[Valdy]

Idézet: Cellular - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 10:55

Hajjaj. Es milyen finomak is. Ellenben a mass produced spanyol 2 kilos paradicsomokkal.

Azok még földet se láttak.

[Pitbull]

Idézet: Eleanor - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 9:59

Minimum pasztõrözik.

SZVSZ a házi tej csak hûtve van és nem pasztörözve. Piacon veszel termelõi NYERS tejet az is csak hûtve van. Ilyenkor kötelezõ a forralás után fogyasztandó figyelmeztetés elhelyezése-

[Sparow2]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 9:59

Én a tojásokra nézek mindig ferde szemmel. A tyúkjaink rendszeresen leszarják. A tojás héja meg porózus, tehát valami bekerülhet  

Na és? Legalább erõsödik az immunrendszer tõle.
Másrészt, meg annyira talán nem porózus, hogy a tyúxar belemenjen, fõképp ha kívül nincs plusz nyomás. De lehet tévedek.

[debaj]

Idézet: Cellular - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 10:58

Az akacmez meg akackakis

Nem, kis sarkítással méhokádék.

[Pitbull]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 10:59

Én a tojásokra nézek mindig ferde szemmel. A tyúkjaink rendszeresen leszarják. A tojás héja meg porózus, tehát valami bekerülhet  

Salmonella csillóival be is mászik a tojásba ha van rá elég ideje.

[Eleanor]

Idézet: Cellular - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 10:55

Hajjaj. Es milyen finomak is. Ellenben a mass produced spanyol 2 kilos paradicsomokkal.

Mert a magyar paradicsom bezzeg... pont olyan.

[Eleanor]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 11:11

Na és? Legalább erõsödik az immunrendszer tõle.
Másrészt, meg annyira talán nem porózus, hogy a tyúxar belemenjen, fõképp ha kívül nincs plusz nyomás. De lehet tévedek.

Nem, nem tévedsz. A kacsatojás viszont nem ilyen ellenálló héjú.

[Cellular]

Sajnos mar az a paradicsom se olyan amire az van rairva hogy made in hungary. Regebben finomabb volt, ez van.

[Eleanor]

Idézet: Pitbull - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 11:10

SZVSZ a házi tej csak hûtve van és nem pasztörözve. Piacon veszel termelõi NYERS tejet az is csak hûtve van. Ilyenkor kötelezõ a forralás után fogyasztandó figyelmeztetés elhelyezése-

Milyen termelõi, milyen nyers? 

Mert  - amit én látok "termelõi" tejet - azt biz gyûjtötték. Ettõl függetlenül az UHT tejet kivéve, mindegyiket ildomos lenne felforralni...  de ittam én már közvetlenül a termelõtõl is - Riska volt a cég neve. A bolhákat kiköptem.

[Pitbull]

Idézet: spidey - Dátum: 2009. júl. 25., szombat - 22:34

Védd az állatokat, edd meg a PETA elnõkét! (Najó, április elsején postolták, de valahogy kellett ide)

Pedig Pápua-újgineában mekkora bizniszt lehetett volna belõlle csinálni.

[7of9]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 10:29

Ezért is volt benne a lesz szócska

Akkor jó.

A topic címéhez:

Van egy Csányi Vilmos nevû biológus, (az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány Fõszerkeszõje. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései,), aki "Az emberi temészet" címû könyvében nagyjából a következõt írja a húszabálásról.

