha két olyan emberről lenne szó, aki mindkét területhez ugyanannyira ért, ezért a saját munkáját csak félgőzzel tudja csinálni. Arról már nem is beszélve, ha az embereink mindemellett kicsit orvosok, újságírók, földrajztanárok is.
Tudom, a való életben sokkal bonyolultabb minden, és a mérnök is tud értelmezni egy számlát, és a közgazdász is meg tudja húzni a kilazult ajtózár csavarjait, de legyen ez egy modell, csak a saját érveim alátámasztására.
Amire ki akartam lyukadni: az érettségiig, eltekintve pár szakiskolától, minden embert egy tömegként oktatnak. Mi itt azért sírunk, mert nincs sok matek, fizika meg informatika, az ELTE bölcsészek meg valószínűleg azt nem értik, hogy miért nincs több irodalom és filozófia. De bizonyos dolgokat favorizálni csak más dolgok kárára lehet. Ezért mindenből kell egy kicsi, nem lehet leragadni a huszadik századi dadaista irodalomnál vagy a speciális szögfüggvények gyakorlati hasznosításánál, viszont - ami jelenleg nem igazán van jelen az oktatásban - szükség lenne több önálló kutatásra és hasonlókra, hogy ne az legyen a közoktatás elsődleges célja, hogy adott mennyiségű információt mindenkibe belepasszírozzon, hanem emellett - ahogy arra Eleanor is célzott - a tanulást, önálló információszerzést is megtanítsa.
Szerkesztette: debaj 2009. 09. 03. 13:03 -kor