[bogdan]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 23., szerda - 17:59

1. Pedig ez nem igaz. A gyártónak is a bevétele fontos, és mivel az AMD és az Intel közös ISA-n ülnek az x86-ban, ezért a processzorok száma rohadtul lényegtelen összehasonlításkor.

2.Az IPF-nél bár új ISA, azért nem érdekes a processzorszám igazán, mert nem tudod, az hány gépet jelent a valóságban, sem azt, mennyi a bevétele belõle a gyártónak.

1. azt hiszem sorozatban felreertjuk egymast. termeszetesen az Itaniumrol, Opteronrol es Xeonrol beszelek darabszam. igy azt hiszem nincs vita kozottunk.

2. nem is tudom.. az, hogy hany gepet jelent, az eddig nagyjabol megjelent. (26-33e tavaj, 30-?e iden). a processzorszamrol is vannak jo infoink (100e felett kevessel eddig, iden 170e-et szallitott a HP-nak az Intel, mondjuk 150-250e kozott). nem pontos szamok, 2x-es szorzo a bizonytalansag, de kiindulasnak jo. a bevetelt is lehet jol saccolni: tudjuk mennyibe kerulnek a processzorok 1000-es tetelben ahogy a gyar arulja, a kulonbozo processzorok eloszlasat lehet jol tippelni (es nagyot nem lehet tevedni.) nem mondom, hogy "fillerre" kiszamolhato, de nagyjabol azert jol lathato a nagysagrend. es az egy erdekes adat..

Idézet

Az pedig, hogy mirõl beszélnek is mirõl nem, nem jelzi, hogy milyen lehet a valódi helyzet.

meg csak veletlenul sem szandekoztam ilyet allitani. csak sajnalkoztam, hogy nincs adat!

*************************************************
hvuk: special jol mondja, hogy a ISS beli Itanium novekedesrol nem tudunk semmit! ambator ott az x86 mar egyertelmuen konkurencia, igy a BCS visszaszorulasarol beszelhetunk, amit kompenzal az ISS Itanium novekedese, ami viszont veszelyes, mert az x86 bezabalhatja mint disznok.

special: azert ha mar sikerult igen konkret es jo adatokra lelnunk, sot meg is egyeznunk bennuk, akkor ne legyenek mar ilyenek:

Idézet

talán FYQ3-ban több mint 50%-ban is

ird, hogy pontosan 50%, oszt kesz!

**************************************************

Idézet

SFIJ, aza a rendszerek/platformok száma akkor, amelyik téged érdekel (Pl. IPF/Linux, Power/AIX, x86/Windows)

pedig Te szoktal peldalozni a socket szam szerinti programarakkal. SFIJ ezekrol beszel szvsz.
(de igen, latszik hogy ez a ket adat erdekes a szoftware vilagaban, szemben a harmadikkal )

[bogdan]

szep ez a HP onreklam, tenyleg. de a PA-RISC-rol hallgatnak mint a vasott kolyok, ha rossz fat tett a tuzre.

es nagyon szep az x86, meg a Linux + Windows (sic!) eloretores. special, meg mindig tartod, hogy a RISC piacat ezek nem veszelyeztetik? (mert ugye az emlitett ket operacios rendszer nem nagyon felel meg azoknak a kivanalmaknak, amiket anno emlegettel.)

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 23., szerda - 17:42

SFIJ, aza a rendszerek/platformok száma akkor, amelyik téged érdekel (Pl. IPF/Linux, Power/AIX, x86/Windows)

azert IPF-re ott van meg a VMS, ami egy iszonyat stabil vasarloreteg, ott vannak a Tandem rendszerek (bankinformatika) meg a hpux meg vannak a vindozos datahenger szerverek is IPF-re. okes hogy ez fregmentalodik meg arnyalja a kepet, de szvsz akkoris fontos. ne feledd, egy Itaniumos compiler eves licenszdija annyiba faj mint maga a processzor

[hvuk]

Az IPF, illetve a RISC témakörben fontos adalék az alábbi.

