[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 20:26

nem várnám el mástól, hogy fizesse helyettem. fizesse ki mindenki maga a sajátját, ne ingyen akarjon másoknál több fizetéshez jutni. kitalálni sem nagyon kell, vannak sok szép modellek világszerte, úgy hívják, tandíjhitel. majdnem diákhitel, csak nem (csak) (luxus)fogyasztásra (alkohol, cigi, belépõ, tévé, számítógép, playstation) menne, hanem az oktatás minõségére is.

rohadtul offtopik, de persze mindig azok ilyen szigorúak akik már túlvannak ezen a tanulás dolgon, persze még ingyé'. nota bene én még bokross alatt végignyögtem azt a nyüves tandíjat - nemvol öröm, de kismiska ahhoz képest hogy fél miller, ha úgy tetszik két és fél pc ára lesz most egy szemeszter.

másfelõl pont jókor jött ez a handbrake, mikoris a magyar lakosság elkezdett a segghülye állapotból a civilizáltság felé kacsintgatni, de nembaj.

nem vagyok tandíj ellenes, de amilyen számok repkednek - éshát ugye nyelvtudás úgyis kell a bejutáshoz elmodható hogy a bécsi egyetem, vagy a sorbone, karlsruhe, valamelyik fraunhoffer institut, sõt netán a MIT is megfontolható, ugyanis olcsóbbak. Ez utóbbiaknak még neve is van, amíg magyar MSc-ddel BSc--del vag PhD-del max a seggedet törölheted ki a nemzetközi porondon.

lényeg a lényeg: az ilyesforma irígység - ami sajnos echte zsigeri magyar pontosan úgy, ahogy megfogalmaztad, nos pontosan ez veti vissza az országot. ráadásul ilyen alapon az összes társadalmi jövedelem transzfert a gyestõl a nyugdíjig górcsõ alá lehetne venni. tom szegény nyugdíjasok megdolgoztak érte... persze. kicist osztasz és szorzol, kiderül, kb 5 évnyi nyugdíj jár neki, a hatodik évet már a te véredet szívva kezdi meg....

Szerkesztette: SFIJ 2006. 07. 31. 21:37 -kor

[special]

semmiféle irigység, sõt ezt úgy hívják, hogy társadalmi igazságosság és szolidaritás. ez az az elv, amire hivatkozva rombadõlt a magyar költségvetés: a szociális kiadások.

namost beszedni az adókat, majd alanyi jogon visszaosztani értelmetlen, gazdaságtalan, a gyakorlatban pedig kontraproduktív. adóból finanszírozni mindenki felsõoktatását az adózás értelmét veszi el az egyetemre járók többségének családja számára (felesleges bürokratikus overhead, dupla transzfer), és igazságtalan a felsõoktatásra nem járók számára, hiszen az õ adójukokból arra fordítanak pénzt, hogy más jobb munkalehetõséghez jusson, elõnyhöz a munkaerõpiacon (verseny). nem utakra, nem jobb egészségügyre, nem több rendõrre, nem jobb bíróságra, vagy jobb szolgáltatást nyújtó önkormányzatra -- hogy az kisebb adókat ne említsük.

és van az metszet, akiknek szükségszerûen kisebbségben kell lenniük, különbne valami definíciós vagy mûködésbeli hiba van a rendszerben, szóval van a metszet, akik valóban szociálisan rászorulnak, hogy képességeik kibontakoztatásához (tanulmányi eredmények, képességek) támogassa õket az állam vagy bárki más felsõoktatási tanulmányaikban.

a "mindenki" felsõoktatása fokozza a társadalmi különbségeket. a társadalom alsóbb rétegeibõl értelemszerûen sokkal kevesebben jutnak be, mint a felsõbb rétegekbõl, ergo az állami támogatásban a tehetõsebbek részesednek. pont ahogyan a lakáshitelprogram, vagy a sex esetében. ezek egyenként egy ötperces társadalompolitikai meghallgatást nem bírnának ki, evidens jellemzõik miatt.

egszen egyszerû. a többi demagógia vagy önzés.

[hvuk]

Kicsit offtopicokolok én is. Elvégre Itanium fronton mostanában semmi érdekes nem történik.

