Súgó
A téma zárva.idézet:
Eredetileg kisbetu írta:
Másik kérdés, azt hiszem (boho-hoz):
Ha víz helyett olajat használok (müszerolaj vagy trafóolaj van képben), akkor
- romlik/javul a höátadás?
- árt-e a müanyag alkatrészeknek?
- milyen a vezetöképessége a müszerolajnak? (most kapok az arcomra)[/quote]
Az olaj hővezető képessége és fajhője messze alatta marad a víznek. Olaj alkalmazása esetén sokkal nagyobb felület kell, illetve melegebb lesz a rendszer.
A másik probléma az, hogy a szökőkútszivattyú anyaga, csövek anyaga nem olajálló műanyag, azaz idővel repedések fognak a szivattyúházon keletkezni, a lapát és a vízcsövek elridegednek.
A vízzel van a legkevesebb probléma.
Vízhűtés és rejtelmei
#201 Guest_boho_*
Elküldve: 2001. 09. 22. 17:00
#202 Guest_boho_*
Elküldve: 2001. 09. 22. 17:03
Hi
Léghűtő hűtőtömb felhasználása.
Előny:
- sokkal nagyobb hűtőfelület a jelenlegi vízhűtőblokkhoz képest;
- nagyon nagy a "puffer"-víz mennyisége a hűtőtömbben, így a proci gyors melegedésekor intenzívebb a hőelvonás;
- kisebb vízáramlási sebesség esetén is jó hatásfokű hűtőt kapunk;
- a nagy vízmennyiség ellenére is az össztömege kisebb, mint a vörösréz hűtőtömbnek;
- készen kapható, és a hűtőventillátora felhasználható a radiátorhoz is;
- minimális forgácsolási munka kell az átalakításához;
- többféle hűtővíz cirkuláció kialakítható
Hátrány :
- alumíniumból készül (55%-al kisebb hővezetési tényező a vörösrézhez képest);
- nyitott több oldalról is ezért külön burkolatot kell kialakítani;
- a folyadékelosztást a bordák között kűlön meg kell oldani;
- nehezebb a tömítést megoldani, mint az osztott rézhűtőtömbnél ("kígyós" és "csillag")
- csak alumínium , vagy műanyag csatlakozók használhatók a nagy alu. felület miatt (elektrokémiai korrózió elkerülése)
Milyen hűtőtömb használható fel (kevés munkával):
- a hőtötömb processzor felőli felületoldalain ne érjen, ne "lógjanak" ki a hűtőtömb oldalsó felületei.
(magyarul azt jelenti, hogy a hűtőtömb egy téglatestet "formázzon" meg);
- a hűtőtömb alsó lap vastagsága minimum 4 mm legyen (célszerű, ha 5-6 mm);
Sajnos a FOP 32/38 nem alkalmas erre a célra, mert a bordái túlnyúlnak az alsó lap széleitől, a régebbi INTEL hűtőknek
meg csak 2-3 mm az alsó lap vastagsága. Mi az, ami sokaknak rendelkezésre áll:
AMD-K6 hűtő, Coolink 141 /131, WBK-68/38 (ha van még az előbbieken kívül valakinek rajzos infója, azt hozzátesszük)
A felsoroltakkal rendelkezem, így elkészítem a rajzait(nincs még mind kész).
Fontos a méret ismerete, mert ez meghatározza az átalakítás módját és kiszámolható a vízfelület.
AMD K6 hűtő:
Az előző oldalakon már feltettem egy rajzot az AMD K6-os hűtőtömbjéről.(60x50x25 mm).
Íme a hűtő rajza
Emlékeztetőül, a vízfelület 254 cm2 !
Léghűtő hűtőtömb felhasználása.
Előny:
- sokkal nagyobb hűtőfelület a jelenlegi vízhűtőblokkhoz képest;
- nagyon nagy a "puffer"-víz mennyisége a hűtőtömbben, így a proci gyors melegedésekor intenzívebb a hőelvonás;
- kisebb vízáramlási sebesség esetén is jó hatásfokű hűtőt kapunk;
- a nagy vízmennyiség ellenére is az össztömege kisebb, mint a vörösréz hűtőtömbnek;
- készen kapható, és a hűtőventillátora felhasználható a radiátorhoz is;
- minimális forgácsolási munka kell az átalakításához;
- többféle hűtővíz cirkuláció kialakítható
Hátrány :
- alumíniumból készül (55%-al kisebb hővezetési tényező a vörösrézhez képest);
- nyitott több oldalról is ezért külön burkolatot kell kialakítani;
- a folyadékelosztást a bordák között kűlön meg kell oldani;
- nehezebb a tömítést megoldani, mint az osztott rézhűtőtömbnél ("kígyós" és "csillag")
- csak alumínium , vagy műanyag csatlakozók használhatók a nagy alu. felület miatt (elektrokémiai korrózió elkerülése)
Milyen hűtőtömb használható fel (kevés munkával):
- a hőtötömb processzor felőli felületoldalain ne érjen, ne "lógjanak" ki a hűtőtömb oldalsó felületei.
