Idézet: debaj - Dátum: 2013. 06. 30. 13:51
Látom, nagyon rágsz rám, de pont azért, elfogulttá tesz a düh, és személyeskedésbe akarod vinni. Nem tudom, hogy ki a faszom beszélt itt BBC-ről. Meg nem állítottam be magam nyelvészprofesszornak sem, alig 1-2 helyesírási trollkodásban szálltam be cikkek kommentje alatt, meg csak kiejtési kérdésben írtam. Messze van ez a nyelvészettől. Hűdemicsoda jeleket sem használtam eddig az egész hwsw-n (kivétel a kiejtési topikban, spoiler tagekbe rejtve), már csak azon okból sem, mert úgyse ismeri őket senki, beszúrni sem könnyű őket, meg ez alatt a hányadék Arial betűtípus alatt irgalmatlan hányadékul jelennek meg. Max. a magyaros átírásnál szoktam maradni.
Ami az érdemét illeti: nem használom... még, mert tudom, hogy ez csak ideiglenes állapot, előbb-utóbb fogom, az tuti. Attól viszont, hogy te azt gondolod, hogy használod, nem tesz nagyobb hitelűvé. Esetleg, ha kint élnél egy angol nyelvű országban, az talán, de még olyankor is sok faszságot hordanak össze a magyarok. Tipikus életszitu, hogy ilyenkor idegenbe szakadt hazánk fia elkezdi a nyálát verni magyar fórumokon, hogy ő mekkora májer, mert X éve kint van, és ahogy kint körülötte beszélnek az a nyelv (nagy faszt, főleg, hogy általában valami isten háta mögötti, kies helyre jutnak ki), és Ő MÁR CSAK TUDJA.
A másik, hogy nem a tükör előtt gyakorlok (ha a rendszeres önfelvételt nem nevezzük annak), másrészt már konkrét kiejtési témában (mit hogyan "kéne" ejteni témában) már blogokat sem nagyon olvasok, mert túl sok közöttük a szakszerűtlen baromság, ami sokszor félrevitt korábban. Ehelyett sok videót nézek, az számít, amit abban ejtenek, nem az, hogy blogok, meg könyvet mit írnak, firkálni baromságot könnyű. Már csak azért is, mert ez a kiejtősdi (bár high tech nem kell hozzá, csak egy ráedzett fül), de egy túl fiatal, gyerekcipőben lévő, magasan megvetett valami, persze azért terjeszkedik, fejlődik, lassú ütemben javul az elfogadottsága. Azért ilyen új valami, mert régen nem volt rá igény, nem volt globalizáció, az emberek 1 helyen élték le az életüket, és ott mindenki közel egyformán beszélt, nem látták szükségességét ezzel foglalkozni. Most viszont, hogy minden ország médiáját lehet hallgatni, meg e-mailezni, meg videókonferenciázni, meg néhány órás repülőutakkal (akár fapadossal) hirtelen kinyílik a nemzetközi szintén, kicsit más a dolgok fekvése.
Másrészt, korábban én sem foglalkoztam ilyennel. Mindig is anti-bölcsész, anti-nyelvész voltam, a nyelveket, meg a tanulásukat, meg az egész kommunikációt magyarul és idegen nyelven is utáltam, fölösleges szófosásnak tartottam. Igen ám, de az élet követelményeket támaszt, és rá kellett jönnöm, hogy nyelvvel érdemes foglalkozni, az ember élete alatt el nem avuló tudást ad, ráadásul minden szituban használhatót. A kiejtés pl. egy nyelvjáráson belül úgy 50-100 évente változik meg, de olyan csekély mértékben, hogy 1-2 füzetlapon össze lehet foglalni, hogy mi lett más. 25 évenként csak opcionálisan jelentkező trendmegindulások, elmozdulások vannak, de ezek is elég aprók, kell jó másik 25 év minimum, hogy kifussák magukat, mert addig még visszafordulások is vannak. Nyelvtani dolgokban 100-200 évente van némi változás, ez még kisebb mértékben változik. A helyesírás változása országfüggő, 30-500 évig terjedhet. Ezen kívül csak a technikai élet miatt bevezetett új szavak jelentenek a nyelvben újdonságot, de ezt meg modern, internetes, gyakran és azonnal frissülő, vagy közösségi szerkesztésű szótárak szépen azonnal lekövetik. Ha valaki nagyon fiatalon rendesen megtanul egy nyelvet, azzal a későbbiekben sok munka nincs, legfeljebb ha nem használta kicsit frissítgetni, meg aktualizálgatni kell. Ezzel szemben más szakmákban, mondjuk IT, párévenként jönnek mennek új prognyelvek, új OS-ek, meg teljesen új trendek, aztán lehet néhány alapelven kívül szinte minden állandóan újratanulni. Szóval a nyelvbuzizás abszolút kifizetődő, a jelentősége meg csak egyre nő. Így meg az marad, hogy vagy megszokik vagy megszökik az ember.
Szerkesztette: Raynes 2013. 06. 30. 13:42 -kor