[vasste]

Idézet

David Gale egész életében a halálbüntetés ellen küzdött. Egyetemi elõadásokat tartott, könyveket írt, felvonulásokat szervezett. A sors, a nagy játékos azonban különös fordulatot tartogatott számára: a férfi most a siralomházban várja saját kivégzését, mert a texasi bíróság halálra ítélte õt egy kolléganõje megerõszakolásáért és meggyilkolásáért. Bitsey Bloom a helyi lap újságírója persze lecsap a témára. De sokkal többet kap, mint egy interjút. Feladatot. A halálraítélt ugyanis elmeséli neki egész életét - és részletesen vall arról az összeesküvésrõl, amelynek következtében most ártatlanul kell a halálára várnia. Bitsey úgy érzi, egy ártatlan ember élete múlik rajta, és elhatározza, hogy David Gale utolsó instrukciói alapján elkapja és leleplezi az igazi gyilkost. Ha szerencséje van, még mielõtt a professzort a kivégzõkamrába vezetik. De ha kell, utána is küzdeni fog az igazságért...

Nem az a tipikus happy.end befejezés, de talán éppen emiatt olyan jó

[Etele]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 13:31

...
A Bourne filmek Matt Damon korai filmjei. Lehet, hogy már csak azért is érdemes megnézni - mert szerintem minden tökéletlensége ellenére érdemes -, hogy lássuk, ez a srác hogyan feljõdik. Mert szerintem jó színész és jó forgatókönyvíró, érdemes rá figyelni.

Ne haragudj, de tévedésben leledzel.

Damon korai filmjének semmiképpen sem nevezhetõ a Bourne rejtély. A srác 1988-ban debütált, és a Bourne "bigyót" olyan filmjei elõzik meg, mint a Good Will Hunting, vagy a Tehetséges Mr. Ripley, esetleg a Bagger Vance legendája, plusz a Pókerarcok.
Ezekbõl a címekbõl is látszik, hogy fejlõdés szempontjából bizony visszalépés a sima csihi-puhi Bourne, hiszen bármelyik általam felsorolt film sokkal-sokkal színészcentrikusabb, mint az akciófilmként aposztrofálható Bourne.

Idézet

És noha nem egetverõ, de a film maga is tisztes munka, bár valóban se vér, se könny nem folyik patakokban.

Jól megfogalmaztad: a Bourne-filmek tisztes iparosmunkák, sem többek, sem kevesebbek. Éppen ezért középszerûek.

Szerkesztette: Etele 2006. 01. 29. 13:46 -kor

[kisködmön]

Idézet: Etele - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 13:44

hiszen bármelyik általam felsorolt három film sokkal-sokkal színészcentrikusabb, mint az akciófilmként aposztrofálható Bourne.

Ezzel egyet is tudok érteni.   Márcsak azért is, mert nem is mondtam mást.

[Etele]

Idézet: AViD - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 13:43

Nem az a tipikus happy.end befejezés, de talán éppen emiatt olyan jó

Nem tudom miért, de kezdek tele lenni a "bíróságos" filmekkel. PEdig régebben nagyon szerettem õket.

Nekem a David Gale élete is kicsit uncsi volt, egyedül Kevin Spacey tett rám nagyobb hatást. (Ez a muki egy színészzseni, megkockáztatom, hogy a jelenlegi "mezõnyben" õ a number one...)

[kisködmön]

Idézet: Dorien - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 13:40

Matt Damon lehet, hogy jó forgatókönyvíró (pl. a Goodwill Hunting tetszett), de színésznek nem egy nagy vaszizdasz.
A Gyûrûk Urát meg én nem említeném egy lapon a Bourne-rejtéllyel.

Rendületlenül nem érzem a topik témájának, ezért is akartam kerülni, de...  A Gyûrûk ura bezony egy meglehetõsen eklektikus szarvarsz klón, szódával és legfõképp dupla whiskeyvel elmegy.

[Etele]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 13:46

Ezzel egyet is tudok érteni.   Márcsak azért is, mert nem is mondtam mást.

Nem tudom követni a logikai bakugrásaidat, sorry.

[kisködmön]

Idézet: Etele - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 13:50

Nem tudom követni a logikai bakugrásaidat, sorry.

Sajnálom. Talán túl sok figyelmet követeltem tõled. De te kezdtél bele.

