[Ariadne]

SZERINTEM a nagykertõl 3 évvel kapták, és rosszul copy/paste-elték a számlára.  Ki ne add a kezedbõl! (Legjobb lefénymásolni.) 

[pet]

Le van fénymásolva!

Csak az a gond, hogy belegondolni is rossz mi lenne két év mulva ha netalántán elszállna az alaplap.

Üdv.

[Cilinder]

Idézet: pet - Dátum: 2005. dec. 13., kedd - 17:30

Le van fénymásolva!

Csak az a gond, hogy belegondolni is rossz mi lenne két év mulva ha netalántán elszállna az alaplap.

Üdv.

Ha három év rá a garancia akkor sem jársz jobban. 

[Joooe]

Érdemes lenne dobni egy mailt as Asusnak, hogy a cég kevesebb garanciát vállal, ezáltal rontja a hírnevüket, és hátrányba hozzak õket a versenytársakkal szemben.
Az ASUS 3 év garit vállal ha jól tudom minden alaplapjára, pedig erre semmi nem kötelezi, nyilván a vásárlókért folytatott harcban.

Esetleg meg kéne kérdezni a helyi fogyvéd. felügyelõségetet, tudnak-e valamit kezdeni az üzlettel, ha nem hajlandók szabályos jótállási jegyet kiadni.

[Cilinder]

Idézet: pet - Dátum: 2005. dec. 13., kedd - 16:52

Na akkor lássuk a medvét:

Ez enyhén félrevezetö!

Bocsi de csak a mobillal tudtam lefényképezni.


Üdv.

Gyakorlati tanács: ha legközelebb ilyen jótállási jegyet kapsz és ezt még a boltban észreveszed (elmondásod szerint rá is kérdeztél, hogy melyik adat a jó), akkor a rossz adatot húzasd át az eladóval és írattasd alá vele, hogy javítva.
Innentõl kezdve nem tudják azt mondani, hogy a rövidebb jótállási idõ érvényes, mert az aláírásukkal igazolták a három évet.

Ha visszamész hozzájuk, esetleg ezt megpróbálhatod elintézni, azzal, hogy csak otthon vetted észre ezt az ellentmondást.

[Ariadne]

De jó ötlet! Mivel rajta van 12 hónap és 3 év is, õk aláírták, ezért a fogyasztó számára kedvezõbb érvényes.

Na ebben most egyetértünk végre, Cilinder! 

[Cilinder]

Idézet: Ariadne - Dátum: 2005. dec. 13., kedd - 18:11

De jó ötlet! Mivel rajta van 12 hónap és 3 év is, õk aláírták, ezért a fogyasztó számára kedvezõbb érvényes.

Na ebben most egyetértünk végre, Cilinder! 

Látod, hogy nem vagyok én rossz ember. 

[Ariadne]

OFF: Eddig sem veled volt gondom, csak egyszerûen eltérnek a nézeteink. És nem ez megy  , hanem kulturáltan vitázunk - de szólj, ha nem így érzed! 

szerk: még jobb ötlet: kis (nagy) jóindulattal akár 3 év és 12 hónapnak is láthatjuk... 

Szerkesztette: Ariadne 2005. 12. 13. 18:39 -kor

[Inquisitor]

Idézet: Ariadne - Dátum: 2005. dec. 13., kedd - 16:55

... mert nem akarnak birkózni a nagykerrel, aki (mint ezt több kisker is kifejtette már) mocsok módon hajlamos a jótállás kezdetét attól az idõtõl számítani, amikor átadja a cuccot a kiskernek.

Tudomásom szerint a gyártó által adott garancia az a teljes (bolti) garancia +6 hónap. Tehát egy 3 éves cuccra 42 hónap gari van, egy 1 évesre 18 hónap, stb. Más tészta ha a párás tengeren az alaplapot vagy VGA-t mondjuk 4 hónap alatt hajózzák be Hollandiába, és örülsz ha nem esik szét a rozsdától meg a sótól.

/ON:
Nem tudom hányan árulnak itthon Asus-t összesen (5-6 nagyker?), de vagy 2 van köztük legalább, aki nem 3 év garivál árulja. 1x rákérdeztem valakinél, hogy ez hogy lehet, és akkor (évekkel ezelött) azt állították, hogy az adott nagyker ólcsobban meg tudja venni 1 év garival az Asus-tól. Hogy igaz e? Passz.

