[2-More]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 14:01

Cserébe a legkisebb vihar is életveszélyessé válhatott igen hamar, folyamatosan veszélyben volt a vízkészlet meg a kaja. Ennyi erõvel a vikingek térhódítását is lefitymálhatta a Kolumbusz korabeli ember, hogy nagy cucc, ha elsüllyedt a hajó alóluk, legfeljebb partra úsztak, ha meg kifogytak a készletek, akkor estére kikötöttek, a másnapot meg nyúlkergetéssel töltötték, vagy kiraboltak egy falut, és vitték a kaját meg az asszonyokat. Az 500 évvel ezelõtti csúcstechnológiát kár a maihoz hasonlítani.

Hátszélre se sok szükség van, ma már cégek játszanak, nem egy szál emberek. A végén nyilván ott az ember, de a munka dandárját a mögötte álló cég végzi. A holdutazáshoz se Armstrong kilincselt ûrhajóért, meg járta a börtönöket pilóta meg navigátor végett.

Nem lefitymálom, csak messze se ugyanaz a lépték. Az egyetlen ami hasonló, hogy ha valami baj van, megdöglenek.

Hátszél, már kolombusz se a pucér picsájával vágott neki a nagy viznek egy dugós dingivel, hanem a spanyol udvar nyomatta a srácot, ha jól tévedek?

[Cellular]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 16:49

Kolombusz párezer mérföldet utazott, és ha kitört a kajütablak, nem döglött meg mindenki a fedélzeten, meg nem volt kicsit zimankó kinnt.

Jaja, csak kozben hullottak el az emberek amig mino veletlen ra nem jottek, hogy napi par csepp citromle es maris minden fasza. Ezt akkor nem tudtak mire velni, de (figyelj Mikike) tudomanyos alapokon nyugszik, biologia, kemia.

[2-More]

Idézet: Cellular - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 14:06

Jaja, csak kozben hullottak el az emberek amig mino veletlen ra nem jottek, hogy napi par csepp citromle es maris minden fasza. Ezt akkor nem tudtak mire velni, de (figyelj Mikike) tudomanyos alapokon nyugszik, biologia, kemia.

Ezt is aláirom, meg egy sereg más dolog is volt, nade, azért elõtte hajózás létezett. Nem úgy indultak el, hogy itt van chris fiam csillárd arany ára cucc, de benne van a pakliban hogy a legelsõ kockacukornyi kavics léket üt rajta és megdöglötök mind rakásra.

Fekete lyuk? Tudják hogy létezik. De hogy csinál mit, akar mit, az miaz? Elmélet. És azért akad még a nagy setétben egy halom más vicces égitest. Amirõl annyit tudunk, hogy van. Azért a hajósok elõtte hajóztak már errearra, hosszabbakat is, mint Kolombusz. Ûrutazásban meg fel tudunk mutatni 300k kilómétert, annyi ide a hold. Azt' pont. Hány olyan szondánk volt, ami elindult a nixbe csilliárd dollárért, annyit tudott mondani hogy bip-bip, aztán egyszercsak annyit se?

[Cellular]

lol, persze, szerintem se azzal kene kezdeni az urkutatast, hogy a Marsra megyunk. Elobb legyen egy normalis hajtomu, aztan urbazis, aztan hold, stb. Nem, egybol bele a kozepibe, shit technikaval.
Amugy mi is az ISS lenyege jelenleg, miert kell az nekunk?

[hkpk]

Idézet: Nevl - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 13:38

Azért tekintve, hogy a galaxisunknak is csak töredékét ismerjük jelenleg nem mondanám, hogy több milliárd fényévre kéne utazni ahhoz, hogy élhetõ planétát találjunk. Fõleg úgy, hogy a saját naprendszerünkben is van a földön kívül még 1 olyan bolygó, ami esélyes, hogy életet adhat(ott) életnek. Ez nem kis szerencse azért.

