[lameXpert]

Idézet

Balassi Bálint (1554-1594)

Balassi Bálint 1554. október 20-án született a felsõ-magyarországi Zólyom várában. Gyarmati Balassi János báró és Sulyok Anna gyermeke. Öccse Ferenc, húgai Anna és Mária. Családja református vallású, de az evangélikus Bornemisza Péter papot fogadják mellé nevelõnek. A Habsburg udvar 1569-ben összeesküvés koholt vádjával letartóztattatja Balassi Jánost. A család lengyelországi birtokaikra menekül, itt fordít le Balassi Bálint németbõl egy vallásos elmélkedést Beteg lelkeknek való füves kertecske címmel (Krakkó, 1572). A könyvecske megjelenésének évében kap kegyelmet Balassi János, és az új király, Rudolf koronázási ünnepségén az ifjú Bálint az egész udvart elkápráztatja juhásztáncával, legalábbis a történetíró Istvánffy Miklós szerint......



Az Doklei sem ¹ve diviþicom bila nótájára, vagy amaz lengyel nótára: A pod liesem
Bécsi Zsuzsannáról s Anna-Máriáról szerzette

1 Az Zsuzsánna egy szép német leán,
Bécsben lakik Tiefengrab utcáján,
Piros rózsa tündöklik orcáján,
Szép kaláris tetszik az ajakán,
Kit sok vitéz kíván
Szép voltát csudálván,
De csak heában szeretik sokan.

2 Vagyon ennek egy szép atyjafia,
Kinek neve víg Anna-Mária,
Sok jó úrfi csak azt síja-ríja,
Mert, mint nénje, szép, s nincs semmi híja:
Arany színû haja,
Mint egy gyöngy az foga,
Tiszta mézzel foly õ édes szava.

3 Egy társommal midõn én ballagnék,
Szerencsére reájok találék,
Rájok nézve ottan felgerjedék,
Jó társom is szerelemben esék;
Õk ottan éleszték,
Kedveket jelenték,
Velek azért mi megesmerkedénk.

4 Kezet fogván egymással azontul,
Házban lépénk mindnyájan utcárul,
S mint az méhek szegfû szép virágrul,
Mézet szedénk egymás ajakárul;
Minden bánatunktul
Ott mi esénk távul,
Hogy szerelmet nyerheténk egymástul.

5 Többet szólnom dolgunkról nem szükség,
Elég, hogy megvolt minden édesség,
Ölelgetés, csók, tánc, gyönyörûség,
Ékes beszéd, tréfálás, nevetség,
Ki ugyan nem elég
Bús szívemnek, mert ég,
De versemben itt legyen immár vég.

6 Kurta oktáván a sovány böjtben,
Pozsony városából kimentemben
Szerzém ezeket ilyen versekben
Táncnótára egy kisded énekben,
Az másfélezerben
És nyolcvankilencben,
Hogy bécsi virág juta eszemben.

Szerkesztette: lameXpert 2004. 04. 03. 08:54 -kor

[lameXpert]

Október 21.

idézet:

---

Bihari János (Nagyabony, 1764. okt. 21. - Pest, 1827. ápr. 26.): cigány zeneszerzõ és hegedûmûvész.



Apja is hegedûs volt. 1801 körül Pestre jött s itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott (cimbalmos és vonósok). 1811-ben az ogy. alkalmával Pozsonyban mûködött. Ez idõben Bécsben is járhatott, ahol mûveibõl több nyomtatásban megjelent. Káldy Gyula szerint Beethoven Bécsben többször hallgatta játékát. A bécsi kongresszus idejében is Bécsben játszott. Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta Mo.-ot, 1818 körül többször megfordult Veszprémben, ahol Ruzitska Ignácban pártfogóra és barátra talált. 1820-ban Pesten játszott. Mûködésének fénykora az 1820-as évek elejére tehetõ. 1822-ben Liszt Ferenc is hallgatta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1823-tól pályája már lassan hanyatlott. 1824-ben baleset érte; eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt, másnak átengedni. 1825-ben a kir.-né koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorában magára hagyatva élt.
- A 19. sz. elejének legkiválóbb zeneszerzõje és elõadómûvésze, a verbunkos stílus legnagyobb képviselõje. Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a m. zenei romantika ún. virtuóz triászát alkotja. A neki tulajdonított kompozíciók nem mind hitelesek.[/quote]

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta Telcontar:
....Kár, hogy nem lehet Téged minõsíteni! Annyi KCS-t kapnál tõlem, amennyit csak enged fórummotor!

