[lameXpert]

Idézet

Q.E.D.
 

"Q.E.D." (sometimes written "QED") is an abbreviation for the Latin phrase "quod erat demonstrandum" ("that which was to be demonstrated"), a notation which is often placed at the end of a mathematical proof to indicate its completion.

[lameXpert]

Idézet

Az egészrõl egy keveset



Az ezredfordulón gondoltuk ki a KUCKÓT, s rögvest mûködni is kezdett. Félév elteltével írtam az elsõ levelet a Kuckóból. Csak reméltem, hogy folytathatom is. A  8-at nemrég postáztam, s amit akkor gondolni sem mertem volna, már emaileztem. Az elsõ hét számból részleteket közlök, a nagyon személyes vonatkozásokat hagytam csak el. A 8. levelet egészében hozom.

Bármirõl írok, mûvészeti, mûvészetpedagógiai eseményekrõl, elõadásokról, beszélgetésekrõl - a levél-mûfajból következõen -, semmi nem tálaltatik objektíven.  A sorokban, sorok mögött ott a véleményem,  ízlésem, világnézetem, személyiségem, gyarló személyiségem. Akkor is, ha portré készül  érdekes, meghatározó személyiségekrõl, tanítványokról, barátokról, színpadosokról, s akkor is ha egy irodalmi est van terítéken, s akkor is ha elõadómûvészeket mutatok be. 

D.T.

[lameXpert]

Idézet

Fekete István

A Vuk, Bogáncs, a Tüskevár megálmodóját íróként ismerjük, és csak kevesen tudják róla, hogy "civil" foglalkozása is volt. Vadászati elõadóként dolgozott a Földmûvelésügyi Minisztériumban, majd a Mezõgazdasági Múzeumban volt tudományos kutató. Bizonyára ezért tudta olyan hitelességgel megírni természetközeli regényeit is.

[lameXpert]

[lameXpert]

Idézet

Sokféle vád érte és éri az internetet. Hogy elveszi az idõt az olvasástól (némileg igaz, bár ezt már mondták a mozira és a tévére is), hogy rontja és csökkenti az emberi kapcsolatokat (ez nem igaz, hiszen nem egy barátság, sõt, mélyebb kapcsolat köszönheti létét a világhálónak), hogy tele van szexuális, sõt, pornográf anyagokkal (ez is igaz, de hát nem kötelezõ ilyen lapokat látogatni, sõt, le is lehet tiltani ezeket), és lehetne még sorolni vádakat, igazolásokat és ellenigazolásokat.

Egyvalami viszont ritkán hangzik el: hogy rossz hatással van a nyelvhasználatra, a helyesírásra. És ez nem csupán homályos statisztikákkal, bizonytalan közvélemény-kutatásokkal meg szubjektív vélekedésekkel támasztható alá: maga az internet bizonyítja.

Mint mindenütt, nálunk is a legnépszerûbb, leglátogatottabb oldalak közé tartoznak a csevegõ- (chat-) és fórumoldalak. Fõleg azért, mert itt nem számít, ki kicsoda, milyen korú és nemû, mindenki olyan azonosítót választ magának (persze bizonyos határokon belül), amilyet akar, akár többet is, és annak mondja magát, akinek jólesik. Ezeken a helyeken érdekes nyelvi jelenségek figyelhetõk meg.

Nagyon sokan, sõt, egyre többen úgy „beszélnek”, szólnak hozzá a témákhoz, mintha nem is létezne helyesírás. Központozás, nagy kezdõbetûs mondatok? Ugyan minek? Így is megérti mindenki. Azt már viszont nehezebb megérteni, amikor olyan helyen szerepel írásjel, ahol annak semmi keresnivalója, s egyenesen értelemzavaró a használata! Teljesen feleslegesek a fórumokon, csevegõoldalakon az írásjelek utáni szóközök is, hiszen értékes karakterhelyeket vesznek el. Még a szavak között sem mindig találunk szóközt, érdekes új összetett szavakkal (?) gazdagítva (?) nyelvünket. Ugyanakkor két szóba írunk olyan összetételeket, melyeket korábban senkinek se jutott volna eszébe nem egy szóba írni, pl. tanár nõ, patkány farok (de akkor hogy írjuk a lónak azt a bizonyosát???) stb. Hogy mit kell j-vel, mit ly-lyel írni, az is teljesen mindegy. Terjed a muszály és a hüje éppúgy, mint a magánhangzó utáni egyetlen t a múlt idõ jeleként (pedig micsoda különbség van pl. a nyomot és a nyomott, kellet és kellett vagy éppen – hogy az ékezetek szintén gyakran elõforduló hiányát is ideemeljük – az adót és az adott között!), és még lehetne sorolni. Nem teszem, aki látni akarja, látogasson el egy-két ilyen helyre.

