[lameXpert]

Szeptember 15.

Idézet

Hubay Jenõ (1858-1937)
world famous Hungarian violinist, composer, who as a teacher founded the modern Hungarian school of violin playing, and for half a century was leading personality of the Hungarian musical life.

Lányi Viktor: Hubay Jenõ

1.

Negyvenéves mûvészi jubileum? Az egész ember nem mutat sokkal többet harmincötnél. Cingár és mégis muszkulózus termetével, naiv, szinte romantikus eleganciájával: egy felnõtt csodagyermek. Szinte természetes, ha a kiskorú csodák neveltjei – még a »hálátlanok« is – nagyrészt az õ megjelenését, föllépését stilizálják pózzá és vonóvezetésével együtt szimpatikus fejvetését és ruganyos járását is eltanulják. Valójában a tanítványai (némelyik már virtuóz, vagy beérkezett professzor) adják meg a jubileumi hangulathoz szükséges illúziót, mint ahogy vannak ezüstlakodalmas anyák, akiket csak a felnõtt leányaik öregítenek. Ott fognak seregleni körötte, a mester körül a volt tanítványok, csupa Európa-járt mûvész és a jelenlegiek, akik majd ezután indulnak csak erre a sokszor rögös pályára. Pár évtizede megszoktuk már, hogy szinte évenkint egy-két hegedûvirtuózt exportáljon a világhírû Hubay-iskola. Az õ tanítványának lenni, ez magában egy sereg szép reményt jelent: mérföldlépõ lakkcipõt a siker országútján, királyok mosolyát, tömegek tapsviharát, impresszáriók aranyát. Hogy nem minden reménység válik be, az vagy az anyagon múlik, vagy kedvezõtlen külsõ körülményeken. Hubayn sohase.
Szívvel és elmével tanít. Ez a tanítói munkája érdekel minket legjobban. Feltûnõ, hogy majd minden kritikán, amit külföldön írnak egy-egy Hubay-tanítványról, végigvonul valami enyhe Tissot-hang. Magánéletben egész normális temperamentummal rendelkezõ urakat és hölgyeket vad pusztafiaknak és szilaj zingarelláknak öltöztet föl a berlini vagy párizsi hallgatók képzelete. Egész különösen hangzik, mikor az ember olyasmit olvas, hogy a Mendelssohn-koncertbõl a »tschardasch féktelen tombolását, a tambouritza sikongását« hallja ki a német vagy francia fül, mihelyt Hubay-tanítvány szólaltatja meg a mûvet. Lehet, hogy az efféle kitételek némileg a magyarság fogalmának kipusztíthatatlan egzotikumával kapcsolódnak. De bizonyos, hogy kell valaminek lenni ezekben az interpretációkban, amit csak az idegen fül hall meg, ami egészen faji, ami couleur localt vegyít a klasszikusok hangulatszíneibe. Mert másképpen a kritika felületessége aligha volna ilyen következetes. Mivel éri ezt el Hubay? Alighanem azzal, hogy egyáltalán nem törekszik rá. Aki érdeklõdik a módszere iránt, az dokumentumokat szerezhet, hogy soha mást, mint technikát és muzsikát, nem tanít. Ha Beethoven, legyen Beethoven, ha Mendelssohn: Mendelssohn. De hiszen épp a tudattalanul beszivárgó impressziók lesznek legbiztosabban jelenséggé, jellemvonássá. És ha ez a Hubay-stílus csak egy dialektikus új csiklandós fûszerét vitte a virtuozitás nemzetköziségébe, már az is jelentékeny mûvészi és nemzeti eredmény......

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 02. 23:04 -kor

[FCs]

idézet:

---

Ezt írta Brett Shaw:
Megszületett 1821-ben azaz 182 éve Agatha Christie angol krimiíró.
..
A krimi koronázatlan királynõje 1890. szeptember 15-én a délnyugat-angliai tengerpati Torquay városában Agatha Mary Clarissa Miller néven látta meg a napvilágot.
..
Agatha Christie 1976. január 12.-én halt meg.[/quote]

valami nem stimmel..

[lameXpert]

Szeptember 16.

idézet:

---

Benedek Tibor (Miskolc, 1911. szept. 16. – Bp., 1963. szept. 18.): színész és konferanszié.

A Vígszínház színészképzõ isk.-jának elvégzése után több vidéki társulatnál szerepelt. A Kamara Varieté, a Fõvárosi Vígszínház, majd a Vidám Színpad, ill. a Kis Színpad színésze, közben 1956-59 között a Petõfi és Jókai Színház tagja. Ismert jellemszerepei: Albert herceg (Molnár Ferenc: Olympia); Dietrichstein (Rostand: Sasfiók); Részeg polgár (Caragiale: Elveszett levél); Hivatalnok (Fehér Klára: A teremtés koronája) stb. Különösen népszerûvé vált a Vidám Színpadon mint Zacsek, a jól értesült és tudálékos kispolgár alakítója. Öngyilkos lett. – Irod. Timár György: Búcsú B. T.-tól (Élet és Irod., 1963. 38. sz.)