Szerkesztette: Inquisitor 2005. 12. 13. 18:45 -kor

[pet]

Köszi a sok jó tanácsot, de azért lehet, hogy irok a központi bf-nek. Hátha rákoppintanak a vidéki kis f. partnerükre. Többet ugysem vásárolok náluk és már pár embert is lebeszéltem.

Jó lenne, ha felfognák: A rossz hir 100x gyorsabban terjed mint a jó

Üdv.

[Cilinder]

Idézet: Ariadne - Dátum: 2005. dec. 13., kedd - 18:36

OFF: Eddig sem veled volt gondom, csak egyszerûen eltérnek a nézeteink. És nem ez megy  , hanem kulturáltan vitázunk - de szólj, ha nem így érzed! 

szerk: még jobb ötlet: kis (nagy) jóindulattal akár 3 év és 12 hónapnak is láthatjuk... 

Nem érzem így, csak hogy én (sajnos vagy szerencsére) áltam már mindhárom oldalon (talán pont ezért is vagyok egyre jobban elkeseredve), ezért szeretném, ha mindhárom oldal megfelelõen szerepelne itt a fórum hasábjain.

Szerkesztette: Cilinder 2005. 12. 13. 19:14 -kor

[Raynes]

Idézet

151/2003. Korm. rendelet:
"1. § (4) Ha a GYÁRTÓ a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezõbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megilletõ JOGOK a fogyasztói szerzõdés teljesítésének idõpontjában átszállNAK a fogyasztóra."

N0zer0:
"Ez nem azt jelenti, hogy ketelezõ a forgalmazónak továbbadni a többletgarit. Ez azt jelenti, hogy 1 év után a fogyasztó (mert még van x év gariidõ) saját maga elmehet a gyártóhóz verni a cicit és nem hivatkozhat arra a gyártó, hogy õ csak a forgalmazóval áll szerzõdéses viszonyban."

Ariadne:
"De, arra hivatkozhat! Pont ez a lényeg, hogy mivel nem kötött szerzõdést a szerencsétlen fogyasztó, csak és kizárólag a kiskerrel, ezért közvetlenül a fogyasztó felé a kisker felel, aztán ún. visszkereseti igénnyel léphet fel a nagykerrel szemben. Ez nem vita tárgya, tény."

Javítom magam: nem elmeHET, hanem csak neki van joga elmenni.

Ariadne! Ebben az egyben úgy látszik nem tudunk közös nevezõre jutni. Még most sem tudom kizárni, hogy nincs igazad, de ez az érvelés nem elég. Az a baj, hogy személyekre hivatkozol (ez elégtelen) és a 151/2003. Korm. rendeletre (ez pedig mást mond). Áss elõ valami más forrást is. Bármit, amire bíróság elõtt is hivatkoznál. Mondjuk én örülnék a legjobban, ha nálad lenne a pont, mert ez nekünk fogyasztóknak baromira kedvezne.

A következõ sorokkal nem a remény(hala)t akarom megölni vagy te hiteledet csorbítani, csak ismertetni egy másik gondolatmenetet. Legalább aki belefog ilyenbe, látja, hogy vannak buktatói.

Namármost...tegyük fel, hogy úgy van, ahogy írod. Ez egy olyan hátrányos és kógens rendelkezés a kereskedõre nézve, amelynek szabályozva kellene lennie kifejezetten, vagy egy másik kógens szabályból levezethetõnek kéne lennie. A fogyasztóvédelem közjog, ez megszabja az értelmezési módszereket. A 151/2003. Korm. rendelet 1.§ (4) kimondja, hogy az érvényesítési jogok a "átszállnak a fogyasztóra". Ez egyértelmû és kifejezett: "átszállnak", nincs mese, érvényesítésük a forgalmazónál megszûnik. Érvényesítésre CSAK a fogyasztó jogosult, ez nem laza "fogyasztó is megteheti" rendelkezés (nyelvtani értelmezés). Szabad fantáziafordításban: a többletkedvezõség biztosításának kötelezettsége nem terhelik a forgalmazót, futkosson ezután a fogyasztó, ekkora kényelme ne legyen. Magyarul ez a szabály a a fogyasztó túlvédelme miatt fogalmazódott meg (Jogszabály célja szerinti értelmezés). Képzeld el, ha kereskedõ vagy, és valamire 10 év gyártói gari van (mondjuk nem PC). Az egy évet te biztosítod, de ha az 10. év utolsó napján bukik ki a termék hibája, akkor 9 év távlatából (ami irreális) még mindig az intézési teher ül a nyakadon. Tehát közjogilag a többletgarancia nem adódik át. Persze akkor, ha a többletgart csakis a gyártó vállalja.
Ez a rendelkezés világos, és két értelmezési módszerrel is alátámasztható. A "max" 1 év a rendelet egészét áthatja.