(magyarul azt jelenti, hogy a hűtőtömb egy téglatestet "formázzon" meg);
- a hűtőtömb alsó lap vastagsága minimum 4 mm legyen (célszerű, ha 5-6 mm);
Sajnos a FOP 32/38 nem alkalmas erre a célra, mert a bordái túlnyúlnak az alsó lap széleitől, a régebbi INTEL hűtőknek
meg csak 2-3 mm az alsó lap vastagsága. Mi az, ami sokaknak rendelkezésre áll:
AMD-K6 hűtő, Coolink 141 /131, WBK-68/38 (ha van még az előbbieken kívül valakinek rajzos infója, azt hozzátesszük)
A felsoroltakkal rendelkezem, így elkészítem a rajzait(nincs még mind kész).
Fontos a méret ismerete, mert ez meghatározza az átalakítás módját és kiszámolható a vízfelület.
AMD K6 hűtő:
Az előző oldalakon már feltettem egy rajzot az AMD K6-os hűtőtömbjéről.(60x50x25 mm).
Íme a hűtő rajza
Emlékeztetőül, a vízfelület 254 cm2 !
#203 Guest_leslie_*
Elküldve: 2001. 09. 22. 18:20
Mindezzel nem sokat ersz, ha 4mm az alja. Mivel alu, ezert legalabb 10-13mm kellene neki, ha rezhez 8mm.
------------------
"A nok miatt lettem ilyen gazember" - Moby Dick
------------------
"A nok miatt lettem ilyen gazember" - Moby Dick
#204 Guest_boho_*
Elküldve: 2001. 09. 22. 20:36
Hi
idézet:
Eredetileg leslie írta:
Mindezzel nem sokat ersz, ha 4mm az alja. Mivel alu, ezert legalabb 10-13mm kellene neki, ha rezhez 8mm.
[/quote]
Tiszteletben tartva véleményedet,ezeket az értékeket hogyan számoltad?
Ha visszanézed az előző oldalt, a Z4 watercooler legfeljebb 60x60x16 vastag lehet, abból a "fiók" úgy 11-12 mm és abban 8-9 mm mély csatorna.
Az alsó rész 2,5-3,5 mm-nél nem vastagabb.
Amit ajánlottam (számolgattam) alatta, annak 3,5 mm a falvastagsága (horonyban).
A 8mm vastag réz és 10-13 mm vastag alu nagyobb (100-120mm széles) hűtőhöz kellene, mert a tömb aljának "egyenletes" átmelegítéséhez az lenne optimális.
Ha megnézed a Coolink111 léghűtőt, a réz lap, amibe a vékony lemezek be vannak fogva, 2,5-3 mm vastag!
A "cilinderes" megoldásnál is lehetne a vastagságot csökkenteni, de a beömlő furat (10 mm) a korlát. A 14 mm vastag tömbben ez 2 mm-es minimális vastagságot jelent!
A léghűtők nagy felülete miatt "sajnos" olyan intenzív a hőátadaás, hogy a tömb szélei valószínűleg csak langyosak maradnak.
#205 Guest_WiZARD_*
Elküldve: 2001. 09. 22. 23:57
na mit szóltok ehhez? [url="http://"http://www.internews.hu/intercool/index.phtml?page=cikk&id=147"]http://www.internews...age=cikk&id=147[/url]
------------------
WiZARD
wizard@uze.net
------------------
WiZARD
wizard@uze.net
#206 Guest_lameXpert_*
Elküldve: 2001. 09. 23. 00:55
idézet:
Eredetileg WiZARD írta:
na mit szóltok ehhez? .........[/quote]
------------------
"Ne butulj, nem vagy te DOS lemez!"
#207 Guest_leslie_*
Elküldve: 2001. 09. 23. 02:14
boho: Mivel fennt meg lett "allapodva", hogy vorosrez eseten 8mm, es tudva, hogy az alu 50%-al rosszabb hovezeto, igy adodik a 12mm. 