Idézet

Unix servers experienced an on-year 0.4% slide in factory revenues and 13.7% drop in shipments, said ICD, adding that Global revenues of more than US$3.9 billion for Unix systems in the third quarter of 2005 represented 31.7% of total server revenues.
...
Linux servers posted their thirteenth consecutive quarter of double-digit growth, with year-over-year revenue growth of 34.3% and unit shipments up 20.5%. Although, both factory revenue growth and unit growth have cooled from 2Q05 levels, it is clear that customers continue to expand the role of Linux servers into a broader range of workloads in both the commercial and technical segments of the market.

Microsoft Windows servers continued to show strong growth, as revenues grew 17.7% and unit shipments grew 15.3% year over year.
...
End-user demand for x86 servers, including both x86-32 and x86-64 processors, continued to be strong, with 16.0% on-year revenue growth reaching nearly US$6.3 billion in factory revenues worldwide, IDC stated.

Na, ezek nagyon érdekes adatok. Látszik, hogy a RISC processzorok piaca (idetartozik az IPF is) darabszámban erõsen szûkûl. Mi lehet ennek az oka? Elsõ feltevés az lehet, hogy kevesebb igény van ilyen tulajdonságú és kapacitású gépekre. Ennek ellentmond az, hogy a gazdaság minden térségben nõ, bizonyos nem kicsi piacokon egyenesen szárnyal, mint pl. Kína. Számtalan nagy kínai gyár jelent meg az utóbbi idõben (pl. autógyárak), így emiatt a RISC gépek piacának nõnie kellett volna. De nem tette. Persze piaci konszolidáció is van, cégek egyesülnek, de ez szerintem jóval kevésbé jelentõs tényezõ, mint az elõbbi.

De ha tovább nézzük a számokat, akkor azt játjuk, hogy a bevétel alig csökkent, ugyanakkor a darabszám jelentõsen esett. A gépek átlagára tehát több mint 15%-al emelkedett!!! Ha figyelembe vesszük, hogy az X86 szerverek piaca erõteljesen bõvült, a Linux és a Windowsos gépek forgalma jelentõsen emelkedett, továbbá a Linuxos gépek átlagára jelentõsen emelkedett, akkor a kép - legalábbis szerintem - meglehetõsen tiszta lesz. A konklúzió az, hogy nincs szükség kevesebb nagygépre, sõt az igazán értékes gépek piaca nõtt is valamelyest, viszont alulról erõsen betámadtak a Linux-os és az X86-os gépek. Magyarán egyre többen vesznek nem RISC processzoros gépet arra a célra, amire eddig RISC gépeket vettek. Azaz az a tendencia, hogy a RISC gépek egyre feljebb szorulnak, és ahogy kiszorultak a WS-ek, a kis szerverek és lassan a közepes szerverek piacáról is, az egyre folytatódik. Szerintem ez nagyon erõs bizonyíték az "X86 everywhere" mellett. És erõs naivitás azt hinni, hogy ez megáll, amikor az X86-os gépek további biztonsági, virtualizációs és RAS funkciókat kapnak. Teljesen egyértelmû, hogy ez a tendencia csak fokozódni fog. 2009 január 1-re megteszem én is a tippemet , ekkora a jelenlegi értékbeni 37%-os részesedésrõl a RISC piac 25% alá fog esni (de közelebb lesz a 20-hoz, mint a 25-höz).

Szerkesztette: hvuk 2005. 11. 23. 23:36 -kor

[special]

Néhány észrevétel.

RISC != IPF.
RISC != UNIX

IPF-en fut UNIX, Linux, Windows stb.

Az IPF eladások nagy része nem UNIX.

AZ IPF ugyanúgy hozzájárult a Linux/Windows növekedéséhez.


A UNIX gépek áremelkedését szerintem a konszolidáció hajtja, csökkenteni akarják a gépek számát, ezért virtualizálható és partícinálható nagygépet többet vesznek, illetve az alsóbb kategóriából szorítja ki õket az x86 (üzletileg kevésbé kritikus területek).

Annak egyébként egészen örülök, hogy a közös csoportterápia eredményeként az x86 már nem csak az IFP-et írtja ki, hanem a RISC-eket is.