   A hominidák /5-10 millió éve/ szinte teljes egészében növényi gumókon, magvakon, gyümölcsökön éltek, állati fehérjéhez csak ízeltlábúak, lárvák, és dögevés formájában jutottak hozzá. Nem voltak még vadászfegyverek, sem olyan szociális fejlettség a hordán belül, ami lehetõvé tette volna a sikeres vadászatot, másrészt ekkoriban inkább "elõdeinkre" vadásztak a ragadozók. Ezt faszán alátámasztják az antropológiai leletek, alacsony, gyenge testfelépítés, gyenge állkapocs, fogak...
   Australopithecusék /3-4 millió éve/ étrendjében cirka 10% lehetett a hús - itt már megjelentek az elsõ primitív eszközök, a Homo nem elsõ képviselõinél /H. erectus/ ez az arány akár 20% is lehetett. Fogalmam sincsen egyébként, hogyan álapították meg ezeket a számokat, ne kérdezzétek.
   Na és innentõl lesz érdekes a dolog. Mivel Homo erectus dögevõbõl és kukaczabálóból vadásszá vált, az antropológusok szerint ez gyökeresen megváltoztatta az életmódot, és az emberi evolúcióra is hatással volt-> túlélést már nem a környezeti feltételek szabták meg, hanem az ember más állatok vadászatával teremtette elõ a szükséges élelmet és helyhez kötött táplálékforrásoktól függetlenedve teljesen szabadon járhatott -> ezzel magyarázható az is, hogy Afrikából dinamikusan kivándorolva más területekre is eljutott. Ráadásul a táplálkozása is változatosabb volt a többi Homo-fajnál, erõsebb, ügyesebb, életképesebb lett, így kiszoríthatta azokat. Itt a topicban is szó volt arról, hogy akik állati fehérjét is tolnak, kajakabbak a vegáknál, nyilván a Tour-on sem lehet végigmenni káposztalevessel, a doppingot most hagyjuk. 
   Csányi szerint a hús nemcsak hogy kulcsszerepet játszott a Homo erectus táplálkozásában kétmillió évvel ezelõtt, de az emberi agy és a szociális élet fejlõdésében is döntõ volt. Aszongya, hogy a hús tett minket okossá, divatos szóval élve innovatív kaja. Egyszerûen emészthetõ, plána a tûz "felfedezése" után, energiában gazdag, magas fehérjetartalma biztosíthatta az agytérfogat növekedését. Frankó kaja volt az anyáknak, a tejen keresztül a fejlõdõ kölykök neurológiai cuccainak. Persze nem csak a a húsról, hanem a csontvelõrõl, zsírról, vérrõl is szó van. Kialakulhatott a kisebb gyomor-bélrendszer, nem kell egész nap füvet legelni és kérõdzni, így marad energia másra is. Például arra, hogy módszereket dolgozzunk ki arra, hogyan lehet még több húshoz jutni-> vadászat, mint társas tevékenység, kommunikáció,  vadászcsoporton belüli posztok, nõk õrzik a tüzet, csontot faragnak, bõrt készítenek ki, a gyerekek gyûjtik a tûzifát, nem tudom, de ezek lehettek a társadalom alapjai.
   Szerintem ez egy hihetõ modell és még mikike elméletet is benne szerepel valamennyire.

   Sry, hogy hosszú voltam, de betoltam 2 pár juhbeles virslit és most kib@szottul okos vagyok.

Egyébként nagyon jó a könyv, akit érdekelnek az emberi evolúció tudományos dogmái, olvassa bátran.

Szerkesztette: 7of9 2009. 07. 26. 10:19 -kor

[Sparow2]

Idézet: Cellular - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 10:04

Na de azt nem tudhatod, hogy honnan szarmazik ez a "hazi tej" amit lehet csapolni. Erted, veszek 100 liter Mizo-t, kiallok a placcra es rairom hazitej. Kis zsirt rakok hozza es mar el is hiszik a nepek.

Á, ne gondold. A mizohoz képest ég és föld a különbség.
Pl. nagyfater csak a helyi tejüzem tejét itta, mert annak legalább volt valami köze a tejhez. Ha nem volt a boltban már, és másik fajtát adtunk neki, azt nem itta meg a kisöreg.

De nem csak tejen, tojáson is érezni a különbséget.
Megsütve vagy fõzve nem veszem észre, de nyersen, a "gyári" tojásnak van egy fura utóíze meg szaga. Alapból is érezni nagyon picit, de ha bekajoltam, és utána szájon át szívok be levegõt, na akkor érezni nagyon és olyankor fura utóíze is van. Talán valami tápszertõl, vagy nem tudom. Amikor nem árulnak háznál, mert éppen elfogyott, akkor veszek a boltból.
Ezt mondtam ismerõsnek is, aki szintén csak akkor vesz tojást, ha a házi elfogyott (neki vannak tyúkjai, így vennie sem kell sokszor), õ viszont nem érez különbséget. Fura.

[Valdy]

Idézet: Cellular - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 11:14

Sajnos mar az a paradicsom se olyan amire az van rairva hogy made in hungary. Regebben finomabb volt, ez van.

A paradicsom pedig nem egy igényes növény. Ha van egy kis földterületed, ami napos vagy inkább félárnyékos, kiraksz tavasszal pár palántát, rendszeres öntözéssel nõ mint a franc és annyit terem hogy leszakad szinte. És ennek legalább jó íze van.

[Pitbull]

Idézet: Eleanor - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 11:17

Milyen termelõi, milyen nyers? 

