[ElvisTheKing]

Idézet: Emvy - Dátum: 2006. dec. 27., szerda - 19:55

En felidegesitem magam rajta.

Hát barátom, aki Ubuntu-t "nyomorít" T60-ason, hát ez az év vicce....és mondd, driverek is vannak hozzá, vagy most írod õket?   

[nutria]

Idézet

kultúrált és nem tripák/alpári stílusban, lásd fent

Kérnék egy elemzést, hogy mely része volt tirpák és alpári a hozzászólásomnak. Komolyan kérdezem.

[nutria]

Idézet: ElvisTheKing - Dátum: 2006. dec. 27., szerda - 23:58

Hát barátom, aki Ubuntu-t "nyomorít" T60-ason, hát ez az év vicce....és mondd, driverek is vannak hozzá, vagy most írod õket?   

Hát barátom, aki egy Class-H-t "nyomorít" csöves topikban, hát ez az év vicce....

[Emvy]

Idézet: ElvisTheKing - Dátum: 2006. dec. 28., csütörtök - 0:58

Hát barátom, aki Ubuntu-t "nyomorít" T60-ason, hát ez az év vicce....és mondd, driverek is vannak hozzá, vagy most írod õket?   

Hal'Istennek nem vagyunk baratok  Tudod, vannak rendszerek, amin a Windows mint olyan nem is fut (hallottal mar ilyenror?), es mivel nekem nem az az eletcelom, hogy Dosboxban nyolcvanas evek vegi jatekokat toljak naphosszat  :Ð , hanem hogy ezeket a PC-nel nemileg komolyabb rendszereket egyszeruen progamozhassam, celszeru egy Linux. Van persze Vistam is mellette (legalis RTM, nem tryout, na ezt hogy csinaltam?  )

Juteszembe, T60-on minden megy Linux alatt, out-of-the-box.

(Ja, es van fulem ahhoz, hogy ne egy tekkniksz zajdobozra ejakulaljak minden reggel.  :Ð Amikor meg ilyen szintu cuccaim voltak, orultem nekik, mert erre volt penzem. Mindig tudtam viszont, hogy mennyire gyengek. Me most is tudom a rendszer hibait, amikor csak a hangkartyam tobbet er, mint nyolc tekkniksz classzHA deespe szurround erosito).

Nah, eleg, csak tisztazni akartam a helyzetet (a helyzeted  )

Persze mindenhova kell egy bohoc, aki szerint mindenki hulye

MOD: reszemrol befejeztem az  -ot.

Szerkesztette: Emvy 2006. 12. 28. 11:53 -kor

[ElvisTheKing]

Hát igen, azóta már lecseréltem a régi H osztályút egy ugyancsak "best-buy" D osztályú bóvlira, autó ára még nem telik csak audióra, mint sokaknak.

Igen, nekem is van mindenféle soft-om és OSem, ívelten xarok a legalitásukra, nem vagyok "kockafejû loser kiscserkész", akinek a cég ad és örül neki, mondjuk, van benne igazság, nekem is adtak a laptopomra legalis softot a cégnél, lexartam ívelten, stb....a seggem is röhög soxor...

Lehet h szar a 90es évek végi Technics felhozatal, de volt néhány jó termékük is....

Hát ha nem is mindenki, de vannak tényleg hülyék, kár hogy magadra vetted...sajnálom....

Ennyi a részemrõl a válasz és az 

[didyman]

Fejeztzétek be kérlek. Elvis, rád nem szólok mégegyszer, vagy képes vagy személyeskedés és témarombolás nélkül fórumozni, vagy menj pihenõre! A többieknek  meg nem kell sem felvenni a kesztyût, sem gúnyt ûzni belõle, azért legyen már határ.

[DDL]

KT88 ULPP 40W


[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

[ Kattints ide a teljes méretû képhez ]

Üdv: DDL

[SFIJ]

DDL ez gyönyörû! Ja és BUÉK

[nagymesteriq]

Szerintem is! Bár a hangja jobban érdekelne;) BUÉK

[tamasflex]

Egy kezdo csoves kerdesei.