............... Talán Benedek Tibor, a „bájgli” és az „ugyibár” szavak elterjesztõje, a szótorzítások komikai effektusának népszerûsítõje aknázta alá elõször a nyelvhelyességet. (Visszafordult itt a szórakozás megmagyarosodásának prófétai terjesztése. A századfordulón a pesti orfeumok még azért harcoltak, hogy egy félig német ajkú városban egyáltalán magyarul szólalhasson meg a dal és az élc. Az elsõ pesti kabarék közé pedig azért sereglettek hírlapírók, költõk, akkor modern festõk és úttörésben utazó színházi emberek, hogy megteremtsék az öntudatos nagyvárosi szórakozást.) Benedek Tibor persze olvasott pesti polgár volt, nem úgy, mint mai utánzói, akik személyesen is akkorka mûveltséggel bírnak, mint azok, akiket látszólag kigúnyolnak. Nem Kabosról van szó, természetesen, õ még azon kabarettisták közüli, akiknek a nevettetés világnézet, poétika, bölcselet és emberjobbítás. Nemcsak egyszerûen pénzt keresnek tréfáik lebonyolításával.

Amikor a „bájgli” sikerútjára kelt, azért karolta föl akkora sikerrel a nagyközönség, mert rákapcsolt, itt a polgári öntudat fonák szabadságharcocskájával találkozik: szembefordul a kabarészínész a hivatalos szóhasználattal, az állami és pártretorikával, a szónoki rémségekkel.Visszaharcolja a kitérdelt polgári szavakat. A fogalmazás köznapi nyegleségeit. Századunk elsõ felének kabarészínészei úgy érezték: dolguk van a világban a nevettetéssel.............[/quote]

[Brett Shaw]

idézet:

---

Ezt írta FCs:


valami nem stimmel.. [/quote]

Nem ám! Ki is javitom, a weblapokon, ahonnal beollóztam ugy látszik van egy kis fejetlenség!

[Brett Shaw]

Megszületett 1893-ban azaz 110 éve Szent-Györgyi Albert biokémikus.

idézet:

---

Szent-Györgyi Albert Budpesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyai utcai református gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az elsô világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az éllettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. Ezt követôen Cambridge-ben, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E.C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg kultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-tôl 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvos karának biokémia professzora volt. Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért". 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods-Hole-ban etelpedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektôl rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én halt meg Woods Hall-ban. [/quote]


Megszületett 1893-ban azaz 110 éve Korda Sándor filmrendezõ (Szodoma és Gomorra, Sámson és Delila)(meghalt: 1956).

Megszületett 1927-ben azaz 76 éve Peter Falk amerikai színész, akit Columbo felügyelõként ismerünk elsõsorban.

[ 2003. szeptember 16.: Brett Shaw szerkesztette a hozzászólást ]

[lameXpert]

idézet:

---

1893. szeptember 16-án született Korda Sándor, a világhírûvé vált magyar filmesek egyik legnagyobbika, akit Nagy-Britanniában úgy tartanak számon, mint aki megalapította a londoni filmipart.



1893. szeptember 16-án Kellner Sándor László néven látta meg a napvilágot Pusztatúrpásztón a világ egyik legkarizmatikusabb filmes alkotója, aki Alexander Korda néven vált híressé. 13 éves volt, amikor apja, a Salgó-földbirtok tiszttartója meghalt. Anyjával és két öccsével elõbb a nagyapjuknál éltek Kecskeméten, Sándor azonban 1908-ban Budapestre került, ahol elõbb a Barcsay utcai gimnáziumba, majd a Mester-utcai kereskedelmi iskolába járt.

Piarista tanára, Fáber Oszkár hamar felfigyelt irodalmi érdeklõdésére és fogalmazókészségére, és beajánlotta a Független Magyarország címû napilaphoz sordíjas gyakornoknak. Középiskolás diák azonban nem publikálhatott újságban, így az ifjú Kellner a római katolikus liturgia szövegét idézõ Sursum Corda ("Emeljük fel a szívünket") álnéven adta közre tudósításait. 1909-ben jelent meg elsõ írása Korda Sándor névaláírással.

1912-ben már a Színházi Élet filmrovatának vezetõje volt, 1915-ben pedig megalapította a Pesti Mozi címû elsõ magyar filmújságot, amelyben filmkritikákat jelentetett meg. Alig múlt huszonegy éves, amikor a Tricolor filmvállalatnál rendezni kezdett. Késõbb így emlékezett erre az idõszakra: "Egyszerre csak rájöttem, mit akarok kezdeni az életemmel, és azt is tudtam, hogy ezt meg is tudom valósítani". Elsõ három filmje közül egy sem maradt fenn.......[/quote]

[lameXpert]

Szeptember 17.

idézet:

---

PÁTZAY Pál(1896, Kapuvár - 1979, Budapest)

Szobrász, mûvészpedagógus, Kossuth-díjas (1950, 1965), kiváló mûvész (1952). 1912-1914 között a budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán Radnai Béla növendéke volt. A fõiskoláról eltanácsolták, a továbbiakban önképzés útján mûvelte magát. 1914-ben hosszabb idõt töltött Nagybányán a Ferenczy család körében, majd 1915 körül Kassák köréhez kapcsolódott. 1917-ben a Ma kiállítóhelyiségében Bohacsek Ede képeivel együtt nyolc szobrát mutatta be. A Tanácsköztársaság alatt a direktórium munkáját segítette, ezért másfél évet börtönben töltött...........