Idézet

... jól megfogalmaztad: a Bourne-filmek tisztes iparosmunkák, sem többek, sem kevesebbek. Éppen ezért középszerûek.

Ettõl még jobbak lehetnek, mint például .....  lényegtelen. 

[Etele]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 14:19

Sajnálom. Talán túl sok figyelmet követeltem tõled. De te kezdtél bele.

Szerk.: nem igazén értem, mivel követeltél figyelmet... Leírtad hogy a Bourne filmek Damon korai filmjei, és jó alap, hogy a fejlõdését vizsgáljuk. Erre írtam, hogy se nem korai, se nem jó alap, erre egyetértettél. Most én vagyok a hülye, vagy mi?  

Idézet

Ettõl még jobbak lehetnek, mint például .....  lényegtelen. 

Jajj, LameX, megint kezded? Miért vagy képtelen konkrétumot írni? Ez a ködösítés eléggé uncsi.
Mint például?

Szerkesztette: Etele 2006. 01. 29. 14:33 -kor

[scaurus]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 13:31

Ha elõkerül, megtesszük.
De biztos, hogy órákban lehet mérni egy film minõségét? Mert például a Gyûrûk ura jó hosszú. Ennek megfelelõen a második rész a szójapéppel töltött hurka érzetét kelti, csak a terjengõsséget növeli. Amitõl biz  a regény sem ment, csak éppen egy könyvnél másképp mérjük. (Mert át is lapozható ) Ugyanakkor egy filmtõl azt várni, hogy pontosan - majdnemhogy betûrõl-betûre - visszaadja a könyvet, szerintem megint funkciózavar. Funkciózavar az is, ami szinte minden film megitélésénél elõjön, hogy miért nincs minden abszolut reálisan ábrázolva? Vagy éppen, miért van minden olyan reálisan ábrázolva? Szóval...


A Bourne filmek Matt Damon korai filmjei. Lehet, hogy már csak azért is érdemes megnézni - mert szerintem minden tökéletlensége ellenére érdemes -, hogy lássuk, ez a srác hogyan feljõdik. Mert szerintem jó színész és jó forgatókönyvíró, érdemes rá figyelni. És noha nem egetverõ, de a film maga is tisztes munka, bár valóban se vér, se könny nem folyik patakokban.

1.)Mi az, hogy elõkerül???
Karácsony elõtt lehetett kapni a pl a Tescoban!

2.) Nyilván nem a játékidõ hossza határozza meg egy film minõségét - de azért nem is elhanyagolható: a te példádnál maradva: A gyûrûk urát nem lehet 90 percben feldolgozni, illetve fel lehet, csak az már nem A gyûrûk ura lesz.

3.) Én is rühellem, ha egy film nem ADAPTÁCIÓ, hanem szóról-szóra megfilmesített irodalom.
Pl: ezt már leírtam a fórumon többször: SZVSZ A gyûrûk ura minden hibája ellenére jó adaptáció (s köze nincs az SW I-III rettenetekhez), mert a mû lényegét, mondanivalóját jól megõrizte, ellenben a Bourne identity Carlos nélkül, nem is Bourne identity...
A Richard Chamberlain-os verzió JÓ adaptáció.

Üdv: scaurus

[kisködmön]

Idézet: scaurus - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 15:27

1.)Mi az, hogy elõkerül???
Karácsony elõtt lehetett kapni a pl a Tescoban!

Sajnos éppen nem voltam ott. De ez jó hír. Ezért, ha elõkerül.... 

Idézet

2.) Nyilván nem a játékidõ hossza határozza meg egy film minõségét - de azért nem is elhanyagolható: a te példádnál maradva: A gyûrûk urát nem lehet 90 percben feldolgozni, illetve fel lehet, csak az már nem A gyûrûk ura lesz.

Ez majd kiderül akkor, ha filmet csinálnak belõle.

Idézet

3.) Én is rühellem, ha egy film nem ADAPTÁCIÓ, hanem szóról-szóra megfilmesített irodalom.
Pl: ezt már leírtam a fórumon többször: SZVSZ A gyûrûk ura minden hibája ellenére jó adaptáció (s köze nincs az SW I-III rettenetekhez), mert a mû lényegét, mondanivalóját jól megõrizte, ellenben a Bourne identity Carlos nélkül, nem is Bourne identity...
A Richard Chamberlain-os verzió JÓ adaptáció.