Szerkesztette: special 2005. 11. 23. 23:55 -kor

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. nov. 23., szerda - 23:32

Na, ezek nagyon érdekes adatok. Látszik, hogy a RISC processzorok piaca (idetartozik az IPF is) darabszámban erõsen szûkûl. Mi lehet ennek az oka? Elsõ feltevés az lehet, hogy kevesebb igény van ilyen tulajdonságú és kapacitású gépekre. Ennek ellentmond az, hogy a gazdaság minden térségben nõ, bizonyos nem kicsi piacokon egyenesen szárnyal, mint pl. Kína. Számtalan nagy kínai gyár jelent meg az utóbbi idõben (pl. autógyárak), így emiatt a RISC gépek piacának nõnie kellett volna. De nem tette. Persze piaci konszolidáció is van, cégek egyesülnek, de ez szerintem jóval kevésbé jelentõs tényezõ, mint az elõbbi.

pár gondolat.

o Az Y2K okán mindenki elõrehozta a nagyberuházásait, sõt kicsit erõn felül is bevásárolt. A nagygépek életciklusa kb 6-7 év, cseréjük mostanában válik esedékessé.
o A pénz kivonult az dotcom bukta után a szektorból és átmozdult a housing-ba. A housing boom lufi mostanában fog kipukkadni
o Nemisoly rég itt is megjelent az a nagy port felkavart "IT már nem számít" címû cikk és nagy igazságokat fogalmazott meg: a luxusberuházások kora egyfelõl lejárt, mindenki megtanulta okosabban, kevésbé pazarlóan használni a meglévõ infrastruktúráját. másfelõl az It-be egy cégben mamár célzottan beruházva nem lehet iszonyat nagy kompetitív elõnyöket elérni, mert mindenkinek van már spiller IT-je. Sokkal inkább a meglévõ sw+hw infrastruktúra racionalizálása jobb kézben tartása a cél.
o ahogy írtad a risc ws-eket kiszorította a wintel, sõt a DTR notebook.
o Kína erõsen protekcionista, a helyben gyártott xeonokból, chipsetekbõl és ramokból épít magának gépeket. ráadásul kína tõkeszegény módon - iszonyat alacsony tõkeigény közepette - hozz azt a termelékenységi rátát mint a nyugat. Ebbe gigantikus masinák gigantikus árcédulái nem férnek bele. a probléma PC szerverekkel is kezelhetõ, csak sok agyalást igényel a mikéntje. Olcsón agyaló kínaiakkal Yangce-t lehet rekeszteni :Ð
o A PCs technológiai ipar gigantikus méreteket öltésével a megjelenõ bevételek lehetõvé tették korábban csak professzionális megoldására szánt technológiák felhasználását és adoptálását budget megoldásokra. Egy az athlonban alkalmazott inner crossbar és IMC megoldás annyira extrém, hogy még a nagy risc gyártók sem nagyon vállagatták be.
o Régebben a risc processzorok voltak gyártástechnológiai elõnyben. Mára gyártástechnológiában a RISC legalább egy generációval a PC processszorok mögött kullog: 65 nano, SOI, low-k. Ez elehtõvé teszi a PC processzorok számára, hogy ugyan szolgáltatásokban még nem, de teljesítményben már állva hagyják a RISC megoldásokat. Az USIV+ és a niagara tán mostanra, ha lépést tud majd tartani.
o a legnagyobb RISC think-thank az alpha csapat egy jó nagy része, akik tudnak is rendes processzort tervezni, jelenleg az X86 körül sertepertélnek, mer manapság ebben van a pénz, nemannyir a RISC-ben.


PS: Az itaniumot én nem tekintem RISC processzornak. (namost persze ez a mondat hülyeség, sõt az egész RISC mamár értelmét vesztette, mert lényegileg a modern X86-ok is RISC-ek) sokkal inkább egy olyan X86 amin lobotómiát hajtottak végre: kikukázták belõle az interpretert, az OoO és az elágazásbecskõ egységet és megnyitották az Inner ISA-t. Nem döbbennék meg, ha az Itanium belsõ VE-i ALU-i meg a többi funkcionális elem rengeteg közös vonást mutatna a XEON-nal.