Uraim ,olvastam valahol, hogy ha a csoves erosito kimenotranszformatorat rovidrezarjuk az erosito nem szenved karosodast. Ez hogyan lehetseges? Milyen matematikai levezetessel lehetne ezt igazolni?
Tovabba , latom, hogy itt mindenki szimulacios programmal tervez, ez szep es gyors megoldas.
Viszont erdekelne, hogy egy kaszkod eloerosito (ECC83) fokozat erositeset hogyan lehetne kiszamolni csak ugy egyszeruen papiron mert az itt beszurt kapcsolasi rajzokon latom a kaszkod erosito alkalmazasat. Sot meg lattam olyant is amikor a dupla trioda anod/katodjai ossze vannak kotve (egy csovet alkotnak) es ugy alkalmazzak. Mi a lenyege a dolognak?
Lattam meg, hogy egyes eloerositok eseteben nem alkalmaznak a katodban kondenzatort.
Ez tudtommal csokkenti a cso erositeset. Katodkondival viszont a cso erositese megnovekszik es az atvitel a kondenzaror erteketol fugg. A kerdes az lenne, hogy az elobbi dolgokat hogyan lehetne levezetni matematika segitsegevel? Nem mindha nagyon nagy matekes lennek csak a szimulacios programok alkalmazasa butitja az embert es ezert keresem azokat az osszefuggeseket amelyek meghatarozzak egy egy emelet erositeset. 
A kimenotrafo kerdese erossen foglalkoztat. Van ket  vadi uj EL34 - es csovem meg ket ECC83 -am (orokseg a regi idokboll). Ezekbol szeretnek egy egyszeru "A" osztalyu sztereo erolkodot osszedobni. Ebben az esetben is kernem a segitsegeteket. A kimenotrafokkal vagyok fenakadva (es sok massal) mert nem tudom meghatarozni, hogy egy adott munkapontban milyen erteku lesz a primer impedancia erteke? Hogyan lehetne ezt is meghatarozni? A halozati trafoval meg elboldogulok de a kimeno az mar egy kicsit nehezebb eset.
Ossze vissza olvastam magam a netten de nem igazan ertettem a primer impedancia meghatarozasat a munkagorbe alapjan. Hol lehetne egy idevago szakkonyvet letolteni vagy esetleg kozulletek valaki szakszeruen megmagyarazna?
Elnezest kerek a sok kerdesert. Remelem, hogy szakszeru valaszokat kapok amelyeket a jovoben feltudok hasznalni.

[tamasflex]

Mi történt uraim?? Nincs egy "TITÁN" aki válaszolni tudna?
Kénytelen leszek más fórumban is kérdezõsködni hátha több szerencsével járok.
Ezt a fórumot választottam mert az olvasottak alapján úgy ítéltem, hogy felkészült szakik vannak itt.
Ne hagyjatok csalatkozni.
:confused: 

[DDL]

zzz

Szerkesztette: DDL 2007. 02. 06. 11:24 -kor

[- Mixa -]

Idézet: tamasflex - Dátum: 2007. febr. 3., szombat - 16:02

Egy kezdo csoves kerdesei.

Sot meg lattam olyant is amikor a dupla trioda anod/katodjai ossze vannak kotve (egy csovet alkotnak) es ugy alkalmazzak. Mi a lenyege a dolognak?

Anód katód összekötést szerintem fázisfordítás miatt, de ez csak tipp.

Nekem egy hibrid (csöves+IC) erõsítõ mozgatja a fantáziám. Így a gondolkodásom tisztásra tereléséhez DDL-t kérdezném. 

Adott egy 6922-es elektroncsõ 100V körüli anódfeszültséggel, valamint egy ECC86 12V-os alacsony feszültségû elektron rezgetõ. Lényegében a kérdésem az, hogy mivel lehetne összehozni egy pl. LM1875T IC-vel? Láttam már neten egy két kapcsolást 6922-vel amolyan 24V-os kapcsolásban, ezért és az ára miatt tûnik szimpatikusnak. Esetleg feszültség csökkentõ kapcsolással át tudom alakítani a csõ kimeneti teljesítményét az IC bemenetére?

