Idézet: Jakuza - Dátum: 2006. jún. 14., szerda - 12:10
Jol vedtheto az lehet csak az a baj, hogy nem igaz.
Az osszes eddigi tezis billeg meg Einstein relativitas elmeleteben is vannak olyan pontok, amiket azota bebizonyitottak, hogy nem igaz.
Hát én ilyenekről nem tudok, de nyugodtan elmondhatod, hogy elméletének mely részei nem igazak.
Idézet
Raadasul manapsag nagyon sok mindent ugy akarunk bebizonyitani, hogy szinte semmirol nem tudunk semmit.
Meg egy gombvillamot sem tudnak megmagyarazni.
Illetve probaljak csak.
Hát a tudomány már csak ilyen. Nem tud mindenre magyarázatot adni, de idővel egyre többre tud. A gömbvillámok esetén speciel az a probléma, hogy nem tudják tanulmányozni őket, mert nagyon-nagyon ritka jelenségekről van szó. Emiatt borzasztó keveset tudnak róla, épp ezért nincs is elfogadott elmélet a mikéntjükről.
Idézet
Amugy manapsag a legtobb tudomanyag semmi egyebrol nem szol, mint a tezisek gyartasarol.
De hogy az ervrendszer billego pontjaira egy peldaval reagaljak.
Lasd kicsit korabban, ahol az akkori "jelenlegi tudomanyallas mellett" mondtak, hogy a fold lapos, ozont lelegzunk be es hasonlo badarsagok, mert nem voltak akkor meg bizonyithatoak az allitasok.
Marpedig azok az elmeletek azota megdoltek, mint oly sok mas is. Tehat az elmeleti filozofiai bizonyitasi felepites addig semmit nem er mig bizonyithato nem lesz.
A "föld lapos" elmélet nem volt tudományos elmélet. Legalábbis modern tudományos elméletnek semmiképpe nem nevezhető, a modern tudomány ugyanis Newton korában alapózódott meg, akkor fogadták el a tudományos módszertan ismérveit.
Bizonyítás alatt nem azt kell érteni amit te gondolsz. A tudományos elméletek nem bizonyíthatóak úgy, mint a matematikai elméletek. Egy tudományos elmélet (vagy talán használjuk inkább a modell szót) bizonyítása az, hogy összevetik a megfigyelésekkel és ha azokkal egyező eredményt ad (bizonyos pontosságon belül), akkor "bizonyítottnak tekinthető". Ez még nem elég ahhoz, hogy el is fogadják és ahsználják, ahhoz más kritériumoknak is meg kelle felelnie.
Érdekes mellesleg, hogy a "lapos föld" modell nem is olyan hülyeség, mint elsőre tűnik. Ha a mezőn bandukolsz és el akarsz találni a szomszéd faluba, akkor ezt a modellt használod. Sőt, az iránytű használatánál sis ezt használod, meg a Nap alapján történő tájékozódásnál is. És a modell teljesen jól működik ezekben a speciális esetekben. A Newtoni mozgástörvényeknél is jobb az Einsteini, de a földi körülmények közt í Newtonit használjuk, mert annak pontossága is bőven elég.
Idézet
Ha megtapasztalod, sajat szemeddel es mas szemen keresztul is latod csak akkor valik bizonyitottnak.
De elengedhetetlen, hogy kezzelfoghatova valjon a bizonyitas, ne csak feltetelezesen alapuljon.
A "ha",lehetne","ha olyan volna", az szimplan talalgatas.
Így van. De az ilyet nem is hívják tudományos elméletnek. Az csak koncepció vagy ötletelés. Ha elég sok tapasztalat támasztja alá, akkor lesz belőle elmélet. Ami persze bármikor megdőlhet, ha új annak ellentmondó tapasztalati tényt fedeznek fel. Ez számtalanszor megtörtént már a tudomány története folyamán, mégsem esett kapott senki sírógörcsöt.
Idézet
Az emberiseg megakar magyarazni mindent tezisekkel, hogy o milyen okos, aztan meg arra sem kepesek, hogy egysegesitsek a fold nyelvet, hogy egymassal kommunikalni tudjon az osszes ember.
Annyira gyerekcipoben jar minden meg most is, hogy rafogni valamire bebizonyitas nelkul, hogy szentiras amit mondanak az rohej.
Marpedig a mai tezisek tomkelege csak a feltetelezesen mulik, nem bizonyitasokon.
Az egységes nyelv kidolgozásának semmi köze sincs a tudományhoz. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy jó húzás lenne. Egyelőre tökéletesen megfelel az angol ilyen célra.
A többi meg csak azt mutatja, hogy nem tudod mit jelent a bizonyítás a tudományon belül.
Athlon 64 939 2 GHz Winchester mag, GigaByte NF4 K8N Ultra-9 (passzív chipset), GigaByte X800 (passzív), 2x512 KingMax HC 500 MHz, Hitachi 160 Gb, NEC 3520, Coolink BAT01VS (1040 ford.), Chieftec 420W, Chieftec ház, Samsung 193P TFT monitor