Szerkesztette: SFIJ 2005. 11. 24. 00:11 -kor

[bogdan]

hvuk, a problema meg ennel is osszetettebb, es meg rosszabb a RISC/EPIC-re nezve. ugyanis nem csak az Igazi Ferfiak kezdenek visszaszorulni, de mar azok sem Igaziak, akik Ferfinak latszanak.

hogy bovebben kifejtsem: nem tudom, hogy Power vagy Sparc architekturara hanyan hasznalnak linuxot. (mondjuk a Solaris 8 processzorig ugyanugy ingyenes, igy bolond aki linuxot hasznal ra, de azert bizonyara vannak nem is kevesen.) egy nagyon valoszinu adatot tudunk: az Itaniumok tobb mint a fele linux/windows alapu. (az SGI Linux alapuakat arul, a HP Itanium bevetelenek a fele az ISS-bol jon.) az viszont egyertelmu, hogy (barmennyire is szeretem a linuxot) az nem lesz ugyanolyan, mint egy alapbol erre a piacra megirt UNIX (vagy mas hasonlo mint a VMS..) azaz itt csunya verkeveredes folyik, az altalad emlitett Linux es Windows novekedes az x86-on _tulmutat_! de visszafele is igaz: Opteronra is Solarist rak az okos Sun vasarlo.. szerintem a RISC elindult a felhigulas, az x86 (pl RAS funkciok) meg a tomenyedes fele. egyre inkabb enyeszik el kozottuk a kulonbseg. ezen a piacon meg mar nem lesznek vedett helyzetben! (special csoportterapiarol beszel, pedig eddig is mindenki ugyanezt mondta, meg o is )

masfelol nem csak hogy nincs szukseg nagyobb gepekre, hanem exponencialisan nagyobbakra van szukseg az elmult 5-10 evben, amit viszont a nagygepek keptelenek kielegiteni, ellenben a cluster-ekkel. ott viszont mar teljesen mas viszonyok uralkodnak. nem ragozom, eleg a top500-ra ranezni. meg ugye regen ezek nem voltak alternativak, igy ha nagyon nagy szamitasokra volt szukseg, akkor nagygepet vettek. egyszoval nagygepekre (kozos osztatlan memoria, nagyon szoros processzorkozi kapcsolatok, stb) egyre kevesbe van szukseg (persze aranyaiban..)

ha ezeket nezem, amit itt leirtam, akkor ez pont egybeesik a trendel, amit beideztel, pedig nem abbol szurtem le.

**************************
SFIJ: "Az itaniumot én nem tekintem RISC processzornak." lehet. az IDC es Gartner viszont "RISC/EPIC" piacrol beszel az x86 piaccal szemben.

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 23., szerda - 23:50

Néhány észrevétel.

RISC != IPF.
RISC != UNIX

IPF-en fut UNIX, Linux, Windows stb.

Az IPF eladások nagy része nem UNIX.

AZ IPF ugyanúgy hozzájárult a Linux/Windows növekedéséhez.

Még szerencse, hogy ilyeneket nem is mondtam.

Nyilván a fenti halmazok (RISC, IPF, X86, Windows alapú szerverek, Linux szerverek, RISC gépek) átfedik egymást. Már ahol persze lehetséges ez. De ettõl még a tény tény marad, a RISC gépek (beleértve az Itaniumos gépeket is) értékben stagnál, sõt visszaesik (1.4%-os csökkenés éves szinten), a darabszámban pedig - vélhetõleg - nagyon erõsen visszaesik (hasonlóan a RISC-ekhez). Ehhez jönnek hozzá az egyéb paraméterek és ebbõl a kettõbõl következik amit mondtam.

Idézet

A UNIX gépek áremelkedését szerintem a konszolidáció hajtja, csökkenteni akarják a gépek számát, ezért virtualizálható és partícinálható nagygépet többet vesznek, illetve az alsóbb kategóriából szorítja ki õket az x86 (üzletileg kevésbé kritikus területek).

Annak egyébként egészen örülök, hogy a közös csoportterápia eredményeként az x86 már nem csak az IFP-et írtja ki, hanem a RISC-eket is.