A másik, legalább ilyen bosszantó jelenség bizonyos rövidítések, rövidülések elterjedése. Hogy az egyik leggyakoribbat említsem: egyetlen betûvel is le lehet ám írni azt a szót, amivel ez a mondat kezdõdik; elég annyit írni: h. Vagy egy másik, inkább beszélgetésben elõforduló „rövidítés”: vok. Nem, nem a kínai konyhai edény helytelenül írt formájáról van szó. A három betû jelentése: vagyok. De minek annyit írni? Azt az igekötõt is felesleges kiírni, hogy meg, elvégre az egyszerû + jel is +teszi. Vagy nem? Lassan olyan lesz egy-egy fórum, mint ahogy Török Szultán levelezett Csülökkel: 1-etlen hejessen irtt szo zsincs bene.

És ami a legsajnálatosabb: ha egy-egy ilyen beírás szerzõjét valaki figyelmezteti, akkor még neki áll feljebb: úgy írok, ahogy nekem jólesik, ne szólj bele! Márpedig beleszólok, és bele fogok szólni a jövõben is. Túlságosan szeretem ahhoz anyanyelvünket, hogy szó nélkül menjek el az ilyen jelenségek mellett. Remélem, nem vagyok vele egyedül – és semmiképpen sem vok 1-edül.

Nincs még egy nép – tapasztalatból mondom – Európában, amely ennyire lenézné, megvetné, sárba tiporná a saját anyanyelvét, annak nyelvtanát, szabályait, hagyományait, helyesírását. A magyar nyelv egyik legfõbb nemzeti kincsünk, de ha nem védjük, óvjuk, ápoljuk, elsatnyul, elcsökevényesedik, és hamarosan nem lesz mit védjünk, óvjunk, ápoljunk.

                                                                                                                                                        Gusztáv András és G. Bogár Edit

[Brett Shaw]

A fenti cikkel 95%-ban egyetértek. Az 5%, amivel nem, az a rövidítések használtának bírálata. Engem személy szerint nem bosszant annyira elvégre tudom mit akart az illetõ és tényleg gyorsítani lehet vele az írást fõleg chaten, ahol szükség van a gyors gépelésre. Hogy ezek a rövidések mennyire veszélyeztetik, rontják tovább anyanyelvünk minõségét? Nem hinném, hogy sokkal. (Sajnos az egyéb helyesírési hibák által rombolva van az már eléggé. )
Szóval miért? Mert ez csak szûkebb területet  - a chat és fórumok - világát érinti. Az egy ottani zsargon, tolvajnyelv...
Meggyõzõdésem, hogy a legelvakultabb netezõ sem így írja az iskolai dolgozatába:

"Petõfi Sándor 1849-ben +halt Segesvár mellett. " (De az lehet, hogy a mellett az nála mellet )
vagy nem igy ír haza a szüleinek:
"Tegnap +néztük a bazilikát, nagyon szép volt. Olyan boldog vok, régen vágyok rá, h Esztergomban nyaraljak."
Amint kilépünk az internet világából, újból helyesen használjuk ezeket a szavakat.

Ha a rövidítések használatát bevesszük a nyelvünk további rombolásához, elértéktelenítéséhez, akkor ilyen erõvel az angol nyelvterülten élõket is meg lehetne vádolni ebbõl a szempontból, hisz ott alakult ki ez az egész rövidítéses mizéria. Onnan származik a LOL, a FYI és társai...

Szerkesztette: Brett Shaw 2004. 10. 21. 08:54 -kor

[lameXpert]

Idézet: Brett Shaw - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 9:51

........ elvégre tudom mit akart az illetõ és tényleg gyorsítani lehet vele az írást fõleg chaten, ahol szükség van a gyors gépelésre......

Az elhanyagolások mindig sokat segítenek a hibák elfedésében.   A másramutogatás még inkább.


Viszont elárulnád, miért van szükség a chaten a gyors gépelésre? 