Na meg ott vannak az alternatív megoldások, mint a jelenleg erõsen elméleti fázisban toporgó terraformálás, ha emlékeim nem csalnak a marsra tervezik, hogy a jégtakarókat felrobbantják, mikorra a felszabaduló üvegházhatású gázok felmelegítik a légkört mehet az alga, hogy levegõ képzõdjön stb... probléma csak az, hogy lövésünk sincs, hogy mi történik, ha tényleg elkezdenek olvadni a jégtakarók, ill. még nagyon optimista becslések szerint is több száz év kell hozzá. Ciki...

A Marson akárhogy is, ha komolyabban belemerülsz, és nem sci-fi szinten elmélkedsz róla, földihez hasonló élet jobbára lombikban lehetséges, amíg meg nem oldják az eltávozó légkör gyors ütemben történõ pótlását.
Ha amúgy ezt megoldják, akkor ezzel nagyon sokat megoldanak...

Mars kisebb mint a Föld. A tömege is, ami lényeges. Az a baj, hogy a rá érvényes szökési sebességet a gázmolekulák többsége eléri simán, a Nap sugárzástól. És sitty-sutty kimennek az ûrbe...
Azaz, terraformálás majd akkor lesz igazi, ha bazi sok nehéz anyag oda lesz hordva, hogy legyen legalább majdnem akkora gravitáció, mint itt a Földön. (valamivel kevesebb "megengedhetõ")

[Emvy]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 14:49

egyre inkább pénzes õrültek kellenek ezekhez a dolgokhoz.

Regen is igy volt. A nagy tudosok 95%-a unatkozo nemes volt, azoknak volt ideje matekozni meg csillagaszkodni.

[Eleanor]

Idézet: Emvy - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 15:23

Regen is igy volt. A nagy tudosok 95%-a unatkozo nemes volt, azoknak volt ideje matekozni meg csillagaszkodni.

Há'mer a nemteleneknek az olvasás kicsit bajos volt.. ponminmost. 

[Emvy]

Idézet: Eleanor - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 15:24

Há'mer a nemteleneknek az olvasás kicsit bajos volt.. ponminmost. 

Na igen, de az is visszavezetheto az anyagiakra (olvasni tanulni akkoriban (sem) volt ket perc, tehat a napi 12 ora munka es a vilagitas hianya mellett nem nagyon lehetett otthon olvasgatni).

[debaj]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 15:06

Hátszél, már kolombusz se a pucér picsájával vágott neki a nagy viznek egy dugós dingivel, hanem a spanyol udvar nyomatta a srácot, ha jól tévedek?

Jól tévedsz, de õk csak három hajót meg egy szekér lóvét adtak, a nagyját (legénység, utánpótlás, hajók felújítása, és még tökömtudja, mi minden) Kolumbusznak kellett intéznie. Picardnak meg Armstrongnak csak meg kellett nyomnia a gombot, minden alá volt pakolva. Ez azért elég nagy különbség.

Szerkesztette: debaj 2009. 07. 29. 14:48 -kor

[-NoVa-]

Azért maga a sokgenerációs ûrutazás mai technikával olyan szinten költséges volna, mint ha Kolumbusz úgy indul neki, hogy akkor minden európai ember lovainak felét oda kell adja neki hogy tudjon menni megnézni Indiát máshonnan. Õ néhány mai szemmel röhelyesen apró lélekvesztõvel indult neki pár hordó káposztával, hal meg oxigén úgyis van mindenhol alapon. Ha vinnie kell hozzá teljes ökoszisztémát, oxigéntermelõ növényekkel, és önmagát reprodukáló elegendõ mennyiségû élelemmel, máris csillagászat mértékû a költség is. Pláne hogy még egy fogkefét sem fillérekbõl juttatnak fel, nemhogy egy ekkora project összes szükséges anyagát, és egy falunyi embert, hogy garantáltan ne haljanak ki azalatt a 2-300 év alatt, mire bejelentkezhetnek live a fókuszba VIII. Marsi Anikó jr. konferálásával, hogy vaze a szíriuszon pusztaság van, indulunk haza. Kutatni kicsiben kell, mire tömeggyártásra érett olcsó és biztonságos a technológia, lehet pazarlóbban is bánni vele és elzavarni többszáz éves próbálkozásokra, hátha mégsem éri utol a 20-40-100 év múlva indított következõ változat, mert megáll a fejlõdés.