Ui.: nem csak ezért a topikért, de fõleg ezért. Nagyon .
[/quote]

Köszönöm. Hidd el (szerintem tudod ), így többet ér, mint holmi gácsér és egyéb óvónénis piros és feketepontozás

[lameXpert]

idézet:

---

Joseph Kosma
--------------------------------------------------------------------------------
Born 1905, Budapest, Hungary
Died 1969, Paris, France
--------------------------------------------------------------------------------
LE PETIT THEATRE DE JEAN RENOIR (1969)
IN THE FRENCH STYLE (1963)
THANK HEAVEN FOR SMALL FAVORS (1963)
DOLL, THE (1962)
ELUSIVE CORPORAL, THE (1962)
LOVE AND THE FRENCHWOMAN (1961)
MAGNIFICENT SINNER (1959)
PICNIC ON THE GRASS (1959)
DEMONIAQUE (1958)
DOCTOR'S DILEMMA, THE (1958)
CASE OF DR. LAURENT (1957)
ELENA AND HER MEN (1956)
MAIN STREET (1956)
LADY CHATTERLEY'S LOVER (1955)
SUNRISE (1955)
INNOCENTS IN PARIS (1953)
GREEN GLOVE, THE (1952)
PERFECTIONIST, THE (1951)
LA MARIE DU PORT (1950)
WAYS OF LOVE (1950)
LOVERS OF VERONA, THE (1949)
PASSION FOR LIFE (1949)
CROSSROADS OF PASSION (1947)
GATES OF THE NIGHT (1946)
CHILDREN OF PARADISE (1945)
RULES OF THE GAME (1939)
LA BETE HUMAINE (1938)
LA MARSEILLAISE (1938)
GRAND ILLUSION (1937)
DAY IN THE COUNTRY, A (1936

Joseph Kosma débute a Paris une intense activité de compositeur. Ses musiques font sa réputation, en particulier celles écrites en collaboration avec Jacques Prévert, qui représentent plus de 80 chansons. A la Libération, Agnes Capris, Yves Montand, Cora Vaucaire, les Freres Jacques, Mouloudji, Germaine Montero et Juliette Gréco contribuent a rendre ses chansons populaires. Les Feuilles mortes, Barbara, En sortant de l’école, les Enfants qui s'aiment, la Peche a la baleine et Inventaire portent la marque de Prévert et de Kosma, alors caractéristique de la chanson intellectuelle qui était répandue a Saint-Germain-des-Prés. Les poemes de J. Prévert n’ont jamais été aussi bien mis en valeur que par les musiques de Kosma, qui leur apportent rapidement une grande audience et une popularité mondiale. Les Feuilles mortes en reste l’un des plus brillants exemples. Ces chansons ont un accueil enthousiaste aussi bien dans les cercles intellectuels que par le public. Le grand talent de Kosma repose précisément dans sa maniere de mettre la mélodie ou le rythme au service du texte, sans imposer la présence du musicien. En 1956, il reçoit un Grand Prix du Disque pour la chanson Inventaire. Il participe aussi a la création du petit théâtre d’art La Rose Rouge sur le boulevard Saint Germain......[/quote]

[Brett Shaw]

LISZT Ferenc (1811, Doborján - 1886, Bayreuth) :

idézet:

---

A XIX. századi romantikus zenei élet legsokoldalúbb irányító egyénisége, a kor egyik szellemi vezére, minden idõk legnagyobb zongoramûvésze. Elõadómûvész, virtuóz zongorajátékos, író, igen mûvelt egyéniség. Kora legkiemelkedõbb zeneszerzõje, és mégis õ volt az, aki népszerûsítette, vezényelte kortársai mûveit. Új zenei forma megalkotásával gazdagította a zeneirodalmat, sokat tett hazájáért, Magyarországért. Törekvése az volt, hogy a kultúra kincseit, a természet szépségeit mûveibe építve visszajuttassa a hallgatókhoz. Olyan alkotó elme volt, aki a látottakból hallhatót teremtett. Mûveltségét a francia szellem is gazdagította.