Múltkor megpróbáltam valakivel beszélgetni. Szüksége volt rá - állítólag -, mert meg akart valami problémát oldani. Kérdezett valamit. Nem volt idõm válaszolni, talán nem is érdekelte, mert ömlesztette tovább a betûket... szaggatottan, de folyamatosan. Szóval, én azt mondom, lehet így is....  csak értelmetlen. 

Nem, nem is értelmetlen. Ugyanis fel tudom fogni egy segélykiáltásnak. Beszélgetni szeretne... de nem tud. Csak a chatnyelvet, meg az SMS-t ismeri. És azt hiszi, modern. Holott csak pszichotikus......

[lameXpert]

Idézet: Brett Shaw - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 9:51

Meggyõzõdésem, hogy a legelvakultabb netezõ sem így írja az iskolai dolgozatába:

Az iskolai dolgozatok majd legközelebb. Most csak "komolyabb" fórumok:

Idézet

KÉPZAVAROK:

- Javaslatunk nyitott kapukat dönget.



- Ennek a fogyasztó issza meg a rovását.


- A forrásoldal lábának a hiánya csak hab a tortán.


- Az ördög a részletekben van elásva.


- Melyik kormány milyen spanyolviaszkot tojt?


Ez a vonat elúszott.


KÉPTELENSÉGEK:

- mûveletlen termõföldek


- A kiegészítés többet jelent-e, mint az eddigi férj 50 százalékát kitevõ özvegyi nyugdíj?


- Családok ezreit hozza katasztrofális helyzetben ez a belvízkár, és ez az egyetlen megélhetési forrásuk.


- Azt szeretnénk elérni, hogy november 2-án, munkaszüneti napon lehetõség legyen fölkeresni távolabb élõ rokonainkat, illetve hozzátartozóinkat a temetõkben.


- Ne felejtsük el, hogy egyszer mi is voltunk felnõttek!


PONGYOLASÁGOK:

- az életfogytiglani bûncselekmények súlyosítása


- A locsolásra használt vizet - ellentétben az egyéb szennyvízzel - célszerûen használják fel a kertészek, amikor a talajra locsolják.


- Tegyünk meg mindent, hogy a lobbyrendszert visszatorpantsuk!


- Ezzel lemondásra piszkálható a miniszter.


- A lakosság fogyása tovább ne csökkenjen!

[Brett Shaw]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 9:58

Viszont elárulnád, miért van szükség a chaten a gyors gépelésre? 

Talán a pörgõsebb ritmus miatt...de sokaknál inkább lustaságról van szó, ne kelljen annyit verni a billentyût. Beismerem, néha én is alkamazom itt a HWSW-n...lustaságból vagy sietségbõl. Amúgy nem chatelek, csak ritkán; valahogy nem ragad magával. Szinte csak itt nyomulok a HWSW-n, nekem ez elég. SMS-t utálok irni...nem az én világom...lassan kiöregszem ezekbõl a dolgokból. ÉN más formában (levél, e-mail) soha nem röviditek.

Idézet

Nem, nem is értelmetlen. Ugyanis fel tudom fogni egy segélykiáltásnak. Beszélgetni szeretne... de nem tud. Csak a chatnyelvet, meg az SMS-t ismeri. És azt hiszi, modern. Holott csak pszichotikus......

Ez igaz...sajnos.

Iskolai dolgozatok? Egyedül csak a 15 éves keresztlányom tanulmányaira van rálátásom. Õ jó tanuló. Lehet, hogy súlyosabb a helyzet, mint az feltételezem?  Ennyire átszivárogna náluk a chates, sms-es gondolkozás más területekre is?

Szerkesztette: Brett Shaw 2004. 10. 21. 10:14 -kor

[solide]

hozzászólok.
n(N)em gondolom, h (hogy) itt bmiféle (bármiféle) probléma volna.
a(A)z interneten a nyelvhasználat inkább a szóbeliséghez közelít, nem az írásbeli (fõként nem az irodalmi) nyelvhasználathoz. a(A) lényeg nem gondolom, h (hogy) a nyelvhelyesség volna - a kommunikáció az elsõdleges. h(H)a megértenek, elértem a célom. a(A)z már más kérdés, h (hogy) esztétikai szempontból milyenné válik a rövidített szöveg.
a(A) nyelvet meg nem kell félteni. k(K)öszöni szépen, jól van. f(F)unkcióját betölti, és alkalmazkodik hozzánk. m(M)ert mi is alakítjuk õt, nem csak õ minket.

