[1soproni]

Idézet: DEXTROSE - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 2:51

Mégvalami: soproni 1. A számtech termes dologgal kapcsolatban kérdezted, hogy ööö...egy adott IP címre vonatkozóan akarsz nettiltást csináln. Annál az ISA szerveres példánál maradva természetesen lehetõség van erre is. De még egyszerûbb, ha kihúzod a falból a dugóját.     

Na persze... Majd 45 percenként ki-be rángatok x * 18-20 dugót a switchekbõl...

[Root_Kiskacsa]

Idézet: 1soproni - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 8:23

Na persze... Majd 45 percenként ki-be rángatok x * 18-20 dugót a switchekbõl...

A Switch is valahonnan kapja az áramot.

[1soproni]

Idézet: Root_Kiskacsa - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 10:51

A Switch is valahonnan kapja az áramot.

Muszály ezt?   
Egy switchben nem egy teremnyi gép van, hanem több. De van olyan terem is, amit a maradék portokra dugdostam, így az 3 switchbe is belelóg. Egy szerver meg tudomásom szerint arra való, hogy pl ilyen feladatokat megoldjon.

[charlie]

Idézet: Root_Kiskacsa - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 10:51

A Switch is valahonnan kapja az áramot.

ugyanerre gondoltam

na meg lehet venni idõzített villanydugót

Szerkesztette: charlie 2004. 04. 12. 09:52 -kor

[1soproni]

Idézet: charlie - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 10:56

ugyanerre gondoltam
na meg lehet venni idõzített villanydugót

Asszem ez nem villanyszerelõ fórum...   

Szerkesztette: 1soproni 2004. 04. 12. 09:54 -kor

[Warrior]

Idézet: DEXTROSE - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 2:51

Elmondom, miért találtam olyan bonyolultnak már a Linux telepítését. Hozzájutottam egy gyári SuSe Linux 8.2-es Desktop változatához. Természetesen magyar nyelvû volt. És ugye, elindult a telepítés. Namost hiába magyar nyelvû volt; szépen kiírta balra hogy mit kell tenni, nekem akkor is magas volt, hogy most akkor melyik partícióra milyen filerendszert lehet rakni, melyik milyen, ha új partíciót hozok létre a Linuxal, akkor letörli-e a vinyón lévõ adatokat, stb. És ezek nekem máig mind nyitott kérdések. És miért? Mert nem találtam eddig olyan fasza írást, olyan jó szájbarágósat, ami leírná, hogy namost hogyisvanez. Biztos hogy ugyan ez le van írva, de a Linuxnak má annyi változata van, hogy én nem találok konkrétan ehhez a változathoz ilyen írást. Egyébként Windows mellé akartam (és akarnám máig) felrakni. Olvastam Linux dokumentációkat, de mindig vannak olyan kérdéseim, melyek ugyan kis jelentéktelen kérsések, de addig nem merem felrakni, amíg nem tudom meg a választ. (például, hogy Linux telepítése közben amikor új partíciók kellenek a Linuxnak, letörli -e a vinyón lévõ adatokat? És hogy nem- e ajánlatos Linux telepítése elõtt ilyen esetben csinálni egy jó kis töredezettség mentesítést?)

Akkor te még nem raktál föl a windows-on kívül más oprendszert. A dolog hihetetlenül egyszerû, csupán józan, elõítéletmentes logika kell. Szerintem a legtöbben ott hibáznak, amikor valami "nagy lépésnek" tekintik a dolgot. Nehogy magadra vedd, nem rosszindulatból mondom. Ez olyan, mint a szex: csak csinálni kell (persze ezt lehet egyedül is...). Szóval 1 OS/2, vagy MacOS, vagy akármi (direkt olyanokat mondok, amik nem "UNIX-szerûek") telepítése gyakorlatilag ugyanazon lépésekbõl áll. Partíció létrehozása/formázása a megfelelõ fájlrendszerûvé, másolás, boot beállítások, restart.

A linuxnak nincs semmi speckó igénye installkor. Csupán 1 partíció, ahova mehet (ext2, vagy ext3 a legnépszerûbb típusok, de mindegy, milyen fájlrendszert választasz), és esetleg 1 swap-partíció, ahova a swap kerül.
A saját adataid ugyanolyan biztonságban vannak, mint egyéb partícionálás esetén. Figyelmeztetés nélkül nem fog törölni semmit. Max. a jelölésekkel lehet bajban az ember (nem tudom, SuSE-nál mi a helyzet):
IDE hdd-k esetén:
/dev/hdax : a primary master disk x. partíciója (x=1..4, ha elsõdleges partíció, x=5..sokig, ha logikai drive, ami ugye extended partícióban van pl. DOS alatt, szóval ez nem linux feature).
/dev/hdbx : a primary slave diskre hasonlóan
/dev/hdcx : sec. master disk
/dev/hddx : sec. slave disk

FDISK-kel is lehet ezeket nézni.