[/quote]

[ 2003. szeptember 18.: lameXpert szerkesztette a hozzászólást ]

[Brett Shaw]

Megszületett 1844-ben Puskás Tivadar.

idézet:

---

Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én született Pesten a nemesi származású ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó és felesége, Agricola Mária elsõ gyermekeként. Felsõbb iskolai tanulmányait Bécsben, a Theresianumban, majd a Mûegyetemen folytatta, ám 1865-ben - a szülõi ház anyagi nehézségei miatt - abba kellett hagynia.

Ekkor 1866-ban pár évre Londonba költözött, ahol német nyelvtanításból és alkalmi munkából tengõdött, és ahonnan csak 1873-ban tért vissza. A Bécsben megnyíló világkiállítást kihasználva egy Londonban látott cég mintájára - elsõként Közép-Európában - utazási irodát nyitott, amely hatalmas üzleti siker lett. Az így keresett pénzbõl és megtakarított jövedelmébõl 1874-ben Amerikába hajózott, ahol a Colorado mentén földeket vásárolt, és aranybányát nyitott.

Puskás 1876-ban rövid idõre visszatért Európába, s Londonban és Brüsszelben távíróhálózat építõ vállalkozásba kezdett. A telefonközpont elõdjének tekinthetõ kezdeményezést azonban túl költségesnek tartották a megcélzott üzletemberek. Ekkor azonban fülébe jutott Bell új találmánya, melyet a Philadelphia világkiállításon mutatott be: a telefon. Puskás ekkor belátta, hogy telefonközpontot kell építenie. Errõl még Edisonnal is tárgyalt, aki elismerte, hogy õ volt az elsõ ember a világon, aki a telefonközpont ötletét felvetette. Néhány éven át Edison munkatársa, majd ügyeinek európai képviselõje volt.

1878-ban Bostonban, 1879.-ben Párizsban létesítette az elsõ telefonközpontjait, 1887-ben bevezette a multiplex kapcsolószekrényeket is, ami korszakalkotó volt a telefonközpontok fejlõdésében. Másik jelentõs találmánya az 1893-ban Budapesten üzembe helyezett vezetékes hír- és mûsorközlõ berendezése, a Telefonhírmondó volt, amely technikai és kortörténeti jelentõségében a rádió elõfutárjának tekinthetõ.

A Telefonhírmondó a folyamatos technikai tökéletesítésekkel, a két világháború között is mûködött. 1890-ben szabadalmazott irányított robbantási módszere a mai millszekundos robbantási eljárás elõfutára.

Utolsó éveiben már egyedül élt Budapesten, felesége elhagyta és Grazba költözött, és telefonvállalatát pedig csõd fenyegette, melyet Baross Gábor ipari és kereskedelemügyi miniszter, felismerve a telefonban rejlõ lehetõségeket, államosította a telefonhálózatot, s egyúttal bérbe is adta Puskás Tivadarnak. Az ismét sikeres üzletember és feltaláló még üzleti útra indult volna, amikor a Hungária szállóbeli lakásán, szívrohamban meghalt. [/quote]

[lameXpert]

Szeptember 18.

idézet:

---

Herke Sándor (Csongrád, 1882. szept. 18. - Szeged, 1970. dec. 15.)

vegyészmérnök, egyetemi tanár, a mezõgazdasági tudományok doktora (1961), Kossuth-díjas (1955).

Oklevelet a bp.-i mûegy.-en szerzett (1906). Elõször a magyaróvári Növénytermesztési Kísérleti Állomáson növénytáplálkozási és trágyázási kérdésekkel foglalkozott, s kidolgozta a sörárpa értékbírálatát. 1924-ben a földmûvelésügyi min. megbízta a szegedi Talajtani Kísérleti Intézet létrehozásával és vezetésével. 1947-ben az Agrártudományi Egy. Keszthelyi Osztályán egy.-i tanár. 1948-ban betegsége miatt nyugdíjba ment. 1970-ig, haláláig a szikes talajok kutatásával és termõvé tételével foglalkozott. Kidolgozta a rizstermesztés agrotechnikáját, a meszes-szódás szikesek talajjavítását. Kutatási eredményeit 173 dolgozatban adta közre.

- M. A hazai szikestalajok hasznosításának gazdaságossági kérdései (Bp., 1938); Szikjavítási kérdések (Bp., 1951); A Duna-völgy szikeseinek javítása és hasznosítása (Bp., 1957); Hidrológiai viszonyok szerepe a Duna-Tisza közötti szikesek keletkezésében (Bp., 1962).
- Irod. H. S. (Agrokémia és Talajtan, 1970. 4. sz.)[/quote]

[FCs]

na meg én, úgy harminc éve..