A tandíj ügye hasonló az autópályához, illetve az autópálya díjhoz. Abban is két végletes álláspont van: fizessen aki használja annyit, hogy abból fent lehessen tartani, illetve legyen ingyenes és a közösbõl fedezzük. Szerintem mindkét esetben a két véglet közti kompromisszum a helyes megoldás (lásd még: arany középút). Mindkét esetben van ugyanis a közösségnek is haszna a dologból és az egyénnek is. A közösség haszna az, hogy "kimûvelt emberfõk" lesznek az országban és ebbõl profitál az ország is, nõ a versenyképesség, az egyén nyeresége meg a magasabb jövedelem, plusz a kellemesebb munka. Tehát szerintem is legyen tandíj, de legyen olyan mértékû, illetve legyen olyan konstrukcó hozzá, hogy a szegényebb anyagi helyzetûek is megengedhessék maguknak. Egy normális tandíjhitel tényleg a minimum lenne.

A fél milkás félévben nem nagyon hiszek. Nonszensz lenne, ha az állami egyetemen többet kellene fizetni, mint a magánegyetemen. Kutya nem menne oda. Hasonló okok miatt kételkedett persze minden ember a 300 ezer forintos mandulamûtétben is, ha a magánklinikán 50 ezerért megcsinálják, akkor ki menne az állami intézetbe?

A felsõoktatásban meg nem igazán ott van a gond, hogy fizetõs vagy nem fizetõs, hanem ott, hogy szar a képzés. A tanított dolgok nagy részét késõbb nem tudja felhasználni a munkájában, márpedig ez lenne a  minimális elvárás. Kellene egy olyan tanulmányi lehetõség, ahol 2-3 év alatt megtanulható lenne egy gyakorlati jellegû képzés keretében a legtöbb szakma, és lehetne egy elméletibb jellegû képzés azoknak, akik mélyebben akarnak foglalkozni a dologgal (ez persze 4-5 éves lenne). A fizetõs jellegnek ott van jelentõsége, hogy ha valaki fizet érte, akkor elvárásokat támaszthat, sõt egyenesen megkövetelheti az igényes képzést. Jelenleg erre nincs igény és nincs késztetés sem (a diákok részérõl sem), mivel inkább nyaralásnak fogják fel. Én is annak fogtam fel, így aztán veréb mondja bagolnyka, hogy nagyfejû.

Jó, most sok közhelyet soroltam fel, de mit csináljak, ha ezek a közhelyek igazak?

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 23:01

namost beszedni az adókat, majd alanyi jogon visszaosztani értelmetlen, gazdaságtalan, a gyakorlatban pedig kontraproduktív. adóból finanszírozni mindenki felsõoktatását az adózás értelmét veszi el az egyetemre járók többségének családja számára (felesleges bürokratikus overhead, dupla transzfer), és igazságtalan a felsõoktatásra nem járók számára, hiszen az õ adójukokból arra fordítanak pénzt, hogy más jobb munkalehetõséghez jusson, elõnyhöz a munkaerõpiacon (verseny). nem utakra, nem jobb egészségügyre, nem több rendõrre, nem jobb bíróságra, vagy jobb szolgáltatást nyújtó önkormányzatra -- hogy az kisebb adókat ne említsük.

Ezzel én egyet is értek, de van azonban egy megfontolandó dolog. Ugyanaz ami az autópályák esetén is fennál: a közösségnek is nem kicsi haszna van belõle. Épp emiatt igazságtalan és hülyeség lenne, ha az egyetemi oktatás önköltségi alapú lenne, hiszen ekkor az egyetemen 5-6 évig tanuló joggal mondhatná, hogy de hát az én - késõbb megszerzett - pénzembõl és képességembõl mások profitálnak. Hülyeség meg azért lenne, mert ha lényegesen kevesebb értelmiségi lenne az országban, akkor az erõsen visszavetné az ország fejlõdését.

Vannak országok, ahol hatalmas mértékben támogatják a felsõoktatást és ezek az országok nagyon jól fejlõdnek (tudtommal Dél-Korea például ilyen). Mivel a mai világban nagyon nagy mennyiségû felsõfokú végzettségûre van szükség. Ha a tandíj elriasztja az embereket a tanulástól, akkor az nagyon súlyosan visszaüthet. Az a baj, hogy a magyarok általában pesszimisták, ergo nem biztos, hogy belevágnak egy olyan hitelbe, ami kemény eladósodáshoz vezet. Más, optimistább országokban egy ilyet lazán felvállalnak az emberek, nálunk viszont jóval kevesebben.

