[PeC]

idézet:

---

Ezt írta hg8lmh:

[url="http://"http://www.overclockers.com/articles389/"]http://www.overclock...om/articles389/[/url]
cimen van egy többoldalas leírás képekkel és teszt az ötletadó konstrukcióról.[/quote]

Köszi!

[orbano]

Üdv mindenkinek!

Én is azt tervezem, hogy nekilátok egy vízhûtés elkészítésének. De elõtte fel szeretnék tenni egy pár kérdést:
-Honnan lehet tiszta (vagy nem tiszta) réztömböt szerezni a megfelelõ méretben. (és mennyibe kerül)
-Mekkora kapacitású pumpát érdemes használni (minimum ill. maximum érték kellene)
-Van e valami tuti jó ötletetek hagyományos radiátor megoldásra (magyarul mibõl szedjem ki )
-Mennyi az összköltsége egy ilyen kütyünek

Ha a válaszok már elhangzottak, elnézést, de nem volt lelkierõm végigolvasni az egész topicot (az elsõ 3-at tudtam csak).

Mellesleg vola egy ötletem a vizesblokk kialakítására:

Annyit jegyeznék meg, hogy természetesen az oszlopocskák nem négyzet alapúak lennének hanem valami körhöz hasonlóak.

Na mára ennyi, köszi a jövõbeli válaszokért...

[orbano]

Na jó felejtsétek el, nekiálltam és számoltam egy picit... Terveztem viszont egy kicsit használhatóbbat. Ha esetleg érdekel valakit: [url="http://"http://www.tar.hu/pctuning"]<www.tar.hu/pctuning>[/url]
Nem tudom, hogy megvalósítható e, várom a vélyeményeket...

[ambruzsg]

idézet:

---

Ezt írta orbano:
Üdv mindenkinek!

Én is azt tervezem, hogy nekilátok egy vízhûtés elkészítésének. De elõtte fel szeretnék tenni egy pár kérdést:
-Honnan lehet tiszta (vagy nem tiszta) réztömböt szerezni a megfelelõ méretben. (és mennyibe kerül)
-Mekkora kapacitású pumpát érdemes használni (minimum ill. maximum érték kellene)
-Van e valami tuti jó ötletetek hagyományos radiátor megoldásra (magyarul mibõl szedjem ki )
-Mennyi az összköltsége egy ilyen kütyünek

Ha a válaszok már elhangzottak, elnézést, de nem volt lelkierõm végigolvasni az egész topicot (az elsõ 3-at tudtam csak).

Mellesleg vola egy ötletem a vizesblokk kialakítására:

Annyit jegyeznék meg, hogy természetesen az oszlopocskák nem négyzet alapúak lennének hanem valami körhöz hasonlóak.

Na mára ennyi, köszi a jövõbeli válaszokért...[/quote]

Réztömb az helytõl függ,
szívattyú: sicce nova 500-800 (10-12 es átmérõhöz)
raiátor: nekem bevált a lada fûtõ, de kérdéses hogy milyet kapsz a bontóban.
egyszer számoltuk, kb 15-bõl pipec rendszert össze lehet rakni.

pót
A topicot meg érdemes lenne végigrágnod, a blokkterved is ki lett már vesézve, ha jól emlékszem.

[ 2002. február 10.: birdie szerkesztette a hozzászólást ]

[boho]

Hi

Megépítettem a vízhûtõ rendszeremet és 1 hete üzemel.

Elemei:
Hûtõtömb, 10 mm-es sziklikoncsövek, 1 db radiátor, 2 db szivattyú (errõl késõbb), 1 db - most már 1 l-es víztartály.

