[BigBear]

Idézet: tasp - Dátum: 2005. márc. 21., hétfõ - 18:11

abból az a baj, hogy az összeset nem adták még ki magyarul

amúgy nagy átlagban a stephen king filmek sz*rok.
kivétel talán a
halálsoron
titkos ablak titkos kert .

könyvben iszonyat sok jó írása van akinek bejön a stílusa persze

tasp

Setét Toronyból nem vagyunk nagyon elmaradva, a legutóbbi nálunk az V. kötet volt, ami 2003-as. Azóta 2004-ben kiadta a VI. és VII. kötetet és ennyi. Azaz csak 2 nem jelent meg itthon.
Bár õszintén szólva nem is tudom, mit gondoljak errõl a sorozatról. Kezd egy kicsit túlságosan is nyúlni a történet, már belekeveredik lassan minden, kissé pénzszagú a dolog...


A Titkos ablak nem egy jól sikerült film sztem... A horror(szerû) történetei nagyon gyengék mozivásznon.
Ami viszont szerintem nagyon jól sikerült, az a Halálsoron és a Remény rabjai. Egyik se horror ugye, de nagyon-nagyon jók.
Bár annak idején egészen tetszett a Menekülõ ember c. film is, bár a novellához csak az alapsztoriban van köze...

Szerkesztette: BigBear 2005. 03. 21. 21:51 -kor

[Jim DiGriz]

Idézet: BigBear - Dátum: 2005. márc. 21., hétfõ - 21:47

Setét Toronyból nem vagyunk nagyon elmaradva, a legutóbbi nálunk az V. kötet volt, ami 2003-as. Azóta 2004-ben kiadta a VI. és VII. kötetet és ennyi. Azaz csak 2 nem jelent meg itthon.
Bár õszintén szólva nem is tudom, mit gondoljak errõl a sorozatról. Kezd egy kicsit túlságosan is nyúlni a történet, már belekeveredik lassan minden, kissé pénzszagú a dolog...

Van Kinges topic úgyhogy csak halkan: gondolod, hogy pénzre volna szüksége?

[Shia-ko]

Csak halkan: gondolod, hogy elég, ami van?

[Jim DiGriz]

Kingesek, költözzünk .

[Rina Maan]

Riding the Bullet
Mint minden King mûbõl készült filmben, ebben is megvannak a hatásvadász jelenetek, ugyan az a hangulat, mint a legtöbben, és általában kevés az a film, ami King mûveibõl készült és tetszik, de azt kell hogy mondjam, hogy ez nagyon jól el van találva. 

[Dorien]

Idézet: Rina Maan - Dátum: 2005. márc. 22., kedd - 22:10

Riding the Bullet
Mint minden King mûbõl készült filmben, ebben is megvannak a hatásvadász jelenetek, ugyan az a hangulat, mint a legtöbben, és általában kevés az a film, ami King mûveibõl készült és tetszik, de azt kell hogy mondjam, hogy ez nagyon jól el van találva. 

Kösz az infót! 
Még nem is hallottam errõl a filmrõl.

[tasp]

the butterfly effect

színes amerikai sci-fi, 113 perc, 2004


játszották ezt mo-on? :o

állítólag nagyon jó.

tasp

[Salgó Béla]

Idézet

Dúvad
magyar filmdráma, 92 perc, 1959

rendezõ: Fábri Zoltán
író: Sarkadi Imre
zeneszerzõ: Ránki György
operatõr: Szécsényi Ferenc
dramaturg: Fábri Zoltán
vágó: Szécsényi Ferencné



szereplõ(k):
Bessenyei Ferenc (Ulveczki Sándor)
Medgyesi Mária (Monoki Zsuzsi)
Bitskey Tibor (Gál Jani)
Barsi Béla (Bíró)
Gyõrffy György (Balogh)
Nádai Pál (Földházi)
Siménfalvy Sándor (Monoki)
Bodrogi Gyula (Csoma Pali)
Farkas Antal (Szûcs)

