[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2004. szept. 15., szerda - 15:54

Halvány fogalmam sincs. Én úgy gondolnám hogy az Opteroné kettõ-három között van átlagban, Itanium esetében pedig tudja a jó élet, tíz körülire tippelném, fõként a kevés nagy ügylet miatt.

Szerintem kicsit túlbecsülöd mindkettõt. De hát ezt mi nem tudjuk eldönteni, így vitázni elég terméketlen róla.

Annyit érdemes megfontolni, hogy ha tényleg 10 Itanium / rendszer lenne az átlag, akkor már az lesõ negyedévben kiszállították volna az egész évre tervezett processzormennyiség közel harmadát.

U.i. Tényleg, látott valaki már becslést az átlagos processzorszámról valamilyen kimutatásban? Vagy egyáltalán, hol lehetne errõl infót szerezni?

Szerkesztette: hvuk 2004. 09. 15. 15:04 -kor

[Haderach]

Idézet: h1ghland3r - Dátum: 2004. szept. 15., szerda - 13:59

Tenyleg gyerekek, van valami az Itaniumban (architekturalis szempontbol kerdem), ami a Power5-hoz kepest eloremutatobb? Sajnos nem ismerem az uj Power5 viselt dolgait, bar papiron jol mutatnak a speckok.

h1ghland3r

  sikerre van ítélve 
bocs, ha valakit megsértetetm.

2002.julius.8.


2004re ~ 1 millió volt tervezve. sejj, hajj. nomeg kimaradt az AMD64es sáv
de hát 2002ben még sokmindent nem lehetett látni

[special]

Nem létezik, hogy ez 2002-es ábra. Inkább 2000-es, vagy elõtti.

[hvuk]

Kicsit gyors a google?

Viszont csak ez az egy kép van ilyen néven. Jól átnevezted, mi?

Itt viszont szerepel egy HP pdf fájlban. Tényleg durva ez a google.

És ebben a pdf-ben a Madison már tényként szerepel (bemutatták). Kérdés, hogy maga a grafikon mikor készült, de nem hiszem, hogy évekkel korábban.

Szerkesztette: hvuk 2004. 09. 16. 16:39 -kor

[hvuk]

Sõt, a szitu még mókásabb! Még ebben a 2004 áprilisi Intel pdf-ben is ez a grafikon szerepel! Biztos április elsejei tréfának szánták! :confused:

[Haderach]

Idézet: special - Dátum: 2004. szept. 16., csütörtök - 17:25

Nem létezik, hogy ez 2002-es ábra. Inkább 2000-es, vagy elõtti.

sajnos nem. én a HWSW 2002es cikkébõl idéztem, de mint Hvuk is mondta még idei pdfben is szerepelt.

[h1ghland3r]

Ahogy elnezem az Intel eleg optimista volt a piac bovuleset illetoen. Akarhogy nezem a belepok nagy resze Itaniumot vett volna.

h1ghland3r

Szerkesztette: h1ghland3r 2004. 09. 18. 14:00 -kor

[SFIJ]

Idézet: h1ghland3r - Dátum: 2004. szept. 18., szombat - 15:00

Ahogy elnezem az Intel eleg optimista volt a piac bovuleset illetoen. Akarhogy nezem a belepok nagy resze Itaniumot vett volna.

h1ghland3r

Az intel ott baszta el, hogy ragaszkodott a PA-RISC buszhoz. Ki kellett volna egy P4-gyel labkompatibilis verziot hozni IMC-vel es az megelegedett volna 512k L2$-gel es kesz. Baromira laccik hogy a sok meganyi L3$  a PA-RISC busz miatt van.
Ugyanaz a szopas mint az RDRAM-okkal volt. Az intel el akarta donteni hogy a consumer mit akar. Pedig az intelnek tudnia kellene, hogy a consumer segget ki kell nyalni. ha lenne epkezlab PC-be dughato itanic $300-$500 korul, akkor most ott tartana az itanic mint az opteron/A64(Fx) eladasok.
Ehelyett van meregdraga itanic olyan busszal/foglalattal amihez senki sem gyart chisetet/lapot.

Tom most megint elo fognak kerulni a 'dehat az itanic HPC meg szerver platform...' szeru mondatok. Nos uraim lofaszt! van piacilag jobban meg kevesbe jobban rentabilis termek. A HPC es nagygepes szegmens altal megtermelt eves jovedelem meg apropenz a consumer PC piachoz kepest. Ezer baromi draga az itanium: egyenge a jovedelemtermelo-kepesssege, mikozben a k+f-je a csillagos eget ostromolja.