Édesapja Liszt Ádám az Eszterházy-uradalom gazdatisztje volt, néhány évig játszott az udvari zenekarban is. Késõbb Doborjánban számtartóként élt családjával. Liszt csodagyerek volt, apja korán felfigyelt fia rendkívüli zenei képességeire, maga kezdte zongorán tanítani. 9 éves korában lép elõször nyílvánosság elé. Néhány magyar fõúr - akiket játékával ámulatba ejt - ösztöndíj alapítványával Bécsben Czerny tanítványa lesz. 1823-ban Pesten egy díszhangversennyel búcsút vesz hazájától, édesapjával hangverseny körútra indul Angliába, majd Franciaországba, és végül Párizsban telepedik le. 16 éves korában, súlyos csapás éri, elveszíti apját, legfõbb támaszát. Mély depresszió lesz úrrá rajta, évekig a külvilágtól elzártan él.

Az 1830-as júliusi forradalom hozza vissza a 19 éves Lisztet az életbe. Magával ragadja a forradalom szele, legközelebbi barátja lesz Chopin és Berlioz. 1834-ben megismerkedik Marie d'Agoult grófnõvel, akihez szenvedélyes szerelem fûzi, s 10 éves együttélésükbõl 3 gyermek születik. Ez alatt az évtized alatt sokat hangversenyezik. Az 1838-as pesti árvíz-katasztrófa mélyen megrendíti, azonnal hazája segítségére siet. Bécsi hangversenyének jövedelmébõl huszonötezer forintot kûld Magyarországra, a 40-es években hazalátogat. 1842-ben végleg Weimarban telepszik le, 13 évig az udvar zenei vezetõje. Életmûvének java termése itt készül el, és harcol a fiatal és tehetséges zeneszerzõk érvényesüléséért. 1875-ben megalakul Budapesten a Zeneakadémia, melynek egyik alapítója és elsõ tanára volt, az intézmény ma is az õ nevét viseli.

Számtalan magyar tárgyú kompozíciója született, mint például a Hungária címû szimfónikus költeménye, amelyben a hõsi történelmi múltat örökíti meg. Magyar rapszódiáit a cigányzenekarok hangulata ihlette. A zongorára írt Magyar történelmi arcképek sorozatával a magyar nemzet nagyjait mutatja be. (Széchenyit, Eötvöst, Vörösmarty-t, stb.) Egyik legközismertebb alkotása Lamartine, francia költõ Les Préludes címû versének hatására komponált Les préludes címû szimfónikus költemény, mely az ember örök sorskérdésével foglalkozik. Az ember érzelmei, eszméi, kûzdelmei szólalnak meg a mûben, hol sejtelmesen, hol kirobbanó erõvel.

Tüdõgyulladásban halt meg. Mintegy 400 eredeti mûvének zöme virtuóz zongoramû, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. Legfõbb törekvése volt, hogy alkotásait megértsék. Sokan vitatják ma is, Liszt nemzetiségét. Vallomásai, levelezése és egyéb dokumentumok csalhatatlanul igazolják, hogy mindig magyarnak vallotta magát. Elkötelezett hazafi volt. [/quote]

[lameXpert]

Október 23.

idézet:

---

A Magyar Köztársaság (1989)

[/quote]

[lameXpert]

Október 24.

idézet:

---

Simon Zsuzsa (1910) színész, rendezõ

Árnyékod át nem lépheted Jókai Színház 1960 december 21
Rendezõ: Simon Zsuzsa
Díszlet: Rajkai György
Szereplõk: Ajtay Andor, Hacser Józsa, Dajka Margit, Szabó Gyula, Kovács Károly,
Inke László, Bánhidy László

".....A Petõfi Színház tagja voltam, Simon Zsuzsa volt az igazgatóm. Akik ismerték ot, tudhatják, nem turt ellentmondást. Amikor Görbe János, Visnyevszkij Optimista tragédiájának foszereploje hirtelen megbetegedett, igazgatónom rám parancsolt: neked kell átvenned a szerepet. Délután kettotol az eloadás kezdetéig megállás nélkül próbáltunk, bifláztam a szöveget, gondolkoztam a figura megformálásán. Az az igazság, hogy a szerep intellektuális alkat volt, ilyenformán sokkal inkább rám volt szabva, mint a parasztfigurák megformálásában verhetetlen Görbe Jánosra. Így hát nem csoda, hogy a sikeres beugrás után – mondjuk úgy, hogy nagyrészt hiba nélkül mondtam a szövegemet – végleg nálam hagyták a szerepet, Görbe sohasem vette vissza. Jutalmul Simon Zsuzsa megajándékozott a Trisztán foszerepével, ami nekem óriási szakmai, erkölcsi és közönségsikert jelentett....."