Ettõl függetlenül szerintem is szükség van tandíjra, hogy érezzék a tanulók, hogy kapnak valamit és hogy ez a valami nem ingyen van, viszont a tandíj nem lehet olyan mértékû, hogy az komolyan visszariasszon embereket. És ami a legfontosabb: a tandíjjal együtt kell járnia a felsõoktatás reformjának és igényes és színvonalas oktatást kell nyújtani. Mert ha van tandíj, akkor ez már megkövetelhetõ és elvárható.

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 22:01

a "mindenki" felsõoktatása fokozza a társadalmi különbségeket. a társadalom alsóbb rétegeibõl értelemszerûen sokkal kevesebben jutnak be, mint a felsõbb rétegekbõl, ergo az állami támogatásban a tehetõsebbek részesednek. pont ahogyan a lakáshitelprogram, vagy a sex esetében. ezek egyenként egy ötperces társadalompolitikai meghallgatást nem bírnának ki, evidens jellemzõik miatt.

ez nemes egyszerûséggel szólva - ökörség. a jelen rendszerben is mûködik/mûködött a cenzus, ami tudás alapú volt amíg az érettségi "reformmal" tavaly szét nem lett verve. szó sem volt mindenik, hanem az odavalók és azok felsõoktatásáról akiben megvolt erre az igény.

ha ténylehg azt hiszed hogy egy fuzetõs, félmiller per szemeszteres rendszerbe az alsóbb társadalmi rétegbõl többen kerülnek be, hát az enyén szólva mosolykeltõ. nem kedves special, az átlagos jövedelmûek közül egy sem fog ezentúl továbbtanulni. az új rendszer nem más mint az újarisztokrácia kisérlete a rendi társadalom restaurációjára. félmilliós szemeszterek esetén csak a gazdag réteg ilyen, amolyan az okostól a középszer alatti szintig terjedõ csemetéi kapnak csak egyedül esélyt a továbbtanulásra - és a középosztályt kirekesztik a felsõoktatás lehetõségébõl. ha ez az oktatáspolitikai cél, akkor csak gratulálni lehet, mert a középosztály állítja elõ a GDP tetemes részét. Ha elzárod a középosztályt atudás ,egszerzésének lehetõségétõl akkor egy szép, latin-amerikanizálódó terásadalomra jutssz. persze ez jó rövídtávú duma, a legszegényebbek felé, hogy igenis fizessenek csak a gazdagok az egyetemi diplomáik után. Csak a társadalmi igazságosság oltárán említendõ meg, hogy a diplomások döntõen a legmagasabb SZJA sávba esnek, szinte dupla akkora kulccsal adóznak mint az "átlagjövedelem" miközben bõszen csápolnak a minimálbéresek, hogy jeee, igen fizessenek csak a gazdagok a diplomájukért... na tudod ez az igazi szociális demagógia.

és aztis jól tudom, hogy a maszlag mögött miért is vagy te isten igazából tandíjpárti...

Szerkesztette: SFIJ 2006. 07. 31. 22:50 -kor

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 22:08

A felsõoktatásban meg nem igazán ott van a gond, hogy fizetõs vagy nem fizetõs, hanem ott, hogy szar a képzés.

nalátod ez meg a másik fele. Itt állami egyetemkrõl beszélünk, "hatósági áras" képzéssel így "A" egyetem roszabb médiatanszakára ugyannannyi a tandíj mint "B" egyetem jobbjára.

lényegében a rendszer nem változik, hanem az állam miközben államinak nevezi az egyetemeit kihúzza belõlük a lovettát és ezek után a hallgatókkal tartaja el az egészet.

Oké. de akkor csinálja rendesen, privatizálja el az egyetemeket és a magántõke mejd kialakítja az optimális tantervet és a tanári kart. na ez azért nem szeretné az állam, mert az oktatók fele repülne...

[Valdy]

Kicsit pironkodva (pironkodva, mert nem hallottam róla), de megkérdeném, hogy hol hallott a kedves kollega fél millás szemeszterrõl? 

