[schsf]

"A londoni tõzsde kidobja a Windowst
Index
2009. október 9., péntek 16:15
...
Megesett, hogy a kereskedést intézõ windowsos rendszer úgy ahogy van, lefagyott, de egyébként is utálták a brókerek, mert lassú volt. Az új, Linux-alapú szoftver gyorsabb, stabilabb és olcsóbb.
...
A londoni tõzsde, amit a Wall Street mellett a világ legfontosabb pénzügyi központjai között tartanak számon új szoftverre és operációs rendszerre áll át,......
...
A világ vezetõ tõzsdéi, így például a New York-i, már régóta linuxos rendszert használnak."

Bõvebben: http://index.hu/tech...bja_a_windowst/

[kroozo]

Idézet: Jahno - Dátum: 2009. okt. 9., péntek - 0:24

Pont azt mutatja. De másik topikban is ahol "5 percenként lefagy az a szar"-ozás megy, ott is sorolhattam én akár a billiárszalonok vagy bowlingpályák vezérlését, az sem hatott rájuk. Mert ha 5 percenkén megállna, azért az nem egyszerû ott sem, lehet nagyobb dráma van, mint a csatahajósnál

Meg mondom, szingapúri kikötõben a rakodást, meg a többit, melyik konténer hova kerül, minek kell sürgõs hûtés, hogy rakják sorrendbe a hajót, hogy ne dõljön oldalra, de az legyen felül, amit elõször le kell venni. Csak lestem, napi 65millió konténer baze.

Azert annyira ismerhetnel mar, hogy az ot percenkent lefagy ez a szar, az nem az en mokam Amit leirtal azzal nincs is semmi gond, azt lehet windowssal is (meg nagyjabol barmi massal is nyilvan), a csatahajonal csak azon akadt fent a szemem, hogy ilyen haditechnika vezerlesnel muszaj sokhelyen a realtime utemezes ugye, az meg nem jatszik. De meg is fejtettem

[tomtyi]

@Jahno:
csak nehogy az legyen a következõ hír, hogy a rossz irányítás miatt a szingapúri kikötõt lebontotta egy olasz hadihajó.

[tomtyi]

@Jahno:
csak nehogy az legyen a következõ hír, hogy a rossz irányítás miatt a szingapúri kikötõt lebontotta egy olasz hadihajó.

[akaido]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. szept. 23., szerda - 7:54

Lehet nem az, amit Torvalds elképzelt. De nem baj. Cserébe viszont meghódította az otthoni felhasználók egy részét is. Ez nagyon nagy eredmény. A kernel lassulását pedig bõven kompenzálja a mostani olcsó hw egyre fokozódó gyorsasága. A 10 kiadás alatt 12 százalékkal lassulás azonos hw-re vonatkozik.

Windows-sal összehasonlítani baromság. Más a kettõ. A Win hibrid kerneles, a Linux monolitikus kernelû. Bizony, van élet a Windows-on kívül is. Sõt, kell, hogy legyen. Még asztali gépeken, felhasználói körben is. Ha csak Windows lenne, akkor az MS-nek nem lenne ösztönzés, hogy egyre jobb rendszereket írjanak. Nem kell lenyomnia a Windows-t. Elég, ha olyan "részesedése" van, amivel az MS már nem ülhet a babérjain. Nem a Windows ellenfelének szánták a linuxot, de idõközben mégis kicsit ilyen irányba ment el. Egyáltalán nem baj. Ez az elvakult Windows fanoknak is érdeke.

A unix alapú rendszerek mindig is technológiai fölényben volt az amatõröknek szánt MS vonallal szemben. Már a DOS korszakától kezdve. Kezdettõl fogva többfeladatos, többfelhasználós, multiprocesszoros, POSIX szabványt követõ rendszerek voltak, szemben az MS egyedi, korlátokkal tûzdelt bénázásával. Aztán GUI kezelésben is beelõzték. Most újabban a desktop effektekben is beelõzte pl. a Compiz a Vistát. Minden újítás hamarabb volt bennük megtalálható.

