[lameXpert]

idézet:

---

Móricz Virág író (1909)


[quote]34-1-28: Móricz Zsigmond (író, publicista, költõ, mûfordító; a Magyarország Vármegyéi és Városai segédszerkesztõje, Babits Mihállyal a Nyugat fõszerkesztõje, majd a negyedik Kelet Népe fõszerkesztõje; a Vörösmarty Akadémia alelnöke; Móricz Miklós statisztikus és Móricz Ida szobrász bátyja, Varga Hugó János filozófus sógora, Móricz Gyöngyi mûfordító, Móricz Virág író és Móricz Lili színésznõ apja, Móricz Erzsébet /Csibe/ könyvkereskedõ nevelõapja, Simon Andor költõ, Kolos Richárd gépészmérnök és György László színész apósa; második felesége Simonyi Mária színésznõ) 1879-1942 [Medgyessy Ferenc, 1952].[/quote]

idézet:

---

Móricz Virág: Papék a templomban
A fõtéren látszik, hogy a falu sokkal nagyobb volt valaha, mint most. Kovácsoltvas kosarak, mint cifra kalitkák öblösödnek az ablakok körül s címeres házak egymást érik. De alig van már ház, melyben a címer gazdája laknék. A falu rövidebb, véknyabb lett: az egyke miatt harmadrészére fogyott az utolsó harminc esztendõ alatt.

A tér végén, egy kis dombon, keresztben áll a gótikus, reneszánsztornyú nagytemplom. Öreg hárs- és fenyõfák takarják be rongyos oldalait, csak fekete, foszló zsindelyteteje és ásítóablakú tornya látszik ki a lomb fölött.

A templomkert körül van kerítve. Ott áll a paplak, bent. Hosszú, alacsony épület. Déli sarka még az õsi fal, annak a kápolnának a fala, ahol a tizenötödik században az istentiszteletet tartották, míg az öreg templomot továbbépítették. Nagy, sokszobás parókiát építettek hozzá. Télen üres a nagy ház, a papék csak ketten vannak, de nyáron idegyül a rokonság. Július eleje óta itt nyaral a papné huga, az urával, meg két kis fiával, ez is papcsalád. Most meg, augusztusra eljött a sógorpap öccse új feleségével, aki a tisztelendõasszonytól fog megtanulni a nyáron gömöri ebédeket fõzni.

Szépen virulnak a muskátligruppok, a verbéna, a magasranyult flox; a rózsafákról vastagon hull a szirom. Roskadoznak a körtefák, annyi a gyümölcs rajtuk. A pap, nevetõszemû, kicsit kenetes, mindenkivel kedves, mindenkinek kedves, hatalmastestû ember, belebámul a tömött ágakba.

– Nem lesz az idén alma, csak körte… –, nyujtózva megropogtatta a csontjait – pedig az ügynökök járják egész Gömört, s fán veszik jópénzért az almát. Körte nem kell, nincs ára, nehéz szállítani.

– Tavaly harminc mázsa almát adtunk el, – a papné fanyarul szól.

Visítva szaladnak a gyerekek, három mocskos fiatal bárányt kergetnek a templom körül. Az anyjuk szokásból rájukszól, de nem áll fel a fekvõszékbõl a nagydiófa alól. Vendégek – hadd lármázzanak.

– Károly bácsi, a templomot mikor mutatja meg?

– No, gyertek, bemehetünk most is. Ott legalább nincs ilyen tikkasztó meleg.......[/quote]

[Brett Shaw]

idézet:

---

Richter Gedeon 1872. szeptember 23-án született a Heves megyei Ecséden. volt a modern hazai gyógyszeripar megteremtõje. Századunk elején az elsõk között ismerte fel hazánkban, hogy a gyógyszertári gyógyszerkészítés ideje lejárt, és csak a nagyüzemi gyógyszergyártásnak van jövõje.

Középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte, gyógyszerész oklevelét 1895-ben a budapesti Tudományegyetemen szerezte meg kitûnõ minõsítéssel. 1897-ben külföldre utazott és több nagy, fõként német, olasz, angol és francia gyógyszertárban, gyógyszervegyészeti laboratóriumban és gyógyszergyárban tanulmányozta a nagyipari gyógyszergyártás módszereit. E tanulmányútja során figyelt fel az akkoriban kibontakozó hormonkutatásra és az új organo- és kemoterápiás gyógyszerekre.

Hazatérve, 1901-ben, atyai örökségbõl megvásárolta Budapesten az Üllõi út és a Márton utca sarkán a -- ma is meglévõ -- Sashoz címzett patikát. Ott gyógyszervegyészeti laboratóriumot rendezett be, s állati szervekbõl ún. organoterápiás gyógyszereket állított elõ. Ez nemzetközi viszonylatban is úttörõ tevékenység volt, mert akkoriban a külföldi gyárak még kizárólag növényi kivonatokból állították elõ készítményeiket. Richter elsõ organoterápiás készítményét, a vérnyomást növelõ mellékvesekéreg-hormon kivonatát, a Tonogen suprarenalét még ma is használják a gyógyászatban. Richter még abban az évben két másik belsõ elválasztású hormont tartalmazó szert is elõállított: a pajzsmirigy hatóanyagát tartalmazó Thyrecidát, és a petefészek hatóanyagát tartalmazó Ovarium nevõ készítményt.

Richter készítményei iránt olyannyira megnõtt az érdeklõdés, hogy az igényeket az Üllõi úti Sas-patika gyógyszervegyészeti üzeme kielégíteni nem tudta. Ezért 1906-ban Kõbányán, a Cserkesz utcában egy év alatt felépítette az elsõ korszerõ hazai gyógyszergyárat. Az agyalapi mirigy hátsó lebenyének -- a hipofízisnek -- a kivonatát tartalmazó, anyaméh-összehúzó hatású hormonális készítménye, a Glandutrin, már az új gyárban készült.

A Richter-gyárnak az elsõ világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt, a második világháború elején pedig a gyár már öt világrészre kiterjedõ képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett. Ezekben az években a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár az egyik legjobban szervezett és elismert magyar külkereskedelmi vállalat volt. 1944 õszén azonban a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult. Alapítóját, Richter Gedeont 1944 decemberében kivégezték a nyilasok.

1945 után az újjáépült Richter gyár hatalmas vállalattá fejlõdött és Kõbányai Gyógyszerárugyár néven mõködött. Öt kontinens 80 országában exportál gyógyszereket, állatgyógyászati készítményeket, takarmány kiegészítõket, ipari enzimeket, növényvédõ szereket és bioaktív kozmetikumokat. A gyáralapító Richter Gedeon születésének 100. évfordulóján 1972-ben Richter-emlékérmet alapítottak, és a volt Üllõi úti Sas gyógyszertárat emléktáblával jelölték meg.
[/quote]

[ 2003. szeptember 23.: Brett Shaw szerkesztette a hozzászólást ]

[lameXpert]

Szeptember 24.

idézet:

---

Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szept. 24. - Bp., 1969. jún. 17.) költõ, író.