Ulveczki, féktelen természetû nagygazda fenegyerekeskedéseivel nap mint nap elképeszti a környezetét. Megszokta, hogy akaratának senki nem mer ellenszegülni. Mindent meg tud szerezni, amit szeszélye, ösztönei parancsolnak. Így teszi erõvel szeretõjévé Zsuzsit is, s amikor megunja, gátlás nélkül túlad rajta. A lány késõbb férjhez megy gyermekkori pajtásához, Gál Jánoshoz. Kölcsönös megértésben és szeretetben élnek. Évek múltán megalakul a faluban a tsz, Ulveczki is belép, de hatalmaskodó természete miatt képtelen beilleszkedni a közösségi életbe. Amikor újra találkozik a kiegyensúlyozottan élõ Zsuzsival, elhatározza, hogy újra elcsábítja...

[Merlot]

Idézet: tasp - Dátum: 2005. márc. 23., szerda - 8:52

the butterfly effect

színes amerikai sci-fi, 113 perc, 2004


játszották ezt mo-on? :o

állítólag nagyon jó.

tasp

Lattam - egesz jo...
... a poent nem lovom le, azert par szoban jellemeznem...

A cim Butterfly Effect - Pillango effektus: erre epul ez egesz film. Ez a kaoszelmelethez kapcsolhato fogalom az alap - egy rendszerben egy kis behatas nagy valtozasokat generalhat, avagy egy pillango szarnyanak rezdulese vihart idezhet elo a fold egy tavolabbi pontjan.

Feledheto szineszi alakitas mellett abszolut nezheto film, amely soran egy kicsit elobujik gyermeki enunk, es megfogalmazodik a "mi lett volna ha akkor mast csinalok?" kerdese sajat eletunkkel kapcsolatban. Egy kicsit monotonna valik a vege fele az ujra- es ujrajatszott alapgondolat, am a vege... aki kivancsi nezze meg...

Nem tudom, hogy jatszottak-e Mo-on.

[Samott]

Idézet: tasp - Dátum: 2005. márc. 23., szerda - 8:52

the butterfly effect

játszották ezt mo-on? :o

A film nálunk csak videóforgalmazásban jelent meg, 2004. júliusában.

Samott

[lehella]

Amerika História X

AMERICAN HISTORY X; amerikai, 1998., 117 perc
Rendezõ: Tony Caye
Forgatókönyvíró: David McKenna
Producer: Bill Carraro, Kearie Peak, Steve Tisch, Lawrence Turman
Fõszereplõk: Edward Norton, Edward Furlong, Beverly D'Angelo, Jennifer Lien, Ethan Suplee, Fairuza Balk

Egy Kalifornia szegényegyedében élõ munkáscsalád áll a középpontjában Tony Kaye megrendítõ alkotásának. Az idõsebb testvér (Edward Norton) keveredik a szélsõjobboldali eszméket valló náci bandába, majd apja halála után meggyilkol egy fekete srácot, és börtönbe kerül. Öccse (Edward Furlong) példaként követi a bátyját, és nem érti, hogy amikor a börtönbõl kiszabadul, miért változott annyira meg. Danny egyenes úton halad a tragédia felé, Hitler Mein Kampfjáról ír dicsõítõ dolgozatot, és büszke arra, hogy bátyja nyomdokába lépett. Csakhogy a fivér a börtönévek alatt rájött egy s másra, amit szeretne átadni öccsének. Talán már késõ. A megrázó történet egyenes vonalon halad az
elkerülhetetlen tragédia felé. Az Amerikai história X nyíltan, tabuk nélkül beszél az USA-ban kevéssé feldolgozott témáról, Edward Norton elképesztõ alakításának hitelességével. A film eredetileg még durvább lehetett, mivel a bemutató után a rendezõként és operatõrként debütáló, eredetileg reklámfilmes Kay azt követelte, hogy vegyék le a nevét a stáblistáról, azzal vádolva a film gyártóját, hogy átvágták a moziját. Nem tudni, melyen lehetett az általa vágott változat, de az biztos, hogy a film így is megdöbbentõen erõs.