[special]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 23:47

és aztis jól tudom, hogy a maszlag mögött miért is vagy te isten igazából tandíjpárti...

erre még kiváncsi lennék.

a többire nem kívánok érdemben reagálni, maradjunk annyiban, hogy kölcsönösen demagógnak nézzük egymást. mondjuk neked még egy kis összeesküvés-elméletet is sikerült belevinned.

[SFIJ]

Idézet: Valdy - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 23:14

Kicsit pironkodva (pironkodva, mert nem hallottam róla), de megkérdeném, hogy hol hallott a kedves kollega fél millás szemeszterrõl? 

bizonyos tervezetekeben  kurrens és felkapott stúdiumok esetére.

Szerkesztette: SFIJ 2006. 07. 31. 23:59 -kor

[hvuk]

Idézet: Valdy - Dátum: 2006. aug. 1., kedd - 0:14

Kicsit pironkodva (pironkodva, mert nem hallottam róla), de megkérdeném, hogy hol hallott a kedves kollega fél millás szemeszterrõl? 

Szerintem pont onnan, mint ahonnan a 300 ezer forintos mandula mûtétrõl.

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 23:57

Szerintem pont onnan, mint ahonnan a 300 ezer forintos mandula mûtétrõl.

khmmm... nem hiszem hogy mandula-mûtét kapcsán nyilatkozam volna.

[Valdy]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. aug. 1., kedd - 0:57

Szerintem pont onnan, mint ahonnan a 300 ezer forintos mandula mûtétrõl.

Igen, én is erre tippelek  :Ð

Egy haveromra emlékeztet, aki mindig azzal jött haza(albérlet), hogy halotta, hogy valakinek a valakijének a valakije mondott valamikor valamit és dobálólozott a százezrekkel, meg milliókkal, millárdokkal, hogy ez lesz meg az lesz, meg de szar lesz nekünk. Hát mondanom sem kell, jobboldali a srác (ami nem lenne baj, a baj h egyre jobban ez a jellemzõ arra az oldalra)

Szerkesztette: Valdy 2006. 08. 01. 00:16 -kor

[special]

ami nem véletlen, van személyiségbeli összefüggés a meggyõzõdéses magyar jobboldali szavazó és az ilyen viselkedés között.

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2006. júl. 31., hétfõ - 23:19

erre még kiváncsi lennék.

a többire nem kívánok érdemben reagálni, maradjunk annyiban, hogy kölcsönösen demagógnak nézzük egymást. mondjuk neked még egy kis összeesküvés-elméletet is sikerült belevinned.

mielõtt válasxzolnék hadd kérdezzem máer meg, hogy te a diplomád eléréséhez mennyi tandíjat fizettél úgy átlagosan szemeszterenként?

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2006. aug. 1., kedd - 0:19

ami nem véletlen, van személyiségbeli összefüggés a meggyõzõdéses magyar jobboldali szavazó és az ilyen viselkedés között.

ez meg az elõítéletes magatartás tipikus esete...

[special]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. aug. 1., kedd - 1:48

mielõtt válasxzolnék hadd kérdezzem máer meg, hogy te a diplomád eléréséhez mennyi tandíjat fizettél úgy átlagosan szemeszterenként?

0.

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2006. aug. 1., kedd - 1:24

0.

nalátod. én Bokross alatt szemeszerenként 20k-t fizettem 3 éven át. ez ma reálértéken kb 100k-nak felel meg. egész érdekes szociológiája van ám annak, hogy mi történt 95-ben, a tandíj bevezetésekor
de azt esetleg gondold végig, hogy mi lesz 20 év múlva, a te esetedben mikor uez a kérdés felemrül és mondjuk valami oknál fogva anyagilag nem a felsõ középosztályban találod magadat.. :Ð

és akkor a válaszom, amivel adósod vagyok.
megfigyeltem, hogy nagyon sokan nézik rossz szemmel azt, hogy egyre több a diplomás sõt a másod, harmad diplomás is. esp azért, mert úgy gondolják érzik/hogy ezzel a diploma piacilag leértékelõdik. akikben ez a félelem jelen van - nos az ismerettségi körömben õk helyeslik leginkább a tandíj bevezetését.

