[hkpk]

Idézet: Valdy - Dátum: 2009. febr. 26., csütörtök - 11:55

Ja biztos semmi fontos nem volt benne, az mondjuk ne zavarjon hogy szinte semmit se tudunk ezekrõl a kultúrákról, talán azokból a papírokból kiderült volna valami.... Á, nem ez biztos hülyeség, semmi értelmes nem volt azokban a papírokban...

A mai fontos, papírra vetett dokumentumok már mind digitalizálva vannak (illetve illene digitalizálva lenniük).

Nem, nem állítottam, hogy semmi fontos ne lett volna bennük, talán pont azokban volt a 42 kifejtése , de ugyanezzel az erõvel lehetett volna bennük abszolút érdektelen dolog, vagy megfejthetetlen dolog is.

Ismeretlen kultúrák nem ismerete lehet fájó, de rajtuk kívül még akár ezrével vannak mások, amiket senki sem ismer.

A fontos papírok digitalizálása célszerû, de mint informatikus mondom, ma még mindig a papír a legbiztosabb adattároló média...

[Valdy]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. febr. 26., csütörtök - 20:17

Nem, nem állítottam, hogy semmi fontos ne lett volna bennük, talán pont azokban volt a 42 kifejtése , de ugyanezzel az erõvel lehetett volna bennük abszolút érdektelen dolog, vagy megfejthetetlen dolog is.

Ismeretlen kultúrák nem ismerete lehet fájó, de rajtuk kívül még akár ezrével vannak mások, amiket senki sem ismer.

Nyilván mint minden az életben ez sem fekete vagy fehér, tehát egy részük érdektelen, más részük nagyon is fontos volt. Akárhogyis van, nagyonis fájó, hogy elvesztek örökre.

Ja, csak azok semmi maradandót nem hagytak hátra.

[Mumia]

Idézet: Valdy - Dátum: 2009. febr. 26., csütörtök - 11:55

A mai fontos, papírra vetett dokumentumok már mind digitalizálva vannak (illetve illene digitalizálva lenniük).

És ha digitalizálva van? Az nem garancia semmire, ha elpusztul ez a civilizáció, és egy másik megtalálja egyszer esetleg a digitalizált adathordozókat mégis mit fog vele kezdeni? Nem elég, hogy a nyelvet nem ismerik majd, ami már önmagában is probléma, de még egy olyan kódolásban is vannak az adatok, amit nem ismernek. Mégis hogyan fejted meg a kódot, ha nem tudod hogy néz ki az adat amit ki akarsz nyerni belõle. Szóval hiába van digitalizálva minden lennie kell valami fizikai megfogható hagyatéknak is. Amibõl van esély visszafejteni a digitalizáltat.

[Valdy]

Idézet: Mumia - Dátum: 2009. febr. 26., csütörtök - 20:42

És ha digitalizálva van? Az nem garancia semmire, ha elpusztul ez a civilizáció, és egy másik megtalálja egyszer esetleg a digitalizált adathordozókat mégis mit fog vele kezdeni? Nem elég, hogy a nyelvet nem ismerik majd, ami már önmagában is probléma, de még egy olyan kódolásban is vannak az adatok, amit nem ismernek. Mégis hogyan fejted meg a kódot, ha nem tudod hogy néz ki az adat amit ki akarsz nyerni belõle. Szóval hiába van digitalizálva minden lennie kell valami fizikai megfogható hagyatéknak is. Amibõl van esély visszafejteni a digitalizáltat.

Ugyanmár, ez nem probléma, teljesen kompatibilis a rendszerük, ugyanilyet használnak, nem láttad a függetlenség napját?  :Ð

Szerkesztette: Valdy 2009. 02. 26. 20:47 -kor

[debaj]

Azokhoz az ûrhajókhoz csak "klasszikus" Mac OS alá van driver...

[daemon69]

A vírust meg basicben írták

[vipi]

Azért vannak olyanok is, hogy kódfejtõk. Meg elõfordul, hogy nem tudják mit keresnek...

[Mumia]

Ha nem tudnák, akkor azt se tudnák ha megtalálták amit kerestek.  Ez nem enterprise, hogy jön a kínai csaj és két szó alapján folyékonyna fordít bármilyen idegen nyelvre

[vipi]

Nem is erre gondoltam...
Na mindegy, biztos mindenhol van egyetemes standard, ahol kódolással foglalkoznak/tak. Pl. a vh-kban annak idején...