Még egy kérdés. Azt tudom, hogy ez a hibrid megoldás nem az igazi(nem teljesen csöves, nincs rajta kimenõ), de ha már IC-t használok melyiket érdemesebb szemügyre venni? GClone LM chipeket vagy valamelyik STK-t?

A válasz(oka)t elõre is köszönöm.  DLL grat a munkádhoz, gondolom legalább olyan jól szól, mint ahogy kinéz.  

[tamasflex]

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. febr. 7., szerda - 12:52

Anód katód összekötést szerintem fázisfordítás miatt, de ez csak tipp.

Nekem egy hibrid (csöves+IC) erõsítõ mozgatja a fantáziám. Így a gondolkodásom tisztásra tereléséhez DDL-t kérdezném. 

Adott egy 6922-es elektroncsõ 100V körüli anódfeszültséggel, valamint egy ECC86 12V-os alacsony feszültségû elektron rezgetõ. Lényegében a kérdésem az, hogy mivel lehetne összehozni egy pl. LM1875T IC-vel? Láttam már neten egy két kapcsolást 6922-vel amolyan 24V-os kapcsolásban, ezért és az ára miatt tûnik szimpatikusnak. Esetleg feszültség csökkentõ kapcsolással át tudom alakítani a csõ kimeneti teljesítményét az IC bemenetére?

Még egy kérdés. Azt tudom, hogy ez a hibrid megoldás nem az igazi(nem teljesen csöves, nincs rajta kimenõ), de ha már IC-t használok melyiket érdemesebb szemügyre venni? GClone LM chipeket vagy valamelyik STK-t?

A válasz(oka)t elõre is köszönöm.  DLL grat a munkádhoz, gondolom legalább olyan jól szól, mint ahogy kinéz.  

Koszi, hogy valaszoltal. Meg varom a nagyok hozzaszolasat is.
A kedeses erosito rajzat amit meg akarsz csinalni legyszives es szurd be.
Koszi.

[tamasflex]

Az egyik fórumban találtam a következõket.


A multkorjaban targyaltuk az illesztes problemajat ahol kifejeztem, hogy jobb alulileszteni mind felul es ha rovidre zarodik a kimenet nem tortenik semi sem azonkivul, hogy a kimeneti teljesitmeny csokken a terheles fugvenyeben.
Ez igy is van es az alabbiakban probalom meghatarozni , hogy hogyan alakul a vegcso elektromos adatai ha a primer impedanciat csokkentem az altal, hogy a 4 ohmos szekunder terheles helyet 2 ohmmal zarom le a kimenetet.
Az idekenkedes jogos mert az elektrotechnikaban ismeretes elmelet szerint ha a szekunder impadanciat csokkentem a teljesitmeny a szekunder oldalon megno.
Ekkor azonban szuksegszeruen a primer oldal aramanak is meg kell nonie _egyebkent honna kapna a szekunder a toblet energiat.
Ez csak ugy lehetseges ha a primer impedancia is lecsokken.
Ez utobbi primer impedancia csokkenes ertelem szeruen sokak szamara azt sugalja, hogy a vegcso tonkre megy a megnovekedett aram miatt amit a primer impedancia csokkenes okoz.
Hat nem eppen ugy van mert figyelembe kell venni a vegcso belso ellenallasat amely a kimeno trafoval elektromos szempontbol sorban van. Tehat egy feszultseg osztot kepez a cso belso ellenallasa es a kimeno transzformator primer oldala.