------------------
"A nok miatt lettem ilyen gazember" - Moby Dick
------------------
"A nok miatt lettem ilyen gazember" - Moby Dick
#208 Guest_boho_*
Elküldve: 2001. 09. 23. 16:56
Hi
Folytatás
Lehet, hogy sokan nem bíznak a léghűtő hűtőtömbjének átalakításában, de azért nyitottam ezt a topikot,hogy egyrészt
mindenki számára könnyen érthető elméleti és számítási "ökölszabályokat" ismertessek és vitassuk meg, másrészt
azon kialakításokat is számba vegyük, amelyek sokszor meglepőek, vagy első ránézésre megoldhatatlannak tűnő
problémákat tarrtalmaznak.
Amit leírok nem axiómák, hiszen mindenki tévedhet aki járatlan úton jár. Kedvenc professzorom Dr. Terplán Zénó
a "Módszeres géptervezés" tantárgyban belénksúlykolta, hogy:
"Minden műszaki probléma megoldható, csak meg kell találni a sok lehetséges megoldás közül azt a változatot,
vagy változatokat amely(ek) relatíve optimális ráfordítással biztosítja a probléma kiküszöbölését.
Ha egy probléma az adott körülmények között optimálisan nem oldható meg, az nem azt jelenti, hogy az megoldhatatlan,
csak azt, hogy vagy a pillanatnyi technikai színvonal, vagy a költségek miatt nem érdemes az adott időpontban azzal
foglalkozni.A megoldás lehetőségének kutatását ujból fel kell frissíteni, új ismeretek megszerzésekor."
Bocsi a filozofikus gondolatokért, de egy fejlesztő mérnök soha nem adja fel és soha nem elégszik meg a kész
konstrukcióval, hiszen ennek vizsgálatakor mindíg kiderül, hogy mit lehetett volna jobban csinálni.
(Korlátot ebben csak a közgazdász szab.)
Térjünk vissza a léghűtőtömb problémáira.
Az anyagminőség.
Ez adott az olcsó típusoknál. Ahhoz, hogy az egész hűtőtömbünk nagyon jó hatásfokú legyen, a Fourier- függvény szerint
vagy a hűtőközegnek kell nagy hőmérdéklet különbséggel rendelkezni (dT), vagy a felületnek kell nagynak lenni (F).
Az alumínium "lamdája" 229, a rézé 392. Ha két hűtőtömb akkor rendelkezik azonos hatásfokkal, ha az F * "lamda" szorzatuk azonos.
(A hagyományos réz vízhűtő felülete 1/3, 1/6-a egy egyszerű léhgűtőtömb-höz képest.)
Folyadékmegosztás
A hűtéstechnikailag az alábbit kell biztosítani:
- egy, maximum két beömlő/kiömlő "nyílás" a tömbbe, - praktikussági okokból - ez 8-10 mm átmérőjű csonkkon történik;
- a bordák közötti résekbe közel egyenletesen kell a vizet bevezetni/kivezetni azért, hogy minden borda között áramoljon víz
(ez persze nem minden esetben az optimális);
Többféleképpen ki lehet ezt alakítani, de íme itt egy megoldás, amely biztosítja a víz egyenleteses bevezetését/kivezetését úgy, hogy
minimális alkatrésszel és forgácsolással legyen megoldható. A burkolatot nem jeleztem a könnyebb áttekinthetőség miatt.
Átalakítás lépései:
- maratni kell a bordákra merőlegesen mindkét oldalon egy 11x10 mm-es hornyot;
- hajtani kell alumíniumból két U-profilt, amibe előzőleg 3 irányban átömlő furatot készítünk;
- be kell ragasztani a hornyokba az U profilokat.
Az U-profil tulajdonképpen egy keresztcsatorna, amiben levő furatokon keresztül áramlik a víz át a bordák között.
Az alsó furatok 2,5-3 mm, a középsők 2 mm-esek, a felsők 1,5 mm-esek. (Összkeresztmetszetük csak kicsivel nagyobb,
mint a 10 mm-es beömlő furat keresztmetszete.) A középső rajz az U-profil kinagyított metszete, beépítés után.
A folyadékáramlás az alsó rajzon látszik. A valóságban az alul áramló víz létrehoz egy belső turbolenciát, ami a víz keverését végzi.
Magasabb léghűtő tömbnél (a rajzonszerplő csak 24 mm magas) már két be- kiömlő U-profil ajánlottl oldalanként, hogy nagyobb legyen
a belső keveredés és hűtés.(Az U-profil 0,5 mm-es alulemezből könnyen elkészíthető.)
A Coolink131 esetén két darab 8-as U-profil ajánlott a 37 mm magas tömb miatt, 2x8 mm-es be- kiömlő csonkokkal.
A rajz szerinti tömbben 50cm3, azaz 1/2 dl víz van!
A "cilinderes" (27 db 2 mm-es lyuk, 10 mm-es csonkokkal ) 11cm3, a "kígyósban" (12 mm-es mélység) 22cm3, "csillagban"
(10mm horonyszélesség, 12 mm mélység, 8 ágú) 23 cm3 van.