[Brett Shaw]

Még valami. Fiatalság nem tud helyesen írni, nem tudnak normálisan fogalmazni  sem irásban, sem beszédben. Tény. Itt viszont már ki kell térni az oktatás felelõsségére. Mert ott gyökeredzik a probléma.


Más: Talán nem csak rombolni tudja a nyelvet a fiatalság, hanem gazdagitani is. Volt errõl szó anno az "Álljunk meg egy szóra" mûsorban. A fiatalos szlengekrõl volt szó. Amin az idõsebbek megütköznek, értetlenkednek. Pedig Grétsy tanár úr véleménye szerint bizonyos szófordulatok épphogy gazdagítják, szinesítik nyelvünket.
1-2 kedvencét is felsorolta:
- Trombitának nézték (megfújták, ellopták)
- Szemfelszedést nem vállalok! (lány fiúnak, ha az merõn bámulja)
stb...

[bbence]

Idézet: solide - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 11:32

hozzászólok.
n(N)em gondolom, h (hogy) itt bmiféle (bármiféle) probléma volna.
a(A)z interneten a nyelvhasználat inkább a szóbeliséghez közelít, nem az írásbeli (fõként nem az irodalmi) nyelvhasználathoz. a(A) lényeg nem gondolom, h (hogy) a nyelvhelyesség volna - a kommunikáció az elsõdleges. h(H)a megértenek, elértem a célom. a(A)z már más kérdés, h (hogy) esztétikai szempontból milyenné válik a rövidített szöveg.
a(A) nyelvet meg nem kell félteni. k(K)öszöni szépen, jól van. f(F)unkcióját betölti, és alkalmazkodik hozzánk. m(M)ert mi is alakítjuk õt, nem csak õ minket.

Itt nem csak errõl van szó. A nyelvi pongyolaság az élet más területén is pongyolaságot szül(het). Aki nem igényes a helyesírásban, az talán másban is kevésbé az (s nem sznob).
Egyesek engem maradinak mondhatnának azért, ahogy az SMS-eket írom, de én - funkcionalitás ide vagy oda - ott is odafigyelek a központozásra, sõt még a (számítástechnikai szövegírásból származottnak vélt) szóközelhelyezésre is. A rövidítéseket a legritkább esetben alkalmazom, legalábbis az olyan "hip" rövidítéseket, tehát a tudniillikrõl itt most nem beszélek.
Ami viszont már személyes része a dolognak, az egyes (sokszor alapból helytelen) nyelvi szerkezetek elterjedése. Ami engem zavar (úgymond hasogassa a fülemet) és mindig kerülöm a használatát, az a "hogy" kötõszó elhagyása. Például: "Lehet(,) megyek veled a buliba." Tudom, hogy a magyarban is régóta ismert ennek néhány formája, illetve angolban még inkább sokszor használt, engem mégis irritál.
És ami a legjobban bosszantó - és valahogy tudatalatt néha én is elkövetem ezt a hibát élõszóban, mert annyit hallom - az az "-e" kérdõszócska helytelen használata.

Szerkesztette: bbence 2004. 10. 21. 10:51 -kor

[bbence]

Idézet: Brett Shaw - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 11:46

Még valami. Fiatalság nem tud helyesen írni, nem tudnak normálisan fogalmazni  sem irásban, sem beszédben. Tény. Itt viszont már ki kell térni az oktatás felelõsségére. Mert ott gyökeredzik a probléma.

Általánosítás, amely - itt is s máshol is - durván leegyszerûsítõ.

[Brett Shaw]

Idézet: bbence - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 11:50

Általánosítás, amely - itt is s máshol is - durván leegyszerûsítõ.

Teljesen igazad van, elnézést. Beleestem az általánosítás hibájába. Helyesbítek : sok fiatal nem tud....

[Rive]

Idézet: bbence - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 11:47

Itt nem csak errõl van szó. A nyelvi pongyolaság az élet más területén is pongyolaságot szül(het). Aki nem igényes a helyesírásban, az talán másban is kevésbé az (s nem sznob).

A helyesírás mindig az adott nyelvi réteg helyesírása: az igényesség pedig nem valami absztrakt 'MAGYAR NYELV' igényessége, hanem az adott közlési formába öntött tartalom minõsége és mennyisége. Ami lehet kevés és lehet sok egy-egy helyzetben. Ahogy az adott forma is lehet alkalmas vagy alkalmatlan bizonyos mennyiségû tartalom átvitelére.