Nyilván valamilyen számukra értelmezhetõ mintát keresnek, de ettõl még nem feltétlen kell leírás. Az pl. mi, hogy kell fizikai hagyaték is a digitalizált megfejtésére? Egy tárgy, vagy egy papírtekercs? Azt mi alapján tudják jobban használni?

Szerkesztette: vipisrac 2009. 02. 26. 22:04 -kor

[hkpk]

UFO vadászat -part2

Visszatérve kicsit a bibliára: A bibliai történetek helyszíne
a középkelet, Afrika északi része, Egyiptomtól Irakig, Izrael mai területe,
azaz, forró, tágas sivatagos terület.
És párezer évvel ezelõtti állapot. Ez azért érdekes, mert akkor más volt
a levegõ (ipari szennyezésektõl mentes, de sivatagi porral telített),
és elektroszmog sem volt.
Sok égi jelenség, köztük a talán még közismert szivárvány is, a mai
szennyezett légkörben nagyon ritkán fordul elõ.

Van egy, a meleggel összefüggõ jelenség, ami régen, Magyarországon
sûrûn elõfordult, ma leginkább csak az aszfaltutak feletti vízréteg
változata gyakori:
Fata Morgana, alias délibáb.

http://hu.wikipedia....C3%A9lib%C3%A1b
Nekem volt szerencsém télen látni a legmegdöbbentõbb formáját.
(hadgyakorlaton, messze innen). Egy reggel, éjjeli kiadós havazás
után amikor Nap felkelt, egy, kb. 50 km-re levõ hegység megjelent
kb. 8-10 km távolságban, igaz kissé halovány volt, de totális kontrasztban
magaslott elõttünk az égig. Hihetetlen látvány volt, kb. 10 percig mutatta
magát, aztán szerte foszlott a látvány, helyét átvette a megszokott szürkeség.
Ez egy álló délibáb volt.

További, ritka égi tünemények ismertetése:
http://www.felhout.hu/drupal/node/82
Itt a képek jól illusztrálják az egyes jelenségeket, bár nem a legújabb
technológia csúcsminõségével készültek, ám pont a ritkaságuk miatt
talán ez megbocsátható.
Nekem Firefoxból megnyitva elsõre nem jelent meg minden kép, még a helyük
sem látszott, ha nem látjátok a Halo, az Álnap, Holdszívárvány képét, frissítsétek az
oldalt... (Minden jelenségnek ott a képe)

Világító felhõk (Budapest felett!):
http://www.geographi...i&rov=4&id=9642

Gyakori égi tünemények:
http://sky.laurana.fotoalbum.hu/
Itt különleges, látványos égképek láthatók, magam is fotóztam hasonlót.
Van köztük látványos, de gyakori, olyan is, ami max. évente 2x ha elõfordul,
továbbá bizarr látványú is.

http://www.endreszre...Air/Air_hu.html
http://www.endreszre...un_rise_01.html
http://www.endreszre...un_rise_07.html

http://www.flickr.co...05060@N00/pool/
http://www.flickr.co...N00/pool/page4/

Nézzétek meg ezt:
http://www.flickr.com/photos/89509548@N00/...ol-66805060@N00
vagy ezt:
http://www.flickr.com/photos/foozen/329881...ol-66805060@N00
Kombinálva egy délibábbal, amin haladó szekér mutatkozik?
Szerintem erre sincs szükség.

A régmúlt embere sokkal szorosabb kötelékben élt a természettel.
Ma, begubózó városlakók akár leélhetik az életüket, anélkül, hogy ilyent látnának.
A felvilágosult, sokat látott ember ezeket megcsodálja, és továbblép.
De egy hitvilágban élõ valaki? Talán nem színesíti tovább a fantáziájával?
Gyermekként nem látott senki másvalamiket a felhõkben?
----------------------------------
Technika.
Ilyenek fotózásához közönséges közepes kategóriájú fényképezõgép
szükséges, meg szerencse. A nagy zoom nem alkalmas, sõt a nagy látószög
(=kis fókusztávolság) ideális.