A film önálló mûfaj. Lehetõleg. Szerencsére. Azt mondja el - esetleg irodalmi alapon -, amit a rendezõ (szövegíró, dramaturg, stb.) szeretne és tud kifejezni a film eszközeivel. Aminek a feltétlen "valóság és könyvhû" megjelenítés helyett olyan eszközei vannak, mint ritmus, vágás, képi megfogalmazás...

Az adaptáció megint más. Az közelebb van az illusztrációhoz. Az sem rossz, csak nem egészen film. szvsz

[KovacsUr]

Idézet: Etele - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 13:49

Nem tudom miért, de kezdek tele lenni a "bíróságos" filmekkel. PEdig régebben nagyon szerettem õket.

[scaurus]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 15:35

...
A film önálló mûfaj. Lehetõleg. Szerencsére. Azt mondja el - esetleg irodalmi alapon -, amit a rendezõ (szövegíró, dramaturg, stb.) szeretne és tud kifejezni a film eszközeivel. Aminek a feltétlen "valóság és könyvhû" megjelenítés helyett olyan eszközei vannak, mint ritmus, vágás, képi megfogalmazás...

Az adaptáció megint más. Az közelebb van az illusztrációhoz. Az sem rossz, csak nem egészen film. szvsz

Ha már itt tartunk, és per definitionem a filmet önálló mûfajnak tekinted önálló kifejezõeszközökkel, akkor azt az "esetleg irodalmi alapokon"-t felejtsd el, hiszen, ha irodalmi alapokon nyugszik, akkor valamilyen szinten a film szükségszerûen kötödni fog az irodalmi alapanyaghoz, s bármennyire is "elvont" film lesz, akkor is csak irodalmi feldolgozás, azaz adaptáció marad.
Peter Greenaway nyilatkozott a Párnakönyv kapcsán, hogy - a szó valódi értelmében- eddig még senki nem csinált/látott "filmet", csak celluloidra írt irodalmat, mert a történet az irodalom eszköze és nem a filmé; ahhoz, hogy valóban filmet készítsen valaki, ahhoz a mondanivalót meg kell fosztani a cselekménytõl.
Errõl ennyit.

Mivel az elõbbiekben irodalmi mûvek vs. filmváltozat volt a téma, ezért értelemszerû, hogy a film alatt nem greenaway-i filmet értettük, hanem mondjuk úgy, a "képpé formált irodalmat".
S én próbáltam, lehet rosszul (nem találva a megfelelõ nyelvi kifejezõeszközt ), különbséget tenni az adaptáció (ami szerintem azt jelenti, hogy a mû cselekményét a lehetõség szerint megtartva, mondanivalóját megõrizve készítik el a filmváltozatot, ami esetleg még valami "pluszt" is ad az olvasmányélményhez), valamint a szó szerint filmre írt könyv között (ami kizárólag arra szorítkozik, hogy az alapanyagot szó szerint véve, az abban írtakat megjelenítse, ezáltal semmilyen többletet nem adva az olvasmányélményhez).

Uff, én beszéltem: scaurus

[scaurus]

[duplázás - a net szolgáltatás most nálunk nincs a helyzet magaslatán...]

Szerkesztette: scaurus 2006. 01. 29. 16:43 -kor

[Etele]

Nekem is szokott duplázni, de a fórummotor miatt.

Egyébként az általad leírtakkal maximálisan egyet tudok érteni!  

[DzsiAr]

Na akkor egy kis filmajánló

21:45, Vasárnap (január 29.), DUNA Televízió
Dogville - A menedék
(Dogville)
dán-svéd-norvég-német-finn-olasz-japán-angol-amerikai filmdráma, 171 perc, 2003
16 éven aluliak számára nem ajánlott



rendezõ: Lars von Trier
forgatókönyvíró: Lars von Trier
operatõr: Anthony Dod Mantle
zene: Antonio Vivaldi
vágó: Molly Marlene Stensgard

szereplõ(k):
Nicole Kidman (Grace)
Paul Bettany (Tom Edison)
Harriet Andersson (Gloria)
Jeremy Davies (Bill Henson)
Lauren Bacall (Ma Ginger)
Chloë Sevigny (Liz Henson)
Stellan Skarsgard (Chuck)
James Caan (The Big Man)
John Hurt (Narrátor)

Gyönyörû lány keres menedéket Dogville isten háta mögötti kisvárosában egy gengszterbanda elõl. Tom, a városka önjelölt szóvivõje nyomban segítségére siet, és meggyõzi a maroknyi polgárt, hogy rejtsék el Grace-t az üldözõk elõl: cserében a lány munkával hálálja meg pártfogásukat. Amint azonban szorul a hurok Dogville körül, a lakók egyre többet követelnek kockázatvállalásukért, és szegény Grace a saját kárán tanulja meg, hogy a jószándék nem mindig fakad önzetlenségbõl. A menekülõ lánynak azonban megvan a maga titka: Dogville lakói még megbánhatják, hogy kimutatták a foguk fehérjét...