Vegyunk alapul egy “A” osztalyu erositot amelynek a kimeno trafoja :
Np = 3500 men. , Nsz = 97men. , Zsz.1 = 4 ohm, Zsz.2 = 2 ohm, El 84_S = 11.3 mA/V_Ri = 40 K ohm es Po = 5.7 W.
Az alabbi egyenlet ertelmeben a primer impedancia :
Ra1 = Zsz1 x ( Np/Nsz) negyzet.
Kiszamitva az Ra1 erteket kapjuk, hogy Ra1 = 4 x (3500/97) negyzet = 5200 ohm.
Nezzuk meg, hogy mennyi lesz a primer impedancia Zsz.2 = 2 ohm eseteben:
Ra2 = 2 x (3500/97) negyzet = 2603 ohm. Tehat lenyegesen lecsokkent a primer impedancia ha a szekunder terhelest a felere csokkentettuk.
A cso erositese 4 ohmos lezaro impedance eseteben_ az attranszformalt Ra1 = 5200 ohm:
A1 = S x (Ra x Ri / Ra + Ri) = 52 x
Ket ohmos terhelo impedancia eseteben_az attranszformalt Ra2 = 2603 ohm:
A2 = 27 x ,tehat majdnem felere csokkent a cso erositese.
Tehat lathato, hogy a cso erositese lecsokken a primer impedancia csokkenesevel mert a cso belso ellenallasa allando erteken marad igy az osztasbol (Ri/Ra) eredo primer feszultseg is kissebb lesz amely magaval vonja a kimeneti teljesitmeny csokkeneset is mert az azon megjeleno hangfrekvencias valto aram kissebb lesz mind a nagyobb primer impedancian.
A primer valtofeszultseg erteke 5.7 W eseteben:
Up1 = gyokalatt Po x Ra = gyokalatt 5.7 x 5200 = 172.16 V
Pp1 = Up negyzet / Zp = 5.69 W
Ket ohmos terheles esteben a primer feszultseg :
Up1/2 = ~ 86 V
A primer teljesitmeny:
Pp2 = 86 a negyzeten / 2603 = 2.84 W Tehat fele lesz a teljesitmeny mind az Ra1 eseteben amely 4 ohmos lezarasnal van.
Ezek szerint ha csokkentem a szekunder impedanciat a vegcso erositese csokken , igy a kimenotranszformator primer oldalan a feszultseg is csokken .
Ennek kovetkezmnye az, hogy a teljesitmeny is csokken.
Alulillesztes eseteben a frekvencia atvitel a mely hangok tartomanyaba tolodik el.
Felulillesztes eseten a magas hangok fele tolodik.
Itt csak erzekeltetni akartam azt az esetet ha valamilyen ok miatt kenytelenek vagyunk a meglevo erositon kimenetere alacsonyabb impedanciaju hangszorot kotni es annak kovetkezmenyeit.
Nem lattam ertelmet a komoly matematikai levezeteseknek mert akkor nagyon hosszu lett volna a hozzaszolas. Az egyes egyenletek szarmazasanak a kimutatasa nagyon mely betekintest kivanna es szerintem nem erdemes vele itt foglakozni.
Ezek le vannak irva a megfelelo szakkonyvekben.

Szerkesztette: tamasflex 2007. 02. 16. 18:26 -kor

[- Mixa -]

Szép, én szimulálgatok 6dj8/12au-el, de még inkább olvasgatnom kéne/kell. Úgyhogy addig is csak megfigyelõ leszek. (Viszont úgy néz ki legalább 2 dupla trióda csõre lesz szükségem. PP)

Kicsit össze vagyok zavarodva jelszintek tekintetében. Valaki fel tudna világosítani, hogy a hangkártya > elõerõsítõ > végerõsítõ mekkora be és kimeneti jellel dolgozik (feszültség szint)? :confused:

Szerkesztette: - Mixa - 2007. 02. 19. 01:17 -kor

[DDL]

tamasflex!

Ez mind szép és jó. Csakhogy a beidézett szöveg írója elfeledkezett arról, hogy a kimenõ primer impedaciájának megválasztása tág határok között válttozhat egy adott kapcsolásban. Ezért alul és felül illesztettségrõl nehéz beszélni. Jól méretezett trafó, megfelelõ csõ és áttétel megválasztásakor gyakorlatilag nem tud annyira elmenni az illesztés, hogy a frekimenetben ez észrevehetõ változást okozzon. Legfeljebb a max. kimeneti teljesítmény fog változni.