A víz útja:

Merülõszivattyú (600l/ó NOVA) vízbemerülõ dugitális hõmérõvel szerelve->hûtõtömb alsó csonk->hûtõtömb (leszorító alá helyeztt, a hûtõtömböt mérõ digitális hõmérõ)-> felsõ csonk (légtelenítés miatt)-> radiátor bemenet (radiátoron kis fordulatszámú, csendes 12 cm-es fújó ventilátor)-> radiátor kimenet -> külsõ szivattyú ( 600l/ó, SELCZ S30) szívócsonk -> szivattyú nyomóoldal vissza a víztartályba egy szûrõszivacson keresztül (légbuborék áramlási megkötés).

A kettõs szivattyúnak két funkciója van:
- biztos vízáramlás szivattyúhiba esetén (egyenkét is képesek a vízáramlást fenntartani);
- a nyomószivattyú (merülõszivattyú) áramlási vezsteségét csökkenti a második (külsõ) szivattyú.

A víztartályban szinte örvénylik a víz, közelítõ méréseim szerint a vízcsõben közel 1,8 m/s sebességgel áramlik a víz.

A nyomószivattyú mindíg buborékmentes vizet nyom a rendszerbe, a "szívószivatyú" pedig a megnöveli az esetleges buborék "méretét" így szinte pillanatok alatt légtelenedik a rendszer.
Beálításkor (elsõ indításkor összeszerelés után) csak a víztartályba kell vizet önteni, és kb. 15÷20 s múlva a rendszer teljesen buborékmentes lesz.

Teszt:

1. Elõzetes

1200 W-os vasalóval melegítve a hûtõtömböt 40 perc után a vízhõfok 47°C, a tömbhõmérséklet 48÷49°C. (ez közel 400W-os disszipáció elnyeletése!)

2. Beépítve

Athlon XP 1600+, 140MHz FSB (1,5GHz valós freki), 26°C szobahõmérséklet, 3 órás grafikus munka után/alatt:
- víthõfok 31÷32°C,
- tömbhõfok 32,5÷33°C
-ASUS probe szerint proci 46°C (a proci körüli alaplapi hõmérséklet a tömbhõmérséklettel azonos közelítõleg, kézi tapintással)

Gondoltam, talán nem fekszik fel jól a procira a polírozott, ARTIC Silver-es hõvezetõ pasztával bekent tömb- központos leszorítás ellenére - , ezért továbbteszteltem:

Lekapcsoltam a hûtõszivattyúkat, azaz megszüntettem a vízáramlást.

A proci hõmérséklete ASUS probe szerint felment 54÷56 °C-ra és ott megállapodott (20 perces, vízáramlásnélküli állapot!).
Ekkor a vízhõmérséklet a tartályban 32°C (tehát nem melegedett tovább), a tömbnek pedig 46°C, és azon a hõfokon megállapodott.

Kerestem az okát, miután ezzel bebizonyosodott, hogy a procira jól fekszik fel a hûtõtömb.

Valószínûleg a nagy alumínium tömb (60x60x25 mm / 250g!!!) a bene levõ vízzel olyan nagy hõkapacitást képvisel, hogy képes volt a 40÷50W hõteljesítményt hosszú ideig elnyelni, majd beállt egy hõleadási egensúly.

Érdekes volt az ASUS Probe görbéje. Amikor lekapcsoltam a szivattyúkat és a bemérést 1 s-ra állítottam, az ASUSProbe csak ugy 20 s múlva jelzett 1°C-os emelkedést, miközben a hûtõtömbtömb hõmérõje már 2,8 °C hõmérsékletemelkedést jelzett! Úgy 5 perc múlva az ASUS Probe 46-ról 49°C-ra emelkedett, amikor a tömb hõmérõje már 40°C mutatott (32°C-rõl indulva!)
A 15. percnél beállt az egyensúly és szivattyúk nélkül a tömb hõmérséklete 46°C-nál megállt. (Kézzel megfogva a tömböt, valóban nem volt nagyon meleg.)
(Bekapcsolva a szivattyúkat a úgy 15 s múlva a víz hõmérséklete felment 34°C-ra, a tömb hõmérséklete lesett 35°C-ra. Az eredeti 32°C-os víz/hûtõtömb hõmérséklet úgy 2 perc múlva állt be, miközben az AUS probe ekkor még mindíg 50°C-t mutatott.)