----------------------------------
Meteorvadászat:

Meteorvadászat jó móka, és nagy eséllyel ilyenkor látható UFO is )
Meteorvadászathoz már komolyabb fényképezõgép kell.
Legyen sok megapixel, támogasson több, mint 1000 ISO érzékenységet,
és legyen B. exponálási ideje.
Azonkívül állványra és távkioldóra is szükség van.
Fix állvány is megfelel, de létezik elektromechanikus óramûvel vezérelt
állvány, ami a Föld forgását kompenzálja, ezzel olyan felvételeket
lehet készíteni, amin a csillagok nem húznak csíkot...
Ugyanis az éjjeli csillagfotózáshoz hosszú záridõk kellenek, amit
percekben kell mérni (filmes teleszkópos felvételeket sokszor napokon
át exponáltak, reggel lezárták a gépet, másnap este folytatták)

Minden csillag úgysem fog látszani a képen, csak a nagyon fényesek.
És ha lekapjuk az UFO-t, annak is fényesnek kell lenni, sõt, mivel
mozog, sokkal fényesebbnek, mint a csillagok...
http://www.mcse.hu/s...meteorok_2.html

http://nyozo.hyadok.hu/csillagaszat/cikkek...ykepezogepekkel

http://brasko.csillagaszat.hu/reading/arti.../rg_suburb.html

Mirõl lehet felismerni az UFO-t?
Hát minden, ami nem odaillõ, már az lehet.
Az, ami nem verdes a szárnyával. Mert az madár, vagy denevér.
A ménkû nagy csillagokat figyeljük, nincs-e villogó zöld ill. piros
fényük kétoldalt. Manapság az utasszállító gépek bekapcsolt reflektorral
repülnek, lehet ez olyan elõírás, mint ami az autósoknak elõírja
lakott területen kívül nappal is a fényszóró használatát.
Minden esetre, ha szembe jön a repülõ, akár 10 -15 percig is egy helyben
álló ménkû erõs csillagnak látszik.

Ja, ilyesmit fotózni messze a várostól lehet, ahol nincs "elektroszmog".
(azaz fotonszórás a városi fényforrások által).

Tehát, mi az, ami nem odaillõ:
Lehet egy periodikusan színváltó valami. Nyaranta, 22-23 óra magasságában
rendszeresen láttam a déli égbolton az ekliptika magasságában egy
kék - vörös színekkel mutatkozó csillagot, ami másodpercenként váltotta
a színét. Lehet olyan is, ami táncol. Ezt szcintillációnak hívják, a levegõ
nyugtalansága az oka. Az én kék-vörös csillagomnál az a különös, hogy
a szomszéd csillagok ilyent nem csinálnak. (Ill. csináltak, már régen nem néztem utána,
hogy még ott van-e )

Na, de mi az ami, felettébb gyanús:
Csillag elindul, megy vagy 12-15 fokot egy irányba 1-2 mp alatt, és ott
megáll. Vagy két csillag elindul és egy harmadiknál találkozik.
Ilyeneket én a 80-as években, amikor ilyesmire volt idõm, sokat
láttam. Persze, ezt nehéz lefotózni, mert ezek haloványak rendszerint.
Lehet, hogy mûholdak, ûrhajók voltak. Akkor is az elindulás, és megállás
nagyon hatalmas gyorsulásokat feltételez. Amit földi jármûvek nem
biztos, hogy kibírnak.
A másik, hogy nem nagyon látszanak a mûholdak szabad szemmel.
A MIR ugyan látszott (lehet az volt az én kék-vörös villogó csillagom),
de ma ez már nincs.

Az Echo 2 mûhold sem látszott még a rádió sugaraknak sem:
http://en.wikipedia..../Echo_satellite

Amúgy itt lehet valós idõben figyelni a mûholdakat:
http://science.nasa....d/JTrack3D.html
Lehet elõre - visszatekerni az idõben, kis angol tudás kell
a használati útmutatóhoz, de az alapvetõ billentyûk:
Shift+Click  Zoom +
Ctrl+Click Zoom -
Click a pöttyön - pálya felrajzolása
Click listára nyomkövetés
Egérrel forgatható a Föld

JAVA-t használ az alkalmazás, a JAVA-t ki kell engedni a tûzfalon,
különben nem tudja letölteni az alkalmazást, és a mûhold adatokat.