Bihari ridegpásztor családban született, maga is bojtár, majd juhász Nagyszalonta környékén. 1919-ben házasságot köt Pap Piroskával. 1920-ban Vésztõn telepedett le. A Magyar Falu c. "fajvédõ" újság pályázatára küldte be elsõ verseit. A lapban és irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. Féja Géza 1932. májusban Bajcsy-Zsilinszky Endre Szabadság c. lapjában közölte verseit. A szeghalmi gimnázium vállalta elsõ kötetének kiadását (Himnuszok Kelet kapujában, 1934). Himnuszokban, szabadversekben fejezte ki a keleti "õserõ" kultuszát és a táltosi küldetést. Fellépése a jobboldali mozgalmak parasztmítoszával találkozott, de vonzódott a népi írók szociális törekvéseihez is. Veres Péterrel, Szabó Pállal és Barsi Dénessel kötött barátságot. 1935-ben Barsi és Szabó társaságában alapította meg Komádiban a Kelet Népe c. folyóiratot. Versei a Szabadságban, a Komádi és Vidéke c. lapban, a szlovákiai Magyar Írásban, majd a Válaszban, a Hídban, a Szabad Szóban, a Magyar Életben és a Magyar Útban jelentek meg. Pásztorének (Tornalja, 1935) c. szabadverses költõi elbeszélésében a ridegpásztorok életét mutatta be. 1936-ban Bp.-re költözött. Munkát nem talált, nyomorgott, betegen kórházba került. Felesége halála után Péczeli Katalinnal köt házasságot (1937). 1939-ben Püski Sándor, a "Magyar Élet" kiadója jelentette meg Vád c. verseskötetét. Verseiben a szegényparasztság követeléseinek adott hangot. Szenvedései és politikai csalódásai: a népi írómozgalom bomlása, a társadalmi reformok elmaradása reménytelenségbe taszították. A népi pusztulás látomását az alföldi vallási szekták tanításai nyomán alakította ki. Tragikus szemléletét a faji romantika és mitológia hatása egészítette ki. A nacionalista eszmék térhódítása idején hangot adott a fajgyûlöletnek (Denevérek honfoglalása Bp., 1941). A parasztmítosz és a faji ideológia terhelte meg szociografikus anyagot is mozgató önéletírását is (Fekete bojtár vallomásai Bp., 1942-1944). A német fasizmustól és a nyilasoktól azonban elhatárolta magát. Tapasztalatait, a pásztorkodás és a bihari falusi élet emlékét dolgozta fel Fütyöri és a hét vadász (Bp., 1941) és Harmincnyolc vadalma (Bp., 1941) c. elbeszélésköteteiben, valamint Kadocsa merre vagy? (Bp., 1944) c. regényében. Költészete balladáiban teljesedett ki igazán. Balladáskönyv (Bp., 1943) és Hontalanok útján (Bp., 1943) c. köteteiben régi mágikus szertartások, népi hiedelmek és szokások motívumait használta fel a szegényparasztság nyomorúságának bemutatásában. 1945 után szembehelyezkedett a szocialista átalakulással, és hosszú idõre kívül rekedt az irodalmi életen. Kései szerelmes verseinek Szén Magda, harmadik felesége az ihletõje, aki betegségében mellette volt. 1961-ben Eltûnik a hóri domb c. elbeszéléskötetével jelentkezett újra. - M. Végy karodra, idõ (versek, Bp., 1964); Mesterek utcája (versek, Bp., 1967); Szigetek könyve (versek Bp., 1972); Válogatott versei (válogatta, szerk. és bev. Kormos István, Bp., 1977). - Irod. Erdei Ferenc: A parasztság költõje (Kelet Népe, 1940); Veres Péter: S. I. (Ember és Írás, 1941); Csák Gyula: Az Élet és Irodalom látogatóban S. I.-nál (Élet és Irod., 1967. 40. sz.); Pomogáts Béla: S. I. és a ballada (Kortárs, 1967. 12. sz.); Varga Rózsa: Mágia, népi mítosz és szürrealisztikus formák S. I. költészetében (Irod. tört. Közl., 1969); Fábián Gyula: Búcsú a Fekete Bojtártól (Kortárs, 1969. 8. sz.); Féja Géza: A S.-kérdés (Törzsek, hajtások, Bp., 1978); Görömbei András: S. I. (Bp., 1977); Bende Monika: S. I. életrajza (Válogatott versei, Bp., 1977); Tornai József: Ezer legény idõ nélkül. S. I. költészetérõl (Kortárs, 1978. 2. sz.). - Szi. Takáts Imre: Hej, Sinka (vers, Új Írás, 1967. 10. sz.); Bede Anna: Ének S. I.-ról (vers, Kortárs, 1969. 8. sz.); Ágh István: Költõzködõ (vers, Napjaink, 1970. 1. sz.); Gulyás Pál: S. I.-hoz (vers, Válogatott versei, Bp., 1971); Csukás István: S. I. lábnyomát fürkészve (vers, A fölidézett toronyszoba; Bp., 1977); Káldi János: Tátikacsokor S. I. sírjára (vers, Életünk, 1977. 5. sz.); Simai Mihály: A fekete bojtár tüzénél (vers, Alföld, 1977. 9. sz.); Kiss Benedek: S. zsákja (vers, Tiszatáj, 1973. 6. sz.); Simonyi Imre: A vesztesek királya (vers, Élet és Irod., 1979. 14. sz.). [/quote]

[lameXpert]

Szeptember 26.

idézet:

---

MARKÓ Károly, id. (1791, Lõcse - 1869, Villa Appeggi, Olaszország)




Festõ, az MTA levelezõ tagja (1840). Mérnöki tanulmányok után (Kolozsvár, Pest) Bécsben festeni tanult (1822-tõl). 1832-ben kikerült Itáliába, ahol csakhamar a római-campagnai mûvészcsoport jelentõs tagja lett. Itt festette Claude Lorrain és Gaspard Dughet hatását tükrözõ, kicsiny méretû, aprólékosan kidolgozott klasszicista tájképeit, melyeknek idilli nyugalmát apró alakokkal, mitológiai és bibiai jelenetekkel élénkítette. Betegsége miatt Rómát elhagyni kényszerült; évekig San Giulianóban, majd 1838-tól Pisában élt, ahol kiváló mûvek egész sorát alkotta. 1840-ben a firenzei festészeti akadémia tiszteletbeli tanára lett s királyi mecénások megbízatásokkal elhalmozott festõje.