A "cilinderes"-ben a teljes felület melegítve van, míg a "kígyós" és "csillag" esetén a melegített felület/térfogat ugy 25%-al kisebb.
(A fedőlap nem és alaplap között nincs anyagi kapcsolat).
A vízmennyiség mellett figyelembe kell venni a vízáramlás lassulássálát az "aktív" zónában.
A "cilinderesnél" és a kígyósnál" nincs áramlási csökkenés az átmérők egyeztetése miatt.
A "csillag" esetén egy beömlő furat miatt és a 8-részre osztott csillag miatt (1 beömlő 8 kiömlő furat) a csillag ágaiban a víz
sebessége 1/8-adára csökken!
A rajz szerinti "léghűtő tömb" bordái között a rés összkeresztmetszete 7,57cm2, a beömlő furat keresztemetszete 0,78 cm2,
így a vízsebesség 10%-ra csökken.
Nos ez máris azt mutatja, hogy nem érdemes nagy bordákat alkalmazni, mert nagyon lelassul a víz sebessége és csökken a "hőelvitel",
azaz a hőátadási képletben az "alfa" mint hőátadási tényező értéke.( Q= F * alfa * dT)
De!
Hogy az élet ne legyen ilyen egyszerű, a hőátadás nem csak konvekcióval, hanem hősugárzással is terjed. Ez a levegő kicsi
fajhője miatt ott nem a hősugárzás a fő energiaátadás, hanem a konvekció. Víznél és folyadékoknál már más a helyzet. A hő már nem
csak konvekcióval, hanem hősugárzással is terjed, és minél nagyobb a felület, annál nagyobb az aránya.
A bordák - az első rajzokon egyszerűsített hőmérsékleti diagram szerint csak lineárisan - hőmérséklete nem lineárisan változik a
hőforrástól távolodva, hanem logaritmikusan. Ez azt jelenti, hogy a borda még legtávolabbi pontja is bizony elég meleg lesz, olyan
mintha "kiegyenlítetten" meleg lenne.Emiatt a dT nagyobb a végpontokon, tehát több hőt tud átadni.
Ez nem csak a hőkonvekciós, hanem a hősugárzásos energiaátadást is eredményez.
Egyszerűsítve, "v" csökken, de az "alfa" nő!.-> Q nem arányosan csökken!
A szivattyúknál majd kirészletezzük, de van egy nagyon fontos szempont. A szivattyúk szállítási teljesítménye nyomásnövekedés nélküli,
vagyi légköri nyomásra adják meg. Megadják hozzá a maximális nyomómagasságot is. Ez fontosabb érték a mi esetünkben!
Ha nyomásveszteség nélkül nyomja ki a folyadékot ("vizszintesen" kispriccel), akkor mondjuk a 800 l/h teljesítményű szivattyú
222 cm3 / s vízhozammal rendelkezik (ez ideális esetben másodpercenként 10x cseréli ki a vizet a "kígyósban" és 19x a "cilinderesben"
Ha a szivattyúra az van írva, hogy a maximális emelési magasság 0,6 m, akkor a procitól 30 cm-el mélyebben fekvő szivattyú már csak
111 cm3 vizet hajt át másodpercenként (durva közelítés, de közel így van). 60 cm magasságkülönbség esetén nincs" vízszállítás!"
(Mindez persze nyitott rendszer esetén igaz. Zárt rendszernél sokkal bonyolultabb a helyzet.)
Ezekből is látszik, milyen bonyolult a hőcserélők elmélete és fizikája. Természetesen vannak nagyon bonyolult empirikus összefüggések
és szép kis diferenciálegyenletek, de ez maradjon csak a szűk szakmai körnek, mi ne fárasszuk egymást ezzel, hisz ez a fórum mindenkinek szól.
Visszatérve a hűtőtömbre, a nagy bordákkal rendelkező léghűtő tömb jó hűtőteljestménnyel rendelkezik, és a nagy víztere miatt sokkal nagyobb
"puffer" akár szivattyúleállás, akár a proci disszipációs teljesítményének ugrásszerű növekedésekor (teljes terhelésen futás).
Azt hiszem, hogy sokakban most kezd az egész "összekeveredni" ezért most szünetet tartok.
Huhhhh.
[Ezt a hozzászólást boho szerkesztette (2001. Szeptember 23.).]