Most jön a magánjogi oldal. Vásárlással a vagyoni viszonyok átrendezõdnek, a vásárló terméket kap, de vételárat fizet. Beüt a hiba az 5 év-garos terméknél, a 4. évben, ami túlvan a kötelezõ 1 éven, még a 2 év kellékszavatosságon is. A 151/2003. Korm. rendelet 1.§ (4)-hez fûzött értelmezés alapján a kereskedõ a fogyasztót elhajthatja. Ekkor a fogyasztó bõg. Bánatában elmegy a gyártóhoz, ahol pedig azért hajtják el, mert nem áll a nagy gyártó szerzõdéses viszonyban a mikroszkopikus kis fogyasztóval, csak a kereskedõvel.
Erre a fogyasztó agya elborul... Van egy hibás cucca (ez ér y Ft-ot, ez lehet 0 is) és õ egy esethez (kedvezõbb garancia-feltételekhez) igazodó hibátlan cuccért otthagyott x Ft-ot. A kettõ különbözete (x-y Ft) nála vagyonban beállott csökkenésként jelentkezik, kárként. Megpróbálja a gyártót perelni kártérítésért, ami szerzõdéses kapcsolat nélkül is mûködik (szerzõdésen kívüli felelõsség) de nehéz, fõleg ha a gyártó külföldi és hazánkban nincs képviselete. Ezért feltesszük, hogy válassza a könnyebb utat... mivel nem képes leverni a gyártón (akivel soha nem is volt szerzõdéses kapcsolata) ezért dühében a kereskedõt perli kártérítésként, azon az alapon, hogy a kárt valakinek meg kell fizetni, csak a kereskedõ marad (a volt szerzõdéses kapcsolat miatt). Ez a fogyasztói stratégia már a felróhatóság hiányában megbukhat, mert a kereskedõ a korm. rend. betartásával (megadta az egy évet) úgy járt el, ahogy az "adott helyzetben általában elvárható". A bíróság ezért még most is dönthet úgy, hogy szerzõdéses kívüli felelõsség alapján perelje szépen a fogyasztó újra gyártót. Ha pedig véletlenül a bíróság mégis "benézi" az ügyet, akkor sem azt mondjuk rá, hogy a kereskedõ a többletgart továbbadta, hanem hogy utólag áll helyt más személy kötelezettségéért (eléggé kétséges módon ráadásul).

Tehát a "továbbadási kötelezettség" megbukik magánjogi oldalon is:
- a gyártó kártérítésért való, szerzõdésen kívüli felelõssége miatt (ilyen mindenhol létezik)
- és a fogyasztó-kereskedõ között létrejött szerzõdés hatályának korlátja miatt. Ez a szerzõdéses kapcsolat nem marad végtelen. A szokványos szerzõdés úgy szokott PC-knél kinézni, hogy

Szerzõdés: "ASUS alaplap 3 év garancia 39.000 Ft (ez csak hasraütéses példa)
12 hónap jótállás" + Jótállási jegy, benne virít a 151/2003-as korm. rend. és világosan látszik, hogy a kereskedõ 1 évet ad, a maradék 2 év önállóan, a gyártónál érvényesíthetõ.

A kötelezõ 1 év lejártával a szerzõdéses kapcsolat hibátlan teljesítéssel végképp megszûnik, az hibássá már a szerzõdés szerint nem válhat.
Lehet vitatkozni, hogy a "gyártónál érvényesíthetõ" mozzanat a gyártóval való szerzõdéses kapcsolatot jelent e fogyasztó felé (kereskedõ ezirányú megbízása miatt vagy felek ráutaló magatartása miatt) vagy csak szerzõdésen kívüli kapcsolatot.
A lényegen nem változtat, nem adódik át a többletjótállás. Azt a "töbletgar" vállalójánál kell érvényesíteni, ha ez a gyártó.