Idézet: Máshonnan a saját beírásom :)

Idézet: "winkleer"

hali csõbarátok!

Kéne egy kis segítség! Jó volna ha le tudná valaki írni ide a számitás menetét.
Nos van két párhuzamos üzemben müködõ GU50. 250V az anódfesz a rácselõfeszültséget segédtápról kapják. Legyen a nyugalmi áram csövenként 50mA azaz 2x 50mA . Nos le kellene vezetni érthetõen, hoghy ekkor a kimenõtrafó milyen áttételû kell legyen. Majd hamár, homár akkor csövenként 100mA re is. a GU UL üzemben menne mondjuk 25% megcsapolásnál.  Hogyan számítjátok? Szeretném megérteni.
Kösz a segítséget elõre is

Trióda kapcsolásnál egyszerû. A munkaegyenes ahol metszi a 0V rácsfeszhez tartozó görbét meghatározható az áram és a fesz. és ebbõl a belsõ ellenállás (lsd. lentebb KT88). A terhelés ennek a 3-5 szöröse (lsd JLH könyv). És ebbõl az áttétel már számolható.

Pentódánál (vagy UL kötés) már bonyolúltabb a dolog. Ezért az egyszerûbbet írom le ami empírikus módszer inkább. Tudni kell hozzá a max. katódáramot és a kívánt tápfeszt. Jelen esetben nem tudjuk az elsõt, de vegyük példának a KT88-at ahol a max katódáram 175mA. 250V-os  anódból kiindulva 100%-os vezérléskor R=250V/0.175~1430 [ohm]. És ez a primer ipedancia is. AZonban módosítani kell a számítást mert nem 100% a kivezérelhetõség, hanem kevesebb. A diagrammokból látható, hogy 30V körül mindig marada a csövön ezért Ra=220/0.175~1.275 [ohm] Kerekítsük fel 1.300-ra. 420V-nál Ra=390/0.175~2230 [ohm] kerekítve 2.300. Ezért jó a KT88-hoz is a 2.5k-s kimenõ, PP-ben pedig a 4.3k-s

A szekunder ugye adott pl. 8 Ohm. Az áttétel N=ngyök(Ra/Rs). Jelen pédánál N=12.75

A trafó többi adata számolható, ha az idukciót még meghatározzuk. Ami kimenõnél max. 0.9T, extra vasakra 1T. Az alacson hiszterézis torzítás érdekében (empírikus tétel )

Üdv: DDL

Idézet: "winkleer"

150mA

Akkor (Ut=250V, Rs=6Ohm):

1. 1db csõre SE-ben Ra=(250-30)/0.15~1467 [ohm] kerekítve 1.5k (a nyugalmi áram min. 85mA) N=ngyök(1500/6)=15.82 (jó trafóval 8-9W-ra számolhatunk)

2. 2db csõre SE-ben Ra=(250-30)/(2*0.15)~667 [ohm] kerekítve 700 Ohm. De a csövek rossz együttfutása miatt 900 Ohmnál nem célszerû kisebbre venni (és ehhez is 5%-osra össze kell válogatni) N=ngyök(900/6)=12.25 Pki= 13-14W

3. PP egy csõre Raa=2Ra=3k, N=22.36, Pki=18-19W

4. PP két csõre Raa=2Ra=1.8k, N=17.32, Pki=32-33W

Üdv: DDL

Idézet: "winkleer"

De akkor mennyi a csövenkénti nyugalmi áramot kellene beállitsak? Ugye nem kell 150mA re kihajtani a csöveket? aminimum 85mA hogy jön ki?