Fokozódó szembaja 1843-47 között többszöri kényszerpihenésre szorította. 1847-ben ismét munkához látott, ez évben készült Naplemente c. képe a bécsi udvari képtár részére, Olaszországi tájkép és Viharos tenger szivárvánnyal c. mûvei pedig V. Ferdinánd király ajándékképpen a Magyar Nemzeti Múzeum számára. 1848-tól haláláig a Cherardesca gróf által használatára átengedett villában, Appeggiben élt. Közben hazalátogatott, végleges letelepedésre azonban nem találta kedvezõnek az itthoni helyzetet. A Magyar Nemzeti Galériában õrzött hagyatékának (A puszta, Campognai táj, Olasz táj aratókkal, Tivoli vidéke, Euridiké halála, Diana vadászata stb.) egy részét az az anyag képezi, amelyet magyar honfitársai közadakozásából vásároltak meg 1861-ben a Magyar Nemzeti Galéria részére.

Arcképe a firenzei Uffizi önarcképgyûjteményében, számos más mûve pedig német, olasz, osztrák és hazai köz- és magángyûjtemény birtokában van. Mûvészete évtizedeken át hatott a magyar tájképfestészetre, a klasszicizmus kiemelkedõ képviselõje volt.

[url="http://"http://www.kfki.hu/keptar/kep/m/marko/muvek/1840-/apeggi.jpg"] [/url][/quote]

[ 2003. szeptember 26.: lameXpert szerkesztette a hozzászólást ]

[lameXpert]

Szeptember 27.

idézet:

---

Amerigo Tot (Fehérvárcsurgó, 1909 - Róma, 1984) - szobrászmûvész

Tóth Imre Budapesten az Iparmûvészeti Fõiskolán, majd a Bauhausban tanult, az 1937-tõl Itáliában élt mester itt látható alkotásai a teljes életmûvet bemutatják. A gyûjtemény legfontosabb darabjai: a Keresztelés dombormû (1938), Kalapos szép Partenopeia (1947), Holdnézõk és kavicsasszonyok sorozat (1947), a Csurgói Madonna pirogránit változata, Kereszt mint proteszt (1969).

[/quote]

[lameXpert]

Szeptember 28.

idézet:

---

A költõi triász (Petõfi-Arany-Tompa) elfeledett tagja 1817-ben Rimaszombaton született. Anyja korai halála után 1821-ben Igricibe került apai nagyapjához. (Apja Miskolcra költözött, újra nõsült és nem törõdött fiával.) A falusi iskolát befejezõ gyereket a rektor tanította latinra, és felfigyelve a diák jó eszére segített neki Sárospatakon szolgadiákként továbbtanulni. 1837-ben két évig Sárbogárdon segédtanító volt Tompa, majd visszatért Sárospatakra. Ekkor mûveit már az Atheneum is közli, Vörösmarty is bíztatja.
44-ben Eperjesen lett nevelõ, itt került kapcsolatba Petõfivel. Egy év múlva Pestre költözött, és 46-ban kiadta a Népregék és népmondák címû mûvét, mellyel nagy népszerûségre tett szert. Még ebben az évben Bejtén lelkészi hivatalt vállalt, itt látogatta meg 1847-ben Petõfi Sándor. A szabadságharc ideje alatt tábori lelkész volt. Szoros barátságot kötött Arany Jánossal, akivel élete végéig leveleztek.
1849-ben Keleméren kap lelkészi állást. Itt veszi feleségül Soldos Emiliát, ekkor írja legismertebb versét: A gólyához .(A szabadságharc utáni idõszakot leghívebben megjelenítõ vers állítólag susai látogatása alkalmával keletkezett.) 1851-tõl haláláig,1868-ig Hanván lelkész. Egyre romló egészsége és felesége halála nem sok örömöt hagyott számára. Ezek közé tartozott Arany barátsága, akivel 1855-ben egy látogatás alkalmával együtt járták be a megye tájait. Megfordultak a kirándulás alkalmával Miskolcon, Aggteleken, Sajószentpéteren, Sárospatakon, Szerencsen és Széphalmon is.[/quote]

[Brett Shaw]

Megszületett 1758-ban azaz 245 éve Horatio Nelson angol admirális, a Trafalgar-tengeri csata gyõztese.

idézet:

---

Nelson, Horatio viscount, angol tengernagy, szül. Burnham-Thorpeban, Norfolk grófságban, 1758 szept. 29., hõsiesen elesett a trafalgari tengeri ütközetben 1805 okt. 21. 1771. kereskedelmi hajón beutazta Nyugat-Indiát s 1772-ben részt vett Lutwidge kapitány sarkvidéki expediciójában. 1776. mint tengerész hadapród Kelet-Indiába ment, 1777. hajóhadnagy s 1779. kapitány lett, mely állásban az amerikai háboruban a Honduras-öböl mellékén fekvõ San Juan és San Bartolomé fortok ellen intézett támadásokban vett részt, mignem betegeskedése miatt 1780. Angliába visszatért. Felépülvén betegségébõl, 1781. az Északi-tengerben teljesített szolgálatot s a következõ évben újból Amerikába rendeltetett. 1793. a kormány Hamilton Vilmoshoz, a nápolyi angol követhez küldte és itt ismerkedett meg N. a hires Hamilton ladyvel (l. o.), kivel bizalmas viszonyba lépett, és ki õt azután diplomáciai cselszövényeibe is beavatta és felhasználta. Még ugyanabban az évben N.-t Korzikába rendelték, hogy e szigetet megszállja és ott vesztette el, Calvi ostroma közben egyik szemét. 1797 febr. 14. a Szt. Vince-foknál vívott tengeri ütközetben Jervis sir fõvezénylete alatt három spanyol sorhajót ejtett prédául és magát a spanyol admirált is elfogta. Elismerésül ezen tetteiért kinevezték ellentengernaggyá és a Cadix elõtt horgonyozó, a kikötõ elzárásával megbizott hajóraj parancsnokává tették, mely állásban egy ezüsttel megrakott spanyol hajót fogott el a santa-cruzi öbölben; ez ütközetben jobb karját vesztette. Újból felépülvén, a Földközi-tengeren fõparancsnokká nevezték ki azon megbizással, hogy Toulon kikötõjét figyelemmel tartsa, ahol Bonaparte tábornok az egyiptomi expediciót felszerelte. Bonapartenak mindazonáltal sikerült észrevétlenül a kikötõt elhagynia és N. figyelmét kijátszania. Erre N. Alexandriába hajózott és mihelyt az abukiri öbölben rejtõzõ francia hajóhadra bukkant, azt aug. 1. megtámadta és megsemmisítette. Ez alkalommal fején õ maga is megsebesült. Az abukiri diadal széles Európában nagy örömre szolgáltatott okot és biztosra vették, hogy az Egyiptomban elszigetelt Bonaparte ki nem kerülheti vesztét. Az angol király ?Nilus bárójá?-vá tette és évi 2000 font tiszteletdíjat adományozott neki; midõn pedig a hõs Abukirból Nápolyba jött, Ferdinánd király a brentai hercegi rangra emelte. Most a nápolyi udvar is hadat üzent Franciaországnak, melynek szerencsétlen kimenetele után azonban N. az udvarral együtt a franciák elõl Palermóba menekült. Innét ellenforradalmat támasztott Nápolyban s midõn a királyt saját admirálhajóján 1799 julius 10-én Nápolyba visszahozta, engedett a kamarilla és különösen Karolina királyné meg Hamilton lady rábeszélésének és a francia párt, illetõleg a republikánusoknak Ruffo biborossal kötött szerzõdést megszegte, mi több: Hamilton lady s az udvar kivánságára a köztársasági párthoz szító értelmiség legelõkelõbb tagjait (s ezek között az agg Caracciolo herceget) saját admirálhajójának árbocaira felakasztatta, mivel kitörülhetetlen foltot ejtett hirnevén. Eljárásával még az angol közvéleményt is maga ellen ingerelte, mire a kormány visszahivta; N. azonban csak akkor engedelmeskedett, midõn a kormány Hamilton lordot visszahivta Nápolyból. Erre azután a Hamilton-pár társaságában N. is visszatért Londonba. A következõ évben altengernaggyá lett és Parker tengernagy alatt részt vett az északi hatalmak által a ?fegyveres semlegesség? ellen kiküldött expedicióban. Az amiensi béke után Mortonba (Surrey grófságba) vonult vissza Hamilton ladyhez, kinek férje idõközben elhalt. A háboru újolagos kitörése után a földközitengeri hajóraj élére állott és 1805 okt. 21. reggel 9 órakor a szövetkezett spanyol-francia hajóraj 33 sorhajóját támadta meg Trafalgar hegyfokánál. Mindkét fél a legelszántabb vitézséggel küzdött, de elvégre N. akarata (?Anglia elvárja, hogy minden fia megteszi kötelességét?) teljesedett és a francia-spanyol hajóraj végképen elpusztult.Az ütközet már-már eldõlt, midõn N. egy puskagolyótól halálosan megsebesült. Holttestét 1806 jan. 8. Londonba szállították és a Pál-templomba temették. Sírja fölé pompás emléket emeltek; hasonlóképen Trafalgar hegyfokán, Norwich, Edinburg és Montrealban (Kanada) ks emlékszobrokat állítottak a nagy hõs tiszteletére. Végakaratát azonban, hogy Hamilton ladyrõl és Horatia nevü leányáról gondoskodjanak, sem a kormány, sem a parlament nem teljesítette. Öccsének, azután hugának utódai 1805 óta a ?trafalgari gróf? címet viselik. Életét megirták Churchill (1808), Clarke és M. Arthur (1819, új kiad. 1848), Southey (1813 és számos kiadás) és Pettigrew (Memoirs of the life of Viceadmiral lord Viscount N., 1849, 2 köt.). Hivatalos jelentéseit és levelezését Dispatches and letters of the Viceadmiral lord Viscount N. cím alatt Nicolas adta ki (1844, 7 köt.); e munkából Laughton kivonatot készített (1886). Újabban Jeaffreson irt róla munkát: The queen of Naples and lord N. (London 1889, 2 köt.); továbbá Browne Lathom, The public and private life of Horatio, viscount N. (u. o. 1890); Russel W. Cl., N. and the naval supremacy of England (u. o. 1890). [/quote]

[lameXpert]

Szeptember 29.

idézet:

---

Hetényi Géza(Bp., 1894. szept. 29. - Bp., 1959. jan. 29.): belgyógyász; egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1949, r. 1950), Kossuth-díjas (1950, 1955).

Emlékezés dr. Hetényi Géza professzorra

Nagy örömmel és tisztelettel vettük kézhez az egyetemes magyar orvostudomány egyik legnagyobb egyéniségérol, dr. Hetényi Géza professzorról, akadémikusról összeállított emlékezo kötetet. Varró Vince egyetemi tanár és Zallár Andor könyvtárigazgató szerkesztette, Szegeden, 1994-ben jelent meg. Méltó emléket állít a jeles elodnek.

Engedtessék meg – szerény bevezetoként – néhány személyes megjegyzés. Medikus koromtól belgyógyász tanárom Farkas Andor volt, aki Korányi Sándor professzor klinikáján tanult, majd több, mint egy évtizeden át munkatársaként tevékenykedett. Nekem sokszor mesélt a csodálatos klinikáról, kiemelten méltatva Korányi Sándor és Hetényi Géza fantasztikus emberségét és tudását. Az utóbbi nemcsak a szukebb szakterületre, hanem különösen vonatkozott a muvészetekre is. Késobb, néhány éven át, a gasztroenterológia egyik hazai fellegvárában, a Budapest Fovárosi Visegrádi Kórházban dolgoztam. Természetes volt mindannyiunk számára Hetényi Géza professzor témába vágó könyveinek és közleményeinek tanulmányozása, megállapítva: igazi tudóshoz méltóan mindenkor érvényes igazságokat fogalmazott meg.

A kötet gyászbeszédeket, megemlékezéseket, nekrológokat tartalmaz. A bevezetoben Varró Vince eloadásának szövege, amely Hetényi Géza centenáriumi ülésen, 1994-ben hangzott el. Petri Gábor a ravatalnál, 1959. február 2-án mondott szavait találjuk ezután, majd a szegedi egyetemi évkönyvben 1959-ben megjelentetett anyag másolatát. Nyilván véletlen elírás, hogy január 28-án halt meg Hetényi Géza akadémikus (helyesen: 29-én).

Hetényi Géza tanársága 10. évfordulóján a tiszteletére rendezett házi ünnepségen a köszöntore válaszbeszédet tartott, ezt is beiktatták a kötetbe. Természetszeruleg a kiadvány legszebb írásának tarthatjuk, rendkívüli humanizmussal, ember- és betegcentrikussággal szott alkotás.

Julesz Miklós akadémikus, tanszéki utód eredetileg az Orvosi Hetilap hasábjain emlékezett. Bemutatta az Embert, a Tudóst, az Oktatót. Gömöri Pál akadémikus a Magyar Tudományban írt, Magyar Imre a Magyar Belorvosi Archívumban.

A továbbiakban a Magyar Belorvosi Archívum Hetényi Emlékszámából, 1964-bol következik részlet. Varró Vince professzor Hetényi-Emlékbeszéde a Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház névadó és szoborleleplezo ünnepélyén, 1971. október 8-án hangzott el. Magyar Imre az Orvosi Hetilapban „A tanítvány szemével” összegezte gondolatait 1981-ben, majd ugyanezen szakfolyóiratban 1984-ben, a tragikus halálozás 25. éves évfordulója alkalmából. 1990-ben ismét elemzés lát napvilágot: Varró Vince „Egy orvosi iskola sajátosságai”-t vázolja.