Nyom nélkül (82') színes játékfilm, 1981 Í: Fábry Péter, ...
... Dunai Károly, Bezerédi Zoltán, Gera Zoltán, Szacsvay László, Reviczky Gábor,
Töreky Zsuzsa, Sir Kati, Temessy Hédi, Simon Zsuzsa, Kézdy György ...

A 9-es kórterem (91') ff játékfilm, 1955 Í: Méray Tibor O: ...
... Sz: Molnár Tibor, Makláry Zoltán, Gábor Miklós, Darvas Iván, Ajtay Andor,
Krencsey Marianne, Sivó Mária, Zolnay Zsuzsa, Szemere Vera, Simon Zsuzsa. ...
[/quote]

[lameXpert]

Október 25.

idézet:

---

Polányi Károly (Bécs, 1886. okt. 25. - Toronto, Kanada, 1964. ápr. 23.): gazdaságtörténész, szociálfilozófus, társadalompolitikus.

A Galilei Kör elsõ elnöke (1908). Munkatársa a Szabadgondolat c. polgári radikális irányzatú folyóiratnak (1911 - 14), és szerk.-je 1918-ban. Tevékeny részt vett az 1918-as polgári demokratikus forradalomban. 1933-ban Angliába költözött és az oxfordi egy. meghívott elõadója lett. A II. világháború után Kanadában telepedett le, s a New York-i Columbia Egy. közgazdaságtudományi tanszékének külsõ elõadó professzora lett. Utolsó éveiben feleségével, Duczynska Ilonával angol nyelvû antológiát állított össze a modern m. irodalom alkotásaiból.

"A nagy átalakulás
Polányi Károly magyar származású gazdaságtörténész alighanem legfontosabb írása az eloször 1944-ben megjelent A nagy átalakulás a közgazdaságtan egyik alapmuve. Még mindig roppant idoszeru, mind a mai napig gyakran hivatkoznak rá a nemzetközi szakirodalomban. (Magyarul 53 éves késéssel, kis példányszámban, magánkiadásban látott napvilágot: Mészáros Gábor kiadása, 1997, 380 oldal. Polányi Károly néhány további muve magyarul: Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet. Gondolat, 1976; Fasizmus, demokrácia, ipari társadalom. Gondolat, 1986.)

Fo témája a piacgazdaság kialakulásának nyomon követése, illetve a piacgazdaság kritikája. (A piacgazdaság olyan gazdaság, amelyet - ideális esetben - kizárólag a piaci árak irányítanak, azaz önszabályozó, nem áll társadalmi ellenorzés alatt.) A szerzo meggyozoen bizonyítja, hogy noha a piac intézményét már a kései kokorszaktól kezdve jól ismerték, a XIX. századig mellékes volt a szerepe az emberi társadalmak gazdasági életében; a cserébol szerzett nyereségnek és haszonnak nem volt központi jelentosége. A társadalom ellenorzést gyakorolt a gazdaság felett, utóbbi nem uralkodhatott el az elobbin.

A nagy átalakulás, a piacgazdaság kialakulása a XIX. század elso felében következett be: az ipari forradalom és a fosszilis tüzeloanyagok (eleinte a koszén) meghatározó energiahordozóvá válása nyomán született meg Angliában, és innen indult világhódító útjára. Amint bonyolult gépekkel és felszerelésekkel kezdtek el termelni egy kereskedoi társadalomban, szinte szükségszeruen ki kellett alakulnia az önszabályozó piaci rendszer eszméjének: mivel a bonyolult gépek drágák, csak akkor fizetodnek ki, ha nagy mennyiségu terméket állítanak elo velük, így csakis akkor muködtethetok veszteség nélkül, ha biztosítva van a javak értékesítése, illetve a gépek táplálásához szükséges elsodleges javak - például a természeti források - jelenléte. E rendszer muködéséhez a természetet és az embert (fiktív) árucikké kellett változtatni, azaz alá kellett rendelni a piaci mechanizmusnak, ami súlyos következményekkel járt mindkettore nézve: a természet pusztítása felgyorsult, a társadalom pedig katasztrofális gyorsasággal szervezodött át. Az emberek egyik legfontosabb cselekvési indítékává egyre inkább a nyereségérdekeltség vált. A gazdaság kikerült a társadalom ellenorzése alól: a javak termelésének és elosztásának rendjét egyre inkább a piac önszabályozó mechanizmusaira bízták.