Pl.: /dev/hda1 jelenti a primary masteren az elsõ ELSÕDLEGES (primary) partíciót (ebbõl max. ugye 4 lehet).
pl.: /dev/hdc7 jelenti a sec. master disken a harmadik LOGIKAI partíciót.

Ha cfdisk-et nézed, meg fogod szokni ezt a jelölést. De ha a telepítéskor nézed a partíciók méretét is, akkor szinte nem is lehet elhibázni, hogy HOVA fog felmenni a rendszer.

Ha van szabad helyed (vagy törölsz 1 partíciót), utána tudsz csinálni neki 1-et (1 kell a rendszernek, ami a "/"=gyökér fájlrendszert fogja tartalmazni, magyarul szinte mindent), és ha kell, akkor 1 swap-partíciót, ami kezelése általában automatikus. A / (root)-nak kell pár giga. Kb. 4, és nincs gond.
Azt formázni kell install elõtt (a telepítõ felajánlja), ha akarod, de ha volt már rajta 1 linux, arra is fel fog menni, de mint windows esetén, nem garantált a siker, bár sokkal valószínûbb, hogy be fog tudni bootolni akkor is! És onnantól lehet dolgozni...

Ha pl. csak 1 "linux"-partíciód meg 1 swap-od van a régi partícióidon (fat, ntfs)  kívül, akkor szinte hagyni kell mindent a telepítõre, mert máshova még csak véletlenül SEM fog írni!

A windows install sem egyszerûbb, csak azt már megszoktuk. Elõször nem ilyen volt...

Szerintem próbáld meg még 1-szer...

ps.: ja, még valami: a törmentesítésnek nincs értelme, mert a cél-partíció legtöbbször értelemszerûen formázásra kerül (csakúgy, mint pl. XP esetén), a partíciók pedig logikailag függetlenek egymástól...

Szerkesztette: Warrior 2004. 04. 12. 10:22 -kor

[charlie]

Idézet: 1soproni - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 10:57

Asszem ez nem villanyszerelõ fórum...   

bocsás meg 

[Warrior]

Nálunk a cégnél is ISA van (és nem váltunk VLB-re... ), szóval az engedélyezés úgy ment, hogy van az ISA configuration utility-ben 1 ilyen class, hogy "Client Address Sets", és ehhez hozzáadva/elvéve az adott IP-t/tartományt tudod szabályozni, hogy legyen/ne legyen netje... Nálatok nem így van engedélyezve?

ps.: most látom, hogy más a dolog kicsit, de hátha...

Szerkesztette: Warrior 2004. 04. 12. 13:31 -kor

[1soproni]

Idézet: Warrior - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 14:35

Nálunk a cégnél is ISA van (és nem váltunk VLB-re... ), szóval az engedélyezés úgy ment, hogy van az ISA configuration utility-ben 1 ilyen class, hogy "Client Address Sets", és ehhez hozzáadva/elvéve az adott IP-t/tartományt tudod szabályozni, hogy legyen/ne legyen netje... Nálatok nem így van engedélyezve?

ps.: most látom, hogy más a dolog kicsit, de hátha...

eddig Debian volt, de még nincs teljesen megoldva...

[zoli62]

Szerintem egy bizonyos szinten mindkét oprendszerhez érteni kell.Bár  linux nyílt forráskódú, és ingyenes, a szellemi erõ, ami mögötte áll, legalább olyan értékûvé teszi, mint a windowst. A megfelelõ célokra használva egyformán jó mindkettõ, jól kiegészítik egymást.

[1soproni]

Idézet: zoli62 - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 16:11

Szerintem egy bizonyos szinten mindkét oprendszerhez érteni kell.Bár  linux nyílt forráskódú, és ingyenes, a szellemi erõ, ami mögötte áll, legalább olyan értékûvé teszi, mint a windowst. A megfelelõ célokra használva egyformán jó mindkettõ, jól kiegészítik egymást.

Ez szép volt  , és megható 

[snakekiller]

Idézet: zoli62 - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 16:11

Szerintem egy bizonyos szinten mindkét oprendszerhez érteni kell.Bár  linux nyílt forráskódú, és ingyenes, a szellemi erõ, ami mögötte áll, legalább olyan értékûvé teszi, mint a windowst. A megfelelõ célokra használva egyformán jó mindkettõ, jól kiegészítik egymást.

hát azért megnézném mondjuk nagymamámat, hogy boldogul, ha vmilyen linuxos gépet teszek elé...  a Windowst egyértelmûen a könnyû kezelhetõsége, átláthatósága teszi naggyá(?)... azonban komolyabb célokra alkalmatlan a Windows verziók nagy része... az egyik erre való (nagyrészt) a másik arra (nagyrészt)... sztem értelmetlen azon vitatkozni melyik a jobb... fõ felhasználási területe egészen más a kettõnek...