Jó film, csak elég durva(nekem)

[Dorien]

Idézet: lehella - Dátum: 2005. márc. 23., szerda - 18:41

Amerikai História X

Ez egy hatalmas film szerintem. 
Akinek tetszett az megpróbálkozhat a következõvel is:



Romper Stomper (1992)
Ausztrál színes dráma, 94 perc

Szereplõk: Russell Crowe, Daniel Pollock, Jacqueline Mckenzie
Rendezõ: Geoffrey Wright

Melbourne, Ausztrália. A helyi skinheadek haragjukat a vietnami bevándorlókon töltik ki, akiknek a jelenléte véleményük szerint veszélyezteti a város faji tisztaságát. A felcukkolt vietnamiak azonban megelégelik az állandó zaklatást, és egy nap keményen visszavágnak.

[Cpt. Balu]

Idézet: Dorien - Dátum: 2005. márc. 23., szerda - 20:57

Romper Stomper (1992)

Ezt már egyszer linkelted, de sebaj... ismétlés a...

[AMD rula]

Idézet: Dorien - Dátum: 2005. márc. 20., vasárnap - 12:01

Ebben az esetben az "egyetértek" egybeírandó. Külön akkor, ha "kettõ közül egyet értesz".
Örülök, hogy neked is tetszett a film. 

Jogos

Most néztem meg a The Gift (Rossz álmok) címû filmet, nem számítottam rá, hogy ennyire fog tetszeni.
http://www.imdb.com/title/tt0219699/
http://www.imdb.hu/pls/fi/films.film_page?...&i_county_id=-1

[AMD rula]

Idézet: Merlot - Dátum: 2005. márc. 23., szerda - 10:56

Lattam - egesz jo...
... a poent nem lovom le, azert par szoban jellemeznem...

A cim Butterfly Effect - Pillango effektus: erre epul ez egesz film. Ez a kaoszelmelethez kapcsolhato fogalom az alap - egy rendszerben egy kis behatas nagy valtozasokat generalhat, avagy egy pillango szarnyanak rezdulese vihart idezhet elo a fold egy tavolabbi pontjan.

Feledheto szineszi alakitas mellett abszolut nezheto film, amely soran egy kicsit elobujik gyermeki enunk, es megfogalmazodik a "mi lett volna ha akkor mast csinalok?" kerdese sajat eletunkkel kapcsolatban. Egy kicsit monotonna valik a vege fele az ujra- es ujrajatszott alapgondolat, am a vege... aki kivancsi nezze meg...

Nem tudom, hogy jatszottak-e Mo-on.

Ennek állítólag két fajta befejezése van, gondolom te is a rendezõi változatot láttad.
Ha nem volt jósnõ abban, amit néztél dobnál egy privit a befejezésrõl?

[MarKinG]

Idézet: lehella - Dátum: 2005. márc. 23., szerda - 17:41

Amerika História X

AMERICAN HISTORY X; amerikai, 1998., 117 perc
Rendezõ: Tony Caye
Forgatókönyvíró: David McKenna
Producer: Bill Carraro, Kearie Peak, Steve Tisch, Lawrence Turman
Fõszereplõk: Edward Norton, Edward Furlong, Beverly D'Angelo, Jennifer Lien, Ethan Suplee, Fairuza Balk

Egy Kalifornia szegényegyedében élõ munkáscsalád áll a középpontjában Tony Kaye megrendítõ alkotásának. Az idõsebb testvér (Edward Norton) keveredik a szélsõjobboldali eszméket valló náci bandába, majd apja halála után meggyilkol egy fekete srácot, és börtönbe kerül. Öccse (Edward Furlong) példaként követi a bátyját, és nem érti, hogy amikor a börtönbõl kiszabadul, miért változott annyira meg. Danny egyenes úton halad a tragédia felé, Hitler Mein Kampfjáról ír dicsõítõ dolgozatot, és büszke arra, hogy bátyja nyomdokába lépett. Csakhogy a fivér a börtönévek alatt rájött egy s másra, amit szeretne átadni öccsének. Talán már késõ. A megrázó történet egyenes vonalon halad az
elkerülhetetlen tragédia felé. Az Amerikai história X nyíltan, tabuk nélkül beszél az USA-ban kevéssé feldolgozott témáról, Edward Norton elképesztõ alakításának hitelességével. A film eredetileg még durvább lehetett, mivel a bemutató után a rendezõként és operatõrként debütáló, eredetileg reklámfilmes Kay azt követelte, hogy vegyék le a nevét a stáblistáról, azzal vádolva a film gyártóját, hogy átvágták a moziját. Nem tudni, melyen lehetett az általa vágott változat, de az biztos, hogy a film így is megdöbbentõen erõs.