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta FCs:
na meg én, úgy harminc éve.. [/quote]

p(^^)q

[lameXpert]

Szeptember 19.

idézet:

---

Stromfeld Aurél (19. september 1878 - 10. oktober 1927)

ungarsk officer, minister og socialdemokratisk politiker. Stromfelds far døde i 1884, da sønnen var 6 år, og moderen kunne kun holde sammen på familien med sine slægtninges hjælp. Pga. de økonomiske omstændigheder blev Stromfeld som 14-årig sendt på hærens kadetskole, som han afsluttede som løjtnant med højeste karakter. Efter at have gjort tjeneste i forskellige garnisoner, blev han sendt på det østrig-ungarske riges højeste militærakademi i Wien, som han igen afsluttede med fremragende resultat. Han forfremmedes til oberst og blev underviser på det ungarske militærakademi, Ludovica.[/quote]

idézet:

---

A "Stromfeld Aurél-díj" alapításáról szóló 1051/1986. (VIII. 10.) MT határozat. [/quote]

[Brett Shaw]

idézet:

---

Ezt irta LameXpert:
Stromfeld Aurél (19. september 1878 - 10. oktober 1927)

ungarsk officer, minister og socialdemokratisk politiker. Stromfelds far d?de i 1884, da s?nnen var 6 ?r, og moderen kunne kun holde sammen p? familien med sine sl?gtninges hj?lp. Pga. de ?konomiske omst?ndigheder blev... [/quote]

[Brett Shaw]

KOSSUTH Lajos

idézet:

---

1802. szeptember 19. Monok ? 1894. március 20. Torino)
 

Apja, Kossuth László gyakorló ügyvéd, édesanyjának neve Wéber Karolina Sarolta. Iskolái: Sátoraljaújhely, Eperjes,  (piarista gimnázium) Sárospatak (joghallgató) 1824-ben sikeres ügyvédi vizsgát tesz Pesten. Az 1832-36-os országgyûlésen már feltûnést keltett az Országgyûlési Tudósítások címû, jurátustársaival együtt kézzel írt, majd megyéjébe visszatérve a Törvényhatósági Tudósítások címmel folytatott "újsága". Az egyre nagyobb népszerûségnek örvend? fiatal ügyvédért 1837. május 5-én gránátosok jönnek, amely 22 hónapig terjedõ vizsgálati fogságot, majd 4 év börtönt jelent Kossuthnak.
 
 1840-ben szabadul, a következõ év január 9-én veszi feleségül Meszlényi Teréziát, akitõl késõbb 5 fia és egy lánya születik. Ugyanabban az évben ?t kéri fel Landerer Lajos, a frissen induló Pesti Hírlap kiadója újságának fõszerkesztõi posztjára. A Bécs által beszervezett Landerer feladata volt, hogy legálisan ellenõrizhetõ fórumot biztosítson Kossuthnak, de miután a Pesti Hírlap 1844-re a legnépszerûbb sajtóorgánum lett, (napi 2000 példány!) Landerernek el kellett bocsátania Kossuthot. Kossuth ekkor már évek óta vitában áll Széchenyi mérsékeltebb, Bécs iránt barátságosabb politikájával és a következõ évben megalakítja a végül kudarcot valló Védegyletet, mellyel a magyar árukat szerette volna védeni a külföldivel szemben. 1847. október 18-án a vezetõ reformer megye: maga Pest választja meg követéül. (Erre Széchenyi, aki grófi címétõl fogva a felsõház tagja, szintén követté választatja magát Moson vármegyében). Március 3-i, felirati beszéde országos vihart kavar: benne nemcsak Magyarországnak, hanem a teljes Habsburg birodalomnak követeli az alkotmányt. A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter az õ markáns szeptemberi fellépésének köszönhetõ, hogy megszületett a forradalom önálló pénze, majd október 8-tól a kormány helyébe lépõ hat fõs Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke. 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban, mint az ország kormányzó elnöke, kimondatja a Habsburg ház trónfosztását. Augusztus 11-én Aradon Görgeyt felruházza a diktátori hatalommal, majd török földre emigrál (Sumla és Vidin, amely utóbbi helyszínen írta meg az elhíresült Vidini levelet, melyben a szabadságharc bukásának minden ódiumát Görgeyre hárítja)

A Magyarország szabadságába vetett hitét soha nem adta fel, 1851-ben amerikai körutazása során soha nem tapasztalt és nem várt lelkesedéssel fogadták, de az emigráció szétesését népszerûsége sem tudta megakadályozni. Francia és olasz segítségben reménykedve (1859-es itáliai olasz - francia - osztrák háború) tervezet a katonai betörést Magyarországra, de az 1866-os Klapka légió behatolását korainak tartotta. 1862-ben kiszivárgott az ún. Dunai Konföderációs terve, a Duna mellett élõ Kárpát-medencei népek államszövetség  - víziója, amely egyértelmûen azt jelentette, hogy Kossuth egy esetleges újabb függetlenségi háborút nem tud elképzelni a magyarországi nemzetiségek segítsége nélkül. 1865-ben régi barátjának és minisztertársának, Deák Ferencnek küldött ún. Kasszandra levélben a kiegyezés ellen szólalt fel, 1890-ben pedig a Torinóban élõ Kossuth még egyszer komoly belpolitikai válságot okozott: mivel nem ismerte el a Habsburgok magyar birtoklását, nem hosszabbítatta meg magyar állampolgárságát. [/quote]

[ 2003. szeptember 19.: Brett Shaw szerkesztette a hozzászólást ]

[lameXpert]

idézet:

---

William G. Golding



William Gerald Golding was born in Cornwall in 1911. His family was progressive and it was the first source of influence for Golding's talent. He studied physics and English literature at Marlboro and Oxford University of England. From the first years of his life, he faced the atrocities of war. He also took part in the Second World War by joining the British Navy at 1940.
The war, as a physical result, changed a lot W.Golding's view of life. W.Golding couldn't believe in man's innocence any longer. He found that even the children are not innocent. No one is innocent until the society and the way of his life make him to pretend that he's innocent. But sometimes, when a man is facing a difficult situation (as an example, a surviving need) then he will propably show his other nature, the dark and guilty nature.
After the war (1945-1962), he worked as a teacher in Salisbury. These years he started to act as a writer. He published the books "Lord of the Flies" (1954), "The Inheritors" (1955), "Pincher Martin" (1956) and "Free Fall" (1959).
The ideas of W.Golding's view of human nature can be found in almost any of Golding's books. Particularly, in his first and most famous book, "Lord of the flies". This book finally published in 1954 and it didn't become a success at once. Today, it's considering as one of the best books of English literature. It also became a film with great success.
William Golding was awarded with the BOOKER Mc CONNEL Prize, the greatest British Literature Prize. Finally in 1983, he was awarded with the NOBEL Prize for his whole offer to the Worldwide Literature.
William Golding have teached also in Greece (in 60's). He always loved Greek literature, and many of his books show clearly his Greek influence. His last book, "The double tongue" (1993), was a novel about Ancient Greece and most specific about Pythia's life. Pythia was the name which used to be given to the Greek Priestess of Delphi oracle. W.Golding tried to describe a woman's life (he tried this before, when he was writing his novel "Darkness Visible" (1979)) who lived in the years of Roman Empire and she happened to be priestess in the last years of the oracle decay. Unfortunately, this book never been finished. William Golding, died in Wiltshire, England in 1993. W.Golding's last book, finally published in 1995, but even it's just a rough draft, it affords to be a great novel.




A LEGYEK URA

Ártatlan ifjúsági regényként indul. Angol iskolásgyerekek szerencsétlenség folytán egy kis csendes-óceáni szigetre kerülnek. A felnõtt kísérõk mind elpusztulnak, magukra vannak utalva, de élelem és víz van bõven, az éghajlat is kellemes, s a hat-tizenhét éves gyerekek szabályos kis társadalomba rendezõdnek, törvényeket hoznak. Az idillben lassan, szinte észrevétlenül kezdõdnek a bajok, a rendkívüli körülmények között nehéz fentartani a fegyelmet. Homályos félelmek ütik fel fejüket, a sötét erõket maguk kitalálta szertartásokkal próbálják féken tartani, a kis közösség mind jobban polarizálódik, félelmeik és rossz érzésük elõl barbárságba menekülnek. Egy részük nem tud ellenállni a vadság vonzásának, ezek önként csatlakoznak, a többieket a "vadak" kényszerítik rá. Az egyedül maradt Ralph ellen hajtóvadászatot rendeznek, s a közben kigyulladt sziget fénye az utolsó pillanatban vezet a gyerekek nyomára és megmentésére egy kis angol hadihajót.
Golding ezt a pesszimista robinzonádot hûvös, szenvtelen, realista technikával ábrázolja. Egyetlen szóval sem utal távolabbi összefüggésekre - mégis a regény nyilvánvalóan súlyos, mélyebb mondanivalót hordoz. A példázatban a kisérletileg leegyszerûsített gyermekközösség a társadalmat tükrözi, de bonyolult és sokrétû szimbólumrendszerrel, ezért nincs egyértelmû megfejtése. Az elvadulás, a barbárságba süllyedés, a hagyományos erkölcsi és viselkedési normák megtagadása a fasizmus kialakulását is példázhatja, más értelmezésben az atomháborús világ teljes erkölcsi züllésének fenyegetõ képét sugallhatja.

[/quote]

[lameXpert]

Szeptember 20.

idézet:

---

Rákosi Viktor (Sipulusz)
(Ukk, 1860. szept. 20. - Budapest, 1923. szept. 15.)
író, újságíró


A szökõkút csövét, amely vidáman szétfröcsköli a vizet, latinul sipunculusnak vagy népiesebb formában sipulusnak, jó magyar kiejtéssel sipulusznak mondják.



Kétéves korában elkerült szülõföldjérõl, elõbb Erdélyben, majd Budapesten élt. 1871-tõl a piaristáknál tanult, késõbb rövid ideig jogot hallgatott. Elõször a Nemzeti Hírlap, majd a Pesti Hírlap, 1881-tõl haláláig a Budapesti Hírlap belsõ munkatársa, de több lapnak is dolgozott. 1894-ben alapította a Kakas Márton c. élclapot. A Kisfaludy Társaság tagja, 1902-1918 között Hajdúnánás országgyûlési képviselõje. Eleinte Puszpáng és Vasálarc álneveken írt, de elsõsorban Sipulusz néven megjelentetett humoros karcolatai, történelmi témájú novellái, regényei tették népszerûvé. Leghatásosabb mûve az erdélyi magyarok sorsával foglalkozó Elnémult harangok címû regénye, amelybõl színdarab, késõbb film is készült.[/quote]

[lameXpert]

Szeptember 21.

Péchy Blanka(1894) elõadómûvész, színésznõ, író.

idézet:

---

Juhász Gyula : Csöndes jubileum

Kezd szeretni már az emberöltõ,
Én leszek itt az igazi költõ,

Magyar, ember, becsületes, bátor;
Tanár tanít és dalol a kántor.
(Péchy Blanka nem szaval ámbátor.)

Szabó Dezsõ dícsér, Pekár nem fedd,
Balogh Károly szigora is enged,
(A pokolba kíván csak mellesleg.)