Egyébként a lassulásért cserébe óriásit fejlõdött a linux. Sokkal több hw ismer fel. Sokkal felhasználóbarátabb distrok jelentek meg, amelyeket egyenesen könnyebb kezelni, mint a Windowst. Hol tud Windows alatt 1-2 kattintással programot, OS-t telepíteni a felhasználó? Úgy hogy az le is töltõdik, települ, ikont tesz ki, és készen használható (pl. Synaptic). Ma a Windows már csak három dolog tartja életben:
- megszokás: mindenhol ez tanítják, kezdõ felhasználók 99%-a ezzel találkozik. De ez változni fog.
- játékok: ha majd linuxra is lesz univerzális játék API (nem csak OpenGL, hanem átfogó - hang, vezérlõk- mint a DirectX) és kijönnek erre is a játékok, akkor változni fog a helyzet
- professzionális célalkalmazások, amelyeknek még csak Windows-os változatuk van. Ezen se nehéz változtatni a jövõben, ha a fejlesztõkben megvan az akarat.
Ha ilyen ütemû lesz a linux fejlõdése, mint eddig, akkor max 10 év alatt eljön a fordulat szép fokozatosan. Lenyomni meg nem kell neki.

Közoktatási "ártányféregként" lopom a napot.
Mondhatni testközelbõl figyelem az oktatásban a szoftverek-köztük az op.rendszerek- felhasználási változásait.
Most csak címszavakban:
1. A SuliX évekkel ezelõtti kezdeményezését használja valaki?
2. Az MS a Tisztaszoftver és a Campus keretei között is is diktálni próbálja a trendi_trendet.
3. Debian szerverünk van, de a fõiskolán nem oktatták szerver szinten, miért? Igaz MS szervert sem.
A számítástechnika tanerõ többnyire rendszergizda is egyben-  többnyire kényszerbõl, mert az iskolák (különösen az ált. isk.) többségének nincs kerete egy fõállású rendszergarázdára.

szerk: Sztem mindegyik op.rendszer "belakható", használható. Van akinek ez jön, be van akinek amaz, a lényeg, hogy van választék.
A marketing meg a reklám egy másik dolog.
A Linux elõnye lehet az ingyenessége, erõforrásokkal jobban gazdálkodása, megbízhatósága.

Szerkesztette: akaido 2009. 10. 11. 18:45 -kor

[Jahno]

Idézet: akaido - Dátum: 2009. okt. 11., vasárnap - 19:40

1. A SuliX évekkel ezelõtti kezdeményezését használja valaki?

Szerintem fél év alatt kihalt. Amint hozzáértõ Linuxost hívtak volna, az erõltette a sajátját, jöttek a Fedorások, máshola Kubuntu. Aztán ha cégnél kirúgják a RH-os admint, akkor jön a másik, hogy húúúú, Debian kellene, mert az jobbabb...

Sulix helyére meg mentek fel sorban a warezwinek.

[attilav]

Szerintem a linux még mindig nehézkes windowshoz képest, gondolok itt a driver telepítésre, ha a usernek szerencséje van akkor a benne van a kernelben, de ha nincs akkor ahány gyártó annyi féle script van a driverek telepítésére, és persze elõfordulhat hogy az a script nem mindegyik disztrón mûködik. Ez azért elég nagy szívás. Persze script nélkül is telepíthetõ, de ez nem várható el az egységsurgarú usertõl, míg windowson akkor is egyszerû dolga van ha nincs a driverhez telepítõprogram, mert ott az inf file, meg az eszközkezelõ és csak ráhúzza a drivert a kérdõjeles eszközre, az inf meg mindent leír hova kerüljenek a fájlok milyen paraméterekkel töltse be õket a rendszer, és milyen azonosítójú eszközt mûködtessenek. Meg az eszközök felett valahogy nekem úgytünik nagyobb kontrollt ad a windows már ami az áttekinthetõséget illeti, mert az eszközkezelõben látható ha valami ütközik, driverprobléma van, stb, de itt egy helyen le is tudom pár kattintással tiltani az eszközöket ha arra van szükség. És most ne jöjjetek azzal hogy van lspci mert az nem helyettesíti, nem tudja helyettesíteni. Ugyan linuxon vannak próbálkozások az eszközkezelõ megteremtésére de elég gyengék, ahhoz hogy legyen egy normálisan használható eszközkezelõ jelentõsen módosítani kellene a kernel modulbetöltési részét, meg a drivertelepítési eljárást egységesíteni. Talán kezdetnek elég volna annyi ha scriptek helyett itt is inf fájlok mondanák meg a kernelnek hogyan töltse be a modult, a modulok pedig jelentenék egy központi adatbázisnak a státusukat (betöltve, betöltve de probléma van, nincs betöltve, hiba miatt nem lehet betölteni, stb), lenne egy API amivel GUI alól kezelhetõ lenne ez az egész, és erre alapozva windowshoz hasonló eszközkezelõt lehetne összekalapálni. Az inf fájlok kezelését és ezek alapján a kernelnek átadandó utasításokat valamint a modulok státusjelentését és az eszközkezelõ adatbázist egy userspace daemon kezelné, ezt a daemont lehetne programozni egy API-val.
Én így képzelem el.

