Idézet: SFIJ - Dátum: 2004. okt. 26., kedd - 19:30
1. nagyon szep periodikak, dolgozatok vannak arrol, hogy a magas infla hosszutavon lefojtja a gazdasagot. az irodalmak altal elfogadott, feljeltt gazdasagokban ennek merteke 1-2.5%. Magyarorszagon 2000-re lett egyszamjegyu az inflacio, es nem sikerult ezeleddig tartossan 5% ala szoritani. a maasricht-i kriteriumok altal eloirt 3%-os infla 2010-re nem realis. A berfelzarkoztatas persze hogy szukseges lepes volt, ugyanis a jelen kormany ezzel nyerte meg a valasztasokat. tehat tegyunk hozza egy jelzot, azt tortenetesen, hogy politikailag. A te altalad 'irrealisan kicsiny'-nek nevezetett inflacio-t fejlett piacgazdasagokban 'irrealisan magas'-nak tekinik ugy az 1960-as evek vege ota. Eddig uralkodott uis a kozgazdasagtanban az inflacio, mint csodeszer buvolete. Egyesek kozgazdasagi nobel dijat kaptak azert, mert bizonyitottak, hogy ez nem igaz. Ami a berek emeleset illeti, azt szepn szet kellett volna huzni a 4eves terminusra. Mar most latszik, hogy az emberek _meg_tobb_ penzt akarnak, lasd eu strike-hangulat. tehat amellett, hogy az egyoszegu ber es nyugdijemeles hatalmas ikerdeficitet okozott, nem mersekelte az emberek penzehseget. Japant ne keverjuk ide, nekik az olcso delazsiai es kinai munkaero megjelenese tett igazandibol be.
2. allitasod nem igaz, kedvezo feltetelek mellett kapsz 300k-500k kozott garantalt hitelet 1 evre, de akar az eves jovedelmeddel egyezot 3 evre. jarj utana.
3. nezd meg a forint 3 eves arfolyamat: www.ksh.hu. a 245-250-es tartomanyban mozgott, ez tenykerdes. a reakciod tobbi resze logikai szempontbol nem kongruens az allitasommal. felallitasz egy banalisan teves velekedest, - olyat amit nem allitottam - es azok utan azzal vitatkozol. annyit allitottam, hogy a piac kb hova arazta be a forintot az utobbi idokben, adtam ra forrast, nem eloszor, nezzel legyszives utana. Azzal nem foglalkoztam, hogy miert ilyen az arfolyam. Tokeletesen igazad van abban, hogy a befektetok bizakodnak abban, hogy Magyarorszag tartani fogja az EMRII iranyvonalat. Mas orszagok, akik kamatot csokkentettek, nem kozdottek gigantikus merteku ikerdeficittel az utobbi 3 evben. ennek is utananezhetsz pl itt;
http://epp.eurostat.cec.eu.int/portal/page...&_schema=PORTAL A 260/8-rol ellenben megkernelek, hogy valami hietlt erdemlo kalkulust prezentalj. az egy dolog hogy 2 eve tele vannak vele az ujsagok, mert fekete dzsoni es pmz ilyeneket mondott.
4. Senki nem beszelt arrol, hogy allami szinten kell(ene) innovalni. (Bar ott is lehetne olymodon, hogy alkalmas IT infrastrukturaval kivaltjuk a teszetosza adminisztrativ reteg 20-30%-at). De megprobalom meg1x es utoljara elmondani a lanyeget. Az alulertekelt valuta-nak tokevonzo kepesseg van, toketeremto ellenben sajnos nincs. Probald mar legyszives megerteni, hogy amit mondasz az annyi, hogy bermnuka szinten probalsz versenyezni kinaval, delazsiaval, afrikaval, indiaval mag delamerikaval. Ehhez a magyar emberek egyefelol mar tul sokat keresnek, masfelol ez egy olyan termelesi metodika ami alapanyogat importal, egy kicsit molyol rajta aztan exportal. A valutad folytonos leertekelesevel/alulertekelesevel a jovodet zabalod fel csupan, mert a termek eloallitasaban a legnagyobb tetelek, a k+f es amarketing kulfoldon marad, mig a radeso reszt, a bermunkat folyamatosan leertekeled. a konkluzio annyi, hogy a termeloeszkozeid idovel elavulnak, mert egyre nehezebben tudod kigazdalkodni a modernebb termeloeszkozoket, a modernebb termelesiranyitasi strukturakrol lemaradsz, mert egyre kevesbe tudod kikalkulalni a bevezetes koltsegeit, tovabba egyre igenytelenebb munkakat tudsz csak megszerezni, mert nem vagy kepes a munkaero kepzeset megfizetni. tehat: van egy szint, kb ott tartunk, amikor ki kell talanunk mar, hogy mit termelunk es hogy hogyan. a fejlett orszagok nem veletlenul tartjak otthon a k+f-et es a marketinget. Nincs elorelepes addig, amig magyarorszag nem hajlando kitalalni/kifejleszteni azt a termekcsoportot amire van piaci kereslet es amit csak mi tudunk (egyelore) jol csinalni. De errol pl. Hankiss Elemer is futott mar nehany kort. Csak ugy megjegyzeno: alulertekelt forint piaci arfolyam eseten hogyanis vanik? Jelenleg a piac arazza be a forintot. ha ez ellen huzodozol akkor sajnos az annak a beismerese, hogy a termelesi szerkezeted piackeptelen.