Folytatás
Lehet, hogy sokan nem bíznak a léghűtő hűtőtömbjének átalakításában, de azért nyitottam ezt a topikot,hogy egyrészt
mindenki számára könnyen érthető elméleti és számítási "ökölszabályokat" ismertessek és vitassuk meg, másrészt
azon kialakításokat is számba vegyük, amelyek sokszor meglepőek, vagy első ránézésre megoldhatatlannak tűnő
problémákat tarrtalmaznak.
Amit leírok nem axiómák, hiszen mindenki tévedhet aki járatlan úton jár. Kedvenc professzorom Dr. Terplán Zénó
a "Módszeres géptervezés" tantárgyban belénksúlykolta, hogy:
"Minden műszaki probléma megoldható, csak meg kell találni a sok lehetséges megoldás közül azt a változatot,
vagy változatokat amely(ek) relatíve optimális ráfordítással biztosítja a probléma kiküszöbölését.
Ha egy probléma az adott körülmények között optimálisan nem oldható meg, az nem azt jelenti, hogy az megoldhatatlan,
csak azt, hogy vagy a pillanatnyi technikai színvonal, vagy a költségek miatt nem érdemes az adott időpontban azzal
foglalkozni.A megoldás lehetőségének kutatását ujból fel kell frissíteni, új ismeretek megszerzésekor."
Bocsi a filozofikus gondolatokért, de egy fejlesztő mérnök soha nem adja fel és soha nem elégszik meg a kész
konstrukcióval, hiszen ennek vizsgálatakor mindíg kiderül, hogy mit lehetett volna jobban csinálni.
(Korlátot ebben csak a közgazdász szab.)
Térjünk vissza a léghűtőtömb problémáira.
Az anyagminőség.
Ez adott az olcsó típusoknál. Ahhoz, hogy az egész hűtőtömbünk nagyon jó hatásfokú legyen, a Fourier- függvény szerint
vagy a hűtőközegnek kell nagy hőmérdéklet különbséggel rendelkezni (dT), vagy a felületnek kell nagynak lenni (F).
Az alumínium "lamdája" 229, a rézé 392. Ha két hűtőtömb akkor rendelkezik azonos hatásfokkal, ha az F * "lamda" szorzatuk azonos.
(A hagyományos réz vízhűtő felülete 1/3, 1/6-a egy egyszerű léhgűtőtömb-höz képest.)
Folyadékmegosztás
A hűtéstechnikailag az alábbit kell biztosítani:
- egy, maximum két beömlő/kiömlő "nyílás" a tömbbe, - praktikussági okokból - ez 8-10 mm átmérőjű csonkkon történik;
- a bordák közötti résekbe közel egyenletesen kell a vizet bevezetni/kivezetni azért, hogy minden borda között áramoljon víz
(ez persze nem minden esetben az optimális);
Többféleképpen ki lehet ezt alakítani, de íme itt egy megoldás, amely biztosítja a víz egyenleteses bevezetését/kivezetését úgy, hogy
minimális alkatrésszel és forgácsolással legyen megoldható. A burkolatot nem jeleztem a könnyebb áttekinthetőség miatt.
Átalakítás lépései:
- maratni kell a bordákra merőlegesen mindkét oldalon egy 11x10 mm-es hornyot;
- hajtani kell alumíniumból két U-profilt, amibe előzőleg 3 irányban átömlő furatot készítünk;
- be kell ragasztani a hornyokba az U profilokat.
Az U-profil tulajdonképpen egy keresztcsatorna, amiben levő furatokon keresztül áramlik a víz át a bordák között.
Az alsó furatok 2,5-3 mm, a középsők 2 mm-esek, a felsők 1,5 mm-esek. (Összkeresztmetszetük csak kicsivel nagyobb,
mint a 10 mm-es beömlő furat keresztmetszete.) A középső rajz az U-profil kinagyított metszete, beépítés után.
A folyadékáramlás az alsó rajzon látszik. A valóságban az alul áramló víz létrehoz egy belső turbolenciát, ami a víz keverését végzi.
Magasabb léghűtő tömbnél (a rajzonszerplő csak 24 mm magas) már két be- kiömlő U-profil ajánlottl oldalanként, hogy nagyobb legyen
a belső keveredés és hűtés.(Az U-profil 0,5 mm-es alulemezből könnyen elkészíthető.)
A Coolink131 esetén két darab 8-as U-profil ajánlott a 37 mm magas tömb miatt, 2x8 mm-es be- kiömlő csonkokkal.
A rajz szerinti tömbben 50cm3, azaz 1/2 dl víz van!
A "cilinderes" (27 db 2 mm-es lyuk, 10 mm-es csonkokkal ) 11cm3, a "kígyósban" (12 mm-es mélység) 22cm3, "csillagban"
(10mm horonyszélesség, 12 mm mélység, 8 ágú) 23 cm3 van.