A beépített hûtõtömbrõl itt a fotó (a kevés heléy miatt az eredeti oldalkiömlõ csonkokat felülre kellett áthelyeznem és az eredit "ledugóztam" :

[orbano]

Igazán kivesézést nem talátam (vagy csak figyelmetlen voltam), de majd átrágom mégegyszer. Lada radiátort tudok jó állapotban szerezni (van itthon kettõ, nemrég bontottuk el a kocsinkat), rá egy kis enyhe sósav aztán mehet is. Ha már itt tartunk. Olvastam, hogy majrézik mindenki a korróziótól. Na erre van egy megoldásom, érdemes lenne letesztelnetek:
A neve védõanódos korróziógátlás. A blokkra rá kell szerelni valahogy egy kis cinket, vagy hasonló anyagot, lehetõleg tükörsimára polírozva a blokkot is és a cinket is, majd az egészet lekenni valami lakkal, vagy védõvestékkel...
A kellõ anódot ceruzaelembõl is meg lehet szerezni. Szedjük le a borítást (vékony fólia és alatta egy réteg mûanyag). ez elég durva meló de lejön. Aztán vegyünk fel gumikesztyût és fûrészeljük le a két végét és magozzuk ki , hogy csak a külsõ, alumínium-szerû csõ maradjon. ezt vágjuk el hosszába, vagy lapítsuk ki így, majd polírozuk, ízlés szerint szeleteljük, és burkoljuk be vele a blokkot, de ne ragasszuk, hanem valahogy máshogy erõsítsük oda (forrasztás a széleknél pl.). Ez egy idõ múlva el fog rozsdásodni, de az a jó, hogy ezt a blokk anyaga helyett teszi... Ha valaki nem ismerné az eljárást, annyit róla, hogy a gáz és olajvezetékeknél is ezt használják...
Remélem valóban mûködni fog.

[orbano]

Na közben megfogott az ihlet (nem úgy!)
Kiderült, hogy rohadt nagy mázlim van, mert az a kis szar pumpa, ami 7 éve porosodik a polcon, egy 800-as Nova mázli... Adnak hozzá egy "adaptert", amit a szabályozó és a lepattintható borítás levétele után rá lehet tenni a szívó részre, hogy zárt legyen a rendszer. Ez elég jó ahhoz hogy szárazon elmenjen és ne szivárogjon?
Aztán van itt nékem egy ötletem, hogyan lehetne egy kis barkácsolással feljavítani a tartályt. Nem nagy cucc, de szerintem megéri a veszõdséget. Pontos megoldás nincsen, csak egy vázlat:

Ezt akkor érdemes szerintem alkalmazni, ha szg. házon kívül van a tartály. Elkészíteni nem nehéz, csak sok lemez, egy lemezvágó olló, egy reszelõ és némi kézügyesség kell (sablon duma ). Az elkészült lemezeket aztán hozzá lehet forrasztani a tartályhoz, amit szintén forrasztással lehet összerekni. Alumíniumból ezt elég könnyû megcsinálni/csináltatni, és ha valakinek van hozzá reze, akkor pláne. Kérem a kedves szakértõ és topicvezetõ urakat, hogy alkossanak véleményt. Köszi
Na mi van még... ja igen. Réztömb. Ugye Metalloglobus bácsiéknál lehet kapni (rég nem jártam arrafelé). És mennyi most kilója vágással együtt? Ja és ugye a Pesti úton van a telepük? Na megyek...
Mégsem. Itt van egy alternatív megoldás a bordázott mart blokk azon bajának a kiküszöbölésére, hogy derékszögben fordul el a vizecske.
Mellesleg a cilinderesrõl annyit, hogy a keresztirányú lukak átmérõjét folyamatosan növelni kéne ahogy távolodunk a beömlõ nyílástól, hogy több "kedve" legyen odafolyni a víznek. Mert szerintem ennek a konstrukciónak annyi "baja" lehet, hogy az áramlás az elején intenzívebb, és a processzormag fölött pedig csak átlagos. Ha tévedek, akkor bocs...
Most mondjátok hogy nem vagyok zseni! (inkább mégse )