Szerkesztette: attilav 2009. 10. 11. 22:54 -kor

[Raynes]

Idézet: attilav - Dátum: 2009. okt. 11., vasárnap - 23:43

Az inf fájlok kezelését és ezek alapján a kernelnek átadandó utasításokat valamint a modulok státusjelentését és az eszközkezelõ adatbázist egy userspace daemon kezelné, ezt a daemont lehetne programozni egy API-val.
Én így képzelem el.

Nem lenne egy teljesen rossz elképzelés, de a linux logikájába nem illik bele. Nagyon Windows logikával gondolkodsz. A két rendszer teljesen más, konkrét módszerek elég nehezen emelhetõk át egyikbõl a másikba.

A driverprobléma a hw gyártók szemétsége és igénytelensége. Sokszor már Win9x-re, de se Win2k/XP, se semmire nincs driver. Nemhogy a fõbb linux disztribekre (Debian, Red Hat/Fedora család), esetleg *BSD. Meg a driver support is elég rövid életû szokott lenni, kirittyentenek 1-2 verziót, aztán megáll a szekér, frissítésekkel jönnek a kékhalálok, stb...
Pedig egy drivert elég alapvetõen 2 rendszerre (Win/*x) rendesen megírni, onnan kis módosításokkal át lehet ültetni elterjedtebb "testvér" rendszerekre. Csak hát minek írjanak rendes driver(eke)t, mikor a vásárlók 90%-a PC-hez nem értõ, warez Win only barom és megvesznek akármilyen sz@rt. Minek a fejlõdés, minek akármibe is munkát belefektetni, ha jó az az igénytelenség, ami most van...

[Szabcsi]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. okt. 12., hétfõ - 9:31

Csak hát minek írjanak rendes driver(eke)t, mikor a vásárlók 90%-a PC-hez nem értõ, warez Win only barom és megvesznek akármilyen sz@rt. Minek a fejlõdés, minek akármibe is munkát belefektetni, ha jó az az igénytelenség, ami most van...

Ez véleményem szerint (már megint) egy igen erõs csúsztatás, régen beszart volna az iparág ha a "vásárlóerõ" 90%-a az általad leírt fajtajegyekkel rendelkezne.

[Warrior]

Idézet: attilav - Dátum: 2009. okt. 11., vasárnap - 23:43

... Meg az eszközök felett valahogy nekem úgytünik nagyobb kontrollt ad a windows már ami az áttekinthetõséget illeti, mert az eszközkezelõben látható ha valami ütközik, driverprobléma van, stb, de itt egy helyen le is tudom pár kattintással tiltani az eszközöket ha arra van szükség. És most ne jöjjetek azzal hogy van lspci mert az nem helyettesíti, nem tudja helyettesíteni. Ugyan linuxon vannak próbálkozások az eszközkezelõ megteremtésére de elég gyengék, ...

öööö, esetleg lsmod, modprobe, rmmod, proc filerendszer, satöbbi...

Driver (vagy nevezzük modulnak) kezelés bizonyos értelemben még hatékonyabb is linuxban, de tulajdonképpen meg van oldva az "eszközkezelõ". Az, hogy te hozzászoktál a GUI-s eszközkezelõhöz, nem a linux baja, megvannak neki is az eszközei. Arról nem tehet a linux, hogy nem GUI-s az eszközkezelõje, de a megfelelõ kezekben ugyanolyan hatékony, sõt, ha megvan a megfelelõ modul, akkor tulajdonképpen nem is értem, mi bajod vele...

ps.: amúgy egész konkrétan mi a gondod a kernel module loader-rel? Az eszközök kezelése nem lesz hasonló a windows-hoz, mert maga a rendszer sem az. Miért "jobb" az Inf file, mint pl. az init szkriptek? Nem mindegy, milyen fájlok, vagy mi? Vagy azt nem érted, a linux miért nem olyan, mint a windows? Mert akkor nagy ott a félreértés.