A "cilinderes"-ben a teljes felület melegítve van, míg a "kígyós" és "csillag" esetén a melegített felület/térfogat ugy 25%-al kisebb.
(A fedőlap nem és alaplap között nincs anyagi kapcsolat).
A vízmennyiség mellett figyelembe kell venni a vízáramlás lassulássálát az "aktív" zónában.
A "cilinderesnél" és a kígyósnál" nincs áramlási csökkenés az átmérők egyeztetése miatt.
A "csillag" esetén egy beömlő furat miatt és a 8-részre osztott csillag miatt (1 beömlő 8 kiömlő furat) a csillag ágaiban a víz
sebessége 1/8-adára csökken!
A rajz szerinti "léghűtő tömb" bordái között a rés összkeresztmetszete 7,57cm2, a beömlő furat keresztemetszete 0,78 cm2,
így a vízsebesség 10%-ra csökken.
Nos ez máris azt mutatja, hogy nem érdemes nagy bordákat alkalmazni, mert nagyon lelassul a víz sebessége és csökken a "hőelvitel",
azaz a hőátadási képletben az "alfa" mint hőátadási tényező értéke.( Q= F * alfa * dT)
De!
Hogy az élet ne legyen ilyen egyszerű, a hőátadás nem csak konvekcióval, hanem hősugárzással is terjed. Ez a levegő kicsi
fajhője miatt ott nem a hősugárzás a fő energiaátadás, hanem a konvekció. Víznél és folyadékoknál már más a helyzet. A hő már nem
csak konvekcióval, hanem hősugárzással is terjed, és minél nagyobb a felület, annál nagyobb az aránya.
A bordák - az első rajzokon egyszerűsített hőmérsékleti diagram szerint csak lineárisan - hőmérséklete nem lineárisan változik a
hőforrástól távolodva, hanem logaritmikusan. Ez azt jelenti, hogy a borda még legtávolabbi pontja is bizony elég meleg lesz, olyan
mintha "kiegyenlítetten" meleg lenne.Emiatt a dT nagyobb a végpontokon, tehát több hőt tud átadni.
Ez nem csak a hőkonvekciós, hanem a hősugárzásos energiaátadást is eredményez.
Egyszerűsítve, "v" csökken, de az "alfa" nő!.-> Q nem arányosan csökken!
A szivattyúknál majd kirészletezzük, de van egy nagyon fontos szempont. A szivattyúk szállítási teljesítménye nyomásnövekedés nélküli,
vagyi légköri nyomásra adják meg. Megadják hozzá a maximális nyomómagasságot is. Ez fontosabb érték a mi esetünkben!
Ha nyomásveszteség nélkül nyomja ki a folyadékot ("vizszintesen" kispriccel), akkor mondjuk a 800 l/h teljesítményű szivattyú
222 cm3 / s vízhozammal rendelkezik (ez ideális esetben másodpercenként 10x cseréli ki a vizet a "kígyósban" és 19x a "cilinderesben"
Ha a szivattyúra az van írva, hogy a maximális emelési magasság 0,6 m, akkor a procitól 30 cm-el mélyebben fekvő szivattyú már csak
111 cm3 vizet hajt át másodpercenként (durva közelítés, de közel így van). 60 cm magasságkülönbség esetén nincs" vízszállítás!"
(Mindez persze nyitott rendszer esetén igaz. Zárt rendszernél sokkal bonyolultabb a helyzet.)
Ezekből is látszik, milyen bonyolult a hőcserélők elmélete és fizikája. Természetesen vannak nagyon bonyolult empirikus összefüggések
és szép kis diferenciálegyenletek, de ez maradjon csak a szűk szakmai körnek, mi ne fárasszuk egymást ezzel, hisz ez a fórum mindenkinek szól.
Visszatérve a hűtőtömbre, a nagy bordákkal rendelkező léghűtő tömb jó hűtőteljestménnyel rendelkezik, és a nagy víztere miatt sokkal nagyobb
"puffer" akár szivattyúleállás, akár a proci disszipációs teljesítményének ugrásszerű növekedésekor (teljes terhelésen futás).
Azt hiszem, hogy sokakban most kezd az egész "összekeveredni" ezért most szünetet tartok.
Huhhhh.
[Ezt a hozzászólást boho szerkesztette (2001. Szeptember 23.).]