Ha azonban a kereskedõ kifejezetten maga is vállalta a többletgart (pl. 3 évet), akkor nem vonatkozik rá az idézett hely. Ekkor önkéntesen a dolog, és ha 1 éven túl üt be a hiba, akkor a kereskedõ továbbra is maga intézi a gart, de utána a fogyasztó adta megbízás keretében érvényesíti a fogyasztóra átszállt jogokat (amelyek a fogyasztóra átszálltak a korm. rend. alapján). Esetleg történhet ez a gyártóval kötött szerzõdés vagy jogalap nélküli gazdagodás keretében. Nem véletlenül, hogy a "többletgar továbbadásáért", mint önkéntes és kockázatos gesztusért felárat szoktak felszámolni:
Pl. ASUS alaplap 3 év garancia, de a kereskedõ csak a kötelezõ 1 évet vállalja 39.000 Ft
Míg ASUS alaplap 3 év garancia, de a kereskedõ mindhárom évet maga is vállalja    47.000 Ft
(hasraütéses, illusztratív példa szintjén)

Összefoglalva: nem vagyok meggyõzve, hogy tovább kéne adni. Ez ellen szól eddig
- 151/2003. Korm. rendelet 1.§ (4) nyelvtani értelmezése
- 151/2003. Korm. rendelet 1.§ (4) cél szerinti értelmezése
- gyártó felelõsségének fennállása szerzõdésen kívül okozott kárért
- a fogyasztó-kereskedõ között létrejött szerzõdés hatályának korlátossága
- az eddigi tömeges gyakorlat (többletgari kereskedõ felé való érvényesítési kényelemért felár van), bár ez az utolsó gyenge érv.

Egy vitapont marad nyitva:

Idézet

"Ptk. 248. § (2) A jótállás a kötelezettet a jótállási kötelezettséget keletkeztetõ szerzõdésben vagy jogszabályban, továbbá a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint terheli."

Ez sem ad azonban alapot a továbbadásra, a feltételek vagylagosak. A "szerzõdésben"-nél megállhatunk, a fentiek miatt, de a "jogszabályban"-nál is hasonló a helyzet.


PS:
Bocs a néholi pongyola megfogalmazásért ("többletgari", "dolog", stb.), próbáltam némileg közérthetõségre törekedni.
Nekem személy szerint nem akadt még gondom a Bluefish-el, még nem vettem ott semmit (így jött ki a lépés) a magas áraik miatt, de "jóhírük" eljutott fülembe, ezért a jövõben sem vásárolok náluk, ahogy a Mistral-nál sem. Ez a fejtegetés nem a Bluefish ellen/mellett van, hanem épp ebben a topikban zajlik a vita.

Szerkesztette: N0zer0 2005. 12. 19. 10:10 -kor

[Joooe]

Nem nekem szólt a fejtegetésed, ezért csak egy-két apróságot szeretnék felvetni

A ptk 248. § feltételei nem egészében vagylagosak a szerzõdés és a jogszabály között van vagy, de az sem kizáró vagy (lehet jogszabályi kötelezettség esetén is szerzõdésben kedvezõbbet vállalni)
Felhívnám a figyelmed, hogy a "továbbá" logikai jelentése "és"
(szerzõdés VAGY jogszabály) ÉS reklám

Az pedig, hogy a 151-es szerint a jogok átszállnak a fogyasztóra, nem mond semmit a jogok érvényesítésérõl és helyérõl. Ezért a fogyasztó továbbra is a vele szerzõdésben álló egyetlen féllel, a kereskedõvel tárgyalhat a vele kötött szerzõdés hibás teljesítésérõl, érvéynesítheti a garanciát(=jótállást). Gondolj bele, mi van a gyártónak csak Tahitin van telephelye, nem lehet  a jogszabály célja, hogy a vásárló ott érvényesítse a garanciát

Szerkesztette: Joooe 2005. 12. 19. 10:33 -kor

[Raynes]

De a sorrend is fontos, és ha a szerzõdésben eltérnek a reklámtól (ami még csak felhívás szerzõdési ajánlat megtételére), akkor továbbiakban a reklámtól e vonatkozásban való eltérés nem érdekes (felhívják a figyelmet a reklámtól való eltérésre). A reklámra akkor lehet hivatkozni "továbbá", ha az nyitott kérdést hagy (olyat, amit jogszabály, szerzõdés nem rendez).
Amúgy a helyes logikai szintaktika:
(szerzõdés ÉS/VAGY jogszabály) ÉS reklám.