Amúgy linuxban is megvan az eszközkezelõ, de nyilván, mivel nincs natív GUI, ezért minden ablakkezelõ alatt külön-külön. Az viszont elõny, hogy nincs natív GUI, az X különválik a DE-tõl. Napersze aki otthon felrakja, oszt bepöccen, s megy, lehet, hogy nem vesz észre semmit.

Vagy talán azért nincs linuxban natív GUI-s megoldás, mert egyszerûen felesleges. Aki ért hozzá, az pillanatok alatt odahegeszti konfigfájlokból. A GUI-s megoldások csak habok a tortán. A linux NEM GUI-ra "épül", ott ez csak opció, de vannak elõnyei is: pl. többféle GUI-ból választhatsz, ami neked tetszik, minimálistól kezdve egészen "fejlett" GUI-kig, vagy 8-féle ablakkezelõ. Ez pl. kimondottan elõny a windows-hoz képest... De mivel egyik sem natív, ezért nem nagyon lehet GUI-s alapú "alacsony szintû" szoftvert csinálni, hisz maga a rendszer felépítése egész más, nem összekeverendõ a windows-zal (mégis mennyien keverik)!

Szóval nem értem, mi a gond egész konkrétan.

ps/2.: én inkább úgy fogalmaznám, hogy vannak, akik megszokták s jobban szeretik a GUI-t annak összes elõnyével és hátrányával együtt (mert bizony vannak hátrányai is, bármilyen GUI-ról is van szó ugyebár), s vannak, akik konzolon, szövegfájlokban sokkal de sokkal jobban és hatékonyabban tudnak mûködni mint egérrel!
Tehát szerintem inkább pusztán ízlés kérdése a dolog. Mindkét rendszer ugyanazon mûveleteket "tudja", még akkor is, ha linuxban néha külsõ driverekkel valóban görcsölni kell; a linux nem erre készült igazán, a kernel nem errõl szól, ez hátrány a windows-hoz képest, de vannak bizony elõnyök is. Mindkét oldalon.

Szerkesztette: Warrior 2009. 10. 12. 11:14 -kor

[Raynes]

Idézet: Szabcsi - Dátum: 2009. okt. 12., hétfõ - 10:32

Ez véleményem szerint (már megint) egy igen erõs csúsztatás, régen beszart volna az iparág ha a "vásárlóerõ" 90%-a az általad leírt fajtajegyekkel rendelkezne.

Jó. Lehet, hogy nem 90% számszakilag. De óriási hányad. Rosszabb esetben csak az árát nézik egy terméknek. Jobbik esetben a teljesítmény/ár arányt. A legritkább, ha a fogyasztó azt is megnézi, milyen a termék minõsége, megbízhatósága, garidõ, driver support mértéke, stb... Ez az óriási hányad tarja el lényegében az egész ipart. A hülyékbõl lehet megélni. Erre jött rá a M$ és erre alapoz mindent azóta is. Nem véletlen a sikere. Nem azért ekkora monopólium, mert a legjobban ért hozzá és szakmailag a legleg. Hanem mert jó az üzleti stratégiája. A gazdasági erõ meg hozza magával a többit.

Ahol tényleg ipari/professzionális a felhasználás, oda szereznek be olyan (cél)hw-eket, amiknek tuti van drivere minden használt rendszerre, vagy ha kell, akkor írnak hozzá. De az ilyen helyek nem ipareltartók. Õk maguk az ipar.