Mert  - amit én látok "termelõi" tejet - azt biz gyûjtötték. Ettõl függetlenül az UHT tejet kivéve, mindegyiket ildomos lenne felforralni...  de ittam én már közvetlenül a termelõtõl is - Riska volt a cég neve. A bolhákat kiköptem.

Attól hogy gyûjtik és hûtésen kívül nem esik át semmilyen kezelésen még termelõi nyers tej.

[Cellular]

[avman]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 8:03

...Növények sem jobbak. A bolt polcain vigyorgó banán, alma vegyszerrel tartósított, végletekig nemesített, eleve gyors fejlõdése végett mindenféle szarral kezelt, vitamintartalma töredéke a valaha volt régi fajtáknak, hiszen nagynak kell lenni és szépnek, ki veszi meg a kicsi, helyenként férges barackot (pedig mennyivel finomabb-na nem a féreg ), ami normálisan fejlõdik.

áruld már el, az utóérõ növényeknél mivel is kell tartósítani? a zölden leszedett banán utóérését szokták ugyan etiléngázzal gyorsítani, de az meg a növény egy természetes folyamat által történõ becsapása.
a nemesítés, gyors fejlõdés megint hülyeség. ennyi erõvel szerintem termesszük újra az õsbúzát (ami nem egyenlõ a tönkölybúzával, csak rengeteg hülyeség kering errõl).
az már más kérdés, h a banánültetvényeknek van a világ ültetvényei közül az 1 ha-ra vetített legnagyobb gyomirtó és rovarirtó szer igénye.
én spec. nem is eszek évek óta.

Szerkesztette: avman 2009. 07. 26. 10:22 -kor

[7of9]

Idézet: Pitbull - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 11:19

Attól hogy gyûjtik és hûtésen kívül nem esik át semmilyen kezelésen még termelõi nyers tej.

Tejtípusok

A boltban kapható tejek dobozán olyan kifejezések olvashatóak, mint 'pasztõrözött', 'friss', 'ultrapasztõrözött' vagy 'tartós'. Kevesen tudjuk azonban, mit takarnak pontosan ezek a fogalmak. Vajon ténylegesen friss-e a boltban kapható friss tej? Egyáltalán, mi történik a tejjel, mielõtt a boltokba kerülne?

 
Nyers tej

A nyers tej a kezeletlen tej megnevezése. A nyers tejben azonban elõfordulhatnak olyan mikroorganizmusok, amelyek között kórokozókat is találhatunk. Ezért a nyers tejet felforralva kell fogyasztani.

 
Házi tej

Nyers, kezeletlen tej, amelyet közvetlenül a termelõtõl lehet beszerezni.

 
Friss tej

A friss tej kifejezés tulajdonképpen csak a nyers tejet illetné meg. Az tej, amelyet a boltban, különbözõ feldolgozások után kapunk, már korántsem „friss" tej. Ez az elnevezés tulajdonképpen csak a tõgymeleg tejet jelenthetné, frissnek már a hûtés után sem nem nevezhetõ a tej.

 

Pasztõrözött tej

A pasztõrözést eredetileg azért vezették be, mert a tehenek között megjelent TBC az emberi számára is veszélyt jelentett. A pasztõrözés során a tejet 38másodpercig 76 fokon hõkezelik, majd lehûtik. A pasztõrözés funkciója, hogy a tejben a nem kívánatos mikroorganizmusok, baktériumok számát lecsökkentse, és ez által tartósítsa a tejet. Ez a fajta, viszonylag kíméletes hõkezelés Pasteur erre vonatkozó kutatása miatt kapta a pasztõrözés nevet.


Homogénezett tej

A homogénezés a tej zsírtartalmának, tulajdonságainak egységesítését jeleni. Voltaképpen a tejben lévõ zsírgolyócskák méretét csökkentik, úgy, hogy a tejet nagy nyomás alatt egy fémlapon átnyomják. Funkciója, hogy ne képzõdjön például tejszín a felhevítés során, hogy a tejben lévõ anyagokat könnyebben emészthetõvé tegyék.

 
Ultrapasztõrözött tej

Közvetlen ultrapasztõrözést jelent, amely a tej csíramentesítését, tartósítását szolgálja. A közvetlen ultrapasztõrözés során a nyers tejbe forró vízgõzt juttatnak, így állítják elõ a tartós tejet.

 
UHT avagy Ultrapasztõrözött-homogénezett tej

Közvetett ultrapasztõrözést jelent, amelynek során a tejet 30 másodpercre 140 fokra hevítik, majd lehûtik. A tejet hõkezelés után homogénezik is.