A piacgazdaság az 1910-es évek közepéig virágzott, ám a két világháború és a gazdasági világválság nagymértékben visszavetette lendületét. Nem csoda hát, hogy Polányi Károly már-már temette a piacgazdaságot, hiszen még nemigen sejthette, hogy a második világháború után új erore kap, és napjainkban még inkább prosperálni fog, mint korábbi fénykorában. A piaci rendszer fo mozgatórugója a nyereségszerzés, és mivel ez csak a befektetési lehetoségek növelése mellett valósítható meg, a gazdaság folyamatos növekedésre van kényszerítve, aminek szörnyu természeti és társadalmi következményei (az erdok hihetetlen ütemu irtásától kezdve a harmadik világ gyerekmunkásaiig) közismertek. Ez teszi Polányi Károly könyvét napjainkban is kínosan aktuálissá."[/quote]

[lameXpert]

Október 26.

idézet:

---

Fedák Sári (Beregszász, 1879. okt.26. - Bp. 1955. máj.25.) : színésznõ.



Rákosi Szidi színésziskoláját végezte, 1900-ban lépett színpadra a Magyar Színházban. Egy évadot töltött már Pozsonyban, amikor 1900-ban a Népszínház szerzõdtette. Kacsóh Pongrác: János vitéz címû daljátékának Kukorica Jancsi szerepe alapozta meg sikerét, s vált a fõvárosi színházi élet elsõ számú primadonnájává.

Játszott többek között a Népszínházban, a Király Színházban, valamint a Vígszínházban. A tanácsköztársaság idején a forradalmi eszmék népszerûsítõje volt, ezért 1920-1921-ben csak Bécsben játszhatott. Aztán az 1920-as években többször, majd 1934-ben saját társulattal vendégszerepelt az Egyesült Államok magyarlakta városaiban. Fedák Sári 1922 és 1925 között Molnár Ferenc író felesége volt.

1944-ben a háború folytatására buzdító bécsi Donausender rádió aktív munkatársa volt. Tevékenységéért a magyarországi népbíróság egy év börtönbüntetésre ítélte. Büntetésének letöltése után Nyáregyházán élt teljes visszavonultságban.

[i].....Hogy kibõl lett díva, Gajdó Tamás szerint fõleg belsõ értékek, az erõs akarat, az elszántság, a küzdés, a szorgalom, s a teljes egyéniség határozta meg. Jászai Mari volt az Erõs, aki a magánéletben is valódi tragikaként viselkedett, Fedák pedig akár az ultiban, az életben is a lehengerlõ, a Maximális. Gajdó ismeretei szerint már egy 1920-as darabban, Szép Ernõ Patika címû mûvének színpadi változatában szerepelt a kártyás jelenetben a

Kontra, rekontra, szubkontra, Fedák Sári

kifejezés, bár az eredeti sor másképp hangzott: a terc, kassza, tuletroá, ultimó és uhu után következett a mindent ütõ Fedáksári. Fedák lovakat hajtott, közlekedési balesetet okozott, felborult kocsijával, elgázolta a libákat, az ájultságból felrázó sósborszeszt reklámozta, s tele volt vele a korabeli sajtó...... [/quote]

[lameXpert]

Október 27.

idézet:

---

Kazinczy Ferenc (1759-1831)



"Már kisiskolás korában, latin és német nyelvtanulás közben megpróbálja olvasmányait magyar nyelvre fordítani. Tizenhat éves sincs, amikor kezébe kerül Bessenyei legelsõ, még németül írt kisregénye. Eredeti címe: Der Amerikaner. Felvilágosodott szellemû, szatirikus hangvételû történet és elmélkedés vallásról, erkölcsrõl, szokásokról Voltaire modorában. Kazinczyt elragadja ez a világos, ésszerû valóságlátás. Magyarra fordítja a kisregényt ilyen hosszú címmel: Az amerikai Podoc és Kazimir keresztyén vallásra való megtérése."