A Sony/Philis 1986-ra ertette meg, hogy minoseg, konnyu kezelhetoseg, megbizhatosag ide vagy oda, csak akkor fog a a CD rohamosan elterjedni ha a playerek olcsobbakka valnak mint a hagyomanyos lejaccok, ill, a lemezek ara is leesik a vinyl lemezek arszintjere. Ezert kezdtek el mindketten boszen lemezkiadokat es jogokat felvasarolni, hogy nyomott aron a vinyl LP-k ara alatt adjak a CD-ket. 6 ev alatt gyoztek is...

Szerkesztette: SFIJ 2004. 09. 18. 23:08 -kor

[special]

SFIJ, sok mindenben igazad van, csak annyit jegyeznék meg, hogy az irány az is, amit te írsz. Az Intel nem titkolja, hogy az IA-64 és IA-32 procikat össze akarja hosszú távon boronálni. Az ígéretek szerint 2006-2007-re a Xeon és az Itanium foglalat-kompatibilis lesz. Erre persze lehet megint lófaszozni, de ebben az irányban mozognak. A kérdés most az, hogy a következõ évtized strandard ISA-ja az AMD64 vagy az IA-64 lesz. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ha az IA-64 nem fog szuprematív teljesítmény (értsd több mint másfél-kétszer gyorsabb) elõbbivel szemben, akkor el fog bukni (értsd legfeljebb a high-end szegmensben él meg).

[Olasz]

Idézet: special - Dátum: 2004. szept. 19., vasárnap - 13:12

SFIJ, sok mindenben igazad van, csak annyit jegyeznék meg, hogy az irány az is, amit te írsz. Az Intel nem titkolja, hogy az IA-64 és IA-32 procikat össze akarja hosszú távon boronálni. Az ígéretek szerint 2006-2007-re a Xeon és az Itanium foglalat-kompatibilis lesz. Erre persze lehet megint lófaszozni, de ebben az irányban mozognak. A kérdés most az, hogy a következõ évtized strandard ISA-ja az AMD64 vagy az IA-64 lesz. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ha az IA-64 nem fog szuprematív teljesítmény (értsd több mint másfél-kétszer gyorsabb) elõbbivel szemben, akkor el fog bukni (értsd legfeljebb a high-end szegmensben él meg).

a problémát a túl sok "ha" körül látom. Túl sok feltételnek kell teljesülni relatíve rövid idõ alatt, miközben a korábbi bajokra sincs még gyógyír (l. compiler, busz,...)

[special]

A buszrendszer érdekes dolog, mivel annak következményei, hatása gyakorlatilag tökéletesen elõre volt látható, a glueless SMP cpu interconnectre és IMC-re való 2007-es átállás pedig ha jól emlékszem, már a megjelenéskor is már az ütemtervben szerepelt, tehát ez egy elõre kalkulált dolog. Nyilván sokkal kiszámíthatatlanabb a compiler kérdése, a másik terület, amely sokak szerint hatalmas tartalékokkal rendelkezik -- ILP minél magasabb fokú megvalósítása. A SPEC eredményekbõl néhol kivliáglik, hogy mire képes az architektúra, ha igen magas fokú ILP érhetõ el a kódban, pl. AI/neurális hálózatok.

[h1ghland3r]

Idézet: special - Dátum: 2004. szept. 19., vasárnap - 11:12

SFIJ, sok mindenben igazad van, csak annyit jegyeznék meg, hogy az irány az is, amit te írsz. Az Intel nem titkolja, hogy az IA-64 és IA-32 procikat össze akarja hosszú távon boronálni. Az ígéretek szerint 2006-2007-re a Xeon és az Itanium foglalat-kompatibilis lesz. Erre persze lehet megint lófaszozni, de ebben az irányban mozognak. A kérdés most az, hogy a következõ évtized strandard ISA-ja az AMD64 vagy az IA-64 lesz. Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ha az IA-64 nem fog szuprematív teljesítmény (értsd több mint másfél-kétszer gyorsabb) elõbbivel szemben, akkor el fog bukni (értsd legfeljebb a high-end szegmensben él meg).

Igen csak SFIJ ugy erthette, hogy MOST kellene egy ilyen megoldas. Az Intel mostanaban sulyosan elbaltazza a megjeleneseket, ugyhogy abbol a mesebeli 2006-2007-bol akar 2008 is lehet. Es hat addig is elniuk kell.