[hkpk]

Idézet: Cellular - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 14:20

Amugy mi is az ISS lenyege jelenleg, miert kell az nekunk?

Hát, SZVSZ legnagyobb hányada a jelentõségének az anyagkutatásra esik. "Makrószinten". Súlytalanság állapotában ugyanis különleges körülmények állnak rendelkezésre pl. hibátlan kristályok képzésére, meg hasonlókra. Ez egy sereg ipari területet érint, a kohászattól a gyógyszeriparig.

Maga az ûrkutatás (távcsöves kémlelés) szempontjából igen fontos volt valaha az ûrbe eljutni, aminek példája a Hubble ûrteleszkóp. Azért volt fontos kijuttatni az ûrbe, mert a légköri nyugtalanságok okozta aberrációk gátat szabtak egy ideig a földi távcsövek építésének, nem lehetett akármekkora felbontást, és nagyítást elérni. Egészen a közelmúltig.. 
Mert közben kitalálták az okosságot, hogy miként lehet ezt a problémát megkerülni.  -Mintha csak én találtam volna ki    - na, jó, nagyképûséget félredobva, kitalálták a következõ trükköt: a távcsõ fõ tükrének a széle körül lézersugarakat lõnek fel párhuzamosan, ami a légkör legfelsõ rétegében gerjeszti a molekulákat, ott észlelhetõ fényes pontokat alkotva. Ezek meg pont úgy izegnek - mozognak, torzulnak, ahogy a távcsõ által látott kép is. Ezt a digitálisan feldolgozzák, és ezt ellenkezõ folyamat generálására használják, amivel megdolgozzák a távcsõ képét... Az eredmény pedig tûéles kép, olyan nagyítást és felbontást biztosítva, ami mellett a Hubble teljesítménye és jelentõsége eltörpül.

[Warrior]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 15:23

...
Azaz, terraformálás majd akkor lesz igazi, ha bazi sok nehéz anyag oda lesz hordva, ...

[FragMaster]

Idézet: Warrior - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 8:55

Tenyésszünk fönt szumósokat!

[2-More]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 19:29

Hát, SZVSZ legnagyobb hányada a jelentõségének az anyagkutatásra esik. "Makrószinten". Súlytalanság állapotában ugyanis különleges körülmények állnak rendelkezésre pl. hibátlan kristályok képzésére, meg hasonlókra. Ez egy sereg ipari területet érint, a kohászattól a gyógyszeriparig.

Maga az ûrkutatás (távcsöves kémlelés) szempontjából igen fontos volt valaha az ûrbe eljutni, aminek példája a Hubble ûrteleszkóp. Azért volt fontos kijuttatni az ûrbe, mert a légköri nyugtalanságok okozta aberrációk gátat szabtak egy ideig a földi távcsövek építésének, nem lehetett akármekkora felbontást, és nagyítást elérni. Egészen a közelmúltig.. 
Mert közben kitalálták az okosságot, hogy miként lehet ezt a problémát megkerülni.  -Mintha csak én találtam volna ki    - na, jó, nagyképûséget félredobva, kitalálták a következõ trükköt: a távcsõ fõ tükrének a széle körül lézersugarakat lõnek fel párhuzamosan, ami a légkör legfelsõ rétegében gerjeszti a molekulákat, ott észlelhetõ fényes pontokat alkotva. Ezek meg pont úgy izegnek - mozognak, torzulnak, ahogy a távcsõ által látott kép is. Ezt a digitálisan feldolgozzák, és ezt ellenkezõ folyamat generálására használják, amivel megdolgozzák a távcsõ képét... Az eredmény pedig tûéles kép, olyan nagyítást és felbontást biztosítva, ami mellett a Hubble teljesítménye és jelentõsége eltörpül.