Minden kurzus poétának vállal,
Már komázni kezdek a halállal.

Nyugdíj nélkül tudok élni holtig,
Nekrológ, ha néha megíródik,
(És ha a fa haza szállítódik.)

Nem lesz muszáj drámákat csinálni,
Nem verhet meg büntetlen akárki.
(Bár ma arcom nékik nem turáni.)

De szemembõl titkon könny szivárog:
Már bácsinak hívnak a nagy lányok!
(S a Táltossal vajjon mit csinálok?) [/quote]

idézet:

---

Magyar Lajos
(Istvándi, 1891. nov. 25. - SZU, 1940): író, újságíró. Jogász, majd bölcsész volt, de tanulmányait nem fejezte be. Újságírói pályáját a Pécsi Hírlapnál kezdte, 1911-ben került Bp.-re a Világhoz. 1914-ben feleségül vette Péchy - Blanka színésznõt. 1918-ban a Nemzeti Tanács tagja, az újságírók szakszervezetének fõtitkára volt, 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a Szellemi Termékek Országos Tanácsa sajtóbizottságának volt a vezetõje. A tanácshatalom bukása után 10 évi börtönre ítélték, 1922-ben azonban a SZU kicserélte. Moszkvában elõbb a ROSZTA sajtóiroda, majd az Izvesztyija és a Pravda munkatársa, részt vett a Kommunista Internacionálé V. B. tevékenységében. 1927-ben Kínában sajtóattasé. Kínából visszatérve a moszkvai Keleti és Vörös Egy. tanára lett. Két könyvet írt Kínáról. Õ fordította elõször magyarra Gorkij Gyermekéveim c. könyvét. Sok cikke jelent meg a Ny-i kommunista pártok lapjaiban és folyóirataiban. Összeállította Bródy Bélával Wilson beszédei és üzenetei a háborúról, a békérõl és a népek szövetségérõl (Bp., 1919) c. mûvét. 1934-ben koholt vádak alapján letartóztatták és elítélték. - F. m. Háborús Balkán (Bölöni Györggyel, Bp., 1912); A magyar forradalom. Élmények a forradalom fõhadiszállásán (Bp., 1919); "Mária Nosztra". Riportsorozat apácabörtönõrökrõl és kommunista rabnõkrõl (New York, é. n.); The world economic crisis and the end of capitalist stabilisation (New York, é. n.); Die rote Hölle. Die Wahrheit über die bolschewistischen Gefängnisse (Berlin, 1924); Ocserki po ekonomike Kitaja (Moszkva, 1930); Késõi tudósítások (Sajtó alá rendezte, bevezette Péchy Blanka, Bp., 1966). - Irod. Péchy Blanka: Regény (Regényes önéletrajz, Bp., 1963)[/quote]

idézet:

---

A szép magyar beszéd versenye

A szép magyar beszéd versenyének országos döntôjét az idén Szekszárdon rendezte meg az Oktatási Minisztérium, a Kazinczy-díj Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Fôiskolai Karra.

A Szekszárdon megrendezett verseny immár a 30. ilyen jellegu rendezvény. Célját Péchy Blanka színésznô, a Kazincy-díj megalapítója fogalmazta meg: "A Kazinczy-díj és a Kazinczy-érem legfontosabb feladata minél szélesebb körben felébreszteni és ébren tartani az érdeklôdést a helyes magyar kiejtés közügye iránt".

Mennyire közügy a helyes magyar kiejtés — nem szükséges részletezni. Inkább kiegészíteném a fenti gondolatot: nemcsak közügy a helyes magyar kiejtés, hanem szakmai követelmény: lelkészek, rádióbemondók, tanárok, tv-bemondók, szerkesztôk, színészek, politikusok részére.

A Péchy Blanka által elkezdett hôsi, nemegyszer reménytelennek tunô munka az évek során egyre inkább kiteljesedett, megerôsödött. Szükségességét bizonyítja nemcsak a magas szintu beszédkultúrával rendelkezô versenyzôk növekvô száma, hanem az a tény is, hogy — bár lassan — de beépül a köztudatba, hogy a helyes és szép magyar beszéd olyan elemi alapkövetelmény egy bizonyos muveltségszinten, mint például a helyes írás.

A 2002. május 23–25. között Szekszárdon megtartott versenyen 36 magyarországi és 7 határon túli versenyzô vett részt. Versenyfeltételek: egy 3 perces szabadon választott magyar irodalmi szöveg értô és értetô bemutatása, továbbá egy kötelezô szöveg elôadása, amihez a versenyzôk 15 perc felkészülési idôt kaptak.

Az idén kötelezô szövegként Móricz Zsigmond "Jóakaró" címu írása szerepelt.

A verseny legjobban szereplô 15 résztvevôje Kazinczy-érmet kapott, ezen kívül még külön jutalmakkal honorálta a szépen beszélôket a vendéglátó szekszárdi fôiskola zsurije.

Erdélybôl a Babes–Bolyai Tudományegyetemet az egyetem helyi szép beszéd versenyének gyôztese, Boros Emôke Blanka III. éves angol–magyar szakos diák képviselte sikerrel. A neki odaítélt Kazinczy- érem — amihez szívbôl gratulálunk — következtében a küldô egyetem jövô évre, a Budapesten megrendezendô szép magyar beszéd versenyen nem egy, hanem két versenyzôvel képviseltetheti magát.