A masik nagy problemajuk az, hogy a HPC szferaban ugyan jol teljesit a cuccos, de ugy tunik, hogy itt az IBM lealazza (no matter the cost). Ne feledjetek az Itaniumos nagy durranas 50TFlops kornyeken lesz, az IBM Blue Gene pedig 300TFlops (jovo ev eleje-kozepe). Szoval a Power5 -amit csak a jo hirebol ismerek- egyenlore szepen tartja magat. Nagyon kinos problema, hogy sem a Cray sem az IBM nem igazan epit Itaniumra ilyen rendszereket. Kerdes van meg annyi tartalek az Itaniumban es az Intelben, hogy ezt a taktikai hatranyt ledolgozza? Ezert kerdeztem nehany post-al feljebb, hogy van-e az Itanium architekturaban valami potencial, ami hianyzik a Power-bol? Mert ennyit egy jo compiler nem segit.

h1ghland3r

Szerkesztette: h1ghland3r 2004. 09. 19. 15:55 -kor

[Olasz]

Idézet: h1ghland3r - Dátum: 2004. szept. 19., vasárnap - 16:54

Igen csak SFIJ ugy erthette, hogy MOST kellene egy ilyen megoldas. Az Intel mostanaban sulyosan elbaltazza a megjeleneseket, ugyhogy abbol a mesebeli 2006-2007-bol akar 2008 is lehet. Es hat addig is elniuk kell.

A masik nagy problemajuk az, hogy a HPC szferaban ugyan jol teljesit a cuccos, de ugy tunik, hogy itt az IBM lealazza (no matter the cost). Ne feledjetek az Itaniumos nagy durranas 50TFlops kornyeken lesz, az IBM Blue Gene pedig 300TFlops (jovo ev eleje-kozepe). Szoval a Power5 -amit csak a jo hirebol ismerek- egyenlore szepen tartja magat. Nagyon kinos problema, hogy sem a Cray sem az IBM nem igazan epit Itaniumra ilyen rendszereket. Kerdes van meg annyi tartalek az Itaniumban es az Intelben, hogy ezt a taktikai hatranyt ledolgozza? Ezert kerdeztem nehany post-al feljebb, hogy van-e az Itanium architekturaban valami potencial, ami hianyzik a Power-bol? Mert ennyit egy jo compiler nem segit.

h1ghland3r

egyelõre inkább fejlesztési potenciál van benne, leszámítva a special által idézett célterületeket. Ebbõl következik a ha.

[special]

Idézet: h1ghland3r - Dátum: 2004. szept. 19., vasárnap - 16:54

Igen csak SFIJ ugy erthette, hogy MOST kellene egy ilyen megoldas. Az Intel mostanaban sulyosan elbaltazza a megjeleneseket, ugyhogy abbol a mesebeli 2006-2007-bol akar 2008 is lehet. Es hat addig is elniuk kell.

A masik nagy problemajuk az, hogy a HPC szferaban ugyan jol teljesit a cuccos, de ugy tunik, hogy itt az IBM lealazza (no matter the cost). Ne feledjetek az Itaniumos nagy durranas 50TFlops kornyeken lesz, az IBM Blue Gene pedig 300TFlops (jovo ev eleje-kozepe). Szoval a Power5 -amit csak a jo hirebol ismerek- egyenlore szepen tartja magat. Nagyon kinos problema, hogy sem a Cray sem az IBM nem igazan epit Itaniumra ilyen rendszereket. Kerdes van meg annyi tartalek az Itaniumban es az Intelben, hogy ezt a taktikai hatranyt ledolgozza? Ezert kerdeztem nehany post-al feljebb, hogy van-e az Itanium architekturaban valami potencial, ami hianyzik a Power-bol? Mert ennyit egy jo compiler nem segit.

h1ghland3r

Nem hiszem, hogy az IA-32-es bénázások és az Itanium között túl szoros kapcsolatot kellene keresni. Kétségtelen, hogy számos okból (de fõként az emberi erõforrások és morál szempontjából) kihatással van az egyik a másikra, azonban nem látom, hogy a valószínûleg dedikált erõforrásokkal rendelkezõ IPF ternékterve miért szenvedne súlyos (éves szintû) halasztást. Körülbelül 8 hónap múlva okosabbak leszünk, meglátjuk, a Montecito mikor és milyen formában jelenik meg. Az utóbbi idõ híradásai az Itaniummal kapcsolatban azonban nem arra engednek következtetni, hogy komoly gondok lennének, gondolok itt arra, hogy a Fuji (negyedik nagy mainframe-es a világon, az pedig kettõ a HP-val) teljes mellszélességgel ott van, és az NEC pedig Itanium-onlyra áll át a mainframe kategóriában is, azaz hosszú távon stabilnak kell mutatkoznia az Itanium ecosystemnek -- gondolom az NEC nem a sajtóból értesül a dolgokról.