Igazad lenne, ha a RISC gépek piaca nõne. De nem nõ, sõt csökken.

Tudsz indokot arra, hogy ne az X86 legyen az egyeduralkodó 5-8 éven belül? Bármi indokot? Komolyan érdekel, mert én egyet sem találtam.

[bogdan]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. nov. 24., csütörtök - 1:57

Tudsz indokot arra, hogy ne az X86 legyen az egyeduralkodó 5-8 éven belül? Bármi indokot? Komolyan érdekel, mert én egyet sem találtam.

erdekel, hogy Neked sikerul-e valaszt kicsikarnod belole, mert nekem nem sikerult!

udv: bogdan a szemtelen.. 

[SFIJ]

bogdan. a klaszterek világa gey teljesen más világ, mint a nagygépeké. nagygépen van a jó kis megírt fortran programod és utána a compiler dolga, hogy ebbõl az adott gépen kihozza a maximumot. a klaszter esetén ez nem megy. kell egy nagyon okos ember, aki a problémát ráreszeli a klaszter architekúrájára.
a) klaszteren sok node-on rengeteg processz. egymás memóriáit nem látják. kommunikáció file-okon keresztül (NFS) vagy IPC
b) a processzek kommunikációja a hagyományos nagygépekhez képest iszonyat lassú, nem hibatûrõ, de a processzek iszonyat sokan tudnak lenni.

kell egy iszonyat okos scehduler, aki leosztja a táncot majd a végén beszedi az eredményeket. az se jó ha a processzek túl hamar végeznek, mert akkor nagy lessz a messaging miatti lagzás, az se jó, ha túl sokat molyonak, mert akkor nem tudod eldönteni, hogy most behalt a kincsem vagy még éldegél. nagyon fontos, hogy a problémát elkülöníthetõ, diszjunkt adatkupacokra oszthasd. voltaképp egy dat-flow architektúrát tervezel, ami rossz esetben még iteráni is kényszerül (!)    Ez már nem az igazi nagyfarkú férfiakprogramzók hatásköre, hanem sokkal inkább a programtervezõ matematikusokéi. mivel az ilyen szofferek elõállítása temérdek idõ (mert pl struktúrálisan kell garantálni a mûködõképességet) ez egy tök más paradigma, mint a nagygépes világé. ergo nem látom be, hogy a klaszterek a nagygépek kárára tudnának növekedni.

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2005. nov. 24., csütörtök - 0:57

Tudsz indokot arra, hogy ne az X86 legyen az egyeduralkodó 5-8 éven belül? Bármi indokot? Komolyan érdekel, mert én egyet sem találtam.

amig szilikonon maradunk, az x86 mindent megkajál. egyszerûen nem éri meg az epic meg az egyébb isa-k kínjaival tovább pöcsölni azért a jó esetben 20%-os többletkraft miatt (ami csak az itanicra áll, mostmeg esetleg amjd a niagarára)

[special]

bogdan, baz, ha fizetsz, akkor egész nap fórumozok veled.

SFIJ, a teljesítménynek ehhez nem sok köze van. még mindig nem fogadtátok be, hogy a volumenprocesszorok validációja azért fele olyan hosszú mondjuk, meg azért tudnak olyan õrült sebességeken száguldani azonos processen, mert PC-piacra meg kétutas szerverekbe fossák ki õket.

[bogdan]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. nov. 24., csütörtök - 2:26

a klaszterek világa gey teljesen más világ, mint a nagygépeké.

ezt a kerdest viszonylag jol ismerem, azert is irtam a nagygepek tulajdonsagaihoz amit "(kozos osztatlan memoria, nagyon szoros processzorkozi kapcsolatok, stb)". de azt hiszem nem esett le a lenyeg: (10-)20 eve milyen klaszterek is voltak? elismerem ennyire nem vagyok elmelyedve a temaban, de volna egy 0 koruli tippem. azaz anno akar jol parhuzamosithato volt egy problema, akar nem arra nagygepet vettek. ma meg a jol parhuzamosithato problemakra (es ez a nagyon nagy szamitasigenyu feladatok nagy reszet lefedi, a tobbi meg ugyis NP teljes..) egyszeruen megepitem a "szegeny ember szuperszamitogepet". lasd top500 tortenelmi statisztikai. (jo, kell hozza programozoi esz is. cserebe viszont nagysagrendekkel nagyobb teljesitmenyt kapok, gyakran linearis skalazodassal.)