Jó film, csak elég durva(nekem)

amerikai história régi kedvenc.
én úgy tudom hogy az eredeti vége az volt hogy, miután Danny meghal, nem a tengerpart és konkluzió jön, hanem Derek hazamegy és leborotválja a fejét és..... ergo TOTÁL más összhatás lett volna. De személy szerint igy jobb a vége.

[Öregördög]

Idézet

A három testõr Afrikában
magyar vígjáték, 84 perc, 1996

rendezõ: Bujtor István
író: Rejtõ Jenõ
forgatókönyvíró: Bujtor István
zeneszerzõ: Frenreisz Károly
operatõr: Gulyás Buda, Kende János
vágó: Szécsényi Ferencné

szereplõ(k):
Koncz Gábor (Csülök)
Rátóti Zoltán (Senki Alfonz)
Stenczer Béla (Tuskó Hopkins)
Kállai Ferenc (Kvasztics)
Szilágyi István (Potrien)
Nyertes Zsuzsa (Yvonne)
Reviczky Gábor (Török Szultán)
Benedek Miklós (Levin)
Bács Ferenc (Duron tábornok)



A francia idegenlégió sivatagi erõdjében három jó barát romantikus kalandra készül. A titokzatos, gyönyörû szõke lány, Yvonne öccsét akarják felkutatni. A férfi a sivatag kellõs közepén lévõ büntetõtáborban raboskodik. Ide kell eljutniuk. Kisebb csínytevések után mindhárman bekerülnek a büntetõtranszportba, velük tart marcona tisztjük, Potrien is. A büntetõtábor helyén idilli körülményeket találnak. Nemsokára rájönnek, hogy az egész történet mögött nagyszabású pénzügyi átverés rejlik. Megtalálják Yvonne öccsét, sõt apját is, majd kiderül, hogy álruhában a lány is velük tartott. Megszöknek, hogy a panamát leleplezõ titkos iratot eljuttassák a hadvezetéshez.

[tasp]

tényleg ccol film ez a butterfly effect

az elsõ 40percben csak néztem, hogy mi ez a ratyi film
aztán kezdett egyre jobban izgalmas lenni

tasp

[Dorien]

Idézet: Cpt. Balu - Dátum: 2005. márc. 23., szerda - 21:25

Ezt már egyszer linkelted, de sebaj... ismétlés a...

Tudok róla. Jó a hosszú távû memóriám.

[Dorien]

Idézet: MarKinG - Dátum: 2005. márc. 24., csütörtök - 0:52

amerikai história régi kedvenc.
én úgy tudom hogy az eredeti vége az volt hogy, miután Danny meghal, nem a tengerpart és konkluzió jön, hanem Derek hazamegy és leborotválja a fejét és..... ergo TOTÁL más összhatás lett volna. De személy szerint igy jobb a vége.

Bakker, errõl nem tudtam.... 
Utánanéztem az IMDb triviában:

Idézet

Edward Norton was said to have re-edited the film to lengthen his screen time. Director Tony Kaye then attempted to get his name removed but violated a Directors' Guild of America rule that states that directors that use pseudonyms (such as "Alan Smithee") must not talk about why they had their name removed - which Tony Kaye had done in ads in Variety. Kaye sued the DGA and New Line Cinema for $200 million stating that the DGA rule violated his first amendment rights.

Idézet

The script's conclusion had Derek shaving his head in the bathroom of the school, transforming back into a skinhead after the death of his brother. However, this was never filmed and dropped from subsequent re-writes of the screenplay.