[KovacsUr]

Idézet: Etele - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 13:49

Nem tudom miért, de kezdek tele lenni a "bíróságos" filmekkel. PEdig régebben nagyon szerettem õket.

[scaurus]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 15:35

...
A film önálló mûfaj. Lehetõleg. Szerencsére. Azt mondja el - esetleg irodalmi alapon -, amit a rendezõ (szövegíró, dramaturg, stb.) szeretne és tud kifejezni a film eszközeivel. Aminek a feltétlen "valóság és könyvhû" megjelenítés helyett olyan eszközei vannak, mint ritmus, vágás, képi megfogalmazás...

Az adaptáció megint más. Az közelebb van az illusztrációhoz. Az sem rossz, csak nem egészen film. szvsz

Ha már itt tartunk, és per definitionem a filmet önálló mûfajnak tekinted önálló kifejezõeszközökkel, akkor azt az "esetleg irodalmi alapokon"-t felejtsd el, hiszen, ha irodalmi alapokon nyugszik, akkor valamilyen szinten a film szükségszerûen kötödni fog az irodalmi alapanyaghoz, s bármennyire is "elvont" film lesz, akkor is csak irodalmi feldolgozás, azaz adaptáció marad.
Peter Greenaway nyilatkozott a Párnakönyv kapcsán, hogy - a szó valódi értelmében- eddig még senki nem csinált/látott "filmet", csak celluloidra írt irodalmat, mert a történet az irodalom eszköze és nem a filmé; ahhoz, hogy valóban filmet készítsen valaki, ahhoz a mondanivalót meg kell fosztani a cselekménytõl.
Errõl ennyit.

Mivel az elõbbiekben irodalmi mûvek vs. filmváltozat volt a téma, ezért értelemszerû, hogy a film alatt nem greenaway-i filmet értettük, hanem mondjuk úgy, a "képpé formált irodalmat".
S én próbáltam, lehet rosszul (nem találva a megfelelõ nyelvi kifejezõeszközt ), különbséget tenni az adaptáció (ami szerintem azt jelenti, hogy a mû cselekményét a lehetõség szerint megtartva, mondanivalóját megõrizve készítik el a filmváltozatot, ami esetleg még valami "pluszt" is ad az olvasmányélményhez), valamint a szó szerint filmre írt könyv között (ami kizárólag arra szorítkozik, hogy az alapanyagot szó szerint véve, az abban írtakat megjelenítse, ezáltal semmilyen többletet nem adva az olvasmányélményhez).

Uff, én beszéltem: scaurus

[scaurus]

[duplázás - a net szolgáltatás most nálunk nincs a helyzet magaslatán...]

Szerkesztette: scaurus 2006. 01. 29. 16:43 -kor

[Etele]

Nekem is szokott duplázni, de a fórummotor miatt.

Egyébként az általad leírtakkal maximálisan egyet tudok érteni!  

[DzsiAr]

Na akkor egy kis filmajánló

21:45, Vasárnap (január 29.), DUNA Televízió
Dogville - A menedék
(Dogville)
dán-svéd-norvég-német-finn-olasz-japán-angol-amerikai filmdráma, 171 perc, 2003
16 éven aluliak számára nem ajánlott



rendezõ: Lars von Trier
forgatókönyvíró: Lars von Trier
operatõr: Anthony Dod Mantle
zene: Antonio Vivaldi
vágó: Molly Marlene Stensgard

szereplõ(k):
Nicole Kidman (Grace)
Paul Bettany (Tom Edison)
Harriet Andersson (Gloria)
Jeremy Davies (Bill Henson)
Lauren Bacall (Ma Ginger)
Chloë Sevigny (Liz Henson)
Stellan Skarsgard (Chuck)
James Caan (The Big Man)
John Hurt (Narrátor)

Gyönyörû lány keres menedéket Dogville isten háta mögötti kisvárosában egy gengszterbanda elõl. Tom, a városka önjelölt szóvivõje nyomban segítségére siet, és meggyõzi a maroknyi polgárt, hogy rejtsék el Grace-t az üldözõk elõl: cserében a lány munkával hálálja meg pártfogásukat. Amint azonban szorul a hurok Dogville körül, a lakók egyre többet követelnek kockázatvállalásukért, és szegény Grace a saját kárán tanulja meg, hogy a jószándék nem mindig fakad önzetlenségbõl. A menekülõ lánynak azonban megvan a maga titka: Dogville lakói még megbánhatják, hogy kimutatták a foguk fehérjét...