[Warton]

A filmek alapvetõen mind irodalmi alapokon nyugszanak (értsd: valamilyen történetet mesélnek el). Persze vannak kivételek, pl a dadaisták csinálták, hogy a szalagra szögeket, meg homokot öntöttek és az egész film a szögek és a homokszemcsék ugrálásából állt össze. De fel lehetne említeni a korai Bunuel filmeket is, mint pl az Andalúziai kutya, amiben összefüggéstelen montázsok váltogatják egymást, központi történet nélkül. Tehát ezen példák alapján léteznek irodalmi alapot nélkülözõ filmek is. Az más kérdés, hogy nem túl szórakoztató, fõleg a dadaista változat.

[scaurus]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 15:35

Sajnos éppen nem voltam ott. De ez jó hír. Ezért, ha elõkerül.... 
...

Ez itt a reklám helye, a gugli elsõ találata (azaz LEHET, hogy van szebb/jobb/olcsóbb, én NEM kerestem tovább...):
http://www.dvdbolt.co.hu/catalog/product_i...d0f12b09cc7f476

Üdv: scaurus

[scaurus]

Idézet: Etele - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 16:44

Nekem is szokott duplázni, de a fórummotor miatt.

Egyébként az általad leírtakkal maximálisan egyet tudok érteni!  

Most kivételesen nem a fórum a ludas, hanem valami fejlesztés itt nálunk...

Hogy egy picit a témánál maradjunk:

1.), látta valaki Terry Gilliam Grimmjét? Milyen? (A kritikák elég ellentmondásosak)

2.) Nemrég vetített, azt hiszem a DunaTV ezt a filmet a Visszajátszás c. filmet, lásd:

http://www.uno.hu/movies/films/1800/

Aki teheti, nézze meg, a három szereplõs "kamarafilm" (színdarab filmadaptációja) mindhárom szerplõje szenzációsan jól játszik.

Üdv: scaurus

[kisködmön]

Idézet: scaurus - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 16:41

Ha már itt tartunk, és per definitionem a filmet önálló mûfajnak tekinted önálló kifejezõeszközökkel, akkor azt az "esetleg irodalmi alapokon"-t felejtsd el, hiszen, ha irodalmi alapokon nyugszik, akkor valamilyen szinten a film szükségszerûen kötödni fog az irodalmi alapanyaghoz, s bármennyire is "elvont" film lesz, akkor is csak irodalmi feldolgozás, azaz adaptáció marad.
Peter Greenaway nyilatkozott a Párnakönyv kapcsán, hogy - a szó valódi értelmében- eddig még senki nem csinált/látott "filmet", csak celluloidra írt irodalmat, mert a történet az irodalom eszköze és nem a filmé; ahhoz, hogy valóban filmet készítsen valaki, ahhoz a mondanivalót meg kell fosztani a cselekménytõl.
Errõl ennyit.

Mivel az elõbbiekben irodalmi mûvek vs. filmváltozat volt a téma, ezért értelemszerû, hogy a film alatt nem greenaway-i filmet értettük, hanem mondjuk úgy, a "képpé formált irodalmat".

És ez azért nem az egyetlen, amelyik nem irodalmi mûból készült.

De természetesen nem általános. Nem is lehet, hiszen írni azért picit régebben tudunk, mint filmet készíteni. És mégis, vagy éppen ezért, a film más. Mûfajnak is.

[zako]

Idézet: scaurus - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 17:33

Hogy egy picit a témánál maradjunk:

1.), látta valaki Terry Gilliam Grimmjét? Milyen? (A kritikák elég ellentmondásosak)

Fene tudja, nekem tetszett (sõt, a húgomnak is, ami nagy szó...), egy igazi mese, humorral, csavarokkal és fantasztikus látványvilággal, kiváló operatõri munkával. Talán a Münchausenhez tudnám leginkább hasonlítani.