A másik ami miatt fontos az eget lesni, hogy ha közelg egy akkora ûrtégla, ami félkaréjt csinált a yucatánból és betett spielberg óta a gyerekek kedvenceinek, az minket már ne tudjon hazavágni, mert anno a pálmával pácolt, triceratopsos t-rexfing nem tudta eltériteni a nagy kavicsot, meg ami elõtte benézett úgy 200 millió évvel, azt se, de nekünk azért van fisfos ûrhajónk, atomunk, fúrógépünk, nameg, a legfontosabb, bruce willisünk

Nemzetközin meg én is úgy tudom hogy olyan cuccokkal buzgárnkodnak, ami súlytalánság állapotában tisztább vagy jobb körülmények között vizsgálható, de hogy bármi komoly történet lenne, olyanról nem hallottam. Mig bármit felvinni annyi lóvéba kerül mint a súlya aranyban, addig nagy valószinûséggel nem lesz a csajodnak szpészméd brill a fülesében, és nekem se lesz hiperötvözet bugylibicskám. Pedig jó lenne :Ð

[Cellular]

Sajnos hiaba van atomunk meg furogepunk ha az urhajoink nagy szarok.
1: nem lehet oket csak ugy barmikor kiloni
2: kiloves kozben eleg konnyen megserulhetnek, felrobbannak
3: nagyon limitalt legenyseg (4 ember? 5?)
4: nincs fekezoraketaja, azok amik vannak finom pozicionalasra jok
stb

Szal ha jon valami akkor buko

[Eleanor]

Idézet: Emvy - Dátum: 2009. júl. 29., szerda - 15:26

Na igen, de az is visszavezetheto az anyagiakra (olvasni tanulni akkoriban (sem) volt ket perc, tehat a napi 12 ora munka es a vilagitas hianya mellett nem nagyon lehetett otthon olvasgatni).

A világ mindig az erõforrásokról és az ahhoz való hozzáférésrõl szól...  pusztán energia kérdése.

[debaj]

Idézet: Cellular - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 9:51

4: nincs fekezoraketaja, azok amik vannak finom pozicionalasra jok

Minek fékezõrakéta? Átfordul, oszt csókolom. Odafenn úgyis mindegy, hogy fenn, lenn, elõre, hátra, jobbra, balra.

[Cellular]

Oooo, hat amikor egy X-ezer km/h-val szaguldo aszteroidat kene meglovagolni akkor annak felszinen meg is kene allni, nem? Hidd el, a mi urhajoink ripityara tornenek egy olyan Armageddon-os leszallas soran. Ezert kene a fekezoraketa, hogy mikor eleri a felszint a gep akkor meg is tudjon allni. Sajat hajtomuvet nem tudna hasznalni a gyorsulasra, hogy utolerje az azsteroidat, kulonben eleg a nafta. Utana meg ha veletlenul tul gyorsan megy (ala Armageddon) akkor lassitani is kell, arra a kis fuvokak nem elegendoek.

[Emvy]

Idézet: Eleanor - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 9:54

A világ mindig az erõforrásokról és az ahhoz való hozzáférésrõl szól...  pusztán energia kérdése.

Ertem, hogy mire celzol, de annak tarsadalmi meretekben eseteben sajnos nincs ertelme. Bar ertem, hogy jopofanak tunik, hogy mindig tied az utolso, witty hozzaszolas.

[Eleanor]

Idézet: Emvy - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 10:25

Ertem, hogy mire celzol, de annak tarsadalmi meretekben eseteben sajnos nincs ertelme. Bar ertem, hogy jopofanak tunik, hogy mindig tied az utolso, witty hozzaszolas.

Értem, hogy nehéz megállni... annál nehezebb csak megérteni. De - mivel ez is erõforrás kérdése - megértem, ha neked nincs rá...