#209 Guest_hugi_0_*
Elküldve: 2001. 09. 23. 17:35
hiyya
na ez az erre gondoltam en is
marmint a meglevo alu bordat felhasznalni, valami modon vizzel es nem levegovel huteni
viszont epp azert mert alu nem lesz olyan jo hoelvezeto kepessege mint a V reznek szvsz az utolso kepen lathato amd "K6-2" hutonek nem lesz sokkal (1)"jobb" a huto hatasfoka mint a cilinderesnek (Vrez)
)))
1, mert nem biztos hogy jobb lesz
------------------
nyalazd meg a balherem
na ez az erre gondoltam en is
marmint a meglevo alu bordat felhasznalni, valami modon vizzel es nem levegovel huteni
viszont epp azert mert alu nem lesz olyan jo hoelvezeto kepessege mint a V reznek szvsz az utolso kepen lathato amd "K6-2" hutonek nem lesz sokkal (1)"jobb" a huto hatasfoka mint a cilinderesnek (Vrez)
)))1, mert nem biztos hogy jobb lesz
------------------
nyalazd meg a balherem
#211 Guest_Sgor_*
Elküldve: 2001. 09. 23. 17:39
Hali Mindenkinek!
Olvasgatom az itt leírtakat, mikor eszembe jutott, hogy egy hűtőblokk fajta még nem lett megemlítve, a direkt vízhűtő!
Eddig neten csak egy helyen láttam róla cikket képekkel: [url="http://"http://www.spodesabode.com/view.php?pageid=directdie1"]www.spodesabode.com/view.php?pageid=directdie1[/url]
Nem tudom van-e valakinek ilyen, vagy kísérletezett-e vele!
Jó lenne kivesézni ezt a hűtésfajtát is!
Olvasgatom az itt leírtakat, mikor eszembe jutott, hogy egy hűtőblokk fajta még nem lett megemlítve, a direkt vízhűtő!
Eddig neten csak egy helyen láttam róla cikket képekkel: [url="http://"http://www.spodesabode.com/view.php?pageid=directdie1"]www.spodesabode.com/view.php?pageid=directdie1[/url]
Nem tudom van-e valakinek ilyen, vagy kísérletezett-e vele!
Jó lenne kivesézni ezt a hűtésfajtát is!
#212 Guest_WiZARD_*
Elküldve: 2001. 09. 23. 19:00
én láttam/olvastam már máshol is ilyen közvetlen vízhűtőről, de nem túl jó, mivel nagyon kicsi a hűtendő felület.
------------------
WiZARD
wizard@uze.net
------------------
WiZARD
wizard@uze.net
#214 Guest_kisbetu_*
Elküldve: 2001. 09. 23. 20:19
idézet:
Eredetileg WiZARD írta:
nagyon kicsi a hűtendő felület.
[/quote]
Szerintem ezzel túl van tárgyalva
#215 Guest_hugi_0_*
Elküldve: 2001. 09. 23. 20:27
ez keves !! meg boho velemenye is erdekel ,es nem csak engem szvsz
------------------
nyalazd meg a balherem
------------------
nyalazd meg a balherem
#216 Guest_leslie_*
Elküldve: 2001. 09. 23. 20:47
Pedig igaza van, tenyleg nem jo. Amellett bizonytalan is...Es nehez az upgrade.
------------------
"A nok miatt lettem ilyen gazember" - Moby Dick
------------------
"A nok miatt lettem ilyen gazember" - Moby Dick
#217 Guest_WiZARD_*
Elküldve: 2001. 09. 23. 21:15
meg ez inkább gányolás mint hűtés... AMD cuccokon kiálló bigyókkal micsinálsz? meg aztán minek beszélni erről. itt egyik fő kérdés hogy hogy lehet úgy növelni felületet, hogy közben más gond ne legyen, erre előállsz a létező legkisebb felületű megoldással
------------------
WiZARD
wizard@uze.net
------------------
WiZARD
wizard@uze.net
#218 Guest_boho_*
Elküldve: 2001. 09. 23. 22:05
Hi
Ez is egy megoldás.
Nézzük az előnyeit:
- nagyon kis költségből kijön;
- egyszerűen elkészíthető;
- valamivel jobb hűtést ad, mint egy jó léghűtés
Hátrányai:
- a biztonság közel egyenlő a nullával (Ha laáll a víz,a proci gyorsan tönkremegy ->gőzbuborék-> nagyrészt megszünik a vízzel a kapcsolat-> még kisebb hőátadás -> proci hőmérséklete rohamosan felfut -> tönkremenetel)
- a kis felület miatt kicsi a hőátadási együttható ("alfa");
- a tömítés meglehetősen komoly probléma;
- AMD-nél a felületi ellenállások értéke megváltozik a víz jelenlétében, a nagy frekvencia "skinhatás" miatt....;
- rögzítés hiánya miatt (a ragasztó húzásra van terhelve, ami nem ajánlott,) egy leválás, és a proci és talán az egész alaplap tönkremenetelét okozhatja.