én a magam részérõl örülök a sok diplomásnak és a minél több nyelveket beszélõ magyarnak. ez a befektetés hosszútávon megtérül. sokkalta inkább mint a kirakatnak készül és panamákkal terhes autópálya, körúti villamos és metróprojektek. egyszerûen jobban érzem kimûvelt emberek között magam. jellemzöen a suhogomelegítõs és bunkófonos korszak már elmúlt és szvsz ebben nagy szerepe van annak, hogy sokan fértek hozzá a felsõoktatáshoz. ha ez változik, akkor sajnos ez az amúgy kedvezõ folyamat nagyon gyorsan visszafordulhat.

Szerkesztette: SFIJ 2006. 08. 01. 01:44 -kor

[Kateikyoushi]

Kicsit meglepodtem ahogy atfutotam az oldalt mintha rossz helyre keveredtem volna.

Szvsz nem feltetlen kell annyi diplomas lehet emelni a kozepiskolai szintet is a kotelezo nyelvvizsga sem hatrany, de nem vagyok kepben a jelenlegi kovetelmenyekkel, a tandij bevezeteset pedig ellenem.

Vannak itt durvabb egyetemek ahol 20 000 dollar per felev a beugro es erre a szulok mar a gyerek szuletesekor elkezdenek felretenni.
Eddig azert elmondhattuk, hogy euban a magasabb adokert ingyenes az oktatas, egesszegugyi ellatas jar volt meg ingyenes autopalya mert beepitettek az uzemeanyagba e de lassan mar csak azt lehet mondani tobbet fizetunk mert csak. 

[GI]

Félretéve a pártokat.. tudjátok mi a hihetetlen.
Az, hogy ilyenrõl a szeretett bal vagy jobb oldal megtudja gyõzni a kedves választóit. Durva.
Megnézném komolyan ezt a kérdést akkor is, ha a kedvenc pártjainknak nincs véleménye a kérdéssel kapcsolatban.
Persze a rablóállam papol, hogy így meg úgy, jogos lesz.. de ha kicsit kinyílik az ember szeme, akkor láthatja, hogy azért lesz így a jó, hogy kicsit jobban "egyensúlyba" hozzák a gazdaságot (megsarcolják a lakosságot) K*rvára nincs köze ahhoz, hogy szociális szempontból mi a jó és mi a rossz.
Feriék elhatározták, hogy kell a zsé.. megtakarítanak azálltal, hogy rablóállamunk helyett õk fizetnek, ennyi a story.

Én jövõ félévben valami 30k-t fizetek majd uccsó szemeszteremre, pár maradék kreditre. Haverjaimmal most is azt mondjuk, hogy ezért a f*sért szégyen fizetni. SZE - Villamosmérnöki szak
Szóval a mai napig állítom, egy gyõri Kossuth Lajos - Villanyszerelõ szakmunkásra bármikor bármilyen villamos feladatot jobban rábíznék, mint egy átlag gimnáziumból (tehát elõképzés nélkül) jött átlagtanulóra.
Namost 300k-ról én sem tok.
De ha megnézzük a jelenlegi költségtérítéses szakokat, akkor ott nálunk olyan 150-160k-t kell fizetni szemeszterenként, ami azért eléggé kemény szerintem.
Ha ez korábban is így lett volna, valszeg én továbbtanulásom is kétes lenne.. sõõt.

SFIJ-el egyetértek.
A lényeg pedig az, hogy a Budapestiek szép és jónak látják a jövõt a közel dupla átlagbérükkel és alacsonyabb áraikkal. Én sem panaszkodnék. Itt Gy-M-S megyében is ellehet vegetálgatni, nem mondom. Van 60%-os átlagbérünk, 10-20%-al magasabb áraink (perzse lehet majd példálózni olyannal ami olcsóbb, tudom), szóval miden szuper. Máshol meg mégjobb.
Az egészrõl a "kormány" kimagaslóan jó gazdaságpolitikája a felelõs, nem más.
Kár az igazságosság oltárára felcipelni a dolgot, hiszen csak az a gond, hogy feriék nem jól bánnak a pénztárcával. Ennyi.

Szerkesztette: GI 2006. 08. 01. 06:56 -kor

[Asker]

diákhitel köszi.
talán fel is venném ha utána kapnék normális munkát, úgy mint pl az USAban.
de itt ebben a dübörgõ gazdaságban?