[/quote]

[lameXpert]

Október 28.

idézet:

---

Petényi Géza





(Bp., 1889. okt. 28. - Bp., 1965. szept. 4.): gyermekgyógyász, egyetemi tanár, az MTA tagja

".......1963-ban kapott Nobel-díjat. Talán az ezt követô évben beszélgettem róla Petényi Gézával a belsô klinikakertben egy egyetemi ünnepségen. Az ünnepi beszédre nemigen figyeltünk, mint mondám, társalogtunk. Petényi Géza az ország egyik legkiválóbb gyermekgyógyásza volt, a 2. sz. Gyermekklinika igazgató professzora. Kiderült, hogy egy idôben ô volt a Wigner család háziorvosa, így azután sokmindent tudott a családról.

Wigner papa egy újpesti bôrgyár igazgatója volt. Barátai ügyes üzletembernek tartották, akinek a kezében minden arannyá válik. Más szavakkal: szerencsés ember az üzleti életben, de szerencsétlen a gyerekeivel. Jenô fiából valami éhenkórász lett, fizikával foglalkozik. A lánya is szerencsétlen, ugyancsak egy éhenkórászhoz ment feleségül. A leány férje: P. A. M. Dirac (1902–1984), akit, azt hiszem, nem kell e körben bemutatnom, 1933-ban Schrödingerrel együtt kapott Nobel-díjat.

A 60-as évek közepe táján egy nemzetközi lumineszcencia-kongresszus zajlott le hazánkban, amin részt vett F. Seitz, az Egyesült Államok akadémiájának akkori elnöke. Erdey-Grúz Tibornak illett volna fogadnia ôt, de akkor a vietnami háborúskodás miatt "haragudtunk" az Államokra, így én bízattam meg, hogy foglalkozzam Seitzcel.

Szívesen voltam vele, szakmailag sem álltunk távol egymástól, a színcentrumok problematikája ui. összehozott bennünket. Meglátogatta intézetünket, majd meghívtam ebédre a Gellértbe. Kiderült, hogy családja, pontosabban nagyapja, Stuttgartból került az Államokba, így azután elég jól tudott németül is, ami számomra megkönnyítette a társalgást. Egyszer csak a tárcájából elôvett egy cédulát és elém tette, mondván, hogy ô nem tudja kimondani a cédulára írt utcanevet. Nagyboldogasszony útja 1. szerepelt a papíron. Kérte, hogy vezessem oda. Egy idôben ui. ebben a házban laktak Wignerék és ô, mármint Seitz, nagyon tiszteli Wignert, a mesterének tekinti. Le akarja fényképezni a házat, és ha hazamegy, a fényképpel szeretné meglepni Wignert. A Gellértbôl gyalog elsétáltunk a Nagyboldogasszony útjáig, régi és mai nevén a Ménesi útig, és Seitz elkészítette a felvételt. "[/quote]

[Brett Shaw]

1955-ben, azaz 48 éve megszületett Bill Gates, a Microsoft elnöke, a világ egyik leggazdagabb embere.

[byr]

idézet:

---

Ezt írta lameXpert:
Október 23.
A Magyar Köztársaság
[/quote]

És ÉN

Üdv: byr

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta byr:


És ÉN

Üdv: byr[/quote]

Hát nem vagy egy ma született.....

[lameXpert]

idézet:

---

Steindl Imre (1839-1902)

Pesten született. Tanulmányait a budai mûegyetemen 1859-ben fejezte be, majd a bécsi képzõmûvészeti akadémián folytatta. 1869-tõl a mûegyetem tanára, az Építészettörténeti és Mûemléki Tanszék vezetõje.



"Készen áll a Duna partján nagy mûve, az õ kõbe vésett gondolata, hirdetve megalkotója szellemét, de a mester nem élvezheti dicsõsége melegét, nemzete elismerését. Valami tragikus elem van abban, hogy akkor költözött el az élõk sorából, midõn legnagyobb mestermûve készen áll."[/quote]

[lameXpert]

Október 30.

idézet:

---

Ránki György (1907-1992)




Ránki György - Hubay Miklós, Vas István, Sándor Angyal, Zsolt Bende, Margit László ...