[HookR]

idézet:

---

Ezt írta orbano:
[/quote]

Nagyvonalakban:
- ilyen jarat-kialakitas mar letezik
- 6 mm a talp, 2 mm a jarat vastagsaga es magae a tombe 20 mm, ezt ha kifejtened némileg bovebben...
- "jaratvastagsag": 2 x 3 mm. Ebbol van ketto. Hogy lesz belole 84 mm^2 -es keresztmetszet?

Vagy a rajz nem tukrozi megfeleloen az elkepzeleseid vagy en nem vettem figyelembe valami lenyegeset.

[boho]

Hi

A topikban nagyon sok megoldást láthatttunk és veséztünk ki.
A hûtés elméleti részét szerintem elég jól kitárgyaltuk - már amire nekünk szükségünk van - , de néhány alapszabályt, amit ökölszabálynak is tekinthetünk sohasem szabad figyelmen kívül hagyni.

A hûtés hatásfoka (hûtõtömb oldaláról) annál jobb, minél:

- nagyobb a hûtõtömb hõvezetési tényezõje;
- nagyobb a hûtõtömb vízzel érintkezõ belsõ felülete;
- kisebb a hûtõtömbben áramló víz áramlási vesztesége;
- nagyobb az hûtõtömbbe idõegység alatt beömlõ (és természetesen kiömlõ) víz mennyisége, magyarán a víz áramlási sebessége.

Amikor megépítünk egy hûtõtömböt a fentiekbõl egyiket, vagy másikat próbáljuk preferálni (vagy egyszerûen csak úgy sikerül) az anyagi és mûszaki lehetõségeinkhez képest.

Többször hangsúlyoztam, hogy azonos belsõ felület mellett sokkal rosszabb hatásfokú hûtõtömböt lehet kialakítani, ha az áramlási veszteséget nem vesszük figyelembe.
Az áramlási veszteség az áramló víz irányváltozásából adódó, közeghatáron fellépõ "ütközés" miatt látrejövõ nyomásnövekedésbõl adódik. Mivel a szivattyúnk nem állandó mennyiséget szállító szerkezet (nem úgy mint a fogaskerékszivattyú), a nyomásnövekedés szállítási veszteséggel jár. Magyarán nagy áramlási veszteségû hûtõtömb miatt lecsökken a vízsebesség, lecsökken a tömbbön idõegység alatt átáramló víz mennyisége, tehát csökken az idõegység alatt "elszállítható" hõ mennyisége.

Az áramlási veszteséget könnyen meg lehet saccolni.
A rendszerbe be kell toldani egy 1,5 m hosszú átlátszó vízcsövet. A rendszerbe levegõt viszünk be valahol és nézzük, lemérjük a csövön áthaladó légbuborék sebességét stopperrel. Az adott szivattyú maimális szállítási teljesítménye adott( xx l/ó), azaz xxx/3,6 cm3/s.
Ismerve a csõ belsõ átmérõjét, másodpercenként: csõ belsõ átmérõ a négyzeten x PI / 4 felület x a lemért buboréktávolság (cm-ben) megadja a másodpercenként szállított vízmennyiséget.
A szivattyúból számolt és a mért vízsebességbõl mért vízsebesség aránya megmutatja a rendszer "hatásfokát"

Sokan megdöbbennének milyen rossz a rendszerük, pedig úgy tudják, "szuperjó" hûtõtömböt csináltak, vagy csináltattak.