A probléma itt szerintem az, hogy a forma, amit egy korosztály tekintélyes része választott magának, jelenleg alkalmatlan - és igény hiányában az is marad. Ha a tartalom minõsége és mennyisége iránti igény megszületne az ezen formát mûvelõk között, az átalakíthatná a közlési formát, hogy alkalmassá váljon. Csakhogy a forma és a mûvelõi közötti kölcsönhatás jelenleg nem ad valós teret ennek az igénynek a megjelenéséhez.

[solide]

Idézet: bbence - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 11:47

Itt nem csak errõl van szó. A nyelvi pongyolaság az élet más területén is pongyolaságot szül(het). Aki nem igényes a helyesírásban, az talán másban is kevésbé az (s nem sznob).
Egyesek engem maradinak mondhatnának azért, ahogy az SMS-eket írom, de én - funkcionalitás ide vagy oda - ott is odafigyelek a központozásra, sõt még a (számítástechnikai szövegírásból származottnak vélt) szóközelhelyezésre is. A rövidítéseket a legritkább esetben alkalmazom, legalábbis az olyan "hip" rövidítéseket, tehát a tudniillikrõl itt most nem beszélek.
Ami viszont már személyes része a dolognak, az egyes (sokszor alapból helytelen) nyelvi szerkezetek elterjedése. Ami engem zavar (úgymond hasogassa a fülemet) és mindig kerülöm a használatát, az a "hogy" kötõszó elhagyása. Például: "Lehet(,) megyek veled a buliba." Tudom, hogy a magyarban is régóta ismert ennek néhány formája, illetve angolban még inkább sokszor használt, engem mégis irritál.
És ami a legjobban bosszantó - és valahogy tudatalatt néha én is elkövetem ezt a hibát élõszóban, mert annyit hallom - az az "-e" kérdõszócska helytelen használata.

nem hiszem h ez a 2 dolog összefüggõ. (elnézést, ha zavar, én a hogy-ot h -val jelölöm, amennyiben kötõszóként van jelen). itt most a pongyolaságra utalok.
más: természetesen egyrészt szövegfüggõ, másrészt környezetfüggõ az ahogyan beszélek és ahogyan írok. egy dolgozatban v egy hivatalos szövegben én is nagybetûvel kezdem a mondataimat, és nem rövidítek. ezzel párhuzamosan pl. egy vizsgán nem mondok olyat, h "wazze".
a második részre nem akarok érdemben reagálni, mert mint említetted volt: személyes. az esztétikai szempont pedig szvsz nem releváns egy chat-szövgben, v egy fórumhozzászólásban.

idõközben Rive megelõzött néhány vonatkozásban. vele csak annyiban vitatkoznék, h ez egy hatalmas probléma lenne. majd kiforr ez is, mint minden a nyelvben.

Szerkesztette: solide 2004. 10. 21. 11:05 -kor

[lameXpert]

Idézet: Brett Shaw - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 11:55

Teljesen igazad van, elnézést. Beleestem az általánosítás hibájába. Helyesbítek : sok fiatal nem tud....

Pedig szerintem - joggal - erre gondolhatott:

Idézet

Itt viszont már ki kell térni az oktatás felelõsségére. Mert ott gyökeredzik a probléma.

[Rive]

Idézet: solide - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 12:01

idõközben Rive megelõzött néhány vonatkozásban. vele csak annyiban vitatkoznék, h ez egy hatalmas probléma lenne. majd kiforr ez is, mint minden a nyelvben.

Amíg elégséges számban léteznek olyanok, akik - valahonnan - magukkal hozzák azt az igényt, hogy a tartalom minõségében és mennyiségében túllépjenek a chatnyelv lehetõségein, addig valóban nem olyan nagy probléma.

Csak éppen itt a fiatalabb korosztályok tekintélyes részérõl van szó. Én (is) azok közé tartozom akik úgy gondolják, hogy ha ez így marad, akkor néhány generáció múlva már nem lesz honnan hozni az igényt a többre és a jobbra.

[Brett Shaw]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 12:08

Pedig szerintem - joggal - erre gondolhatott:

Nem vagyok róla meggyõzõdve.  De majd bbence megmondja. Én ugy gondolom, nem mondtam újat az okatás körüli problémákkal...

[Drummaster]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 12:08

Pedig szerintem - joggal - erre gondolhatott:

Itt viszont már ki kell térni a szülõk felelõsségére is.