A kötet további részében Zallár Andor összeállítása kapott helyet: Hetényi Géza szakirodalmi munkássága. Imponáló anyag, 1921-tol 1960-ig, évente néhány ragyogó mu (csupán az 1928-as és az 1959-es év marad ki). Magyar- és idegennyelvu munkálatok, mindig gyakorlati témában, a betegellátás érdekében. Ezután a centenáriumi Hetényi Géza Emlékplakett, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Hetényi Géza Emlékérme és a szegedi I. számú Belgyógyászati Klinika Hetényi Géza emléktáblája fényképét látjuk, végül a Magyar Tudományos Akadémia gyászjelentését.

Köszönjük az emlékezo kötet gondos elkészítését, kiadását. Hetényi Géza professzor, akadémikus életmuve elott szeretettel, tisztelettel, megbecsüléssel állnak a szerzok, bemutatják a példát, huséggel az elod, a tanítómester iránt. Kérjük a kedves Olvasót, ne vegye zokon, ha minden kor minden orvosának szinte kötelezoként vetnok fel a szép tanulmányok elolvasását. E sorok írója szeretne két kiegészítést tenni. A kötetben természetszeruleg kerül szóba az a tragikus esemény, hogy Korányi Sándor professzor klinikáját megszüntették. Megtudhatjuk, hogy Hetényi Géza, aki 15 éven át a zeniten álló belgyógyász tanár III. számú Belgyógyászati Klinikáján az elso adjunktus lehetett, a Stefánia úti Belgyógyászati Intézetbe, majd a Mártonhegyi Szanatóriumba került, azokat vezette. Hadd csatoljam a tényeket.

A Stefánia úti Belgyógyászati Intézet – „Az Országos Orvosi Kamara hivatalos névjegyzéke”, III. évfolyam, Budapest, 1940. 268. oldal szerint – címe: Budapest, XIV. kerület, Ajtósi Dürer-sor 23. 50 ágy van. Foorvosok: Hetényi Géza dr. egyetemi magántanár (belgyógyász), Baráth Jeno dr. egyetemi magántanár (belgyógyász), … alorvos: Magyar Imre dr. (belgyógyász). Megemlítem: Baráth Jeno szintén a Korányi Klinikán muködött, a késobbiekben Budapesten, a János Kórházban vezette az ún. Hypertonia Osztályt, a szakprofilban világhíruvé vált. Ellátogattam Zuglóba, keresve a hajdani intézmény nyomát. A szép telken relatíve új emeletes házat találtam, valljuk meg: csúnya, elhanyagolt állapotban, ma egyetemi kollégium. Emléktábla, sajnos nincs. Hozzáteszem, hogy a helyszín igen alkalmas volt egészségügyi intézmény számára, a Városliget hajdanvolt szép parkjára nézett.

A Mártonhegyi Szanatórium helye: Budapest, XII. kerület, Bürök utca 8. Szép, de mára elhanyagolt park, társasházi tulajdonosokkal, akik tudnak az épület múltbeli funkciójáról. A környékben családi házak húzódnak meg. A helyszín szintén megfelelt a szanatórium céljainak. Szomorúságunkra e helyen sem található emléktábla.

Vértes László dr. [/quote]

[lameXpert]

idézet:

---

Hugonnai Vilma (1847-1922)