Ezt tényleg rosszul írtam az elõbb, de a következmények helytállóak.

A többi érvedet említettem a hosszú fejtegetésben is, ezekre nem térek ki külön.

Jahh... és nem csak Ariadne kollégának szólt a fejtegetés (elsõsorban, de nem kizárólag neki), bárki reagálhat rá, ha értelmes, szakszerû és megalapozott érvei vannak. Ne felejtsük el, hogy a továbbadási lehetõséget én magam sem tudtam kizárni minden kétséget kizáróan. Addig a kérdés nincs eldöntve.

Szerkesztette: N0zer0 2005. 12. 19. 10:53 -kor

[Ariadne]

Most épp nincs hangulatom egyesével cáfolni az érveidet, azt talán késõbb megteszem  , most csak egy könyvet ajánlok, ha jogász vagy, talán meg tudod szerezni, bele tudsz nézni. HVG-Orac-os kiadás, címe: Új szavatossági és jótállási szabályok - Fogyasztóvédelmi jogharmonizáció a polgári jogban és a polgári eljárásjogban, négy jogász a szerzõje, ha kell, leírom a nevüket. Ebben részletesen elemzik és magyarázzák a jótállásra vonatkozó szabályokat csakúgy, mint a Ptk. jótállásra illetve szavatosságra vonatkozó szakaszait. Köztük az ominózius gyártó által vállalt önkéntes jótállás átszállásáról is. Engem meggyõztek...

Másrészt nem igazán szeretek fórumokon hosszas jogi fejtegetésekbe bocsátkozni, mert ez azért nem tarthat számot szélesebb réteg érdeklõdésére... Szvsz helye van ennek a fogyvédelmi fórumon, ahol jópárszor kifejezetten elméleti kérdéseken vitatkozunk jókat jogászok-nem jogászok közösen, de itt úgy érzem, nagyon off lenne.

[Ariadne]

Az elõbbi könyv szerint egyszerûen törvény alapján engedményezés történik e bekezdés alapján (151/2003-as, 1.§ (4)), vagyis a gyártó által többletkötelezettség vállalása esetén ha a kisker nem tesz eleget ennek a továbbadási kötelezettségnek, akkor e bekezdés miatt nem kell a szerencsétlen fogyasztónak elõször a forgalmazón külön követelni azt, hogy márpedig neki jár az a pl. 3 év gyártói jótállás, hanem elég erre a bekezdésre hivatkoznia, és már követelheti is érdemben a javítást/cserét/stb a forgalmazótól.

Az önként vállalt és a kötelezõ jótállás különbségeirõl pedig a fogyasztóvédelem képviselõje által eldöntött jó kis szaftos vitát folytattunk szintén a fogyvéd fórumon épp Joooe-val, ebbe nincs sok értelme még egyszer belemenni. Egyszerûen az a helyzet, hogy az 1 éven túl, illetve olyan terméknél, amire nincs kötelezõ, ha vállal a gyártó/forgalmazó jótállást, és csak annyit ír, hogy "3 év jótállás" vagy "garancia", akkor ez ugyanúgy javítás/csere/elállás lehetõségét biztosítja a fogyasztó számára kedvezõ bizonyítási teherrel, mint a kötelezõ jótállás, de persze a 151/2003-as nem él ilyenkor, csak Ptk megfelelõ részei és persze vállalható akár korlátozott jótállás is (pl. "szervizgarancia"), de ezt egyértelmûen fel kell tüntetni. És ugye figyelembe kell venni a szavatosság meglétét is.

szerk: N0zer0, kifelejtetted a "szintaktikánál", hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályokban kivétel nélkül ott van, hogy a fogyasztó hátrányára való eltérés semmis... Tehát itt 1. jsz (benne a reklámnak való megfelelés kötelezettsége) 2. szerz...

Szerkesztette: Ariadne 2005. 12. 19. 11:11 -kor

[Joooe]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2005. dec. 19., hétfõ - 11:49

(szerzõdés ÉS/VAGY jogszabály) ÉS reklám.

Azt hiszem ugyanezt írtam én is, ha jól értem a te jelölésed szerint az ÉS/VAGY jelenti a megengedõ VAGY-ot, nálam a matematikai logika szabályai szerint a VAGY alapból annak számított. Azt hiszem ebben akkor egyetértünk.

