Idézet: -NoVa- - Dátum: 2014. 06. 06. 12:22
„A túlélés nem a legerősebb, de nem is a legintelligensebb fajnak adatik meg, hanem annak, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz.”
(Charles Darwin)
Te demagógiának nevezed. Mi a természetes rend helyreállásának, ahol nem vaktérképen jelölik ki, melyik területen milyen iparnak kell mennie.
(Jól hangzó) hamisságok igazsághitében élsz.
Darwin is jól tudta, h (egy koncepció beteljesülése érdekében) hamisan szól (igazságokat is felhasználóan (és félremagyarázóan)).
Intelligencia kell a környezet rovására való megélhetés jól csinálásához.
És mégnagyobb annak belátásához, h a környezet rovására való élést erőpozícióban (amikor megvan rá a lehetőség akkor) sem érdemes csinálni, mert hosszútávon lerontja az aszerint élő életlehetőségeit is.
A testiségünkben biológiai lények vagyunk, ebből adódóan, a megélhetésünkhöz legjobb tanítómester a bioszféra. Már persze akkor, ha nem eszetlenül megerőszakoljuk, hanem megfigyeljük a benne felismerhető törvényszerűségeket.
Az első megfigyelési eredmény lehet például az, h minél több komponenses egy egy élőhely, annál kisebb lengésekkel tartja magát egyensúlyi állapotban és követi a környezeti mind ciklikus, mind eseti változásokat.
Az eseti változások közé tartozik egy egy betelepülő asszimilálása is.
Agresszív (invazív) jövevény esetében azt látjuk, h elterjed, majd visszacsökken az egyedszám (lengés) majd beáll egy (új) egyensúlyi állapot.
Jóval ritkábban az is előfordul, h (közel) teljesen összeomlasztja (ezzel lepusztítja) az élőhelyet megszüntetve a saját életlehetőségét is (az adott élőhelyen). A lepusztult élőhely pedig a környezetéből visszanépesül. Kezdve a rossz életkörülmények között is megélő pionír növényekkel (akik megteremtik a többi komponens életfeltételeit). Aztán (a pionír lények egyedszám csökkenése mellett) jönnek a többiek. Ezzel ismét létrejön a sokszínűség.
Ezek a nyers empíriák. És ezekre építetten léteznek különféle (oki) elképzelések (közöttük eleve becsapási céllal előállítottak is).