A mûholdak minden esetre vagy állnak, vagy haladnak. Akár lehet
olyan gyors is, amelyik 20 perc alatt is megkerüli a földet.
De amelyik áll, odébb megy, és megáll, vagy pláne olyan, ami
derékszögben pályát változtat, olyan nincs. Az már UFO.
És ismétlem, ilyesmiket én nagyobb eséllyel láttam kirándulások
alkalmával, mint mondjuk õzet.

Ez lezuhanó meteor:
http://sydsvenskan.se/webbtv/article406633...?context=webbtv
biztonsági kamera felvétel, kár, hogy nincs jobb (színesebb).

ja, és itt van egy doksi, amibõl pár alapfogalmat meg lehet ismerni:
http://lazarus.elte.hu/hun/digkonyv/szakdo...oldonkivuli.pdf
(úgymint égi koordináták és hozzá kapcsolódó fogalmak pl.)

Folyt. köv.

[Eleanor]

Idézet

Tudod-e...? Mi a rosette-i kõ?

Hát, ismét itt vagyunk, úgyhogy, csüccs le a számítógép elé és jöjjön a már jól ismert kérdés. Tudod-e, hogy mi a rosette-i kõ? Nem, nem, ez nem egy olyan fénylõ valami, ami olyan jól mutat ékszerként a füledben. Ez egy amolyan misztikus dolog, aminek most mi a végére járunk. Tehát, irány a nagyvilág!

S ha már a batyud a válladon van, akkor ne felejts el egy fejfedõt is bedobni a holmik közé, mert ahova utazunk, ott biztosan szükséged lesz rá. Ja, hogy hova megyünk? Hát, a misztikus Egyiptom vidékeire látogatunk el.
Úgy, ahogy azt Bonaparte Napóleon is tette 1799-ben. Napóleon 1798-tól hadjáratot folytatott bizonyos egyiptomi területekért, hogy ezzel is növelhesse Franciaország nagyhatalmi befolyását. Területeket ugyan nem sikerült szereznie, viszont a Nílus nyugati deltájának egyik bal partján Rosette városánál egy érdekes régészeti leletre bukkantak a kutatók. Egy francia tudós, egy fekete bazalttáblát talált az erõd építése közben. Bouchard, a mérnök, a táblán három írást vélt felfedezni. A három írás közül, azonban csak a görögöt tudták a hozzáértõk elolvasni. A szövegbõl kiderült, hogy ugyanazt írták le hieroglifákkal, a démotikus írásmóddal és göröggel. Na persze, egy ilyen leletre mindenkinek fájt a foga, méghozzá azért, mert ezzel sikerült megfejteni az egyiptomiak írását, a képírást. Olyannyira jelentõs volt ez a bazalttábla, hogy az angolok a napóleoni háborúkat lezáró fegyverszünet egyik feltételeként követelték a kõ átadását. A franciák azzal próbálták meg elhárítani az átadást, hogy az a francia mérnök tulajdona.
Az angoloknak így nem maradt más választásuk, mint hogy megvásárolják a követ, amit késõbb a British Múzeumba szállítottak.

A feliratról másolatokat készítettek és elkezdõdött a rejtvényfejtés. S hogy kinek sikerült elõrukkolni a megoldással?
Jean Francois Champollion büszkélkedhetett a megfejtéssel. Õ volt az, aki elõször elolvasta a szöveg egyiptomi változatát. A megoldáshoz felhasználta egy angol orvos elképzeléseit is, miszerint a keretbe foglalt nevek uralkodók neveit jelentik. Ezeket a névgyûrûket cartouche-nak keresztelte.

A másik tény, amely a megoldáshoz vezetett az volt, hogy a statisztika módszereket is bevetette a cél érdekében. Megfigyelte, hogy egyes jelek milyen gyakorisággal fordulnak elõ. Így arra is rájött, hogy a görög szöveg csak 468 szóból állt, míg a jelekbõl 1419 volt található a táblán. S mire következtet ebbõl egy tudós? Igen, eltaláltad arra, hogy a jelek nem szavakat jelöltek, hanem annál kisebb egységeket ábrázoltak velük. Így egy szó több jelbõl állt.
Munkája során még rengeteg ismeretet használt fel Champollion, amelyekre most nem térünk ki. A lényeg az, hogy a francia tudós felismerte, hogy a hieroglifák három elembõl tevõdnek össze. A szójelek, az egyes hangcsoportokat ábrázoló jelek, és az egy-egy hangot rögzítõ jelek mind tartozékai az egyiptomi képírásnak.