Az elsõ magyar orvosnõ életútja méltón példázza a századforduló évtizedeiben lezajlott nõi egyenjogosítási mozgalmat, azt a törekvést, hogy a nõk az értelmiségi pályákon méltón egyenrangú félként szerepelhetnek. A kételyeket nemcsak az elsõ magyar orvosnõ, hanem más pályatársai is megcáfolták. Hazánkban elsõsorban az õ nevéhez fûzõdik e mozgalom, szinte szimbólumává vált ezen törekvéseknek.
Hugonnai Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben, grófi család ötödik gyermekeként. Alapismereteit a családi házban sajátította el, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelõ intézetének lett bentlakásos tanulója. Ez az iskola állt az akkori leánynevelés legmagasabb szintjén, ennél tovább senki sem léphetett. Alig 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz, s e házasságból három gyermeke született. E házasság nem lett szerencsés: a jelentõs könyvtárral rendelkezõ Szilassy család sarja nemigen érdeklõdött a szellemi dolgok iránt, viszont az ifjú Hugonnai Vilma inkább: elsõsorban a természettudományok kötötték le figyelmét. Ez lett az a szakadék, amely végül a házasság felbomlásához vezetett. Hugonnai Vilma 1869-ben értesült arról, hogy a zürichi egyetemre nõk is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése kellett. A viták következtében depressziós állapotba került, végül abban egyeztek meg, hogy minden anyagi támogatás nélkül beiratkozhat az orvosi karra.
1872-ben lett a zürichi egyetem hallgatója, bár ottléte elég nehezen alakult: szállodában, magánszálláson lakott, anyagilag Escher kisasszony, a végetáriánus kórház alapítója támogatta. 1879. február 3-án védte meg disszertációját (Das erste Hundert Croupoperations in Zürich). Végzése után az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet. Végül 1880 februárjában tért haza, de diplomájának hazai elismertetése rendkívüli akadályokba ütközött: 1881. március 31-én letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát, majd ezután - 1882 májusában - kérte orvosi oklevelének elismertetését. Annak ellenére, hogy kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter - az érvényes törvényekre hivatkozva - elutasította a nosztrifikálást. Trefort Ágoston ugyan arra biztatta, hogy nyugodtan végezzen orvosi gyakorlatot, sõt a szervezés alatt állt szülésznõi (bába) intézetben segédorvosi állást kívánt neki biztosítani. Ezt az akadályozta, hogy orvosi állást csak olyan személy tölthetett be, akinek oklevelét magyar egyetem adta ki, illetve ismert el. A helyzet valóban ellentmondásos volt, hiszen érvényes oklevéllel nem mûködhetett orvosként, erre a felsõoktatási törvények nem adtak lehetõséget.
Hugonnai Vilma hivatalosan letette a szülésznõi vizsgát, de elhárította Trefort azon javaslatát, hogy más formában nyújtson be kérelmet, Trefort nem kívánt Hugonnai Vilma oklevelének elismertetésével olyan jogi helyzetet teremteni, ami csak egy személyre szólt, de nem vonatkozhatott másokra.
Hugonnai Vilma helyzete nem volt könnyû: hivatalosan szülésznõként mûködött, betegek sokaságát kezelte, amely munkára "rákényszerült", hiszen Szilassyval kötött házassága végleg felbomlott, gyakorlatából származó pénzbõl tartott fenn családját. Ebben az idõben írta "A nõk munkaköre" címû tanulmányát, amelyben a nõk számára is kedvezõ iskolareform mellett foglalt állást, de minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nõk egyenjogúsítását tûzte célul. 1887-ben férjhez ment Wartha Vince jeles vegyészhez, mûegyetemi tanárhoz, amely házasságból született 1888-ban Vilma nevû leánya. Wartha kérésére ugyan felhagy szülésznõi gyakorlatával, figyelmét és erejét elméleti kérdésekre összpontosította. Ezekben az években sem adta fel oklevelének elismertetését, bár már mint az egész nõi társadalom problémája jelentkezett. A kormányzat is valahogy pontot akart tenni az ügy végére. 1891-ben a Monarchia közös pénzügyminisztere javasolta neki, hogy Boszniában legyen a mohamedán nõk országos orvosa. Ezt Hugonnai Vilma hárította el, elvtelen kompromisszumot sejtett mögötte. 1895-ben királyi rendelettel lehetõvé vált Magyarországon is a nõk egyetemi tanulmánya, így 1896. február 10én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését. Erre 1897. május 14-én kerülhetett sor, amikor Budapesten orvosdoktorrá avatták.
Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsõsorban nõi és szegénybetegekkel foglalkozott. 1894-ben magyarra fordította Délacrouix "Az ó- és újkori bábák" címû orvostörténeti munkát, amelynek több fejezete a Magyar Bábakalauzban látott nyomdai nyilvánosságot. Ettõl függetlenül széles közéleti szerepkört is vállalt: 1896-ban a Magyar Bábaegyesületben elõadást tartott (Szaglás és egészségõr címmel) a lakás- és településegészségügyrõl, 1894-ben a Szabad Lyceum Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat alelnökévé választotta. Tudományos érdeklõdése a gyermeknevelésre, a nõk és gyermekek egészségvédelmére, a nõk ipari foglalkoztatásának kérdéseire, a nõk képzésére összpontosult. Lelkes kezdeményezõje volt a leánygimnáziumok szervezésének, a nõk szellemi képzésének. Az Országos Nõképzõ Egyesületben hat évig tanította a betegápolást, a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet, a ragályos betegségek ismereteit, amely írások nyomtatásban is megjelentek a Magyar Pestalozzi címû pedagógiai folyóiratban.
Rendkívül figyelemreméltó az a sajtópolémia, amit Hugonnai Vilma 1899 április-májusában vívott Pap Samu országgyûlési képviselõvel: az utóbbi élesen kritizálta a nõk jelenlétét a szellemi pályán. Ezt cáfolta meg írásában Hugonnai Vilma, sõt ösztönzõje lett annak, hogy megírja "A nõmozgalom Magyarországon" címû tanulmányát. Ebben nemcsak ellenérveket hoz fel a nõmozgalom ellenfeleivel szemben, hanem pontosan megjelöli a nõk szerepét például a betegápolás és az egészségügy területén. Ezért vállalja 1907-ben Fischer-Dückelmann "A nõ mint háziorvos" címû könyvének magyarul való megjelentetését. Sõt ezzel és más munkáival is bizonyította: az egészségügyi felvilágosítás elkötelezett híve.
A századforduló éveiben még nem nyugodtak le a nõi egyenjogosítás kérdésében az indulatok: 1907 januárjában Kmetty Károly egyetemi tanár intézett éles támadást a nõk egyetemi tanulmányai ellen, amire ismét Hugonnai Vilma reagált a sajtóban. Higgadt hangnemben válaszolt Kmetty állításaira, bizonyítva, hogy a nõk jogegyenlõsége nemcsak feltételezi, hanem megköveteli az egyetemi tanulmányok folytatását.
Az elsõ világháború súlyos katonai vereségei, a frontok véráldozatai bizonyították be a nõk szükségességét a betegápolás és a kórházi munka területén. Hugonnai Vilma már 67 éves, amikor 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott. Az aggodalom szavai csengenek ki a Gyógyászat 1915. áprilisi számában közzétett felhívásában, amikor felkéri az orvosnõket a katonaorvosi szolgálatba való bekapcsolódásra. Nemcsak "felszólít", hanem 14 vidéki városban szervezett -nõi orvosi és betegápolói erõvel - betegmegfigyelõ állomást. Felhívása, szervezõmunkája követõkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nõvérnek és 84 orvosnõnek a szolgálata, aki Hugonnai Vilma oklevelének nosztrifikálása után nyert diplomát magyar egyetemen.
1922. március 25-én hunyt el Budapesten. Sírja 1980-ig a Rákoskeresztúri temetõben volt, amikor hamvait a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban helyezték el. Nevét iskolák és szobrok õrzik, legfõképpen pedig a sok ezer magyar orvosnõ munkája...[/quote]

[lameXpert]

idézet:

---

Házy Erzsébet (Pozsony, 1929. okt. 1. - Bp., 1982. nov. 24.): operaénekesnõ

Felfelé a lejton (80')
ff filmvígjáték, 1958
Í: Darvas Szilárd, Királyhegyi Pál
O: Eiben István
R: Gertler Viktor
Sz: Házy Erzsébet, Kálmán György, Kazal László, Ráday Imre, Ascher Oszkár, Kibédi Ervin, Peti Sándor, Psota Irén, Rozsos István, Keleti László, Hlatky László, Szabó Erno, Felföldi Anikó

Az ötvenes években, mindenki tudja, akkor, amikor a nemzetközi helyzet óráról órára fokozódott… a világ nem tudott odafigyelni a privát problémákra. Pedig ezek a privát problémák nagyon is léteztek, és olykor jobban fájtak, mint a nemzetközi helyzet. Éva óvónõ például elégedett a munkájával, de még elégedettebb lenne, ha slágereket énekelhetne. Lajos sem érzi rosszul magát a borgyárban, ám még jobban érezné magát Éva oldalán. Vannai, a zenei korrepetítor felléptetné Évát, ám ellenszolgáltatást vár… olyasmit, amit akkoriban fülledt erotikának neveztek.
Felfelé a lejtõn… avagy egy nagyváros kisembereinek életébe egyszer csak fals hangok keverednek. A nagy szerelmi szervezkedések lassan eltörpülnek egy nemzetközi kémbanda machinációihoz képest. Vajon ki az áruló?… Éva, az óvónõ? Lajos, a borgyári munkás? Esetleg Vannai, a zenetanár?
Felfelé a lejtõn. Gertler Viktor filmjében Kálmán György játssza Lajost, Ráday Imre Vannait… és Évát ritka filmszerepei egyikeként: Házy Erzsébet.
Felfelé a lejton…..a Filmmúzeum musorán.[/quote]

[Brett Shaw]

idézet:

---

HINDENBURG, Paul Ludwig von Beneckendorff und von (1847-1934)
Német tábornok, elnök. Családjában a katonai tradíciók a XIII. századig vezethetõk vissza. A porosz katonatiszt részt vett az 1866-os osztrák-porosz háborúban, majd az 1870-71-es franciákkal vívott csatákban. Késõbb a vezérkarhoz került, de 1911-ben önként visszavonult az aktív szolgálattól. Az elsõ világháború elején visszahívták, és vezérkari fõnökével, Ludendorff tábornokkal együtt megbízták a kelet-poroszországi erök vezetésével. A hatalmas orosz túlerõvel szemben ragyogó védekezést mutatott be. Ez a gyõzelem nemzeti híressé tette, és rábízták a keleti front fõparancsnokságát, ahol erõs befolyással rendelkezett az osztrák-magyar csapatok felett is. 1916 augusztusában Falkenhayn utódaként fõparancsnok lett, és Ludendorff-fal együtt kvázi diktátora lett Németországnak, minden erõt a háború folytatására mozgósítva. A nyugati fronton rövid ideig sikerült megmenteni seregét a vereségtõl, de a kapituláció végül elkerülhetetlenné vált. A háború után birtokára vonult, ám 1925-ben, Ebert halála után a weimari köztársaság elnöke lett, mely posztot haláláig betöltötte. Az egyre betegebb, és egyre inkább befolyásolható Hindenburg nem tudott ellenállni a növekvõ náci befolyásnak. Az 1933-ban kancellárrá kinevezett "cseh káplár", Adolf Hitler a tábornok halála után az elnöki funkciót is magáénak tudhatta. [/quote][

[ 2003. október 02.: Brett Shaw szerkesztette a hozzászólást ]

[lameXpert]

Október 3.

[lameXpert]

idézet:

---

Pázmány Péter 1570

A famous Hungarian ecclesiastic of the seventeenth century; died 19 March, 1637. He was born of noble blood. His parents were Calvinists; his stepmother, who was a Catholic, turned the boy's spirit towards the Catholic Church. After making his elementary studies in Nagyvárad, where two Jesuits exercised great influence over him, he went to the Jesuit college in Kolozsvär. At the age of thirteen he became a Catholic, and at seventeen entered the Jesuit novitiate. Proceeding to Rome for his higher studies, he studied for four years under Bellarmine. Afterwards he taught philosophy and theology in Gratz, and in 1601 returned to Hungary. He successively became Provost of Turóc, Bishop of Nyitra, in 1616 Archbishop of Esztergom, and lastly Cardinal Primate of all Hungary. Pázmány engaged in a literary warfare with Stephen Magyary, a Protestant preacher, who in a book entitled "The causes of the country's ruin" (Az országokban való sok romlásoknak okairól), published in 1602, declared the Catholic religion to be the principal cause. Pázmány answered him in a work entitled "Reply to Stephen Magyary" (Felelet Magyary Istvánnak), proving that the Protestant religion, and not the Catholic, was the cause. He translated the "Imitation of Christ" and also compiled a prayer-book, still in popular use. In 1605 appeared "Ten arguments proving the falsity of the present science"; in 1609, "Five famous letters to Peter Alvinczy"; in 1613 his great theological and apologetical work, "Hodoegus, or Guide to God's truths" (Hodoegus, vagy Isteni igazságra vezérlö, Kalauz). The first part of the last work was dogmatic, the second part polemical. With unanswerable arguments he showed the truth of the Catholic religion, whose victory in Hungary he secured by this work. Henceforth Protestantism was reduced to personal recriminations and force of arms. In 1636 he published his sermons, which became a model for the priesthood. ...[/quote]

[doszy]

Alicia Silverstone

idézet:

---

Az alig 160 centi magas szépség 1976. október 4-én született San Franciscóban, angol szülõk legkisebb gyerekeként. Apja ingatlanbefektetõ, anyja légiutas-kísérõ volt, nem voltak hát anyagi gondjaik. A család apró hercegnõjeként éldegélt, míg hatéves korában apja néhány fényképét meg nem mutatta egy ügynökségi ismerõsüknek. Annyira bájos volt a zöld szemû, szõke loknis kishölgy, hogy azonnal lecsaptak rá. Elõször csak fotózásokon modellkedett, majd megkapta elsõ televíziós reklámszerepét is, a Domino pizzát kellett eladnia. Persze hogy sikerült. Tizenkét évesen már kisebb epizódszerepet kapott egy tévésorozatban, majd néhány év múlva egy rövid jelenetet a Crush címû mozifilmben. A kritikusokra nem gyakorolt mély benyomást alakítása, de a tizenéves korosztály egy csapásra bálványozni kezdte. Olyannyira, hogy még MTV-díjat is nyert 1994-ben „lélegzetelállító alakításáért”. Szintén a filmbeli jelenet keltette fel az Aerosmith együttes figyelmét, és felkérték legújabb klipjeik tinilányszerepére. A Crying, az Amazing és a Crazy abszolút sláger lett, az MTV folyamatosan játszotta õket, majd a Crying-ot meg is választotta minden idõk legjobb videójának. És Alicia még csak tizenhét éves volt.

A Spinédzserek sikere után tízmilliós szerzõdést írt alá a Columbia Pictures-szel, majd a Batman és Robinban õ lett Batgirl, de karrierje itt megakadt. A rendezõk nem vették jó néven, hogy a lengébb öltözetû jelenetekhez testdublõrt kért, és kritikák érték azért is, mert állandóan ingadozott a súlya. Hol rém kövér volt, hol éppen jó. 1997-ben még leforgatta a héten látható Segítség, elraboltam magam! címû vígjátékot, aztán néhány év kihagyás következett. A francia hercegnõ szerepével tért vissza a Kenneth Branagh rendezte Lóvá tett lovagokban, a sajtó össze is boronálta a két mûvészt, de Branagh szóvivõje útján cáfolta, hogy közük lett volna egymáshoz. Alicia most két új moziban játszik, a Scooby-Doo 2-ben és a Miss/Match-ben. Még egyik sem került forgalmazásba.[/quote]

[lameXpert]

Október 5.

idézet:

---

1976-ban Zágrábban koncertezett a Rolling Stones. Egy budapesti fiatalember, egy fanatikus Stones-rajongó kiutazott megnézni õket. Akkor kezdõdött minden. A folytatás ennek az érzésnek a megerõsítése volt. 25 éve együttest alapított: a Hobo Blues Band nevet adta neki.