[Szabcsi]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. okt. 12., hétfõ - 12:59

Jó. Lehet, hogy nem 90% számszakilag. De óriási hányad. Rosszabb esetben csak az árát nézik egy terméknek. Jobbik esetben a teljesítmény/ár arányt. A legritkább, ha a fogyasztó azt is megnézi, milyen a termék minõsége, megbízhatósága, garidõ, driver support mértéke, stb... Ez az óriási hányad tarja el lényegében az egész ipart. A hülyékbõl lehet megélni. Erre jött rá a M$ és erre alapoz mindent azóta is. Nem véletlen a sikere. Nem azért ekkora monopólium, mert a legjobban ért hozzá és szakmailag a legleg. Hanem mert jó az üzleti stratégiája. A gazdasági erõ meg hozza magával a többit.

Ahol tényleg ipari/professzionális a felhasználás, oda szereznek be olyan (cél)hw-eket, amiknek tuti van drivere minden használt rendszerre, vagy ha kell, akkor írnak hozzá. De az ilyen helyek nem ipareltartók. Õk maguk az ipar.

Miért kellene végletekben gondolkodni, nemcsak tökhülye felhasználók tömegei és tökös profik vannak célhardverekkel, hanem pl több (tíz)ezer végponttal (saját, hülyének legkevésbé sem nevezhetõ IT üzemeltetéssel) rendelkezõ cégek, akik valójában eltartják az iparágat...

[Warrior]

Idézet: Szabcsi - Dátum: 2009. okt. 12., hétfõ - 13:25

Miért kellene végletekben gondolkodni, nemcsak tökhülye felhasználók tömegei és tökös profik vannak célhardverekkel, hanem pl több (tíz)ezer végponttal (saját, hülyének legkevésbé sem nevezhetõ IT üzemeltetéssel) rendelkezõ cégek, akik valójában eltartják az iparágat...

Szerintem ez a "középréteg" akármilyen operációs rendszert képes megtanulni hatékonyan kezelni.

[Szabcsi]

Idézet: Warrior - Dátum: 2009. okt. 12., hétfõ - 14:15

Szerintem ez a "középréteg" akármilyen operációs rendszert képes megtanulni hatékonyan kezelni.

Nem ezt vitattam, s nem is írtam semmit ami arra utalna hogy ez oprendszer/gyártó-függõ lenne, a "hülyék" meg mennek a kisebb ellenállás felé mint pl a GUI-s eszközkezelõ...

[Raynes]

Idézet: Szabcsi - Dátum: 2009. okt. 12., hétfõ - 13:25

Miért kellene végletekben gondolkodni, nemcsak tökhülye felhasználók tömegei és tökös profik vannak célhardverekkel, hanem pl több (tíz)ezer végponttal (saját, hülyének legkevésbé sem nevezhetõ IT üzemeltetéssel) rendelkezõ cégek, akik valójában eltartják az iparágat...

Sok céget, hivatalt láttam már belülrõl. Nem a Blikkben és a Fókuszban láttam, hanem a saját két szememmel. Nem tudom hányezer végpont ide, vagy oda, hülyék hozzá, mint a s3gg. Nem is igazán az IT szakembereikkel van igazán a baj, õk két tûz között vannak: a hozzá nem konyító vezetõség diktálja a baromságait (beszerzés, szervezés) és szenvedni kell a sok hülye felhasználójuk miatt (Mancika nem találja az ikonokat). Sok ECDL idióta. Semmi közük nincs se a PC-hez, se az IT-hez. Maradjunk abban, hogy tök hülyék. Ami nem baj, de õk tartják el az ipart végsõ soron és emiatt az õ igényeik kapnak prioritást. Mert a piac...

IT területén a középréteg (értenek hozzá valamennyire elfogadható szinten) nagyon szûk. Inkább végletek vannak, abból is inkább a rosszabb véglet a jelentõsebb. Lehet a 90% túl pesszimista becslés. Szerinted akkor hány % kb? Nem mintha magán a konkrét számon lenne a lényeg, hanem a tényen. Nagyon sok a gyökér lámalámpa és a piac belõlük tud megélni.

A piaci szervezõdés soha nem fedi le rendesen a szakmaiságot. A piacnak a profit az érdeke, nem a szakmai fejlõdés. M$ ide-oda, az *x rendszerek nagyon fontosak voltak mindig is a IT-ben. Ha õk nincsenek, akkor még mindig a DOS/Win9x/ vonalnál tartanánk. Az *x rendszerek nyomására kezdett bele a M$ a hibrid NT kernel fejlesztésébe (és vett át *x-es megoldásokat) és abból él a mai napig. A következõ jelentõs fejlesztési fázis a virtualizáció lesz, de ez még a jövõ, legalább az M$ ezt észrevette. Talán az AD volt még az M$ részérõl normális fejlesztés. Ofiszot és a többi gyökérséget felejtsük el, azok nem IT mozgató erõk.