[Cellular]

Jaja, az a legdurvabb amikor leszedjuk a telkunkon termo almat es 2 nap mulva mar fonnyadt. A bolti meg 2 het mulva sem.

[Pitbull]

Idézet: 7of9 - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 11:18

Akkor jó.

A topic címéhez:

Van egy Csányi Vilmos nevû biológus, (az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány Fõszerkeszõje. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései,), aki "Az emberi temészet" címû könyvében nagyjából a következõt írja a húszabálásról.

   A hominidák /5-10 millió éve/ szinte teljes egészében növényi gumókon, magvakon, gyümölcsökön éltek, állati fehérjéhez csak ízeltlábúak, lárvák, és dögevés formájában jutottak hozzá. Nem voltak még vadászfegyverek, sem olyan szociális fejlettség a hordán belül, ami lehetõvé tette volna a sikeres vadászatot, másrészt ekkoriban inkább "elõdeinkre" vadásztak a ragadozók. Ezt faszán alátámasztják az antropológiai leletek, alacsony, gyenge testfelépítés, gyenge állkapocs, fogak...
   Australopithecusék /3-4 millió éve/ étrendjében cirka 10% lehetett a hús - itt már megjelentek az elsõ primitív eszközök, a Homo nem elsõ képviselõinél /H. erectus/ ez az arány akár 20% is lehetett. Fogalmam sincsen egyébként, hogyan álapították meg ezeket a számokat, ne kérdezzétek.
   Na és innentõl lesz érdekes a dolog. Mivel Homo erectus dögevõbõl és kukaczabálóból vadásszá vált, az antropológusok szerint ez gyökeresen megváltoztatta az életmódot, és az emberi evolúcióra is hatással volt-> túlélést már nem a környezeti feltételek szabták meg, hanem az ember más állatok vadászatával teremtette elõ a szükséges élelmet és helyhez kötött táplálékforrásoktól függetlenedve teljesen szabadon járhatott -> ezzel magyarázható az is, hogy Afrikából dinamikusan kivándorolva más területekre is eljutott. Ráadásul a táplálkozása is változatosabb volt a többi Homo-fajnál, erõsebb, ügyesebb, életképesebb lett, így kiszoríthatta azokat. Itt a topicban is szó volt arról, hogy akik állati fehérjét is tolnak, kajakabbak a vegáknál, nyilván a Tour-on sem lehet végigmenni káposztalevessel, a doppingot most hagyjuk. 
   Csányi szerint a hús nemcsak hogy kulcsszerepet játszott a Homo erectus táplálkozásában kétmillió évvel ezelõtt, de az emberi agy és a szociális élet fejlõdésében is döntõ volt. Aszongya, hogy a hús tett minket okossá, divatos szóval élve innovatív kaja. Egyszerûen emészthetõ, plána a tûz "felfedezése" után, energiában gazdag, magas fehérjetartalma biztosíthatta az agytérfogat növekedését. Frankó kaja volt az anyáknak, a tejen keresztül a fejlõdõ kölykök neurológiai cuccainak. Persze nem csak a a húsról, hanem a csontvelõrõl, zsírról, vérrõl is szó van. Kialakulhatott a kisebb gyomor-bélrendszer, nem kell egész nap füvet legelni és kérõdzni, így marad energia másra is. Például arra, hogy módszereket dolgozzunk ki arra, hogyan lehet még több húshoz jutni-> vadászat, mint társas tevékenység, kommunikáció,  vadászcsoporton belüli posztok, nõk õrzik a tüzet, csontot faragnak, bõrt készítenek ki, a gyerekek gyûjtik a tûzifát, nem tudom, de ezek lehettek a társadalom alapjai.
   Szerintem ez egy hihetõ modell és még mikike elméletet is benne szerepel valamennyire.

   Sry, hogy hosszú voltam, de betoltam 2 pár juhbeles virslit és most kib@szottul okos vagyok.

Egyébként nagyon jó a könyv, akit érdekelnek az emberi evolúció tudományos dogmái, olvassa bátran.

Feltéve hogy Homo sapiens sapiensnek köze van az elõ és õsemberekhez, nem pedig betelepített faj. Honnan tudjuk hogy cromanyoniak nem fegyencek voltak akiket büntetésbõl erre bolygóra telepítettek be 50 ezer éve?

[Cellular]

Alienek az osapaink