[ambruzsg]

Meghalt a nova 800, vagy legalábbis már nagyon közel van hozzá. Néha nem indul el, ha megkapja a fesz-t, ilyenkor aztán azt veszem észre, hogy 1/2 óra múlva magától újraindul a gép. De eddig némi pöckölésre hajlandó bebootolni (mármint a szivattyú).
A kérdés. Ki tud a mi kis hazánkban olyan helyet, ahol lehet 600-800-as Nova-t venni, azzal az extrával, hogy esetleg postán is elküldik (Bp. 150Km, elég gáz az utazás), ugyanis itt veszprémben van pofájuk 6000-et elkérni egy 600-as Nova-ért, ami sztem pofátlanság.
Ráadásul kéne vagy 3 szivattyú.
Szóval aki tud vmit, az ne tartóztassa magát.
köszi.

[ 2002. február 12.: birdie szerkesztette a hozzászólást ]

[orbano]

idézet:

---

itt veszprémben van pofájuk 6000-et elkérni egy 600-as Nova-ért, ami sztem pofátlanság.
[/quote]
Épp te mondtad, hogy milyen szar feljönni Budapestre. Szerinted annak a boltnak könnyebb?
Szerintem ha valaki elküldi/elviszi neked, az csakis a nagyker. Arról meg már esett szó, fel kell õket hívni és mekkérdezni...
Yippee új oldalt nyitottam

[ 2002. február 12.: orbano szerkesztette a hozzászólást ]

[bearr]

idézet:

---

Ezt írta birdie:
Meghalt a nova 800, vagy legalábbis már nagyon közel van hozzá. Néha nem indul el, ha megkapja a fesz-t, ilyenkor aztán azt veszem észre, hogy 1/2 óra múlva magától újraindul a gép. De eddig némi pöckölésre hajlandó bebootolni (mármint a szivattyú).
A kérdés. Ki tud a mi kis hazánkban olyan helyet, ahol lehet 600-800-as Nova-t venni, azzal az extrával, hogy esetleg postán is elküldik (Bp. 150Km, elég gáz az utazás), ugyanis itt veszprémben van pofájuk 6000-et elkérni egy 600-as Nova-ért, ami sztem pofátlanság.
Ráadásul kéne vagy 3 szivattyú.
Szóval aki tud vmit, az ne tartóztassa magát.
köszi.

[ 2002. február 12.: birdie szerkesztette a hozzászólást ][/quote]

Na szivass mar. Veszprem csak 108 szerintem.
Ha adsz kajat, megmutatod a hutest, en leviszem neked kocsival, hetkozben jo nekem. Na es persze fizeted a szivattyut.
Huha, reszeg vagyok , hogy ilyet ajanlok?

[PeC]

Ha jól tudom, a Kunigunda utcában lehet külön forgórészt is venni a szivattyúhoz, így feljavítható vele a kopott lapát.

Más:
Kezd ellaposodni a topic, mivel néhányan nem veszik a fáradságot az újak közül, hogy végigolvassák ezt a "pár" oldalt.
Ezúton kérnék minden friss fórumtagot, hogy elõször figyelmesen olvassa el az elõzményeket, majd miutám megemésztette, gondolkodjon el azon, amit írni akar! megéri.

Orbano: "Mellesleg a cilinderesrõl annyit, hogy a keresztirányú lukak átmérõjét folyamatosan növelni kéne ahogy távolodunk a beömlõ nyílástól, hogy több "kedve" legyen odafolyni a víznek. Mert szerintem ennek a konstrukciónak annyi "baja" lehet, hogy az áramlás az elején intenzívebb, és a processzormag fölött pedig csak átlagos. Ha tévedek, akkor bocs..."

Lennél szíves ezt részletesen kifejteni, hogy mibõl következtetted ezt? Nem teljesen értelek, bár ez lehet, hogy az én hibám!