A hieroglifákat csak meghatározott esetekben, fontos események rögzítésére használták, hiszen a mindennapi életben csak nagyon kevesek számára volt értelmezhetõ. Éppen ezért alakult ki a leegyszerûsített jelekkel mûködõ papi írás, amelyeket papiruszra rajzoltak, így nem volt szükség a vésõre és a kalapácsra.

Az egyiptomi írás annyira bonyolult volt, hogy csak nagyon hosszas képzés után tudták az arra kiválasztottak elolvasni. Ráadásul, sokkal nehezebb dolguk lett volna, ha a rosette kõ nem került volna tudósok kezébe.

[FragMaster]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. febr. 25., szerda - 21:37

"meg az õskori ufo sziklarajzok, egyiptomi ûrhajos rajzok, stb"

EGYIPTOMI? õskori sziklarajzok????

Van köztük egy vesszõ.

[hkpk]

Idézet: FragMaster - Dátum: 2009. febr. 27., péntek - 10:10

Idézet (hkpk @ 2009. febr. 25., szerda - 21:37)
>"meg az õskori ufo sziklarajzok, egyiptomi ûrhajos rajzok, stb"

>EGYIPTOMI? õskori sziklarajzok???? 

Van köztük egy vesszõ.

Tényleg!

Jó, akkor egyiptomi ûrhajós rajzok elfogadva. Biztos az egyiptomi gyerekek is rajzolnak ûrhajósokat, ahogy én rajzoltam gyermekkoromban.

De igazán érdekelne már, hogy hol vannak azok az õskori UFO sziklarajzok. Leszámítva a Danikän féle maya köfaragványokat, amiket rajtam kívül más is vitat, mert azokat ismerem.

U.I.
Ugye nem gondolja senki, hogy Csillagkapu film és filmsorozat (ill. Dewlin regénye) egybõl azt jelenti, hogy UFO-re utaló rajzok  leírások vannak az Egyiptomi õsi leletekben?

[Capri]

Úgy látom hkpk még nem ismeri Dextrose hozzászólásait, stílusát 

[Mumia]

Idézet: vipisrac - Dátum: 2009. febr. 26., csütörtök - 22:00

Nem is erre gondoltam...
Na mindegy, biztos mindenhol van egyetemes standard, ahol kódolással foglalkoznak/tak. Pl. a vh-kban annak idején...

Nyilván valamilyen számukra értelmezhetõ mintát keresnek, de ettõl még nem feltétlen kell leírás. Az pl. mi, hogy kell fizikai hagyaték is a digitalizált megfejtésére? Egy tárgy, vagy egy papírtekercs? Azt mi alapján tudják jobban használni?

Adnak egy kirakót, ami végtelenféleképpen ki lehet rakni, de csak az egyik kirakási mód az igazi, minden más esetben a rajta levõ szöveg értelmelten. Ha nincs mintád, hogy milyen az értelmes szöveg nem tudod melyik a jó.

[vipi]

Idézet: Mumia - Dátum: 2009. febr. 27., péntek - 13:13

Adnak egy kirakót, ami végtelenféleképpen ki lehet rakni, de csak az egyik kirakási mód az igazi, minden más esetben a rajta levõ szöveg értelmelten. Ha nincs mintád, hogy milyen az értelmes szöveg nem tudod melyik a jó.

Értem a problémád, de te meg azt értsd meg, hogy akkor is van ilyen. Cél-minta mindig van, de az tökéletesen független a kódolástól, csak a dekódoló értelmezésén múlik.

Emiatt rossz a példád is, ezt próbáltam érzékeltetni, de akkor kicsit jobban kifejtve:
Kapsz egy digitális adathalmazt (egyébként mindegy milyet, csak ez volt az eredeti példában).
Nincs mintád, nem tudod dekódolni, kell hozzá valami fizikailag megfogható dolog, mondod te...
De micsoda?
-Egy leírás angol nyelven a kódolásról? Azzal mire mész? Ott meg azt a "kódolást" nem tudod értelmezni.
-Vagy egy rajzos használati útmutatót? Lehet, hogy eleve a papír alapú közlést sem fogja fel a dekódoló (pl. olyan, mintha neked egy fadarabot adnának, te ereket látnál rajta, eszedbe nem jutna, hogy az egy algoritmus leírása mondjuk. )
-De ha hagynak itt egy CD játszót, akkor se mész semmire. Dekódolja az üzenetet... mondjuk zenére, szövegre. Az csak egy újabb kódolt adatsor egy idegen számára...