[1soproni]

Idézet: snakekiller - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 16:55

hát azért megnézném mondjuk nagymamámat, hogy boldogul, ha vmilyen linuxos gépet teszek elé...  a Windowst egyértelmûen a könnyû kezelhetõsége, átláthatósága teszi naggyá(?)... azonban komolyabb célokra alkalmatlan a Windows verziók nagy része... az egyik erre való (nagyrészt) a másik arra (nagyrészt)... sztem értelmetlen azon vitatkozni melyik a jobb... fõ felhasználási területe egészen más a kettõnek...

Mert nagymamád eddig a win-t szokta meg. Pl egy UHU egyáltalán nem nehéz felhasználói szinten.

[Warrior]

Idézet: zoli62 - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 16:11

Szerintem egy bizonyos szinten mindkét oprendszerhez érteni kell.Bár  linux nyílt forráskódú, és ingyenes, a szellemi erõ, ami mögötte áll, legalább olyan értékûvé teszi, mint a windowst. A megfelelõ célokra használva egyformán jó mindkettõ, jól kiegészítik egymást.

No comment. 

[Dextrose]

Ezt írta Warrior: ps.: ja, még valami: a törmentesítésnek nincs értelme, mert a cél-partíció legtöbbször értelemszerûen formázásra kerül (csakúgy, mint pl. XP esetén), a partíciók pedig logikailag függetlenek egymástól...

Nekem egybe van az egész vinyóm, egy partíció van rajta, és ez FAT 32. Csak azért kérdeztem ezt a töredezettség dolgot, mert nekem egy számteches mondta, hogy amikor a Linux telepítõvel partícionálok, akkor esetleg LECSÍPHET egy-két szekort (amiben adatok vannak) a Windows partícióból.

Másodszor:

Ezt írta Warrior: Nálunk a cégnél is ISA van (és nem váltunk VLB-re... [smile2.gif]  ), szóval az engedélyezés úgy ment, hogy van az ISA configuration utility-ben 1 ilyen class, hogy "Client Address Sets", és ehhez hozzáadva/elvéve az adott IP-t/tartományt tudod szabályozni, hogy legyen/ne legyen netje... Nálatok nem így van engedélyezve?

Én a gyakorlatban ezt nem próbáltam, sõt nem is használtam még ISA szervert, de olvastam róla. 1soproni:  ez egyben válasz is. A net tiltás tehát ilyen egyszerû.

[charlie]

Idézet: DEXTROSE - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 21:05

Ezt írta Warrior: ps.: ja, még valami: a törmentesítésnek nincs értelme, mert a cél-partíció legtöbbször értelemszerûen formázásra kerül (csakúgy, mint pl. XP esetén), a partíciók pedig logikailag függetlenek egymástól...

Nekem egybe van az egész vinyóm, egy partíció van rajta, és ez FAT 32. Csak azért kérdeztem ezt a töredezettség dolgot, mert nekem egy számteches mondta, hogy amikor a Linux telepítõvel partícionálok, akkor esetleg LECSÍPHET egy-két szekort (amiben adatok vannak) a Windows partícióból.

...

nos, ilyenkor ha egybe van partícionálva a vinyó, azért kell töredezetségmentesíteni, mert át kell méretezni a partíciót, és hát ilyenkor ki tudja hogy hogyan áll a dolgokhoz ha nagyon szét van töredeze. na ezt jól megszontam
'szal akár PQ-val is le lehet kcsiníteni a partíciót. nameg nemtudom hány igás vincsid van de 10 fölött már nem illik egybe partícionálni, fõleg nem fattal. csak egy tanács

[Warrior]

Idézet: DEXTROSE - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 21:05

Ezt írta Warrior: ps.: ja, még valami: a törmentesítésnek nincs értelme, mert a cél-partíció legtöbbször értelemszerûen formázásra kerül (csakúgy, mint pl. XP esetén), a partíciók pedig logikailag függetlenek egymástól...

Nekem egybe van az egész vinyóm, egy partíció van rajta, és ez FAT 32. Csak azért kérdeztem ezt a töredezettség dolgot, mert nekem egy számteches mondta, hogy amikor a Linux telepítõvel partícionálok, akkor esetleg LECSÍPHET egy-két szekort (amiben adatok vannak) a Windows partícióból.