Gondold végig. A csõ SE-ben (is) hogyan mozog a munkaegyenesen. Teljes kivezérléskor a max katódáram folyhat rajta azaz 150mA (a szinusz kukac alsó holtpontja). Teljes lezáráskor (szinusz kukac felsõ holtpontja) semmi. Azaz a középpont vhol 75mA környékén van. Azonban nem szabad hagyni teljesen lezárni a csövet ezért el kell tolni a nullpontot pozitív irányban. Ezért a min. 85mA. A valóságban így túllépi a csõ a 150mA-t, de mivel ez nem folyamatos áram és a terhelés is nagyobb ezért nem okoz gondot. A fenti empírikus módszer a minimális terhelést határozza meg. Ennél kisebbet nem célszerû használni. Nagyobbat lehet, csökken a torzítás és a teljesítmény is.

Üdv DDL

Üdv: DDL

Szerkesztette: DDL 2007. 02. 19. 08:11 -kor

[DDL]

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. febr. 7., szerda - 13:52

Anód katód összekötést szerintem fázisfordítás miatt, de ez csak tipp.

Amennyiben az anód az anóddal a katód a katóddal és a rács a ráccsal akkor az csak párhuzamosítás. A kisebb belsõ ellenállás és zaj miatt

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. febr. 7., szerda - 13:52

Adott egy 6922-es elektroncsõ 100V körüli anódfeszültséggel, valamint egy ECC86 12V-os alacsony feszültségû elektron rezgetõ. Lényegében a kérdésem az, hogy mivel lehetne összehozni egy pl. LM1875T IC-vel? Láttam már neten egy két kapcsolást 6922-vel amolyan 24V-os kapcsolásban, ezért és az ára miatt tûnik szimpatikusnak. Esetleg feszültség csökkentõ kapcsolással át tudom alakítani a csõ kimeneti teljesítményét az IC bemenetére?

A 6922 meg sem rezzen 50V alatt. Max. MC elõfoknak jó. Ka ilyen kicsi a tápod akkor maradnék az ECC86-nál.

Egészen pontosan mit akarsz? A GC érzékenysége megfelelõ. Elébe csak egy buffer fokozat kell. Ami csõvel egy katódkövetõt jelent.

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. febr. 7., szerda - 13:52

Még egy kérdés. Azt tudom, hogy ez a hibrid megoldás nem az igazi(nem teljesen csöves, nincs rajta kimenõ), de ha már IC-t használok melyiket érdemesebb szemügyre venni? GClone LM chipeket vagy valamelyik STK-t?

LM. Az STK-kból legfeljebb a régiek (STK-077, 080)


Üdv: DDL

Szerkesztette: DDL 2007. 02. 19. 08:06 -kor

[DDL]

Idézet: - Mixa - - Dátum: 2007. febr. 19., hétfõ - 2:14

Szép, én szimulálgatok 6dj8/12au-el, de még inkább olvasgatnom kéne/kell. Úgyhogy addig is csak megfigyelõ leszek. (Viszont úgy néz ki legalább 2 dupla trióda csõre lesz szükségem. PP)

Kicsit össze vagyok zavarodva jelszintek tekintetében. Valaki fel tudna világosítani, hogy a hangkártya > elõerõsítõ > végerõsítõ mekkora be és kimeneti jellel dolgozik (feszültség szint)? :confused:

A hanghártya párszáz mV-os  jelet ad ki (vonal szint). A végerõsítõk általáben 1-1.5V bemeneti érzékenységûek. A kettõ közé kell egy 4-5 szörös erõsítésû fokozat a dinamika megörzése miatt. Ez az elõerõsítõ.

Még egyszer kérdezem mit akasz csinálni?

Üdv: DDL

[- Mixa -]

Köszönöm a válaszokat és a felvilágosítást.

Valami egyszerû sztereó erõsítõt. Csöves elõfok, IC-s végfok (10W bõven elég a majdani Lancettához  ).

Én is LM(1875)-re voksolok csak kíváncsi voltam. ECC86 kicsit drága, a katódkövetõnél azt érted, hogy a katódról viszed ki a fázishelyes jelet?