Ami a cikket illet: a linux jó felé megy. Manapság az megfizethetõ, erõs hw-ek korát éljük. Ma már nem kell a kernel méretén spórolni. De ettõl még a koncepció is fontos. Nem csak a kernel.

[Szabcsi]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. okt. 12., hétfõ - 15:00

Nagyon sok a gyökér lámalámpa és a piac belõlük tud megélni...M$ ide-oda...

Szvsz meg éppen miattuk vált tömegben termelt, mára bárki számára megfizethetõ / elérhetõ eszközzé, valóban személyivé a számítógép ami az asztalodon van, és nem valami alagsori helységben háromfázison...

[Raynes]

Idézet: Szabcsi - Dátum: 2009. okt. 12., hétfõ - 15:34

Szvsz meg éppen miattuk vált

Szerintem meg nem. Nélkülük talán még nagyobb lett volna a fejlõdés.

Vitaállás 1:1. Jó veled vitázni, csak reménytelen, mert elfogult vagy az irányukba.

[Warrior]

Igen, valami ilyesmit akartam én is kérdezni: tömegtermék tényleg van, gyors gépek tényleg vannak. De vajon "igazi" fejlõdés van-e? Nem lehet, hogy voltaképp ugyanolyan primitívek vagyunk a mai szuper gépeinkkel és programjainkkal, mint mondjuk 20 évvel ezelõtt? Valóban elõrébb van-e az emberiség a technológia eme fejlettnek mondott korszakában, vagy csupán tele vagyunk apró és gyors kütyükkel, amik néha mindenféle érthetetlen üzeneteket írogatnak...?

[Nyulpapa]

Idézet: Warrior - Dátum: 2009. okt. 12., hétfõ - 17:08

1

Rég nem jártam erre...

@Warrior:

"
Driver (vagy nevezzük modulnak) kezelés bizonyos értelemben még hatékonyabb is linuxban, de tulajdonképpen meg van oldva az "eszközkezelõ". Az, hogy te hozzászoktál a GUI-s eszközkezelõhöz, nem a linux baja, megvannak neki is az eszközei. Arról nem tehet a linux, hogy nem GUI-s az eszközkezelõje, de a megfelelõ kezekben ugyanolyan hatékony, sõt, ha megvan a megfelelõ modul, akkor tulajdonképpen nem is értem, mi bajod vele..."
---
Pont errõl beszéltem idáig. Minden szart meg lehet csinálni a *x-ben, mint a vindovzban, csak nem kényelmesen, két kattintásra, hanem "megfelelõ kezek" kellenek hozzá. Többek között ezért sem terjed otthon. A drájver ellátottságról meg ne is beszéljünk.

@N0zer0:

"M$ a hibrid NT kernel fejlesztésébe (és vett át *x-es megoldásokat) és abból él a mai napig"
--- LOL, kicsit el vagy tévedve. A májkroszoftnak a az oprendszer  üzletág csak egy a sok közül, nem ebbõl élnek (még ha szignifikáns bevételük is származik ebbõl). Mit is értesz pontosan a hibrid NT kernel alatt? Az NT kernel fejlesztése 1989 novemberében kezdõdõtt és IBM & Microsoft gyermek volt, OS/2 3.0 -t akartak csinálni POSIX kompatibilitással. Milyen *x megoldásokt is vett át? A POSIX szabványnak megfelelõket? Hagyjuk már a hülyeséget... (ez tipikus linuxos gyökérség, mindig felkapom a vizet rajta)

"Ofiszot és a többi gyökérséget felejtsük el, azok nem IT mozgató erõk"
--- Valóban nem volnának azok? Pénzben vagy pontosan miben nem?

[Warrior]

Idézet: Nyulpapa - Dátum: 2009. okt. 13., kedd - 9:18

... A drájver ellátottságról meg ne is beszéljünk.
...

Ez nem a linux hibája. Ugyanúgy lehetne írni oda is drivert bármilyen eszközhöz + alkalmazást, stb.