Mágneses vagy optikai, lehet vitatkozni, én is ideírom a saját véleményem.
Mágnesesek:
Szalagok: régi jól bevált módszer, a mai napig archiválnak Streamerekkel, én is használom, a meghajtó nem épp olcsó mulatság, főleg a nagyobb méretűek/sebességűek, mivel a szalag sérülékeny idővel szakadhat, meg többek által emlegetett átthallásal is számolni kell a nagyon szoros egymásrácsévélés miatt.... Mindezek mellett 10-20 év bizonyított.. sokan nem szeretik, mert a többi tárolóhoz képest lassú, használata körülményesebb, de mi sem bizonyítja jobban, hogy hasznos és jó hogy orosz barátaink csináltak a jó öreg VHS magnóból is streamert
Floppy: aki régi motoros biztos járt már porul floppyval, főleg a nagyokkal, 8"os vagy 5,25"os lemezekből ha kicsit többet tettünk a tokba mert mondván még belefér (így jó közel kerültek 1máshoz a lemezek), fél évre rá már elég volt róluk lecsalogatni adatot,.. Érdekes módon a szélsők mindig megúszták.. de magába is badsectoros lett 1 idő után hát hogy oxidáció vagy a nagyobb adatürüség miatt passz . 1 biztos, hogy a kisfloppy nem véletlenül kapott olyan vastag szilárd műanyag burkolatot, így több mint 1 mm a táv a lemezek között…
HDD-k: Hát ez sem biztos megoldás, 1ik a hordozóréteget mire hordták fel a másik a csapág és a motor… a nagy adatürüség miatt itt is szerepet kaphat sztem az áthallás persze nem 2 év után az tuti. A hordozók álltalába aluötvözet illetve üveg, utóbbi nem túl jó mert mint tudjuk az üveg nem teljesen szilárd- folyik.. 10-20 év alatt már biztos alakváltozás sztem, (aki nem hiszi tegyen 1 gombostűre vékony üveglapot azt terhelje le, pár hónap múlva átböki a tű, egyszerűbben megnézheti a régi házak ablakainak alja vastagabb.. fent meg vékonyabb..) A motor: használat során idővel gyengül a teljesitménye főleg ha sokat megy félő ha sokat áll nem inditja már el a diszket…(olyan harmatgyenge a motor hogy akár minimális akadály hatására képtelen elindulni és leégni..) A Csapágy: na aki gépészkedik tudja hogy ha sokat áll bizony nem használ neki Aki mondta hogy problemás lehet 1et értek vele de az tuti hogy nem cserélhető max Kürt KFT-s körülmények között., és ha szétmegy adat is meg fej is mehet vele tönkre.!!!! Hddknél 2 fajta csapágyazásról hallottam, a hagyományos Golyóscsapágy illetve az úgynevezett Folyadékcsapágy, az utóbbi mostanság terjedt el, mivel nincs benne mozgó alkatrész csendesebb, és jobban bírja a nagy fordulatot… Pár szóba hogy a laikusok is értsék. Golyóscsapágy: 2 gyűrű 1ikfele passzol vagy a házra vagy a tengelyre a másikba kis vályú. A kettő között úgynevezett golyóskosárban ( vékony fémlemezből vagy műanyagból készült szerkezet ami fix távolságon tartja egymástól a golyókat de ugyanakkor forog benne...)golyók találhatók ezeken gördül el a külső gyűrű függetlenül a belsőtől..Ezek nagyon pici 1 mm alatti méretűek 1 3,5”os HDD-ben. Mint mindennek ami mozog kenés kell, ezért zsírozzák őket előre a gyártásnál. a csapágyakat óvni kell a portól is meg attól hogy a kenés ne lógjon meg belőle, így úgynevezett zárógyürük találhatok rajta (úgynevezett Z-s vagy R-es csapágy), a másik a RADAX ami utal a Radiális(sugárirányú) és Axiális(tengelyirányú) terhelést is el kell neki viselnie, a lemezek súlya illetve a perdület miatti terhelés. A kenőanyag a zsír képes idővel megkövülni ha nincs mozgatva hogy nem fogja a motor beindítani 10év állás után.., a másik problem a kenőanyag mennyiségének hiánya és emiatt idővel a csapágy „berág”, és ennek a következménye hogy bemozdul illetve nő a gördülési ellenállás és idővel teljesen megmozdíthatatlanná válik „beáll”, ez lehet menet közbe és lehet úgy is hogy megállítod és többé nem mozdul. A Folyadékcsapágy egyfajta siklócsapágy, a turbófeltöltőknél alkalmaznak siklócsapágyakat amik olajfilmen siklanak 1máson és a folyamatosan rajtuk átáramló olaj még a hűtésfeladatot is nagyon jól ellátja, így ellenáll az extrém fordulatnak és a hőnek is. Itt viszont fix mennyiségű folyadék van a 2 gyűrű között ami ha elkezd szivárogni már meg is állt a csapágy, elég neki 1 kiadós hideg vagy kiadós meleg és már vége is a csapágynak!!, nem 1 HDD állt már be ami folyadékcsapágyas volt, Seagate volt pár a kezembe úgy beállt hogy franciakulccsal is alig mozdult meg mikor szétszedem…A hagyományosra is van példa 5 évet állt .1 SCSI winyám amin fontos cuccok voltak sajna ez sem mutatott hajlandóságot elindulni, szintén beállt de ez megmozdult és mozgatás után újra működött , de mivel kinyitottam ugye már nem volt jó csak arra hogy ami volt rajta nagyrészt lejött..
Optikaiakkal kapcsolatba nekem is van rossz is jó is: ezt nem taglalom annyira ehhez sokan hozzászóltak már. Akadt aranybevonatos cdm (maxell) ami 12 éves és szinte öröknek mondható, de tdk verbatim is ami hol belül hol kívül elkezdett oxidálódni…1 biztos a minőségi alapanyag meg a száraz fénymentes hely valamivel tovább bírja az adat.. a CD jobb mint a dvd mert a pit úgymond fizikailag is ott van, nem csak kémiailag mint a DVD-n . ott ugyebár a réteg is vékonyabb a molekulaátrsukturálás meg ilyen vékony anyagnál a molekuláris-atomi rezgések-mozgások következtében valószínűleg elkerülhetetlen. A fény meg tuti árt az irt alapanyagnak, mi sem bizonyítja hogy a kocsiba felejtett irható felével felfelé hagyott RW úgy elfelejtette a tartamát mint a pinty… Igaz nem 2 napot volt az ablakba de nem olvasta el semmi… leformáztam azt megint jó lett
Remélem írtam pár okosat is

Súgó
A téma zárva.