Hamarosan a kritikusok célpontja lett. Sokféleképpen nevezték az idõközben Hobóként elhíresült férfit: Jagger-imitátor, Sátán, Bohóc, Gazember, Leples Bitang stb. Az idõk múlásával egyre inkább elkoptak ezek a jelzõk, és újabbak bukkantak fel Hobo neve mellett: tanár, értelmiségi, mûfordító, elõadómûvész stb. [/quote]

[ 2003. október 06.: lameXpert szerkesztette a hozzászólást ]

[lameXpert]

Október 6.

idézet:

---

Rózsahegyi Kálmán (Endréd, 1873. okt. 6. – Bp., 1961. aug. 27.): színész, kiváló mûvész (1960).



A színiak. elvégzése után 1892-ben kezdte színi pályáját Dobó Sándor társulatánál, majd Debrecenben és Kolozsvárott mûködött. 1898-ban a Magyar Színházhoz szerzõdött, ahol operettszerepeket játszott; 1900-ban a Nemzeti Színház tagja, 1923-ban örökös tagja lett. 1926-ban az USA-ban vendégszerepelt, 1935 után különbözõ magánszínházakban lépett fel. Színiisk.-t alapított, melybõl sok jeles mûvész került ki. Széles skálájú színész volt, szerepei a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felöleltek. Szerepei megformálásában Újházi Ede tanítványa volt. Nem a szó mûvésze, hanem az egyszerû, természetes, közvetlen játéké. A realista színjátszás egyik legjelentõsebb képviselõje volt a m. színpadon. – F. sz. Shakespeare-darabokban: Zuboly (Szentivánéji álom), sírásó (Hamlet), bolond (Lear és Vízkereszt), A fiatal és öreg Gobbo (Velencei kalmár); Scapin (Molière: Scapin furfangjai); Jakab mester (Molière: A fösvény); címszerep (Halévy: Constantin abbé); címszerep (Poole Pry Pál); A peleskei nótárius (Gaál József); Baracs Matyi és Göre Gábor (Gárdonyi: A bor); Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Boly Gáspár (Harsányi: A vén gazember); Berci bácsi (Móricz: Rokonok); Rageneau (Rostand: Cyrano). – I. f. Szökött katona (1914), Liliomfi (1916), A cigány (1925), A bor (1933), Az új földesúr (1935). Légy jó mindhalálig (1936), Sárga csikó (1936), Európa nem válaszol (1941), Állami Áruház (1952), Liliomfi (1954), Budapesti tavasz (1955). Mese a 12 találatról (1956), Micsoda . éjszaka (1958). – Irod. Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960).[/quote]

[lameXpert]

Október 7.

[Brett Shaw]

HALÁSZ Judit

idézet:

---

A légies szõkeségû elõadómûvész Budapesten született, 1942. október 7-én. Egy olyan házban nõtt fel, ahol rajta kívül csak fiúk laktak, így kizárólag fiús játékokat játszottak, miket nagyon szeretett. Verekedõs is lett volna, de gyorsan rájött, hogy a fiúk erõsebbek nála, ráadásul visszaütni sem restek. Életre szóló lecke lett tehát az a tény, hogy lánynak született, nem jogosíthatja fel a pofozkodásra.

Színészi ambíciói már az iskolában kezdtek megmutatkozni, élvezte, hogy bohóckodásával szórakoztatta diáktársait, kik nevettek rajta. A tanárok is jól szórakoztak mutatványain, de ez természetesen egyáltalán nem akadályozta meg õket abban, hogy néha egy-egy intõt is kiosszanak neki. Fõként a humán tárgyakat szerette, de a matematika vagy fizikaórán lapított, nehogy feltûnést keltsen, s felelnie kelljen. Az iskola mellett sokáig sportolt versenyszerûen, s a lovaglás mûfaját választotta. A versenysportban végre bebizonyíthatta, hogy képes véghezvinni azt, amit elhatározott. Országos felnõtt korosztályos bajnokságon 17 évesen harmadik lett (a lovassportban férfiak és nõk együtt versenyeznek), s az ifjúsági válogatottba is bekerült.

Szerette volna, ha lovaglási tudását színészként is kamatoztathatja, de erre csak egyetlenegyszer került sor Szabó István Szerelmesfilmjében, aki úgy írta meg a forgatókönyvet, hogy a mûvésznõ lovagolhasson benne.
A Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán tanult, ahol osztályfõnökétõl, Pártos Gézától többek között azt is megtanulta, hogy "A siker az nem mérce!". Ugyanis könnyen elõfordul, hogy valami teljesen értéktelen, holnapra el is felejtik, aznap mégis sikere van. A siker nem mérce, de minden ember életében nagyon fontos: hiánya a személyiséget is megváltoztatja. Nagyon nehéz rátalálni arra az útra, ahol saját személyiséged, ízlésed feladása nélkül sikeres lehetsz. Sok szerencse is kell hozzá. A Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola elvégzése után a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd a budapesti Vígszínházhoz szerzõdött, amelynek ma is társulati tagja. Eddig közel negyven filmben és számtalan TV-játékban szerepelt. Színészi pályafutásával párhuzamosan új mûfajt teremtett elõadómûvészként. Magyar költõk verseit énekli a magyar könnyûzene legjobbjainak megzenésítésében - méghozzá gyerekeknek. Zenekarával elsõsorban a magyar szépirodalom (Csoóri Sándor, Csukás István, Devecseri Gábor, Janikovszky Éva, Szép Ernõ, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor, Zelk Zoltán) és a magyar könnyûzene (például Bródy János, Móricz Mihály, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Szûcs Antal Gábor, Tolcsvay László) alkotásait szólaltatják meg.
Generációk nevelkedtek fel lemezeinek hallgatása közben, gyerekek körében népszerûsége azóta is töretlen. Ezért is választották meg a gyerekek - Magyarországon elsõként - a Mosoly-Rend Lovagjának. A Magyar Állam Jászai Mari- és Érdemes Mûvész-díjjal, a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjével, valamint 2001-ben legnagyobb kitüntetésével, a Kossuth-díjjal jutalmazta eddigi munkásságát.
Rendkívül gazdag pálya néhány állomását olyan alkotások jelölik, mint a Szerelmesfilm, Mi lesz veled Eszterke?, Jó estét nyár, jó estét szerelem, Játszd újra, Sam, A mi kis városunk. Mûvészi sokszínûségét a gyerekek számára készített megzenésített verses lemezek hosszú sora is bizonyítja. Légies szõkesége, lányos alakja semmit sem változott az évek alatt. Szinte hihetetlen, hogy már annyi film, színdarab és lemez áll mögötte.[/quote]

[ 2003. október 07.: Brett Shaw szerkesztette a hozzászólást ]

[Yep]

A nagymamám!Ma lenne 80 éves,de 6 hete meghalt gyomorrákban!
Igaz nem híres,de ma született!

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta Yep:
A nagymamám!Ma lenne 80 éves,de 6 hete meghalt gyomorrákban!
Igaz nem híres,de ma született![/quote]



Reméljük szép élete volt.