Igazad van, a következõk miatt:

Ha csak 1 partíció van, akkor kell csinálni mellé minimum még egyet (inkább kettõt). Ehhez viszont le kell méretezni a meglévõt, ha nem akarod mentés-ÚJRAPARTÍCIONÁLÁS-visszamentés-sel megoldani a dolgot (persze ez utóbbi tuti, mert nem veszik adatod, viszont kell hozzá másik hdd, vagy cd, vagy ahova mentesz!). Ha lekicsinyíted a partíciót (megfelelõ programmal, mert linux telepítõk ilyet nem igazán tudnak!), pl. Partition Magic-kel, akkor õ csinál egyfajta defragot, ami persze más, mint a hagyományos. Ha te elõtte defragolsz, ezzel inkább gyorsítod a mûveletet (a leméretezést), igazi jelentõsége nincs, nem is lehetne, gondolj bele.
A partíciók logikai függetlensége épp azt jelenti, hogy ha normálisan használod a programokat (és a fejed), akkor nem csíphetsz le semmilyen "éles" szektort sehonnan! <--- ekkor ugyanis a végeredmény mûködõképességét a lottó-esélyekhez lehetne mérni.
A partíció átméretezõ programoknak épp az a lényegük, hogy a mûvelet után is minden adat meglegyen, ami elõtte megvolt! E nélkül semmit se érne az egész. Gondolj bele.
A másik dolog: a windows partíciódhoz ha nem nyúlsz (nemhogy linux telepítõvel, hanem mással sem), akkor nem fog elveszni rajta semmi sem, még ha a többit összevissza méretezed is (amit mondtak neked, nem világos számomra, félreértem).
Tehát miután lekicsinyítetted a partíciót (Partition Magic), csinálj 1 ext2/3-as és 1 swap-ot (ext legyen primary lehetõleg), vagy egyszerûen hagyd szabadon a kicsinyítés eredményeképpen felszabaduló, immáron partícionálatlan területet, a linux install megcsinálja a többit.
Nem hiszem, hogy bármi más kárt egyáltalán lehetne okozni linux installal, ha az embernek nem az a célja kimondottan.
Ja, és hogy mondjak is valamit: Próbáld ki, meglátod!

Szerkesztette: Warrior 2004. 04. 12. 20:24 -kor

[Dextrose]

Charlie: " nemtudom hány igás vincsid van de 10 fölött már nem illik egybe partícionálni, fõleg nem fattal. csak egy tanács "

Jaja, ez igaz.. Egy 40-es lés egy 120-as van. mégegyszer:  "10 fölött már nem illik egybe partícionálni". Akkor mondok jobbat: a 120-as kajak egybe van!        De NTFS! Csak zenét meg filmet tárolok azon.

A 40es meg azér FAT, mer ha gond van, berakok egy Win98-at, vagy Millenniumot és má rögtön tudok is tudok bootolni egyszerû parancssorba. Meg aztán nincs kedvem leformázni.

[NJeasus]

Idézet: DEXTROSE - Dátum: 2004. április 12, hétfõ - 19:30

Charlie: " nemtudom hány igás vincsid van de 10 fölött már nem illik egybe partícionálni, fõleg nem fattal. csak egy tanács "

Jaja, ez igaz.. Egy 40-es lés egy 120-as van. mégegyszer:  "10 fölött már nem illik egybe partícionálni". Akkor mondok jobbat: a 120-as kajak egybe van!        De NTFS! Csak zenét meg filmet tárolok azon.

A 40es meg azér FAT, mer ha gond van, berakok egy Win98-at, vagy Millenniumot és má rögtön tudok is tudok bootolni egyszerû parancssorba. Meg aztán nincs kedvem leformázni.

Szerintem a 40-est is át kellene alakítanod (ha nem akarsz scandisket futtatni rossz leállítás utáni minden indításkor - nekem a tököm tele volt vele), meg ha beszerzel egy ntfs-t is ismerõ bootdisket(mondjuk innen: http://www.peteweb.com/ntfsboot.exe )/ DOS 7.10-et ( http://newdos.yginfo...are/dos71cd.zip -CD-rõl bootolható setup, ha nincs floppyd), akkor úgyis tudsz parancssorozni.

[attilav]

"hát azért megnézném mondjuk nagymamámat, hogy boldogul, ha vmilyen linuxos gépet teszek elé...  a Windowst egyértelmûen a könnyû kezelhetõsége, átláthatósága teszi naggyá(?)..."

Azért a KDE 3x ugyanolyan átlátható akár SuSe Slackware Debian van alatta, ugyanaz a felület, sõt az utóbbi kettõvel gyorsabb, egy normálisan beállított rendszeren windows után _minimális_ betanítással ugyanúgy kézre áll.