Szóval totál mindegy mirõl van szó, nem azon múlik, hogy fizikai/digitális-e a tárolás, vagy hogy van-e leírás a dekódoláshoz. A célmintán és annak értelmezésén múlik a dolog.

[Mumia]

Idézet: vipisrac - Dátum: 2009. febr. 27., péntek - 13:37

Szóval totál mindegy mirõl van szó, nem azon múlik, hogy fizikai/digitális-e a tárolás, vagy hogy van-e leírás a dekódoláshoz. A célmintán és annak értelmezésén múlik a dolog.

Már értem mire gondolsz, de szerintem ez így nem áll meg. Ezzel azt mondod, hogy egy 128 bites kódolású diigtális adathordozó megfelytése ugyan olyan bonyolult egy idegen számára mint egy könyvben levõ írás megfejtése.

[vipi]

Idézet: Mumia - Dátum: 2009. febr. 27., péntek - 15:34

Már értem mire gondolsz, de szerintem ez így nem áll meg. Ezzel azt mondod, hogy egy 128 bites kódolású diigtális adathordozó megfelytése ugyan olyan bonyolult egy idegen számára mint egy könyvben levõ írás megfejtése.

Nem sokkal bonyolultabb a kódelmélet nyelvén...

Sõt, ha esetleg elkenõdik 1-2 betût/bited, akkor mindjárt a digitális kódolású (hisz ott a kód épp erre van kihegyezve) lesz a könnyebben rekonstruálható.

[hkpk]

Idézet: Mumia - Dátum: 2009. febr. 27., péntek - 15:34

Már értem mire gondolsz, de szerintem ez így nem áll meg. Ezzel azt mondod, hogy egy 128 bites kódolású diigtális adathordozó megfelytése ugyan olyan bonyolult egy idegen számára mint egy könyvben levõ írás megfejtése.

Belekotty:

Én azt gondolom, hogy egy idegen, ha kap egy kódolt leírást, nem áll neki azt megfejteni, azt gondolja, ez maga a dekódolatlan leírás.

Szóval, amikor emebri értelemben gondolkodunk a dekódolásról, akkor mindig adott egy valamiféle minta, van valami, amihez min. hasonlónak kell lennie az outputnak.
A rosette-i kõ esetében is pont ez segített. Adva volt, minek kell kijönne az egyiptomi írásból.
Az output nem ismerete esetében is, az élõ nyelveknél van egy valószínüsíthetõ minta.
A kódfejtõ erre alapozhat, pl. náci kódolt üzeneteket a német nyelv ismerete miatt megfejették a szövetségesek, a navaho nyelvet nem ismerték a németek, az abból kódolt üzeneteket nem tudták megfejteni...

[Mumia]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. febr. 27., péntek - 15:54

Belekotty:

Én azt gondolom, hogy egy idegen, ha kap egy kódolt leírást, nem áll neki azt megfejteni, azt gondolja, ez maga a dekódolatlan leírás.

Szóval, amikor emebri értelemben gondolkodunk a dekódolásról, akkor mindig adott egy valamiféle minta, van valami, amihez min. hasonlónak kell lennie az outputnak.
A rosette-i kõ esetében is pont ez segített. Adva volt, minek kell kijönne az egyiptomi írásból.
Az output nem ismerete esetében is, az élõ nyelveknél van egy valószínüsíthetõ minta.
A kódfejtõ erre alapozhat, pl. náci kódolt üzeneteket a német nyelv ismerete miatt megfejették a szövetségesek, a navaho nyelvet nem ismerték a németek, az abból kódolt üzeneteket nem tudták megfejteni...

Pontosan ezt mondtam én is, hogy ahhoz hogy meg tudjon valaki fejteni egy kódot tunia kéne legalább hozzávetõlegesen, hogy mit keres. De mivel az idegen számára az emberi írásmód nem értelmes, így annak ismerete nélkül nem tudja megfejteni az azt tartalmazó kódot se. Ezért mondtam, hogy elõször találnia kell egy könyvet amibõl nagyjából megfejteni az emberi nyelvet és írásmódot. És utána állhat csak neki digitális adathordozó megfejtésének.