[Warton]

A filmek alapvetõen mind irodalmi alapokon nyugszanak (értsd: valamilyen történetet mesélnek el). Persze vannak kivételek, pl a dadaisták csinálták, hogy a szalagra szögeket, meg homokot öntöttek és az egész film a szögek és a homokszemcsék ugrálásából állt össze. De fel lehetne említeni a korai Bunuel filmeket is, mint pl az Andalúziai kutya, amiben összefüggéstelen montázsok váltogatják egymást, központi történet nélkül. Tehát ezen példák alapján léteznek irodalmi alapot nélkülözõ filmek is. Az más kérdés, hogy nem túl szórakoztató, fõleg a dadaista változat.

[scaurus]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 15:35

Sajnos éppen nem voltam ott. De ez jó hír. Ezért, ha elõkerül.... 
...

Ez itt a reklám helye, a gugli elsõ találata (azaz LEHET, hogy van szebb/jobb/olcsóbb, én NEM kerestem tovább...):
http://www.dvdbolt.co.hu/catalog/product_i...d0f12b09cc7f476

Üdv: scaurus

[scaurus]

Idézet: Etele - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 16:44

Nekem is szokott duplázni, de a fórummotor miatt.

Egyébként az általad leírtakkal maximálisan egyet tudok érteni!  

Most kivételesen nem a fórum a ludas, hanem valami fejlesztés itt nálunk...

Hogy egy picit a témánál maradjunk:

1.), látta valaki Terry Gilliam Grimmjét? Milyen? (A kritikák elég ellentmondásosak)

2.) Nemrég vetített, azt hiszem a DunaTV ezt a filmet a Visszajátszás c. filmet, lásd:

http://www.uno.hu/movies/films/1800/

Aki teheti, nézze meg, a három szereplõs "kamarafilm" (színdarab filmadaptációja) mindhárom szerplõje szenzációsan jól játszik.

Üdv: scaurus

[kisködmön]

Idézet: scaurus - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 16:41

Ha már itt tartunk, és per definitionem a filmet önálló mûfajnak tekinted önálló kifejezõeszközökkel, akkor azt az "esetleg irodalmi alapokon"-t felejtsd el, hiszen, ha irodalmi alapokon nyugszik, akkor valamilyen szinten a film szükségszerûen kötödni fog az irodalmi alapanyaghoz, s bármennyire is "elvont" film lesz, akkor is csak irodalmi feldolgozás, azaz adaptáció marad.
Peter Greenaway nyilatkozott a Párnakönyv kapcsán, hogy - a szó valódi értelmében- eddig még senki nem csinált/látott "filmet", csak celluloidra írt irodalmat, mert a történet az irodalom eszköze és nem a filmé; ahhoz, hogy valóban filmet készítsen valaki, ahhoz a mondanivalót meg kell fosztani a cselekménytõl.
Errõl ennyit.

Mivel az elõbbiekben irodalmi mûvek vs. filmváltozat volt a téma, ezért értelemszerû, hogy a film alatt nem greenaway-i filmet értettük, hanem mondjuk úgy, a "képpé formált irodalmat".

És ez azért nem az egyetlen, amelyik nem irodalmi mûból készült.

De természetesen nem általános. Nem is lehet, hiszen írni azért picit régebben tudunk, mint filmet készíteni. És mégis, vagy éppen ezért, a film más. Mûfajnak is.

[zako]

Idézet: scaurus - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 17:33

Hogy egy picit a témánál maradjunk:

1.), látta valaki Terry Gilliam Grimmjét? Milyen? (A kritikák elég ellentmondásosak)

Fene tudja, nekem tetszett (sõt, a húgomnak is, ami nagy szó...), egy igazi mese, humorral, csavarokkal és fantasztikus látványvilággal, kiváló operatõri munkával. Talán a Münchausenhez tudnám leginkább hasonlítani.