[ 2002. február 13.: PeC szerkesztette a hozzászólást ]

[orbano]

PeC
Na az elképzelésem, ami koránt sem bizthos, hogy helyes, de eddigi ismereteim alapján úgy hiszem, hogy azokban a keresztjáratokban, amelyek közelebb vannak a beömlõnyíláshoz (az eddigi képeken a legbalrább lévõk), azokban több víz halad át mint azokban, amelyek a legtávolabb. Mondjuk nem vagyok egy fizikus elme, de szerintem ez így van :confused:

[boho]

idézet:

---

Ezt írta orbano:
Hi

PeC
Na az elképzelésem, ami koránt sem bizthos, hogy helyes, de eddigi ismereteim alapján úgy hiszem, hogy azokban a keresztjáratokban, amelyek közelebb vannak a beömlõnyíláshoz (az eddigi képeken a legbalrább lévõk), azokban több víz halad át mint azokban, amelyek a legtávolabb. Mondjuk nem vagyok egy fizikus elme, de szerintem ez így van [/quote]

Láttál-e már olyan locsolótömlõt, amely több helyen lyukas volt?
A kisprccelõ vízsugár biz ugyanolyan magasra megy fel a csaphoz közelebbi lyuknál, mint az attól távolabbinál, ha a "lyukak" ugyanakkorák.
Az általad elképzelt áramlás szerint nem mûködne a vízhálózat sem, hiszen a fõvezetéken egyre kevesebb víz jutna a legtávolabbi fogyasztóhoz.
Nem akarom részletezni, csak emlékeztetõül: áramló közegre a nyomás - áramlási keresztmetszet - áramlási sebesség összetartozó, jól meghatározott fizikai-matematikai összegfüggések érvényesek.
Röviden, azonos nyomás és azonos áramlási keresztmetszet esetén - a falsúrlódástól és áramlási vezsteségektõl eltekintve - azonos a víz áramlási sebessége.
A hûtõblokkban nyomáscsökkenés nem lépfel a beömlõ csatornában és nem lép fel a kiömlõ csatornában, a keresztfuratok azonos mérete esetén így minden furatban azonos a víz áramlási sebessége.

Talán így egy kicsit világosabb a helyzet.

[ 2002. február 14.: boho szerkesztette a hozzászólást ]

[PeC]

Boho: Köszönöm a gyors reagálást!

Orbano:
Szerintem errõl is volt szó korábban, bár most nincs idõm, hogy ismét átnyálazzam az elõzõ 15 oldalt.

[bearr]

idézet:

---

Ezt írta boho:


Láttál-e már olyan locsolótömlõt, amely több helyen lyukas volt?
A kisprccelõ vízsugár biz ugyanolyan magasra megy fel a csaphoz közelebbi lyuknál, mint az attól távolabbinál, ha a "lyukak" ugyanakkorák.
Az általad elképzelt áramlás szerint nem mûködne a vízhálózat sem, hiszen a fõvezetéken egyre kevesebb víz jutna a legtávolabbi fogyasztóhoz.
Nem akarom részletezni, csak emlékeztetõül: áramló közegre a nyomás - áramlási keresztmetszet - áramlási sebesség összetartozó, jól meghatározott fizikai-matematikai összegfüggések érvényesek.
Röviden, azonos nyomás és azonos áramlási keresztmetszet esetén - a falsúrlódástól és áramlási vezsteségektõl eltekintve - azonos a víz áramlási sebessége.
A hûtõblokkban nyomáscsökkenés nem lépfel a beömlõ csatornában és nem lép fel a kiömlõ csatornában, a keresztfuratok azonos mérete esetén így minden furatban azonos a víz áramlási sebessége.

Talán így egy kicsit világosabb a helyzet.

[ 2002. február 14.: boho szerkesztette a hozzászólást ][/quote]


Picit cizellalnek:
FEG gaz vizmelegito valaki tusol, majd egy masvalaki lehuzza a klotyot. Tiszta HOBO szam, marmint kopasz kutya.
Hiszen a nyomas ugye fugg a vizoszlop magassagatol is (gravi.) is (bar ez a vizhutes eseten ritkan jelentkezik.)

[boho]

Hi

A helyzet nem ugyanaz.