A 31. szép magyar beszéd verseny szervezôje az E.L.T.E. — Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fôiskola Kara lesz.[/quote]

idézet:

---

A múmia közbeszól (87')
ff vígjáték, 1967
Í: Oláh Gábor
O: Lakatos Iván
R: Oláh Gábor
Sz: Ruttkai Éva, Avar István, Major Tamás, Márkus László, Mensáros László, Koltai János, Péchy Blanka, Bárdy György, Bozóky István, Linka György, Süto Irén, Kozák András, Soós Edit, Bujtor István, Szilágyi Tibor, Almási Éva[/quote]

idézet:

---

Mese a 12 találatról (91')
ff játékfilm, 1956
Í: Békeffy István, Jenei Imre, Bacsó Péter, Szász Péter
O: Eiben István
R: Makk Károly
Sz: Darvas Iván, Ruttkai Éva, Tolnay Klári, Somló István, Psota Irén, Zenthe Ferenc, Soós Edit, Peti Sándor, Balázs Samu, Greguss Zoltán, Makláry Zoltán, Péchy Blanka; mesélõ: Várkonyi Zoltán [/quote]

[Lulu64]

75 éve, 1928. szeptember 21-én született Sinkovits Imre. 1951-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán. 1957-ig a Nemzeti Színház, utána 4 évig a József Attila Színház tagja volt. 1963-ban ismét a Nemzeti Színházhoz szerzõdött, amelynek 1989 óta örökös tagja. Sinkovits Imre nevéhez számos legendás filmszerep fûzõdik, ezek közül is kiemelkedik A Tizedes meg a többiek fõszerepe, fõszerepet játszott a Két félidõ a pokolban, az Egy szerelem három éjszakája és Latinovits Zoltán mellett, az Örkény István Tótékjából készült Isten hozta, õrnagy úr címû filmekben.

Az Egri csillagok filmváltozatában Dobó István egri várkapitányt alakította, és a történelmi személyiségrõl elsõsorban az általa megformált kép él a mai generációkban. A magyarok Kárpát medencébe érkezésének 1100. éves évfordulóján bemutatott Honfoglalás címû filmben, Franco Nero mellett, õ formálta meg Álmos Vezér szerepét.

Felejthetetlen alakítást nyújtott számtalanszor a világot jelentõ deszkákon, felsorolni is lehetetlen emlékezetes szerepeit. Színpadi szerepei közül legjelentõsebbek alakításai a Madách Imre Mózes címû drámájának címszerepe, Husz János Németh László drámájában, Kurrah a Csongor és Tündében, Prospero a Viharban, Bódi Vencel Sütõ András Advent a Hargitán címû darabjában, és színpadon is játszotta Örkény Tótékjának egyik fõszerepét.

Pályafutása alatt szinte minden állami kitüntetést megkapott. Többszörös Jászai Mari díjas színmûvész (1955, 1962) 1966-ban Kossuth-díjal tüntették ki, 1970-ben érdemes mûvésznek, majd négy évvel késõbb kiváló mûvésznek választották. Magyar Örökség-díjjal tüntették ki 1996-ban, 1998-ban megkapta a Sík Ferenc-emlékgyûrût, 2000-ben pedig az akkor elõször kiosztott Nemzet Színésze kitüntetõ címet õ vehette át elõször.

Sokoldalúságát bizonyítja, hogy õ volt a Hupikék törpikék címû népszerû rajzfilmsorozatban Törpapa magyar hangja. Kevés olyan ember akad, aki nála szebben tudott volna szavalni. Például Petõfi Nemzeti dalát a forradalmi idõkben, vállalva politikai meghurcoltatást is.

A kilencvenes években sokszor politikai rendezvényeken is felszólalt, kiállt a magyar kultúra védelmében, erõsen elkötelezett volt a nemzeti, konzervatív oldal mellett. A rendszerváltozás utáni elsõ szabad választásokon aktív szerepet vállalt a Magyar Demokrata Fórum kampányában. A nemzet elismert színésze hetvenhárom évet élt, és ezalatt generációk számára neve egyet jelentett a minõségi színjátszással. Ezernyi megörökített alakítása Dobóként, Bánkként, Ádámként, Luciferként dicsõ emléket állít a nemzet nagy öregjének. Sinkovits Imre 2001. január 17-én távozott az élõk sorából.

[doszy]