Amit mi eddig is tárgyaltunk az mind arra hegyeződött ki, hogy a proci felületéről a képződő hőt nagy hővezetési tényezőjű anyaggal (alu, réz) gyorsan elvisszük, "szétterítjük" (puffer) és az elvezetjük nagy felületen folyadékkal.
Ez alapelv, amit meg lehet hágni, de az eredmény kétséges lesz.
Ez is egy megoldás.
Nézzük az előnyeit:
- nagyon kis költségből kijön;
- egyszerűen elkészíthető;
- valamivel jobb hűtést ad, mint egy jó léghűtés
Hátrányai:
- a biztonság közel egyenlő a nullával (Ha laáll a víz,a proci gyorsan tönkremegy ->gőzbuborék-> nagyrészt megszünik a vízzel a kapcsolat-> még kisebb hőátadás -> proci hőmérséklete rohamosan felfut -> tönkremenetel)
- a kis felület miatt kicsi a hőátadási együttható ("alfa");
- a tömítés meglehetősen komoly probléma;
- AMD-nél a felületi ellenállások értéke megváltozik a víz jelenlétében, a nagy frekvencia "skinhatás" miatt....;
- rögzítés hiánya miatt (a ragasztó húzásra van terhelve, ami nem ajánlott,) egy leválás, és a proci és talán az egész alaplap tönkremenetelét okozhatja.
Amit mi eddig is tárgyaltunk az mind arra hegyeződött ki, hogy a proci felületéről a képződő hőt nagy hővezetési tényezőjű anyaggal (alu, réz) gyorsan elvisszük, "szétterítjük" (puffer) és az elvezetjük nagy felületen folyadékkal.
Ez alapelv, amit meg lehet hágni, de az eredmény kétséges lesz.
#219 Guest_J_Blade_*
Elküldve: 2001. 09. 24. 07:49
Az OBI-ban lehet kapni kisméretű szögalu-t, csöveket(d=6-15mm kb.), U és zártszelvényt is (a=10-20mm). ~200-500 ft/fm.
boho: a vékonyrézlemezes hűtőbordákat (pl.: Cool111) ugye elvetettük, de mi a helyzet a GW CAK bordával? Mi lenne ha ezt 'dobozolnánk be'? Egy biztos: ***** drága megoldás lenne...
És még vmi: felvetődött a cilinderes ill. más megoldásoknál is, a be-, ill. kiömlő csonk helyzete. A járathosszok miatt az átlós elhelyezést mondták többen is; ez akkor rendben van?
Na és még vmi: ugye, annál jobb a hatásfok, minél nagyobb a dT hőm. különbség. Mi lenne a blokkba bemenő vizet egy kis peltier-vel meghűtenénk? A víz 5C°-os lehűtéséhez (mondjuk nem 20 fokos víz menne a blokkba hanem 15) mekkora peltier kellene? Mennyit javítana ez a hatásfokon?
[Ezt a hozzászólást J_Blade szerkesztette (2001. Szeptember 24.).]
[Ezt a hozzászólást J_Blade szerkesztette (2001. Szeptember 24.).]
boho: a vékonyrézlemezes hűtőbordákat (pl.: Cool111) ugye elvetettük, de mi a helyzet a GW CAK bordával? Mi lenne ha ezt 'dobozolnánk be'? Egy biztos: ***** drága megoldás lenne...
És még vmi: felvetődött a cilinderes ill. más megoldásoknál is, a be-, ill. kiömlő csonk helyzete. A járathosszok miatt az átlós elhelyezést mondták többen is; ez akkor rendben van?
Na és még vmi
: ugye, annál jobb a hatásfok, minél nagyobb a dT hőm. különbség. Mi lenne a blokkba bemenő vizet egy kis peltier-vel meghűtenénk? A víz 5C°-os lehűtéséhez (mondjuk nem 20 fokos víz menne a blokkba hanem 15) mekkora peltier kellene? Mennyit javítana ez a hatásfokon?[Ezt a hozzászólást J_Blade szerkesztette (2001. Szeptember 24.).]
[Ezt a hozzászólást J_Blade szerkesztette (2001. Szeptember 24.).]
#220 Guest_PeC_*
Elküldve: 2001. 09. 24. 12:00
J_Blade:
Szerintem jó az elgondolás, mert ha a pelti le is áll, a rendszer még akkor is működőképes. De ne szaladjunk előre, ez más nem a blokk témához tartozik.
Szerintem is meg kell majd ezt is beszélni.
Szerintem jó az elgondolás, mert ha a pelti le is áll, a rendszer még akkor is működőképes. De ne szaladjunk előre, ez más nem a blokk témához tartozik.
Szerintem is meg kell majd ezt is beszélni.