Az Itanium vs. Power5 témához sokat nem tudok hozzáfûzni, nem ismerem az utóbbi architektúrát, csak ami mindenki elõtt ismert: a Power5 két maggal és SMT-vel rendelkezik magasabb órajelen. Mindezeket a Montecito (aki nem tudná esetleg: két mag, 2 GHz, 12 MB L3 / mag, SMT) minden bizonnyal behozza, más kérdés, hogy a throughput a fos buszrendszer miatt hogyan alakul. Hogy szerénytelenkedjek én is egy kicsit, bejött az a várakozásom, hogy az IBM a Powert meg fogja próbálni minél jobban kiterjeszteni, elterjeszteni, ehhez pedig ugye a termékvonalon, a piacon lefelé kell mozogni az olcsóbb gépek irányába. Szerintem elég egyértelmû, hogy hosszú távon a Power, egy proprietary architectúra, csak így tud életképes maradni az olyan "nyílt" ellenfelekkel szemben, mint az AMD64 vagy IA-64.

[h1ghland3r]

Idézet: special - Dátum: 2004. szept. 20., hétfõ - 7:47

Kétségtelen, hogy számos okból (de fõként az emberi erõforrások és morál szempontjából) kihatással van az egyik a másikra, azonban nem látom, hogy a valószínûleg dedikált erõforrásokkal rendelkezõ IPF ternékterve miért szenvedne súlyos (éves szintû) halasztást. Körülbelül 8 hónap múlva okosabbak leszünk, meglátjuk, a Montecito mikor és milyen formában jelenik meg. Az utóbbi idõ híradásai az Itaniummal kapcsolatban azonban nem arra engednek következtetni, hogy komoly gondok lennének, gondolok itt arra, hogy a Fuji (negyedik nagy mainframe-es a világon, az pedig kettõ a HP-val) teljes mellszélességgel ott van, és az NEC pedig Itanium-onlyra áll át a mainframe kategóriában is, azaz hosszú távon stabilnak kell mutatkoznia az Itanium ecosystemnek -- gondolom az NEC nem a sajtóból értesül a dolgokról.

Az Itanium vs. Power5 témához sokat nem tudok hozzáfûzni, nem ismerem az utóbbi architektúrát, csak ami mindenki elõtt ismert: a Power5 két maggal és SMT-vel rendelkezik magasabb órajelen. Mindezeket a Montecito (aki nem tudná esetleg: két mag, 2 GHz, 12 MB L3 / mag, SMT) minden bizonnyal behozza, más kérdés, hogy a throughput a fos buszrendszer miatt hogyan alakul. Hogy szerénytelenkedjek én is egy kicsit, bejött az a várakozásom, hogy az IBM a Powert meg fogja próbálni minél jobban kiterjeszteni, elterjeszteni, ehhez pedig ugye a termékvonalon, a piacon lefelé kell mozogni az olcsóbb gépek irányába. Szerintem elég egyértelmû, hogy hosszú távon a Power, egy proprietary architectúra, csak így tud életképes maradni az olyan "nyílt" ellenfelekkel szemben, mint az AMD64 vagy IA-64.

Idézet

Nem hiszem, hogy az IA-32-es bénázások és az Itanium között túl szoros kapcsolatot kellene keresni.

Inkabb ugy kellene mondani, hogy az IA32 benazasok es az Itanium benazasok + a piaci helyzet.... Nem csak a Prescott csuszott, hanem az Itanium is.

Idézet

Körülbelül 8 hónap múlva okosabbak leszünk

Lassan latni kellene valamit, mert mar terdig jarunk a paper-launchban. Es mindig csak azt hallom, hogy varjunk egy picit. Ez tenyleg a jovo platformja, mert jelen idoben sosem fogjuk latni....

Mainframe fronton azert az IBM kemeny dio lesz. Nekik mindenuk megvan hazon belul, ahhoz hogy ilyesmit gyartsanak. Az Intel nem csinal OS-t, a HP-nek nincs fabja ....

Namost az IBM gozerovel kesziti elo a Power5 kovetkezo megjeleneset. Ha nem fognak kesni, akkor jovore a Power 3GHz-kornyeken fog menni. Raadasul amennyire tudom (bar nem emlekszem, hogy honnan hallottam), a zSeries is meg fogja kapni a Power procikat. Tehat az IBM ugyanazzal a procival fog Workstation-Unix server-Mainframe gepeket szallitani (iSeries, pSeries, zSeries), legfeljebb a WS-ekbe csak Power4(+) kerul majd. Ez nagy elony.