Stephen King

Stephen Edwin King 1947. szeptember 21-én született az Egyesült Államok észak-keleti csücskében, a Maine állambeli Portlandben. Bátyja, David nem vérszerinti testvére, szülei két évvel Stephen születése elõtt fogadták örökbe. 1949-ben apjuk, Donald egyik napról a másikra elhagyta a családot: azt mondta csak kiugrik cigarettáért, de soha többet nem hallottak róla. Anyjuk különbözõ rokonokhoz fordult segítségért, így államról államra költözködtek, mígnem 1958-ban visszatértek Maine államba, ahol Durham-ben telepedtek le.
Stephen már hét évesen rövid történeteket kezdett írni. 1959-ben nagynénjénél talált egy doboz horror és sci-fi könyvet, melyek teljesen lenyûgözték, és ettõl kezdve csak horrort írt. Ugyanebben az évben, tehát mindössze tizenkét évesen, bátyjával lapot alapítottak, melyet saját maguk állítottak elõ, és öt centért árultak. Stephen a középiskolában is folytatta írásai házi megjelentetését, ahol barátjával egy amatõr kiadót mûködtetet. Tizennyolc éves korában jelent meg elsõ novellája, a Tinédzser sírrabló voltam, egy helyi folyóiratban, a Comics Rewievban. A középiskola után az oronoi egyetemen folytatta tanulmányait. Elsõ egyetemi évében írta elsõ valódi regényét, melyet azonban a kiadó visszautasított. Ezen King úgy kiborult, hogy a regényt megsemmisítette. Még az egyetem alatt megjelent egy novellája, melyért megkapta elsõ írói honoráriumát, 35 dollárt. 1970-ben angol nyelv és irodalom szakos tanárként diplomázott.
Ebben az idõben merült fel híres sorozatának, a Sötét toronynak az ötlete, de pénzügyi nehézségei miatt hosszú ideig nem valósíthatta meg. Egy benzinkútnál kezdett dolgozni, ahol 1 dollár 25 cent volt az órabére. Írásaival is kezdett már valamennyi pénzt keresni, úgy hogy azokat különbözõ férfilapokban jelentette meg.
1971-ben feleségül vette Tabitha Jane Spruce-t, akivel a Maine állambeli Bangor-ban telepedtek le. Három gyerekük született: Joe, Owen és Naomi. King 1971-ben tanárként helyezkedett el egy középiskolában.
Írói sikerét a Carrie címû regénye hozta meg, mellyel elõször annyira elégedetlen volt, hogy kidobta a szemétbe. Szerencsére felesége megtalálta, és arra ösztönözte, hogy folytassa a történetet. King a regénnyel 200 ezer dollárt keresett, így feladhatta tanári állását és minden idejét az írásnak szentelhette. Ettõl kezdve egymás után jelentek meg novellái és regényei, melyek révén a közönség a horror koronázatlan királyává avatta. Könyveit 33 nyelvre fordították le, és több mint 300 millió példányt adtak el belõlük világszerte. Legtöbb regényébõl film készült, melyek egy részében színészként is szerepelt.
King 1999 júniusában súlyosan balesetet szenvedett, sokáig kritikus állapotban volt. Egy évet ágyhoz kötve töltött bangori otthonában, és hosszú rehabilitációs kezelésre volt szüksége, hogy újra képes legyen járni.

[ 2003. szeptember 21.: doszy szerkesztette a hozzászólást ]

[lameXpert]

Szeptember 22.

idézet:

---

Váradi Hédi (Újpest 1929. szept.22. - Bp. 1987. ápr.11.) színésznõ



1951-ben lépett be elõször a Madách Színház kapuján, és szuperszonikus gyorsasággal repült fel a sztárrá válás sztratoszférájába. A kiugrást Shakespeare Júliája és Shaw Kleopátrája jelentette.

Több mint félszázszor volt látható a képernyõn 1960-tól 1986-ig, s elkészített huszonöt filmet is, az utolsót Makk Károly rendezte.
Az utolsó 10 évben jószerivel csak tündökletes, dekoratív megjelenését használták ki a tv rendezõi. Az Imádok férjhez menni címû filmben ezt énekelte: Engem nem lehet elfelejteni. Csakhogy azóta színházi életünk képernyõjén egyre-másra új arcok tûnnek fel, s akik még látták õt a Caesar és Kleopátrában, ma már elmúltak 70 évesek.
A színházban az új magyar darabok "eladhatósága" céljából volt szükség rá. Az újságokban megjelent fürdõruhás képeivel megdobogtatta a férfiszíveket, keresztrejtvényekben neve volt a megfejtés, életét, pályáját hír, dicsõség, taps övezte. Nem volt olyan hét, hogy egy interjúja meg ne jelenjen. Színészútja valósággal égzengéses volt. A közönség bejött a nevére.

De Õt kizárólag csak a pálya érdekelte. Tette a dolgát; a Horváth-kollégiumból hozott hitével, optimizmusával és tisztaságával.
Csak a színház és a szerep volt szent elõtte. Nyilvános helyen nem mutatkozott, buszon, villamoson, uszodában sosem látták. Sem színésztársai, sem a nagyérdemû nem tudta, hová tûnt. A magyar országutak vándora lett. Részben a megélhetés forintjaiért utazott fellépni Záhonytól Szentgotthárdig, részben, hogy azért élvezze a színpad, a szereplés, a taps levegõjét. Siker esetén jól viselte a fáradalmakat, de volt olyan is, hogy megalázó körülmények lélekölõ örvényei között zajlott a fellépés.

A Nemzeti Színház tagjaként 1975-ben kapott Kossuth-díjat, amikor a mellõzés füstjében legszívesebben levegõért kiáltott volna. Akkor már maga mögött tudott olyan esztendõket, mikor semmilyen feladatot nem találtak számára színházában. Késõbb, 1977-tol 1983-ig pedig egyetlen szerepet sem! A Hevesi téri épületbe már csak a fizetéséért járt be - mert a Kossuth-díjasnak nem lehet felmondani - és a társulati ülésekre.

A Fiumei úti temetõ leghátsó parcellájában egy frissen ültetett piros-sárga virág mögött már nagyon nehezen olvasható el a síremlék szövege: Váradi Hédi 1929-1987
Semmi több. [/quote]