azaz: a nagygepes rendszerek piacanak nagy resze (a masszivan parhuzamosithato feladatok) egyszeruen elveszett. en errol irtam. persze fontos, amit Te hozzatettel, koszonom, de nem mond ellent annak, amit irtam.

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 24., csütörtök - 2:39

bogdan, baz, ha fizetsz, akkor egész nap fórumozok veled.

amugy ha zokon vetted volna a megjegyzesemet: nem akart szamonkero lenni! es nem is folyamatos on-line valaszt varok el (varok el? ugyanmar!), de 1-2 napon belul ha megvalaszolnal egy-egy erdekes kerdest, es nem tunne ugy, hogy hanyagolod (kinos kerdes lenne?) akkor nem fuznek ilyen gonoszkodo megjegyzeseket masok kerdeseihez. es meg egyszer bocsanat: csak egy kis vicc volt, semmi szamonkeres!

Idézet

volumenprocesszorok validációja azért fele olyan hosszú

azt sem latom (hiszen nem kaptam valaszt ra), hogy a Xeon miert is terne el jelentosen RAS-ilag az Itaniumtol vagy mas RISC-ektol (es ugye itt azt az eszt osztottak, hogy a validacio a RAS fuggvenye). vagy az IBM X3 chipsetje a RISC es Itanium chipsetek tulajdonsagaitol (gyanitom, hogy jobb nala, hiszen a regi Itanium chipsetet valtotta fel, de megis csak a Xeont tamogatja inkabb). lehet, hogy vannak kisebb elteresek, de a trend bizony az, hogy egyre kevesebb es kevesebb, azaz ezek a teruletek osszemosodnak.

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. nov. 24., csütörtök - 1:39

SFIJ, a teljesítménynek ehhez nem sok köze van. még mindig nem fogadtátok be, hogy a volumenprocesszorok validációja azért fele olyan hosszú mondjuk, meg azért tudnak olyan õrült sebességeken száguldani azonos processen, mert PC-piacra meg kétutas szerverekbe fossák ki õket.

jajj hagyál már ezekkel az arisztokratikus dumákkal a PCs "volume" processzorok a piacon kapható leg bonyolultabb processzorok köré sorolhatóak. egy míves X86 mögött _bármely_ risc, sõt még az itanium is lebújhat komplexitásban. multkorjában nézegettünk core méretet meg komplexitást, nem?

validáció szempontjából amúgy nem az áltcélú procik a leg húzósabbak, hanem a GPUk.

a volume processzorok azért tudnak olyan "gyorsan szaladni" azanos processzen, mert egyfelõl komplett FAB-ek vannak egy típus gyártására beállítva, másfelõl a "volume" processzorok gyártásának belövésére olyan harakiri módszereket is meg lehet lépni amit egy ultrasparc budgetje a típus teljes élettartama alatt nem bír el. A SUN szvsz USIII-ból összesen világszinten a teljes termelési életciklus alatt kevesebbet ad el, mint amenny X86-ot az AMD vagy az Intel egy modelbõl egy negyedév alatt legyárt...

[SFIJ]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 24., csütörtök - 2:05

(10-)20 eve milyen klaszterek is voltak? elismerem ennyire nem vagyok elmelyedve a temaban, de volna egy 0 koruli tippem.

kérdez meg George Lucast meg Spielberget. a 90-es évekbeli nagy címeiket 200 darabosnál nagyobb gépparkon, mint klasztereken készítették.