OpenPower kezdemenyezesrol meg nem hallottal? Az IBM megnyitja a fejlesztok fele a cuccos bizonyos reszeit. Nem tudom, hogy mi a jelentosege a projektnek, de ugy tunik, hogy ez is az Itanium elleni tamadas.

h1ghland3r

[Haderach]

a SUNt kifelejtitek, pedig most neki is fut a szekere szépen fel, és mellesleg több unix szervert ad el, mint az IBM. vagy a HP.
meg most van ez a szövetsége a fujitsuval, az sem rossz dolog.

[h1ghland3r]

Idézet: Haderach - Dátum: 2004. szept. 20., hétfõ - 10:07

a SUNt kifelejtitek, pedig most neki is fut a szekere szépen fel, és mellesleg több unix szervert ad el, mint az IBM. vagy a HP.
meg most van ez a szövetsége a fujitsuval, az sem rossz dolog.

That's right.

Mondjuk ez sem az Itanium pozicioit erositi.

h1ghland3r

[Vajonész]

Idézet: special - Dátum: 2004. szept. 20., hétfõ - 7:47

Hogy szerénytelenkedjek én is egy kicsit, bejött az a várakozásom, hogy az IBM a Powert meg fogja próbálni minél jobban kiterjeszteni, elterjeszteni, ehhez pedig ugye a termékvonalon, a piacon lefelé kell mozogni az olcsóbb gépek irányába. Szerintem elég egyértelmû, hogy hosszú távon a Power, egy proprietary architectúra, csak így tud életképes maradni az olyan "nyílt" ellenfelekkel szemben, mint az AMD64 vagy IA-64.

Nem tudom milyen várakozásod volt, de ez már évek óta trend.
Olyannyira, hogy jelenleg a Power a legelterjedtebb 64 bites proci.
Nem igazán értem, hogy mit értesz nyíltág alatt, de nem hiszem, hogy az IA-64/AMD64 nyíltabb lenne.

[Vajonész]

Idézet: h1ghland3r - Dátum: 2004. szept. 20., hétfõ - 8:48

Namost az IBM gozerovel kesziti elo a Power5 kovetkezo megjeleneset. Ha nem fognak kesni, akkor jovore a Power 3GHz-kornyeken fog menni. Raadasul amennyire tudom (bar nem emlekszem, hogy honnan hallottam), a zSeries is meg fogja kapni a Power procikat. Tehat az IBM ugyanazzal a procival fog Workstation-Unix server-Mainframe gepeket szallitani (iSeries, pSeries, zSeries), legfeljebb a WS-ekbe csak Power4(+) kerul majd. Ez nagy elony.

OpenPower kezdemenyezesrol meg nem hallottal? Az IBM megnyitja a fejlesztok fele a cuccos bizonyos reszeit. Nem tudom, hogy mi a jelentosege a projektnek, de ugy tunik, hogy ez is az Itanium elleni tamadas.

h1ghland3r

Szerintem 3 GHz  nem lesz, de jócskán 2 felett fog menni.
Jól emlékszel már nem fejleszt új mainframe processzort.
Elõször Power5 szerelt "Squadron"-ra próbálja átterelni a  mainframe ügyfeleket, a Power6-tól kezdve meg már csak power alapon fog menni.
Már korábban AS/400-at már sikeresen átültették.

Az OpenPower bár még gyerekcipõs, de már vannak eredmények: szorakoztató elektronika pl. PS3(a Sony jópár dolgot licencelt), illetve az új linuxos power szerverek amelyek árban is versenyképesek a Xeonokkal.

[SFIJ]

Idézet: Haderach - Dátum: 2004. szept. 20., hétfõ - 12:07

a SUNt kifelejtitek, pedig most neki is fut a szekere szépen fel, és mellesleg több unix szervert ad el, mint az IBM. vagy a HP.
meg most van ez a szövetsége a fujitsuval, az sem rossz dolog.

A SUN-nak ott van a highend-re a sparc, mikozben jol latszik, hogy a mid-range es a ws szegmens szepen all att AMD64-re.

Csak annyit akartam mondani, hogy barmekkora is a tokeje az intelnek, 10 eves development ciklus utan nincs meg az attores. Ha tovbb akarja az intel finanszirozni az itaniumot, akkor kenytelen lesz elorukkolni egy elfogadhato consumer verzioval, ha ugy tetszik 'itanic-celeron'-nal amibol finanszirozhatja a szerver itancijet. Es pon most van itt az ido a celeron-itanic piacra dobasara.