1. Szerencséd, hogy a korábbi, 'fejlett nyugati gazdaságban blablabla' szöveget kiszedted. Mer' itt bizony nem úgy működik a dolog, én pedig máig sem értem, hogy miért érvelnek olyanok közgáz szövegekkel, akik nem veszik a fáradtságot az alkalmazási határfeltételek tanulmányozásához.
Az 'infláció, mint csodaszer', attól tartok a saját vetítésed. A saját álláspontom - meg, ismétlem: még sokaké - az, hogy amennyiben egy már beállt, egyenletesen fejlődő gazdaságot feltételező elméletet használsz egy változásban levőre, akkor magadnak ragasztod ki a szamárfüleket.
A magyar gazdaság ugyanis ma is, meg még évtizedekig hordozza magán a kelet-nyugat átmenet nyomait. Megpróbál a 'keleti', 'régi' értékpreferenciák köréből átjutni a 'nyugati', 'új' preferenciák közé. A preferenciák változásai pedig inflációt eredményeznek. Ennek a mechanizmusát leírtam már én is, mások is: te is. Írod: 'az emberek még több pénzt akarnak'. Ez van, ezt elhazudni nem lehet.
Ebben a helyzetben elvárni a nyugati inflációs adatokat szamárság. A magyar gazdaságnak megfelelő 'alacsony' infláció jelenleg valahol 5-7% körül lehet. Majd a preferenciák változásának (nagyjáboli) végeztével ez csökken(ne) magátol is.
Ezt az inflációt megpróbálhatod elhazudni monetáris eszközökkel, de akkor automatikusan konzerválod a régi állapotokat, és megakasztod a fejlődést. Ha ezekkel a konzervált állapotokkal vezetjük be az eurót, akkor az nagyon súlyos társadalmi feszültségeket fog okozni.
2. Nem tudom, neked mi a 'kedvező', de pl. a deviza alapú hitel - ami most nagyjából az egyetlen, ami alacsony kamatot kínál - elég durva veszélyekkel terhelt, valamint semmi köze a hazai gazdaság állapotához (vagyis: annyiban van hozzá köze, hogy a hazai gazdaságot károsítja). A forint alapú hitelek meg... Szóval ebben el vagy tévedve.
3. Nézd meg a forintárfolyamot, vesd össze az euro árfolyamával, és add hozzá, hogy mi nem tartozunk a monetáris unióba. A forint számára, ha az euróhoz viszonyítod, ma már a 260 is nagyon erős. Nézd meg a dollárhoz, vagy valamiféle súlyozott világpiaci valutakosárhoz képest.
Na,
az a releváns adat.
Nem foglalkozol azzal, hogy miért ilyen az árfolyam? Mit mondjak, látszik... Tipikus hiba a papírzabálóknál, amikor nem veszik figyelembe, hogy a piac számára pl. a bizalom is tőke. Ha a piac reakcióinak kiszámításánál ezt valaki nem veszi figyelembe, akkor tipikusan olyan marhaságokat kap, mint a jelenlegi irreálisan magas kamat...
A 260/8-ról nézd meg a világpiaci helyzetet, a piaci viszonyokat. Annyi elég is. Ha a papírt rakod az első helyre, magadra vess.
A politikusok engem nem igazán érdekelnek. Csak a piac.
4. Tőketeremtés nem lehet reális cél dominánsan monopoliumok uralta piacon. Az eredeti tőkefelhalmozásból már réges régen kimaradtunk. Pont.
Az alapanyag viszonylag jelentős része még most is hazai beszállítóktól érkezik. Merthogy az enyhén alulértékelt valuta nem csak a bérmunkát, hanem a hazai alapanyagot: a teljes hazai termelést is versenyképes(ebb) helyzetbe hozza.
Ázsiával az egész EU versenyzik, nem csak mi. A lényeg _számunkra_ csak annyi, hogy az EU-nál versenyképesebbek legyünk (Ismered a viccet? Nem a medvét kell lehagyni, hanem a többieket...). A keletiek meg - nyilván véletlenül - idejönnek már így is... Akárcsak a nyugati k+f egy része is. Amit jelenleg csupán az tart vissza, hogy itthon nincs annyi szakember, amennyiért már érdemes ideköltözni. Ha lesz, akkor a szakembereket éppúgy olcsóbban meg tudja venni itthon, mint a munkájukhoz szükséges infrastruktúrát. Ahogy pl. az IT cégek helyezik egyre keletebbre - Európán belül is! - a k+f -t.
Az enyhén túlértékelt valuta jelentése stimmel. Csakhogy ha izomból akarsz versenyképes ipart teremteni, akkor jön az összeomlás, lásd szocializmus. Vagy a megteremtett lehetőség hozza meg a befektetést, vagy erőlködhetsz, amíg bele nem lilulsz, és meg nem jelennek az első hullafoltok.
Súgó
A téma zárva.
Elküldve: 2004. 10. 26. 13:42