De ha te is elismered, hogy ÉS reklám, akkor fõleg nem értelek, ez elég egyértelmû, és reklám Ha jobban belegondolsz van is benne ráció, hogy reklámban nem lehet felelõtlen kijelentéseket tenni, majd azt egy szerzõdés 23. pontjával semmissé tenni.

Idézet

Korm. rendelet 1.§ (4) kimondja, hogy az érvényesítési jogok a "átszállnak a fogyasztóra"

Itt fontos tévedésben, vagy, az érvényesítés sehol nincs ott rendeletben. Ráadásul többletjog nem csak idõbeli lehet. Pl lehet egy többletjog, hogy azonnal cserélik, javítás, és egyéb cécó nélkül. Ha jól értem ebben az esetben a vevõ már vétel után egy héttel köteles lenne taiwanra utaztatni a cuccát, hogy cseréljék? Ez azért nem túl reális.
Ráadásul a jogait a kereskedõ sem közvetlen a gyártónál érvényesíti, hanem az õ szállítójánál.
A többletjog átszáll a fogyasztóra, de a jogérvényesítés úgyanúgy történik mint az alap jogainál. Ennek ellenkezõje sem konkrétan, sem elvként nincs benne a rendeletben. szvsz 

szerk: Ariadne hozzászólásait még nem láttam az elõbb

Szerkesztette: Joooe 2005. 12. 19. 11:20 -kor

[Ariadne]

Pedig ugyanazt írtuk, Joooe  , csak én még megtámogattam az egyik kedvenc segédkönyvemmel (tudom, úgy könnyû). Az engedményezéses dolog alapján is egyértelmû, hogy ugyanúgy a forgalmazón kell elverni a port, aztán majd sírjon õ a nagykernek meg a gyártónak.

Egyébként nem kételkedem a jogászságodban, N0zer0, ne érts félre!  Majd csak meggyõzzük itt egymást ennyien valahogy, hacsak ki nem moderálják az ide nem illõ vitánkat...

Szerkesztette: Ariadne 2005. 12. 19. 11:46 -kor

[Raynes]

Idézet: Ariadne - Dátum: 2005. dec. 19., hétfõ - 10:58

HVG-Orac-os kiadás, címe: Új szavatossági és jótállási szabályok - Fogyasztóvédelmi jogharmonizáció a polgári jogban és a polgári eljárásjogban, négy jogász a szerzõje, ha kell, leírom a nevüket.

Nalátod, pont ilyen forrásokra lennék kíváncsi. Asszem errõl van szó:

BÁRTFAI – BOZZAY – KERTÉSZ – WALLACHER : Új szavatossági és jótállási szabályok (Fogyasztóvédelmi jogharmonizáció a polgári jogban és a polgári eljárásjogban), Bp. 2004. HVG-ORAC Lap- és Könyvk. 302 (by Google  )

Egyébként csak formális a különbség
a
jogszabály ÉS szerzõdés ÉS reklám
és a
(szerzõdés ÉS/VAGY jogszabály) ÉS reklám
között.
Jó lenne nem ennél leragadni, mert a lényegen ez addig sem változtat, ez csak a legelsõ elírásomat helyesbíti, amit már megtettem azóta magam is a jogos kritika hatására.

[Ariadne]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2005. dec. 19., hétfõ - 12:45

BÁRTFAI – BOZZAY – KERTÉSZ – WALLACHER : Új szavatossági és jótállási szabályok (Fogyasztóvédelmi jogharmonizáció a polgári jogban és a polgári eljárásjogban), Bp. 2004. HVG-ORAC Lap- és Könyvk. 302 (by Google  )

Igen, ez az! (Bár bíróság elõtt úgyse hivatkozhatnék egy könyvre.  ) Van még egy másik is, majd elõásom. Én is csak akkor döbbentem rá, milyen tisztázatlan és nem teljesen egyértelmû kérdések vannak ezen a téren, amikor magam is belebotlottam a saját ilyen ügyembe. Azóta nincs megállás...  Ha érdekel, egy-két elvi jellegû kérdésrõl már nyomtunk nagy vitákat a fogyvédelmin, úgymint pixelhiba elfogadhatósága, önkéntes jótállás, hmmm, most épp nem jut eszembe több, de vannak még...

Szerkesztette: Ariadne 2005. 12. 19. 11:50 -kor