[Dorien]

Idézet: scaurus - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 17:33

látta valaki Terry Gilliam Grimmjét? Milyen? (A kritikák elég ellentmondásosak)

Jó volt, talán aviban is megnézem majd még egyszer.
Tipikus Gilliam film, ha szereted a többi dolgát, akkor szerintem ez is tetszeni fog.
Nem egy Brazil vagy Halászkirály legendája, de azért cool.

[Evil.]

[kisködmön]

Idézet: Evil. - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 21:10

A tanu

És ez sem könyvbõl lett.

[scaurus]

Idézet: kisködmön - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 22:03

És ez sem könyvbõl lett.

De van története, cselekménye - aminek én speciel örülök( ), de Greenaway szerint a cselekmény az IRODALOM kifejezõ eszköze NEM pedig a FILMÉ.
Ezen értelmezés szerint a 2001 és A tanú sem film, csupán filmesített irodalom (még akkor is, ha az forgatókönyv formájában létezett, nem pedig szépirodalmi alkotásként.

Nem, nem vagyok hasraesve Greenawaytõl és nem is vagyok túlságosan kíváncsi olyan filmalkotásra, melynek nincs cselekménye.
Azt hiszem, egyébként is mindketten értjük, hogy mit akar(t) mondani a másik, úgyhogy én a magam részérõl befejeztem a kötözködést. 

Jó éjszakát: scaurus

[Harlequin]

Idézet: Dorien - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 20:21

Jó volt, talán aviban is megnézem majd még egyszer.
Tipikus Gilliam film, ha szereted a többi dolgát, akkor szerintem ez is tetszeni fog.
Nem egy Brazil vagy Halászkirály legendája, de azért cool.

Sztem meg gáz volt. Mesének se jó, de legalább unalmas volt.

[Harlequin]

Idézet: Evil. - Dátum: 2006. jan. 28., szombat - 21:09

Nemrég sassantottam meg, sokat nem fûztem hozzá az elején, de alapjában véve tetszett

A szigetet én nem bírtam végignézni. Nagyon lassan indult be, álmos is voltam, meg hát Ivön Mekkgregor a tréjnszpotting óta nem sok jót alakított sztem...

[Dorien]

Idézet: Harlequin - Dátum: 2006. jan. 29., vasárnap - 23:25

A szigetet én nem bírtam végignézni. Nagyon lassan indult be, álmos is voltam, meg hát Ivön Mekkgregor a tréjnszpotting óta nem sok jót alakított sztem...

Ezt nem láttam. A McGregor gyerek szerintem jó színész.

[schonik21]

Idézet

KEEPING MUM (2005)
(Keeping Mum)
Színes, szinkronizált angol vígjáték, 103 perc
Szereplõk: Rowan Atkinson, Kristin Scott Thomas, Maggie Smith, Patrick Swayze
Rendezõ: Niall Johnson

Forgalmazza: Fórum Hungary

Mozipremier: 2006. március



Egy lelkiismeretes pap (Atkinson) élete prédikációját írja, olyan odaadással, hogy azt sem veszi észre, hogy felesége csalja és gyerekei rossz útra térnek. Szükség van hát egy ?ütõképes? házvezetõ nénire, aki rendbe teszi a dolgokat. 

Én már nagyon várom. 

[obersmith]

Idézet: Harlequin - Dátum: 2006. jan. 30., hétfõ - 0:25

A szigetet én nem bírtam végignézni. Nagyon lassan indult be, álmos is voltam, meg hát Ivön Mekkgregor a tréjnszpotting óta nem sok jót alakított sztem...

elmentünk gyíkkal megnézni moziba, végén olyan fejet vágott hogy attól féltem elver amiért elvittem erre a filmre

[Dorien]

Idézet: obersmith - Dátum: 2006. jan. 30., hétfõ - 19:37

elmentünk gyíkkal megnézni moziba, végén olyan fejet vágott hogy attól féltem elver amiért elvittem erre a filmre