Egy szerelem 3 éjszakája / Three Nights
--------------------------------------------------------------------------------

1. Ballada és ellenballada az ifjúságról
2. Egy kalandor ars poeticája
3. "Csak te vagy" Gázel-dal
4. Ballada a halhatatlanságról
5. A bíróné dala
6. Dal a napsugárról
7. Itália
8. Planta-dal
9. Hangaszál
10. Vita a humanizmusról
11. Dal a huségrôl
12. Dal az etikettrôl
13. Búcsú Budapesttôl
14. Három királyok
15. Epilógus

Film: Országalma (1998)

Álmodó ifjúság (1974)

A Pendragon legenda (1974)

Utazás a koponyám körül (1970)

Bánk bán (1968)

Egy szerelem három éjszakája (1967)

És akkor a pasas... (1966)

Ha egyszer 20 év múlva... (1964)

Hattyúdal (1963)

Amíg holnap lesz (1962)

Zápor (1960)

Dúvad (1959)

Édes Anna (1958)

Bolond április (1957)

Körhinta (1956)

Ütközet békében (1951)

Az Aranyember (1936)

Az új földesúr (1935) [/quote]

[lameXpert]

Október 31.

idézet:

---

Galsai Pongrác Pécs, 1927. okt. 31. – Bp., 1988. ápr. 22): író, publicista



"....A hetvenes években Galsai rendszeresen írt új magyar filmekrõl az Élet és Irodalomban. Maró gúnnyal, kíméletlenül pellengérezte ki gyengeségeiket. Mígnem egyszer a Csínom Palkó címû, a Rákóczi-szabadságharc idején játszódó új film került a mozikba. Pongrác mester azzal kezdte nagyjából három gépelt oldalnyi írását, hogy igaza van a szerkesztõnek és sok-sok olvasójának. Belátja, tarthatatlan, hogy õ mindig csak rosszat mond az új magyar filmekrõl. Ez így tényleg nem mehet tovább. Vannak, persze, hogy vannak hibák, de ezek mellett igenis mindenben van valami jó is, dicsérhetõ is, miért ne erre összpontosítaná hát a figyelmét? Ezt taglalta hosszan és komolyan írása utolsó, nagyon rövid bekezdéséig, amely valahogy így szólt: Ami pedig a Csínom Palkó címû új magyar filmet illeti: a sarkantyúk fényesek.

Elmondta a véleményét, anélkül, hogy egy rossz szót szólt volna. Talán a mai olvasók is megértenék a mai kommentárok szerzõinek mondandóját, ha azok jól választanák meg dicséreteiket....."[/quote]

[lameXpert]

November 01.

idézet:

---

Teleki Sámuel 1845



A felfedezõ utazó 1845. november 1.-én született Sáromberkén (Maros-Torda megye).
A neves erdélyi Teleki család református ágának leszármazottja. Elõdei közül számos jelentõs tudós és államférfi tette megbecsülté a család nevét. Apja gróf Teleki Sámuel erdélyi földbirtokos. Az anyakönyvben és minden hivatalos okmányban keresztneve Sámuelként szerepel, családi körben és az ismerõsök általában Samunak hívták.



Az expedíció összeállítása és felkészítése Zanzibárban történt, innen indultak 1887. jan. 23-án Kenya partjai felé. Mintegy 300 teherhordóval febr. 4-én kezdték meg a kb. másfél éves kutatóutat. Ennek legfontosabb eredményei:

A kb. 3000 kilométeres, jórészt ismeretlen tájakon áthaladó útszakasz térképezése,
A Rudolf- és a Stefánia-tó, valamint a róla elnevezett Teleki-vulkán felfedezése,
A Kilimandzsáró és a Kenya-hegy 5310 m, ill., 4680 m magasságú (minden addigi kísérletet meghaladó) megmászása,
A Kenya-hegységben egy glaciális völgy és tengerszem felfedezése,
Hiteles híradás eddig ismeretlen vagy alig ismert népcsoportokról,
Nemcsak a hazai, hanem az egyetemes fotótörténet szempontjából is páratlan értékû fotódokumentáció készítése (az elsõ eset, hogy egy karavános expedíció útját végigfényképezik),
Tekintélyes tárgyi etnográfiai anyag gyûjtése, amely a Néprajzi Múzeum afrikai gyûjteményének alapját képezi,
Számos tanulmányterület számára hasznosítható megfigyelések,
Az expedíció élelmezését is szolgáló vadászatok nyomán egyedülálló állatbõr- és trófeagyûjtemény,
A két tó és a Teleki-vulkán felfedezése kiindulásul szolgált a kelet-afrikai árok-rendszer kialakulását megmagyarázó, új fejlõdéstörténeti elméletnek. [/quote]