"Kopaszítás":
Beömlik az 1"-os csövön a hideg víz az otthoni hálózatba.
Lehúzzák a klotyót, beömlõ víz a tartályba minimum 1/2" szinte közvetlen "befecskendezéssel",a FÉG kopaszítón a beömlõ víz kb. 1/4". Az átáramló víz sebessége elvileg azonos lenne, de a FÉG nyomásszabályzó szelepin és a vízcsapon nagyobb a nyomásveszteség, anno kisebb lesz az idõegység átáramló víz, a víz meg forróbb lesz.

Ez is egy jó példa arra, hogy az áramlási veszteségnek, azaz a rendszerben a víz úrjába esõ akadályok, törések, rések, falsúrlódsái veszteségnek milyen nagy jelentõsége van.

Épületgépészek a megmondhatói, hogy rézvezeték esetén, amelynek velsõ fala nagyon "sima" - azonos áramlási mennyiséghez - 20%-al kisebb keresztmetszet elég az acélcsõhöz képest a falsúrlódási veszteségkülönbség miatt!

[ambruzsg]

idézet:

---

Ezt írta bearr:


Na szivass mar. Veszprem csak 108 szerintem.
Ha adsz kajat, megmutatod a hutest, en leviszem neked kocsival, hetkozben jo nekem. Na es persze fizeted a szivattyut.
Huha, reszeg vagyok , hogy ilyet ajanlok? [/quote]

Na jó. Akkor is nekem van igazam.
Megpróbálok intézni vmit, de sajna hétközben reggel 8-tól este 8-ig egyetem.
Ha ilyen vagy részegen, akkor soha ne józanodj ki.

[ambruzsg]

idézet:

---

Ezt írta boho:


Láttál-e már olyan locsolótömlõt, amely több helyen lyukas volt?
A kisprccelõ vízsugár biz ugyanolyan magasra megy fel a csaphoz közelebbi lyuknál, mint az attól távolabbinál, ha a "lyukak" ugyanakkorák.
Az általad elképzelt áramlás szerint nem mûködne a vízhálózat sem, hiszen a fõvezetéken egyre kevesebb víz jutna a legtávolabbi fogyasztóhoz.
Nem akarom részletezni, csak emlékeztetõül: áramló közegre a nyomás - áramlási keresztmetszet - áramlási sebesség összetartozó, jól meghatározott fizikai-matematikai összegfüggések érvényesek.
Röviden, azonos nyomás és azonos áramlási keresztmetszet esetén - a falsúrlódástól és áramlási vezsteségektõl eltekintve - azonos a víz áramlási sebessége.
A hûtõblokkban nyomáscsökkenés nem lépfel a beömlõ csatornában és nem lép fel a kiömlõ csatornában, a keresztfuratok azonos mérete esetén így minden furatban azonos a víz áramlási sebessége.

Talán így egy kicsit világosabb a helyzet.

[ 2002. február 14.: boho szerkesztette a hozzászólást ][/quote]

Na keverjünk egy kicsit .
Ha miden anyag energiaminimumra törekszik, akkor hülye lesz az a víz a hosszabb úton menni nem? A legjobb az neki, hogy a legközelebb esõ furaton átmegy. Ehhez persze hozzájön kompenzáló tényezõként az, hogy szeretni el is oszolni egy kicsit, ezért megy a távolabbi furtokba is, mert különben 1-2 furatban baromi nagy áramlási sebesség lenne. Az a jelenség amit Boho Kolléga leírt, szerintem a nagy sebességû áramlások esetén teljesen korrekt. De azt ne felejtsük el, hogy itt nem egy 6 Bar-os nyomással kitörõ vízsugárról van szó. Ha fog valaki egy fél méteres tömlõt, 5 centinként kilyuggalja, és KIS nyomással belengedi a vizet, akkor a tömlõ végén levõ jukakban már jóval kisebb lesz az áramlási sebesség. (Extrém példa).
Na erre varrjatok gombot.