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 24., csütörtök - 2:05

jo, kell hozza programozoi esz is. cserebe viszont nagysagrendekkel nagyobb teljesitmenyt kapok, gyakran linearis skalazodassal.

egyvalamit elfelejtesz. nagygépes esetben a (jó) compiler meg a gép garantál neked skálázódást (Fortran compiler). Ha a klaszterware-t meg elcseszed akkor anno dacu meg siralmasabb eredményt is kaphatsz, mintha 1 szálon reszelnéd le. és semmi jól bevált kompjúterrel támogatott, automatizált eljárás nincs arra, hogy ne cseszd el

Szerkesztette: SFIJ 2005. 11. 24. 02:23 -kor

[bogdan]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. nov. 24., csütörtök - 3:19

kérdez meg George Lucast meg Spielberget. a 90-es évekbeli nagy címeiket 200 darabosnál nagyobb gépparkon, mint klasztereken készítették.

jo, ez a zarojeles 10 ev. es a 20?
de kezdunk kukacoskodni.. most jo az alapallitasom, vagy nem? en ugy erzem nem cafolsz, csak pontositasz. nos?

szerk: ne menjunk bele az apro reszletekbe, maradjunk abban, hogy az az allitasom, hogy "sokszor konnyu a kluszterrel kivaltani nagy szamitasigenyu feladatokat, es ez a lehetoseg az elmult 10-20 evben jelent meg es terjedt el." es ne menjunk bele, hogy mennyi a "sokszor".

Szerkesztette: bogdan 2005. 11. 24. 02:28 -kor

[SFIJ]

Idézet: bogdan - Dátum: 2005. nov. 24., csütörtök - 2:23

jo, ez a zarojeles 10 ev. es a 20?
de kezdunk kukacoskodni.. most jo az alapallitasom, vagy nem? en ugy erzem nem cafolsz, csak pontositasz. nos?

a klaszter kitûnõ, ha a bemeneti adatsorod jól partícionálható és a partíciók között minimális az adatfüggés. ellenkezõ esetben küszködéssel lehet még kielégítõ eredményt elérni. nagygép ennél azért sokkal rugalmassabb.

[special]

Jó, majd akkor igyekszem összeszedni magam, és válaszolni. De egyáltalán nem biztos, sõt, hogy én rendelkezem a megfelelõ válaszokkal a kérdésekre.

A Xeon MP-k és a platformok például úgy tudom, lényegesen komolyabb validációs folyamaton esnek át, mint a Xeon DP-k, vagy a PC-chipek. A validációs folyamat hossza tettenérhetõ a Powerek esetében is, ahol elõször a WS-ek, majd a kisszerverek, majd a középszerverek, majd a csúcsszerverek jelennek meg a legújabb Power implementációval. Azért, mert nem kritikus környezet által igényelt validációval végeznek, az elektronikai mintázatoknak a mûködés során felbukkanó szorásaival szemben az elfogadott tûréshatárok nagyobbak, míg a mission-critical gépekbe a célspecfikácikóktól való legkisebb kilengés is elfogadhatatlan. Elric talán errõl jobban, fõleg szakszerûbben tudna mesélni, hogy ilyenkor az órajledisztribúció minõsége, az idõzítések stabilitása, a hõfejlõdés pontos topográfiája, az a jelek terjedési mintázata vagy miket néznek, tesztelnek, és hogyan.

Ráadásul tudtommal ezek a vizsgálatok komolyabb igények esetén többször egymás után is megtörténnek, sõt ilyenkor már nem csak a processzort, hanem az egész platformot tesztelik, chipsetekkel, buszokkal, ramokkal. És simán elõfordulhat, hogy 6 hónap után találnak egy hibát, és c'est la vie. Steppingelés, specifikációk ellenõrzése, és kezdõdhet elölrõl a buzera.

Gondoljunk csak bele. Kétmagos Pentium mióta van, és mióta kétmagos Xeon. Miért? Miért alacsonyabb az órajele, és miért fogyaszt többet arányosan? Miért konzervatívabbak az MP órajelei szinte minden téren, mint a DP-k? (jó, most van gyorsabb paxville MP, mint DP)

Vagy miért készülnek egy generációval korábbi processen?

Ezek mind-mind egy közös okra vezethetõek vissza: bizalom, megbízhatóság. Ez kettõnek tûnik, de nem baj.