[lameXpert]

November 02.

idézet:

---

IgnotusVeigelsberg Hugó (1869-1949)



Nem sokkal Reviczky halála után, a kilencvenes évek elején szinte egyszerre három fiatal költõ jelenik meg a magyar irodalom porondján, mintegy szerves folytatásaként mindannak, amit a fiatalon meghalt példakép kezdeményezett: szabadulást a provincializmustól, öntudatos magyar városiasságot, kapcsolódást a korszerû világirodalomhoz. Ez az irodalomtörténeti pillanat az Ady fellépése elõtti másfél évtized, és ekkor úgy tetszik, hogy ez a három fiatal költõ jelenti a modern magyar költészetet. Az egyiket Makai Emilnek hívták, fiatalon fog meghalni, élete és életmûve töredék. A másik Heltai Jenõ, késõbb a színpadok, kabarék, könnyed regények divatos hõse, aki hosszú életével és gazdag életmûvével összeköti Reviczky korát a miénkkel. A harmadik Ignotus, akirõl irodalmi megjelenésekor nem tudják, hogy kicsoda. Ignotus latinul ismeretlent jelent. Janus Pannonius óta elõször történt meg, hogy egy magyar költõ eredeti neve helyett latin nevet válasszon magának...........[/quote]

[lameXpert]

November 03.

idézet:

---

Vértes László (Bp., 1914. nov. 3. - Bp., 1968. aug. 20.): õsrégész, a történelemtudományok doktora


"...A Tatabánya-alsó feletti Farkas-völgyben fekvõ Vértes László-barlang azok közé tartozik, amelyeket a teljes ismeretlenségbõl bontottak ki a kutatók az elmúlt évek kitartó munkájával. A Tatabányai Bányász barlangkutatói már régóta nyilvántartották az ún. 11. sz. víznyelõt, mint olyant, amelyben érdemes barlang után kutatni. Elõször 1969 májusában látott munkához a frissen megalakult csoport, s a Szénbányák anyagi támogatásával kibontották a nyelõ felsõ szakaszát. Az agyagba ágyazott kõtömbök között nem sikerült elérniük a barlangjáratot, ezért a munkát ideiglenesen befejezték. A kutatás folytatását egy év múlva szerencsés véletlennek köszönhették. 1970. május 16-án a csoport két tagja zuhogó esõben a 11. sz. víznyelõ környékén tartózkodott, és a keskeny völgyben lefolyó vizet terelõgát segítségével a víznyelõbe vezette. A nagy mennyiségû lezúduló víz láthatóvá tette a vízvezetõ járat folytatását. Egy hónappal késõbb, június 27-én, a felszíntõl számított öt méter mélységben sikerült továbbhaladniuk szinte komolyabb akadály nélkül, és lejutottak a majdnem száz méter mélyen található utolsó terem alját elzáró agyagdugóig. A tatabányai Vértes László csoport, a "Bányászok" utódja, az 1970-es években megpróbálta átbontani a végponti szifont, de ez nem sikerült. Jelenleg a barlang 123 m hosszú és 55,6 m mély. ...."

".........Vértesszõlõsön az emberré válás megismerése szempontjából egyetemes jelentõségû régészeti leleteket tártak föl. Pécsi Márton itt fedezte föl Európa egyik legrégibb elõemberének a telephelyét 1962-ben, majd Vértes László ásatásai során 1965 nyarán napvilágra került egy körülbelül 350 ezer éves õsember nyakszirtcsontja és két gyermekfog. A Samunak elkeresztelt elõember, a Homo erectus seu sapiens Paleohungaricus átmenetet képez a még csak fölegyenesedõ és a már értelmes õsember között. A múzeumban Samu lábnyoma, csont-, kvarcit- és kovakavics eszközei, tûzhelye, valamint egy kardfogú tigris szemfogai és néhány õsnövényfaj látható.



Vértes László 1962-tõl 1968-ig öt ásatási ciklusban tárta fel a kiállítóhelyen jelenleg is látható lelõhelyeket. A szaktudomány véleménye szerint "Vértesszõlõs jelentõsége alapvetõ az ember származását illetõen. Mind régészeti, mind embertani, mind jégkor-földtani szempontból egyedülálló."........" [/quote]