Az x86-os rendszerek, ha el akarják érni azt a szintet, mint a RISC-ek, ugyanezen tortúráknak kell alávetniük magukat, azaz várhatóan konzervatívabb órajeleken, mint az aktuálius csúcsváltozat. Lassabb idõzítésû chipkészletek, memórák. Ettõl persze még él a méretgazdaságossági elõnyük.

Ha megfordítjuk, akkor elviekben az IPF követheti a jövõben azt a taktikát, hogy butább változatban, a legfejlettebb processen, órajeloptimalizálta megjelenik. Kérdés, miért nem teszik. Sejtésem szerint, mert erre egyelõre nincs igény.

Az IPF esélye két dologban rejlik:

-- ugyanúgy industry standard, mint az x86, azaz horizontálisan ki fog feszülni, méretgazdaságosságot nyer, ha nyer
-- szuprematív ISA és implementáció

Persze tudom, mindkettõt egybõl darabokra szeditek. Szerintem ezeket eléggé kitárgyaltuk, hogy ismerjük egymás véleményét. Szerintetek nem terjed el eléggé addigra, valamint nem látszik ez a szupremáció. Én azt mondom, hogy mire az x86 komolyan veszélyeztetné a piac felsõ szegmenseit (és nem gondolom, hogy ebben az évtizedben ez piacialg realitás lenne), addigra az IPF kinövi magát gazdaságilag, és technikailag is. Ettõl azt várom, hogy az ISS volumenszerverek terén komoly head-to-head ellenfele legyen az x86-nak.

Nem mondom, hogy lesz. A lehetõség megvan viszont benne.

[bogdan]

koszonom en is a valaszt!

az x86 es a piac felso szegmensei: mindosszesen az a kerdes, hogy mit ertunk "felso szegmens" alatt!? (attol felek, hogy ez a fogalom folyamatosan valtozik.) az en tippem az, hogy jovore(!!) az x86 tarol (vagy legalabbis sulyos poziciokat szerez) a 8-16-32 utas vilagban. es szerintem ez mar felso szegmens.

a tobbivel azt hiszem egyet kell, hogy ertsek.   

[SFIJ]

special jó. akkor aszond meg nekem, hogy az AMD elõször miért a szerverchipjeivel áll elõ mindig? Amúgy meg ez az egész validáció egy iteratív folyamat. az intel megteheti hogy evaluál egy processzt, talán az AMD is. magyarán gyárt elõször DRAM-ot próbaképp, utának keset, próbaképp, aztán funkcionális egységeket próbaképpen, stb. stb, stb. A kapott eredményeket meg visszaforgatja a processzor design-ba. Na ez az, amit szvsz az IBM meg a SUN kevésbé tud megcsinálni, hogy iteratívan dolgoznak. Minden jel arra mutat (bár lehet hogy vakon tapogatódzom) hogy "nagy durranásdokkal állnak elõ" ídõrõl idõre, vagyis vízesésmodellben dolgoznak, a végén egy bazinagy validációval. Az X86-os gyártók meg a maguk iteratív módszereivel legalább annyit validálnak - ha nem többet, csak sokkal hamarabb megvan a feedback a rendszertervekhez így aztán nem áll elõ "geForceFX" meg "Foxton" fiaskó...

apropo ha az IA 64 industry standard akkor a SPARC is az. még gittegylet is tartozik hozzá, amibe beléphecc és akkor módodban áll saját implementációt is készíteni

PS: miert jön a xeon MP késõbb? talán azért mert az AMD a fullos procit készíti el, ebbõl lenyeseget és így áll elõ a büdzsé szerverproci meg a desktop proci. az intel meg érdekesen játszik: van egy mainstream vonal, ebbõl le is nyeseget - így áll elõ a celeron modell, meg hozzá is tapaszt - így megy a XEON model. Na amikor hozzátapasztasz, akkor van az, hogy a megnövelt cucc kicsit másképp viselkedik, így részletes redesign, meg konzervatívabb paraméterezés kell. Az AMD még az interkonnektek szintjén is uniform, az intel a szerverproc esetén nemaz.

Szerkesztette: SFIJ 2005. 11. 24. 03:15 -kor